Pest Megyei Hirlap, 1960. október (4. évfolyam, 232-245. szám)

1960-10-16 / 245. szám

PEST MEGTEl VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK f IV. ÉVFOLYAM, 245. SZÁM ARA 70 FILLER 1960. OKTÓBER 16, VASÁRNAP A nemzetközi életben a haladás erői előnyomulóban vannak és itthoni ügyeink is egészségesen, jól fejlődnek Kádár János elvtárs beszéde a Sportcsarnokban tartott nagygyűlésen Szombaton reggel a Ferihegyi repülőtéren nagyszámú budapesti dolgozó gyűlt össze Kádár János elvtársnak, a magyar ENSZ-delegáció vezetőjének fogadására. A repülő­téri fogadáson ott volt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának és Központi Bizottságának, valamint a Miniszter­tanácsnak tagjai, a politikai élet számos más vezető szemé­lyisége, a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Az egybegyűltek hatalmas tapssal köszöntötték Kádár Jánost, amikor megjelent a repülgép ajtajában. Úttörők vi­rágcsokrokkal kedveskedtek a magyar küldöttség vezetőjé­nek, akit ezután Dobi István, dr. Münnich Ferenc és Maro­sán György köszöntött. Kádár János ezt követően üdvözölte a megjelent párt- és állami vezetőket, közéleti személyisé­geket, diplomatákat, majd dr. Münnich Ferenc, a Miniszter- tanács elnöke mondott üdvözlő beszédet, amelyre Kádár János elvtárs válaszolt. Kádár elvtárs beszédének elmon­dása után köszöntötte a fogadására megjelent dolgozókat, majd a Sportcsarnokba ment, ahol nagygyűlésen találkozott a főváros népének képviselőivel. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Dobi István, n Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és póttagjai, a kor­mány több tagja, tömegszervezetek, hivatalok, intézmények képviselői. A nagygyűlést Marosán György nyitotta meg és az egész dolgozó nép nevében őszinte, elvtársi szeretettel köszöntötte Kádár János elvtársat, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, a magyar ENSZ-dele- gáció vezetőjét, aki hűen a dolgozó néphez, küldetéséhez, megbízatásához, bátran képviselte, védelmezte a magyar dol­gozó nép és az egész emberiség érdekeit. Marosán György elvtárs beszéde után Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára köszön­tötte a magyar ENSZ-delegáció vezetőjét. Kádár János elvtárs beszéde Ortutay Gyula beszéde után Kádár Jámos, a nagy­gyűlés részvevőinek hosszan - tartó nagy tapsa közepette lépett a mikrofonhoz. Beve­zetőben köszöntötte a gyűlés valamennyi részvevőjét, köz­tük a budapesti kommunis­ták képviselőit, s a Hazafias Népfront illusztris, párton- kívüli vezető személyiségeit, majd így folytatta: Önök tudják, hogy az ENSZ közgyűlésével kapcsolatban világhírre tett szert egy ko­rábban nem nagyon ismert nevű szovjet tengerjáró-hajó, a Baltika. Ezen a hajón utaz­tunk. Jól éreztük magunkat, mert egyetértő emberek, elv­társak voltak együtt. A tech­nika segítségével minden hírt megkaptunk, ami a vi­lágűrben keringett erről ^ a hajóról. így értesültünk ar­ról, hogy a nyugati kapita­lista sajtó a misztikum kö­dét vonja a hajó köré és ék­telen lármát csap: mit akar­nak, hova mennek, mi a cél­juk, mit hoznak magukkal!? Az emberek végül azt hitték, hogy valami óriási bombát szállítunk, vagy fel akarjuk robbantani Amerikát. (De­rültség.) Amikor kikötöttünk New Yorkban, még ugyanez a misztifikálás uralkodott. Az­nap reggel a nagyobb New York-i lapok a legfantaszti­kusabb címekkel jelentek meg. Az egyik például a kö­vetkező címet adta: New York vörös főváros? (Derült­ség.) A többiekben is ha­sonló címek voltak. Es érde­kes tünetként a nemzetközi nagytőke fellegvárában — a Wall Streeten — aznap ami­kor a Baltika kikötött, esett a részvények árfolyama. (De­rültség.) Mi ennek nem tu­lajdonítottunk valami nagy fontosságot. Akkor kezdtünk rá felfigyelni, amikor más­nap a Wall Street hivatalos lapja hosszú cikkben magya­rázta. hogy a részvény-áresés nincs összefüggésben a Bal­tika megérkezésével. (Nagy derültség.) Mi'volt a valóság? A jelen­levők mindnyájan tudták, hogy hónapokkal korábban bizonyos mértékig romlott a nemzetközi helyzet. Kétségtelen, hogy a tavaszi csúcsértekezlet meg­hiúsulása, illetve azok a körül­mények, amelyek ezt előidéz­ték, rontották a nemzetközi helyzetet. A nemzetközi hely­zetnek az a bizonyos mértékű romlása — aminek a lelkiis­meretes embert nyugtalanítani kell —, vezette Hruscsov elv­társat, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnökét arra a gondolatra, hogy az adott hely­zetben célszerű volna, ha az ENSZ 15. közgyűlésére az egyes küldöttségeket államfők, kor­mányfők, vagy más, nagy be­folyással rendelkező emberek vezetnék. Milyen szándékkal men­tünk? — folytatta Kádár Já­nos. — Az volt az elhatározott szándékunk, hogy megkísérel­jük előmozdítani az általános és teljes leszerelés ügyét. Ez volt az egyik fő cél. A másik fő cél az volt, hogy ezen a köz­gyűlésen felvetjük a gyarmati rendszer teljes felszámolásá­nak kérdését, mert vélemé­nyünk szerint történelmileg megérett rá a helyzet. Kádár János ezzel összefüggésben utalt Algériára, ahol immár A szocialista tábor országai- j nak kormányai helyeselték ezt [ a gondolatot. A nagy kapita­lista országok, a NATO-hatal- mak kijelentették, hogy ők nem követik ezt az utat. A semleges államok viszont kö­vették • a szocialista országok kezdeményezését és vezető ál­lamférfiakat jelöltek ki kül­döttségeik vezetőinek. Olyan helyzet állott elő, hogy a NATO-országok kormányai el­szigetelődtek és ez kényszerí­tette őke arra, hogy részben megváltoztassák álláspontju­kat. hatodik esztendje folyik az al­gériai nép függetlenségi har­ca. Több mint félmillió algé­riai hazafit mészároltak le a francia imperialisták. Kitért a kongói helyzetre, amely teljesen összezavaro­Mi teljesen meg vagyunk győződve arról, hogy a lesze­relés csak olyan módon jöhet létre, hogy abból egyik ha­talmi csoport sem szerezhet dott. bonyolulttá vált. Kongó törvényes kormánya, élén humuinba miniszterelnökkel, az ENSZ-hez fordult segítsé­gért. a belga gyarmatosítókkal szemben. Az eredmény az lett, hogy a segítséget kérő törvé­nyes kormányt úgyszólván megfosztották a hatalom min­den eszközétől és lehetetlenné tették működését. A továbbiakban megállapí­totta. hogy mindezeken túi az imperialisták fegyveres erői szinte naponta gyilkolják a hazafiakat Ománban. Kenyá­ban és más gyarmatokon, ahol folyik a harc az elnyomott népek függetlenségéért. A nemzetközi helyzet ilyen alakulása vezette az ENSZ- közgyűlésre a szocialista or­szágok képviselőit. Ebben a szándékban jelen van az igazságos és becsületes álláspont határozott képvise­lete, a népcsalók és szavakkal bűvészkedők kemény leleple­zése és ugyanakkor benne van a megegyezés készsége. előnyt a maga számára a másikkal szemben. Mi, a szo­cialista államok nem akarunk előnyöket szerezni sem a NATO-hatalmak, sem más Kádár elvtárs a repülőtéren üdvözli a köszöntésére megjelent budapestieket .1 gyarmati rendszer felszámolására megérett a helyzet Melyik oldalon milyen a szándék ? Kádár János elvtárs a sportcsarnoki nagygyűlés szónoki emelvényén hatalmak rovására, de a mi rovásunkra se szerezzen előnyt senki. Keressük meg azokat az érintkezési ponto­kat, teremtsük meg azokat a feltételeket és körülményeket, amelyek mellett mindkét fél számára elfogadható módon hozzá tudunk látni a leszere­léshez és ezzel el tudjuk há­rítani az emberiség feje fölül a világháború fenyegetését. Jellemző, hogy míg a szocia­lista országok képviselői igazságos és megegyezésre kész állásponttal, illetve szán­dékkal érkeztek az ENSZ közgyűlésére, a NATO-hatal­mak szeptember 20-án — ahogy ők mondják — soha nem látott méretű és nagy­ságú hadgyakorlatot tartottak atomfegyverekkel. Ez is mu­tatja, hogy melyik oldalon milyen a szándék! Ami a leszerelést illeti: a szocialista országok képvise­lői — elsősorban természete­sen a Szovjetunió — kifej­tették, kellő módon bizonyí­tották álláspontjukat, annak igazságos voltát. Mindenfaj­ta, a legszigorúbb és legapró­lékosabb nemzetközi ellen­őrzésbe is beleegyezünk abban a pillanatban, amikor a NA­TO-hatalmak aláírják, hogy szereljünk le. De semmiféle ellenőrzésbe nem fogunk bele­egyezni, amennyiben az nem jár együtt a leszereléssel. (Nagy taps.) Nekünk az a véleményünk, az emberiség érdeke nem azt követeli meg, hogy a jelenleg meglevő fegy­verzetet, illetve a fegyvergyár- tást ellenőrizzék — mert ez­zel semmiféle veszélyt senki el nem hárít —, hanem azt követeli meg, hogy a fegy­verkezési versenyt szüntessék meg. a fegyvergyártást állít­sák le és a meglevő fegyvere­ket semmisítsék meg. A gyarmatosítás felszámolá­sára — mint. ismeretes — a Szovjetunió nagy jelentőségű deklarációt nyújtott be a mostani közgyűlésen. Egyetlen olyan tagállam és olyan Icépviselet sem volt, amely ki merte volna monda­ni, hogy ellene van a gyarmati rendszer megszüntetésének. Reálisan kell értékelni a% ENSZ szerepét Nem vagyunk naivak és nem gondoljuk, hogy ha ez a közgyűlés meg is szavazza ezt a deklarációt, ezzel elvé­geztük a gyarmati rendszer teljes felszámolásának törté­nelmi munkáját. Azt is tud­juk, hogy az imperialisták tá­volról sem veszik komolyan a gyarmati rendszer megszünte­téséről szóló deklarációt. Sok szépen hangzó határozatot megszavaztak már, de azzal a hátsó gondolattal, hogy majd csak megtalálják a kibúvók módját és formáját. Komolyan veszik viszont a szocialista országok, komo­lyan veszik a függetlenségü­ket nemrég elnyert államok és ami legalább ennyire fon­tos: száz százalékos komoly­sággal harcolnak érte maguk az elnyomott gyarmati népek. Ez az egyesült erő: a szocia­lista országok, a semleges ál­lamok, a gyarmati népek, s a kapitalista országokban fellel­hető haladó erők garantálják, hogy ebből a. deklarációból rö­vid időn belül valóság legyen. Kádár János ezután hang­súlyozta, hogy az ENSZ, mint valamiféle világparla­ment, hasonlít egy olyasfajta parlamentre, amelyben még a burzsoázia van többségben, de már nagy erővel jelen van a munkásosztály és a tempót már ez a felfelé törekvő erő diktálja. Mint az ityesfajta parla­mentben lenni szokott, van­nak mindenféle eljárási trükkök, módozatok, ame­lyekben a kisebb parlamenti tapasztalatokkal rendelkezők esetleg néha hátrányban van­nak. A gyarmati rendszer megszüntetésére vonatkozó szovjet javaslat körül is négy-ötnapos harc folyt ar­ról, hogy hol is tárgyalják. A szocialista országok kép­viselői, majd a már tekin­téllyel és tényleges függet­lenséggel rendelkező semleges államok képviselői, követel­ték, hogy a közgyűlés tűzze napirendjére. A független­ségüket röviddel ezelőtt el­nyert államok képviselői is kivétel nélkül e mellett vol­tak. Mint Kádár János ezzel összefüggésben rámutatott: a helyzetet látva az imperialis­ták, akik a kérdést a politi­kai bizottság elé akarták utalni, most fordulatot haj­tottak végre; okosan vissza- vo'nultak. A Szovjetunió ja­vaslatával kapcsolatban a •szocialista álláspont teljes többséget kapott, közfelkiál­tással elfogadták, hogy a köz­gyűlés tárgyalja. (Taps.) Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete 15 éves! A 15 év alatt ez a második olyan javaslat, amelyet egyhangúlag foga­dott el az Egyesült Nemze­tek Szervezete. Mind a ket­tő szovjet javaslat volt! (Taps.) Tavaly az általános és teljes leszerelésre vonat­kozó szovjet javaslatot fo­gadta el egyhangúlag a köz­gyűlés, elvileg, tárgyalási alapként, most pedig teljes egyhangúsággal ebben az "el­járási kérdésben kapott tá­mogatást a Szovjetunió által benyújtott javaslat. Új vonások as ENSZ Munkájában Kádár János ezután hangsú­lyozta, hogy az Egyesült Nem­zetek közgyűlésének munkájá­ban, amely a határozat szerint ! valószínűleg december 17-én fejeződik be — már megmu­(Folytaíás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents