Pest Megyei Hirlap, 1960. október (4. évfolyam, 232-245. szám)

1960-10-07 / 237. szám

Z 0 TT S Á GA ÉS A ME GYEÍ TAN ÁCS LA PJ A PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK ? IV. ÉVFOLYAM, 237. SZÄM ALMASZÜRET CSEMŐN ARA Sfl 5 SB I HS 19«0. OKTÓBER 7, PÉNTEK Nyugati ügyrendi manőverek az ENSZ tegnap hajnali ülésén Az öt semleges hatalom visszavonta javaslatát Az MTI tudósítója, Polgár Dénes jelenti New Yorkból: A szerda esti (magyar idő szerint csütörtök hajnali) ülé­sen a nyugati hatalmak nagy' vihart kiváltó ügyrendi ma­nőverezése után az öt sem­leges ország javaslatát 'Hrus­csov és Eisenhower találkozá­sáról — a javaslattevők visz- szavonták. Az öt semleges hatalom ja­vaslatát először úgy akarták — a közgyűlés elnöke segítsé­gével — ellensúlyozni, hogy az ismeretes ausztráliai mó­dosító javaslatot bocsátották szavazásra. Az ausztráliai módosítás szavazásánál a javaslat mindössze öt szavazatot kapott, Franciaország, Nagy-Britannia, az Egye­sült Államok, Ausztrália és Kanada szavazott mel­lette, negyvenötén ellene szavaztak és negyvenné­gyen tartózkodtak a sza­vazástól, köztük a szo­cialista országok. Minthogy az ausztráliai ja­vaslat ilyen csúfosan megbu­kott, ezután az utolsó perc­ben egy napirendi eljárási módszerrel próbálták az öt semleges állam javaslatát meghiúsítani. Argentína ja­vaslatot terjesztett be, amely szerint megosztott szavazást kíván. Azt kívánja, szavazza­nak egy olyan javaslatra, amely úgy módosítja az öt­hatalmi javaslatot, hogy ki­hagyja az „Egyesült Államok elnöke” és a „Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke” ki­fejezéseket. A két kifejezés mellőzésével a javaslat lénye­ge az lett volna, hogy a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok vegye fel minél sürgőseb­bén a megszakadt kapcsolato­kat. Világos, hogy ez így tel­jesen értelmetlen indítvánnyá változtatta volna a semlegesek javaslatát. Az argentin javaslatot ma­ga Hcrter amerikai kül­ügyminiszter tartotta szükségesnek támogatni az esti ülésen. Szót kért és azt mondotta, azért támogatja a javaslatot, mert az öt hatalom „csupán egyéneknek javasolja a kap­csolatfelvételt, ol5*an egyé­neknek, akik még ma hivatal­ban vannak, de holnap eset­leg már nem lesznek ott. Mind az Egyesült Államok elnöke, mind a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke holnap esetleg már nincs hi­vatalában, így tehát nincs ér­telme olyan javaslatot meg­szavazni, amely ennek a két személynek indítványozza a kapcsolatfelvételt”. Herter beszédére Nehru sze­mélyesen válaszolt. Azt mon­dotta, hogy az amerikai külügyminisz­ter indoklásának semmi értelme nincs, mert az Egyesült Államoknak és a Szovjetuniónak, mint államnak a kapcsolatai nem szakadtak meg, szükségtelen tehát ezeknek a kapcsolatoknak újrafelvéte- lét követelni. Ez teljes képte­lenség lenne — mondotta Nehru. Lehet az öthatalmi ja­vaslat ellen szavazni, de nem szabad teljesen megfosztani értelmétől. Egyébként is az öt hatalom nem személyeknek javasolja a kapcsolatfelvételt, hanem két állam legmagasabb tisztségviselőjének. Guinea képviselője is fel­szólalt és rámutatott: úgy lát­szik, a javaslat nem tetszik azoknak, akik fenn akarják tartani a hidegháborút. Ezután az elnök először azt a kérdést tette fel szavazásra, hogy egyáltalán szavazzanak-e az argentin javaslat felett? E szavazásnak az eredménye: 37-en szavaztak az argentin javaslat mellett, 3G-an ellene, 22-en pedig tartózkodtak — a (Folytatás a 2. oldalon.) Csinos, fiatal lányok gyakorlott, ügyes mozdulatokkal szedik az almát a Csemői Állami Gazdaságban Az orvosok vállaljanak szerepet a dolgozók kulturális nevelésében Pest megyei egészségügyi dolgozók nagygyűlése A részvevők táviratot intéztek Kádár elvtárshoz Csütörtökön délelőtt nagy­gyűlést tartottak a megye or­vosai. gyógyszerészei, egész­ségügyi dolgozói. Az ÉDOSZ- székházban rendezett, s már hagyományossá vált találkozó elnökségében helyet foglalt, Király László elvtárs, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának titkára. Marosi Jenő elvtárs. a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályának veze­tője. Szabó Sándor, a Pest megyei Tanács végrehajtó bi­zottságának elnökhelyettese. dr. Békés Zoltán, a megyei tanács v. b. egészségügyi osz­tályának vezetője. A megnyitó után Szerényt Sándor elvtárs. az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a tudományos és kulturális osztály helyettes vezetője emelkedett szólásra. Bevezetőjében az általános világpolitikai helyzettel, s az érdeklődés előterében álló ENSZ-közgy üléssel foglalko­zott. Beszédének tengelyében a nemzetközi erőviszonyok alakulása, az erőviszo­nyoknak a szocialista tá­bor javára történt eltoló­dása állt. Ennek okait elemezve, többek között ezt mondta: — A dolgozó társadalmi osztályok építő együttműkö­désének alapját képező szö­vetségi politika átlépett a nemzeti politika határán és nemzetközi üggyé vált. Ezt olyan péidával is bizo­nyította, mint a közelmúltban megbuktatott olasz félfasiszta Tambroni-kormány elleni ak­ció. Itt munkás, paraszti, kis­polgári. értelmiségi rétegek lógtak össze teljes egyetértés­ben és eredményesen. Erről szólva áttért a munkásosztály vezető szerepének kérdésére, amelyet egyes értelmiségiek még most is vitatnak. Rámu­tatott. hogy a szocialista tábor politi­kusainak tevékenységét a legszorosabb összhangban tartja, ügyüket legyőzhe- tetlenné teszi a tudomá­nyos megalapozottság, n — marxista-leninista világ­nézet. Ez a következetes, minden nép szabadságáért folytatott küzdelem egyre nagyobb ha­tású a még ingadozó semleges országokra is! Ily módon a munkásosztály ideológiája, maga a munkásosztály bele­szól az általános világpoliti­kába. A háború és béke kérdését analizálva, megemlítette, hogy találkozni olyan dogmatikus nézetekkel is. amelyek sze- nnt a háború elkerülhetetlen. Cáfolta ezt a felfogást. Hivat­kozott a nagyarán'vú ' erőelto­lódásra. a szocialista tábor Gyorsan megtelnek a rekeszek. (Csekő felv.) Meg kell küzdenünk a visszahúzó hagyományokkal Politechnikai ankét a Csepel Autógyárban Tegnap délután a Csepel Autógyárban ankéton vitatták meg a gyár dolgozói az új is- kolarefoi'm-tervezetet. Szabó Sándor elvtárs, a megyei ta­nács elnökhelyettese vitaindí­tó beszédében azt a kérdést elemezte, hogy mi tette szük­ségessé az oktatásügy reform­ját. — Mindannyiunkat közvet­lenül érint ez a kérdés, hi­szen a mi gyermekeink fejlő­dése, további előrehaladása tette szükségessé az oktatás­ügy megreformálását. Közelebb az élethez — ez a cél, ennek érdekében oly módon kell megváltoz­tatni iskoláink szerkezeti felépítését, tartalmi és ne­velési célkitűzéseit, hogy gyermekeink a rohamosan fejlődő technika korszaká­ban becsülettel megállhas­sák a helyüket, épülő szocialista társadal­munk képzett munkásai, veze­tői lehessenek. — Az elmúlt tizenöt év alatt kétségkívül jelentős eredmé­nyeket értünk el az oktatásügy területén. Mégis, ezek az eredmények ma már nem elégségesek. A tananyag óriási, de évről évre növek­szik. Túlterheltek a gyere­keink, panaszkodunk nem­egyszer és joggal. Szelektálni és válogatni kell ebben az óriásira duzzadt tananyag­ban: mi az, ami elsődleges tanulóink számára eljövendő életüket illetően. Azután: me­gyénkben mindössze négy szakiskola működik, szem­ben a tizenkét gimnáziummal. Nem jó ez az arány. Az iskolareform valóra váltása nem könnyű fel­adat. Ennek nemcsak anyagi oldala van, nem­csak szervezési kérdés. Meg kell küzdenünk a visszahúzó hagyományok­kal is. Papp János, szerszámgyári lakatos arról szólt, hogy he­lyes dolog a politechnikai ok­tatás, de csak akkor vezethet eredményre, ha megteremtjük annak alapjait. Dohoczki István, karbantar­tási technikus arról szólt, hogy maga is nemrég 48 éves fejjel fejezte be a techniku­mot. Két gyermeke van. a fia 'izennégy. a lánya 12 éves. Mindkét gyermeke szívesen vesz részt a gyakorlati okta­tásban, de gyakran kedvüket szegi, ha hiányoznak a leg­szükségesebb eszközök a mun­ka jó elvégzéséhez. Szatmári Lajos, a gyári pártbizottság ágit. prop. veze­tője arról beszélt. • hogy figye­lembe kell venni, hogy a hall­gatóknak. már jelentős élet- tapasztalatuk, életismeretük van. ezért szükségtelen, hogy olyan dolgokkal is terheljék a tanulókat, amelyeket, már tud­nak. ismernek gyakorlati mun­kájuk eredményeképpen. Molnár András, a MÜM- intézet igazgatója azzal kezdte felszólalását, hogy véleménye szerint az általános iskola ma még nem ad kellő alapot a to­vábbtanuláshoz. Példával bi­zonyította ezt: az idei tanév­ben jelentkező ipari tanulók negyven százalékát kellett el- utasítaniok a felvételi vizsga eredményeképpen. Bikiri József né szerszám­gyári raktárkezelő, mint szü­lői munkaközösségi tag szólt hozzá a vitához. Elmondotta, hogy sajnos még ma is nem egy ipari tanuló igen gyakran mulaszt az órákról, ami jelen­tősen visszaveti az elméleti felkészültségében. Ezért java­solja. hogy minél több szülőt vonjanak be az iskolareform tervezetének vitájába. 2 nemcsak a falusi embereknek j tesznek szolgálatot, de az is- { ineretek terjesztésével saját \ munkájúidat is megkönnyítik, i Ezután a nagygyűlés elha- i távozta, hogy táviratot intéz) a Kádár János elvtárs vezette í magyar ENSZ-delegációhoz. A ^ távirat a következőiképpen í hangzik: ' 1 Pest megye orvosai, gyógy- f srr részei és egészségügyi dúl- 4 yozói a mái napon nagy gyű-1 lesen tárgyaltuk meg a nem-i zetközi helyzet alakulásának I kérdését. Nagygyűlésünk körülbelül $ 300 résztvevője köszönti Önt 4 és a delegáció minden tagját, s Biztosítjuk, teljes mérték- f ben egyetértünk az Ön beszó- ^ dében vázoltakkal. ígérjük, 4 hogy a kifejtett célok elére-j seben egy emberként támo- j gátjuk. | Sikert és eredményeket kí-% vánunk a béke védelme és gyarmati népek szabadságáért í folytatott tevékenységéhez. | A nagygyűlés résztvevői, i _____________ I e rejére és arra, hogy a Szov- ! jetunió sok tekintetben meg- j előzte már a Nyugatot. Mind­ez azt jelenti, hogy a szocializ­mus erői vették át az irányí­tást a világ ügyeiben. Ilyen körülmények között j egyre kisebb a valószínűsége I annak, hogy az imperialisták i háborút indítsanak. S ha ! mégis bekövetkeznék, úgy ez a kapitalizmus végét jelen­tené. A felsorolt tényekből kiin­dulva, az előadó megállapí­totta, hogy erősödésünkkel párhuza­mosan egyre demokra­tikusabb lesz életünk. Ez válasz az értelmiségiek azelőtt gyakran hallatott kifogására a demokratiz­mussal kapcsolatban. Felhívta a figyelmet arra, hogy az erőviszonyok megvál­tozásával viszont, miként szo­rítja egyre több korlát a ka­pitalista országokban a dol­gozók jogait. Az előadó ezután ismételten hangot adott annak, hogy a párt politikája az értelmiség teljes megnyerésére irányul. Elégedetten állapította meg, hogy az értelmiség nagy ré­sze azonosítja magát a. népi demokrácia célkitűzéseivel. Világnézeti kérdésekben azon­ban korántsem ilyen jó a helyzet. Ennek meggyőzés, őszinte eszmecsere keretében történő átalakítása, megvál­toztatása a legfontosabb fel­adat. Példával bizonyította, hogy az élet, a tudomány dialektikus vizsgálata az adott szakágban, az orvos munká­jában is nagy segítséget je­lent. Segíti a jobb, biztosabb alapokon nyugvó elméleti gyarapodást. Itt említette meg az országban tapasztal­ható nagyarányú művelődési igényt. Szólt az ebben a. szép munkában az orvosokra váró szerepről, majd visszatérve a I dolgozó osztályok szövetségé­nek elvéhez, így fejezte be beszédét: — Politikánk célja, hogy az önök és gyermekeik részére is olyan életet biztosítson, amely megfe­lel valamennyiünk közös céljának. A nagy tapssal fogadott be­széd után Marosi Jenő elv­társ zárta be a nagygyűlést. Zárszavában felkérte az orvo­sokat, hogy a pedagógusok­hoz hasonlóan vállaljanak szerepet az emberek nevelé­sében. Segítsék a vörös­kereszt-szervezetek működé­sét, tartsanak ismeretterjesztő előadásokat a legfontosabb egészségügyi áfákról, a • betegségmegelőzésről. Ezzel I í ELUTAZOTT A ROMÁN NAGYKÖVET Vasile Pogaceanu, a Román Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete csütörtökön este elutazott Ma­gyarországról. Búcsúztatására a Nyugati pályaudvaron meg­jelent Radványi János, a Kül­ügyminisztérium protokollosz- | tályának vezetője, a Buda­pesten akkreditált diplomá­ciai képviseletek számos ve- zetője és tagja, valamint a | román nagykövetség munka- I társai.

Next

/
Thumbnails
Contents