Pest Megyei Hirlap, 1960. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-21 / 223. szám

1060. SZEPTEMBER 21, SZERDA MF.CY Megnyílt a nemzetközi finnugor kongresszus A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében ked­den ünnepélyesen megnyitot­ták a nemzetközi finnugor kongresszust. Az elnökségben helyet foglalt Ligeti Lajos, a Magyar Tudományos Akadé­mia alelnöke, W. Steinitz, a Berlini Tudományos. Akadé­mia alelnöke, B. A. Szereb- rennyikov, a szovjet delegá­ció vezetője és K. Vilkuna, a Finn Tudományos Akadémia tagja, az egyik legtekintélye­sebb finn-ugor kutató. Réiszt vettek az ülésen a tizenhét nép, illetve nemzetiség kép­viseletében hazánkba érkezett külföldi vendégek, valamint a magyar nyelvészek, régé­szek, néprajzkutatók. A nemzetközi finnugor kongresszust dr. Ortutay Gyula akadémikus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára nyitotta meg. Ezután Bárczi Géza nyelvé­szeti főelőadásával megkezdő­dött a nemzetközi finnugor kongresszus tudományos mun­kája. összeült a finnugor nyelvészeti szakosztály s a néprajzi szakosztály. A ta­nácskozássorozat záró ülését szeptember 22-én, csütörtökön tartják, addig 68 előadás hangzik el. A kongresszuson — ez ritkaság a tudományos tanácskozások történetében — érdeklődőket is szívesen lát­nak, csakúgy, mint szeptem­ber 21-én, a Bartók-teremben sorra kerülő ünnepi hangver­senyen. A kongresszus befeje­zése után a külföldi vendégek megismerkednek hazánk né­hány nevezetességével is. TÁJÉKOZTATÓ: a szüreti előkészületekről, a várható termésről és az új felvásárlási árakról Mintegy 20—25 %-kal emelték a szőlő, a must és a bor felvásárlási árát Minőségi jutalmat is adnak a termelőknek — Nem kell várakozni az átvevő­pincéknél — Néhány nap múlva kezdődik a szüret Érik a szőlő. Néhány nap múlva szüretelők vidám se­regétől népesednek be a hegj'- oldalak és a szőlőskertek. A termélőkef. az érdekli, milyen áron tudják értékesíteni sző­lőjüket, mustjukat, a fogyasz­tókat pedig az, hogy lesz-e elegendő szőlő, s majdan ké­sőbb, zamatos hegyleve. Mun­katársunk a legilletékesebbe­ket kereste fel. a Pest—Szol­nok megyei Állami Pince- gazdaság vezetőit. A sokakat érdeklő kérdésre Farkas Gá­bor igazgató és Zdeborskv Guörgy főmezőgazdász adott választ. A téli és a kora tavaszi fa­gyok miatt sokat szenvedtek a szőlők. Noha a jégverés, a peronoszpóra és a lisztharmat a szokásosnál kevesebb kárt okozott, az idei szőlőtermés alatta marad az elmúlt évinek. — mondották a pincegazda­ság vezetői. Jó-közepes termés esetén át­lagosan 3—4 tízdekás fürt­nek kellene lenni minden tő­kén. Ez — holdanként 6000 tőkét számolva — mintegy 18—20 mázsás termésnek fe­lel meg. A szeptember első Elvetették az őszi árpát és a rozsot a kocséri Új Élet Tsz-ben Jól szervezték meg az őszi mezőgazdasági munkákat a kocséri Új Élet Termelőszö­vetkezetben. A gabonabetaka­rítással egyidejűleg hozzá­kezdtek a földek szántásához és trágyázásához. Ennek kö­szönhető, hogy folyamatosan, fennakadás nélkül, határidő­re, a legkedvezőbb időpont­ban tudják földbe tenni az őszi kalászosok vetőmagját. A szövetkezetben már befejezték az őszi árpa és a rozs veté­sét, most vetik az őszi búsát is. Vetés előtt azokra a föl­dekre, ahová őszi kalászosok kerülnek, holdanként 150 kiló szuperfoszfátot szórtak ki. Hozzálátott a tsz a kukorica töréséhez is, ez a munka an­nál is inkább sürgős, mert a kukoricaterület jó része a kalászosok előveteménye. A tsz-ben úgy szervezték meg a munkát, hogy a törést követő harmadik napon már hozzá tudnak kezdeni a kukorica­földek szántásához, majd a vetéshez. Őszre fordult az idő A lakatosmű­helyben el­terjedt a hír, hogy őszre mind a két Pista bácsi nyugdíjba készül. Sokan el se tudták hinni, hogy ez a két ember majd egyszer hiá- nyozhatik közü­lük. Hiszen a legtöbben, a húsz év körüliek épp­úgy, mint a negy­venesek, tőlük ta­nulták a szakma lelkét, a legjobb fogásokat, a leg­ügyesebb mester­ségbeli tudásukat. Amikor szüret­tájra fordult az idő, Jósvai Pista bácsi egyszercsak kijelentette: — Na, bikficek, a jövő héten én már csak a szőlőt szedem... Mihályi Pista bácsi pedig azzal toldotta meg a szót: — Ilyenkor, ko­ra ősszel harap legjobban a hal. Jósvai Pista bá­csinak volt egy darabka kertje. A szőlővesszőt esz­tendők óta tele- pítgette, hajlít- gatta, futtatta lu­gas formára. A másik tanító- mesterük meg va­sárnaponként, sőt ha délutános volt, hétköznap regge­lenként is kiiárt a Dunára, vállán egy ménkű hosz- szú bottal. Volt úgy, igaz, nagyon ritkán, hogy a de­rekán lógó vá­szonzacskóban ho­zott is valami halfélét. Közeledett a nagy nap, az ün­nepélyes búcsú ideje. A fiatalab­bak már össze­súgtak, hogy ők közösen vesznek az öregeknek va­lamit. Egyelőre azonban csak a pénzt gyűjtöget­ték. Nehezen ment az elhatáro­zás, mi legyen majd az emlékez­tető? Kertész-szer­szám? ... Hor­gászfelszerelés? ... Ezekből már mind megvan, ami szük­séges. Cigaretta- tárca, valami vé- settel? Az se jó. Az orvos már mind a két öreget lebeszélte a do­hányzásról. L assanként a meglettébbek korosztályából is oda-oda sompoly- gott valaki a sa­rokban tanakodó fiatalokhoz. — Hallom, vesz­tek valamit. Én is adok hozzá... Én is az öregtől ta­nultam meg re­szelni ... Szép összegecs- ke volt már együtt, de még most sem tudták, hogy mire fordít­sák. Aztán Jósvai Pista bácsi az egyik hétfői na­pon így panasz­kodott: — Az a sok ronda veréb mind az én szőlőmet dézsmálja. A se­regélyek is. Za­vartam volna őket, de bejöttem, mert hallani akar­tam a rádión a meccset. Később Mihályi Pista bácsi is a meccs miatt hagy­ta vasárnap a Du­nában a legna­gyobb halakat. így történt, hogy az ünnepélyes bú­csúra megtérített asztalon két csi­nos tranzisztoros táskarádió várta a nyugalomba ké- szülődőket. Tjgyikre azt ír- Jéj ták: — Köszönet Pista bátyánknak! Kívánjuk, hogy a nótaszóra még jobban harapja­nak a halak. A másik készü­léken meg azt mondta egy pi­cike cédula: — Gondoljon ránk sokszor Pista bácsi és a zené­léstől mind-mind elriadjon a szőlő­ről a madár! Déri Károly napjaiban az egész megyében végzett termésbecslések tanú­sága szerint gyenge-közepes, holdanként 10—12 mázsás ter­mést várhatunk. A próbaszüretek azt is megmutatták, hogy a koráb­ban érő szőlőfajták 16—17 cukorfokos mustot adtak csak, amit közepesnek nevezhetünk. Ha nem lesznek korai fa­gyok, esőzések, s napos, meleg marad az idő, a mustok cukorfoka elér­heti, sőt meg is halad­hatja az elmúlt éviét, vagyis kevesebb, de értéke­sebb szőlőt szüretelhetnek a megyében. Nagyon fontos a szüret ide­jének helyes megválasztása — hangoztatták a pincegazdaság vezetői. — Az oportó, mézes­fehér, ezerjó, rizling, furmint fajtákat szeptember utolsó napjaitól ajánlatos szüretelni. A pincegazdaság és az át­vevőtelepek szakemberei szí­vesen segítenek a legmegfe­lelőbb szüreti idő meghatá­rozásában. A Pest megyében termett szőlőt, mustot és bort teljes egészében a pincegazdaság te­lepei vásárolják fel. A felvá­sárlás még rekordtermés ese­tén sem okoz fennakadást, ugyanis az idén a pincegaz­daság 34 000 hektoliternyi fé­rőhellyel bővítette pincéinek befogadó képességét. Ám, hogy átvételkor még egy órát se kelljen a pincék előtt vára­kozni, mind a tsz-ek, mind az egyéni termelők beszéljék meg a szüret megkezdése előtt az átvétel időpontját az illetékes pincék vezetőivel. A nyársapáti, a hernádi, az inárcsi, a tápiószelei és a csepeli átvevő pincék egyben szőlőfeldolgozó telepek is. Ajánlatos, hogy a fenti pincék körül lakó terme­lők szőlőként adják át termésüket. Ez előnyös a termelők, külö­nösen a tsz-ek számára, mert nem kell a préseléshez mun­kaerőről, felszerelésről, edé­nyekről stb. gondoskodni. A pincészetek hidraulikus saj­tóikkal gazdaságosabban tud­ják feldolgozni a szőlőt. Egyéb helyekről, például Cse- mőről és Ceglédről a pincé­szetek az idén még kényte­lenek mustban átvenni a ter­mést. A pincegazdaság időben felhívta erre a termelők fi­gyelmét. Több munkát jelent, de megéri, ha a termelők szelek­táltan szüretelnek. Ugyanis magasabb árat fizet a pincegazdaság a fajtaazonos (csak rizling, fehér, színes stb.) sző­lőkért. A minőségi bor­készítés alapja a szelek­tált szüretelés. A termelők számára a leg­izgalmasabb kérdés, hogy mennyit kapnak a szőlőért, mustért és a borért. A pince­gazdaság vezetői elmondot­ták, hogy kormányunk — ár­politikájával is — messze­menően segíti a termelőket. A napokban jelent meg az élelmezésügyi miniszter (10/ 1960. Élm. M. — Á. H. számú) rendelete, amelyben megál­lapította a borszőlő, szőlő­cefre, must és bor új felvá­sárlási árát. Ennek értelmé­ben a kedvezőtlen időjárás, a kisebb termés ellenére sem károsodnak a termelők, mert az új felvásárlási árak mint­egy 20—25 százalékkal ma­gasabbak az elmúlt évinél, és egyben a minőségi szőlő, must és bortermelésre ösz­tönöznek. A 15 cukorfok alatti mustért, tavábbá a 9 Malli- gand-fokon aluli borért a meghatározott árnál 10 szá­zalékkal kevesebbet kell fi­zetni. Ugyanakkor 30 százalék minőségi ju­talmat fizetnek a fajtisz­ta, külön szüretelésű, jellegzetesen erőteljes muskotály illatú, ízű és zamatú szőlőért cs borért, amennyiben az átadott szőlő legalább 17,5 cukorfokos, a bor pedig legalább 11 Malli- gand-fokos. Az alföldi borvi­déken 15 százalékos minő­ségi jutalom jár a hársle­velű, a szürkebarát, a leány­ka, a veltelini és a tramini és 10 százalék a héjon erjesz­tett mélysötét kék frankos, kadarka, oportó, továbbá olasz rizling. rajnai rizling, ezerjó, bánáti rizling, fur­mint és rizlingszilváni faj­tákért. ha azokat külön szü­retelték. A felvásárlási árak szem­pontjából a II. árcsoportba tartozik a Cegléd, Csemő és Nyársapát határában ter­mett ezerjó és olaszrizling, ha a szőlő és must a 19 cu­korfokot, a bor a 12 Malligand-fokot eléri, vagy •meghaladja. A III. ár­csoportba tartozik a ceglé­di, dabasi, monori, nagykátai és ráckevei járás községei­nek, valamint Cegléd és Nagykőrös városainak hatá­rában termett szőlő, must és bor. A fuxos és siller, a ve­gyes szüretelésű szőlő, valamint az othelló bor után minőségi jutalom és fajtatisztasági felárat nem fizetnek. Az új felvásárlási árakról, a nagyüzemi felárról és egye-" bekről a felvásárló pincé­szetek készséggel adnak rész­letes felvilágosítást — mon­dották befejezésül a pince- gazdaság vezetői. — A szőlő megérett, kezdődhet a szüret! Csekő Ágoston Hofuccudén Az ellenőrző bizottságok szerepe A TUDÁS FONTOSSÁGA Tanulnak a szövetkezeti parasztok Nagykőrösön Ez ev januárjában Nagy­kőrösön a dolgozó parasztok 95 százaléka választotta a szövetkezeti utat. Az át­szervezéssel 5—6—7 ezer hol­das szövetkezeti gazdaságok alakultak. Egyik napról a másikra kerültek brigádveze­tői beosztásba új termelőszö­vetkezeti tagok, akik azelőtt 5—10 holdon gazdálkodtak. Most 800—900, vagy még en­nél is nagyobb területen kell, hogy szervezzék, irányítsák a munkát. Ez új probléma elé állította a termelőszövetkeze­tek és a város vezetőségét. A szakszerű nagyüzemi gazdál­kodáshoz még nem áll rendel­kezésünkre elegendő szakem­ber. Ezért született meg vá­rosunkban a kezdeményezés; ne várjunk arra, hogy köz­pontilag ellátnak bennünket megfelelő számú szakember­rel, teremtsük meg ennek magunk a tehetőségét. A városi pártbizottságon határozat született, hogy meg kell szervezni a mezőgazda­ságban a szakemberképzést és a már meglevő szakembe­rek továbbképzését. A hatá­rozatot tett követte. Ismer­tettük a termelőszövetkeze­tek brigádvezetőivel, tagjaival a szakképzés jelentőségét, majd pedig, amikor láttuk, hogy a kezdeményezés a tsz- tagság között megfelelő vissz­hangra talál, további meg­beszéléseket kezdeményez­tünk, illetékes szervekkel, a Földművelésügyi Miniszté­riummal, az Agrártudomá­nyi Egyetemmel, az Agrár- szakember Továbbképző Inté­zettel. a Mezőgazdasági Tech­nikummal stb. A megbeszélé­sek sikerrel jártak. Kezdemé­nyezésünk minden érdekelt szervnél legnagyobb megértés­re és támogatásra talált. A mezőgazdasági szakem­berképzést három fokozatban kívánjuk megoldani. Első fo­kozatban hároméves mező- gazdasági szakmunkáskép­zést szervezünk. Az első év­ben 21 tanfolyam indul 800 —900 résztvevővel. E tanfo­lyamokat a második, illetve harmadik évben szakosítjuk. (Állattenyésztés, növényter­mesztés, kertészet, baromfite­nyésztés, méhészet, szőlő- és gyümölcstermesztés). E tan­folyamok elvégzése után a résztvevők mezőgazdasági szakmunlcásvizsgát tesznek, és a helyi termelőszövetkezeti ta­nács kezdeményezésére tíz százalékkal magasabb mun­kaegység-részesedést kapnak, mint azok, akik nem szak­munkások. A második foko­zatban mezőgazdasági tech­nikumi képzést szervezünk, elsősorban a termelőszövet­kezeti brigádvezetők részére, de részt vesznek a technikumi oktatásban nem brigádvezetői beosztásban levő termelőszö­vetkezeti tagok, állami gaz­dasági dolgozók, gépállomási dolgozók, valamint a kon­zervgyár termeltetési osztá­lyának néhány dolgozója is. Brigádvezetőinfc, tsz-tag- jaink megértették a tanulás szükségességét és meglett ko­rú emberek, akik az elmúlt évben még egyéni gazdák vol­tak, lelkesedéssel jelentkeztek a tanfolyamokra. Eredeti ter­vünk szerint egy kihelyezett technikumi osztállyal akartuk az oktatást megkezdeni, azonban az érdeklődés olyan nagy, hogy valószínűleg két osztályt kell indítani. Egy- egy termelőszövetkezetből 8 —10, nagyobb termelőszövet­kezetből tíznél is több je­lentkező van. A jelentkezők között sokan az általános is­kolát viszon}'lag elég régen végezték el, ezért a techniku­mi oktatás kezdete előtt ré­szükre előkészítő tanfolyamo­kat szervezünk, a helyi ál­talános iskola tanárainak se­gítségével. A harmadik fokozatban a város területén dolgozó me­zőgazdasági szakemberek to­vábbképzését kívánjuk meg­oldani. Ezzel kapcsolatban is igen nagy az érdeklődés. A helyi szakemberek szinte ki­vétel nélkül részt vesznek a továbbképzésben. Ezzel kap­csolatban is megkaptunk min­den támogatást az illetékes szervektől. Lázár Vilmos pro­fesszor, a Mezőgazdasági Szakember Továbbképző In­tézet vezetője, személyesen vállalta a továbbképzés veze­tését. Ö is és a többi szervek vezetői is, illetve illetékes be­osztottjai minden támogatást és segítséget biztosítottak ré­szünkre. Reméljük, hogy ily módon a mezőgazdaság te­rületén mutatkozó szakember- hiányt a lehető legrövidebb időn beh'il megoldjuk. B. Szűcs István, a Naev körösi Városi Párt- bizottság agit.-prop.-oszt. vezetője Nagyobb méretű magot növelnek a röntgensugárral kezelt tetrarozsok Röntgenbesugárzás alkalma­zásával a normálisnál na­gyobb kromoszóma számú, úgynevezett tetra-rozsot állí­tottak elő a kecskeméti és a sopronhorpácsi mezőgazda- sági kutatóintézetben. A négy legelterjedtebb hazai rozsfajtával hasonlították ösz- sze a nyáron az új tetra-ro- zsokat; egyforma talajon, azo­nos művelési körülmények között az előbbiek 15,3. az utóbbiak 18 mázsás holdan­ként! termést adtak. A rönt­genkezelés még ennél is na­gyobb arányban, ötven száza­lékkal növelte a magok mé­retét, a nagyobb magokból pedig több lisztet lehet őrölni. E zekben a napokban me- gyeszerte ütemtervet készítettek a termelőszövet­kezetek az őszi betakarítá­si és szántás-vetési mun­kák elvégzésére. A tervké­szítéssel egy időben meg­kezdődött a nagy munka, szedik és szállítják a répát, ássák a burgonyát, törik a kukoricát. Folyik az ősziek vetése, és elsősorban a me­gye déli részén, már jelen­tős területeken került föld­be a mag. Az év egyik leg­fontosabb és legemberigé- nyesebb munkájára — ta­pasztalatok szerint — a me­gye termelőszövetkezetei­nek zöme már eddig is jól mozgósította a tagságot, sőt a családtagok bevonására is sikeres erőfeszítéseiket tettek. Jelentős szerep vár most a termelőszövetkezeti el­lenőrző bizottságokra. Az őszi betakarítás és szántás­vetés különös figyelmet és körültekintést igényel. A tagságnak a jó gazda gon­dosságával kell dolgoznia, menetközben ki kell javíta­ni az esetleges hibákat, el­hárítani az akadályokat. Itt van az ellenőrző bizottság­nak és az ellenőrző bizott­ság tagjainak külön-külön is jelentős szerepe. A napokban az egyik termelőszövetkezetben megtörtént, hogy a burgo- nyakiemlelő gép után ké­sőn kezdték meg a szedést, s közben majd egész napra őrizetlenül hagyták az or­szágút mentén fekvő táb­lát. Dunavarsányban álló traktorokat láttunk, ame­lyek mögött már rozsdáso­dik az eke a néhány nappal ezelőtti szántás után. Ugyanakkor jókora terüle­tek várnak ebben a község­ben is, a szomszédos hely - ségekben is, szántásra. M ás esel: a napokban az egyik országúton, a nagykátai járásban, fogatok szállították a cukorrépát az állomásra. Útvonalukat, szerencsére nem túl hosz- szan, mint a mesebeli Jan­csi és Juliska útját a ke­nyérmorzsák, elhullajtott répák jelezték. Ezek az esetek is mutatják, hogy a tagság mozgósítása mellett milyen természetű felada­tokba kell most az ellenőr­ző bizottságoknak be'kap- csolódniok. Több termelőszövetkezet­ben, bár jól működik az el­lenőrző bizottság, nem a legfontosabb feladatokra hívja fel a vezetőség és a tagság figyelmét. Majoshá- zán például az ellenőrző bizottság most a háztáji te­rületek nagyságát vizsgálja, ahogy a faluban hallottuk. Már maga az a tény, hogy az ellenőrző bizottság aktí­van és odaadóan dolgozik — dicséretes. Azonban meggondolandó, hogy ez most a legfontosabb fel­adat? Nem lehet ezt a vizs­gálatot későbbre halaszta­ni, s most a betakarítást segíteni? A betakarítástól az idei esztendő sikeres zárása, az időben végzett szántás-vetéstől pedig jövő évi kenyerünk függ. Ö römmel tapasztaljuk, hogy a Termelőszövet­kezeti Tanács szorgalmazá­sa és felhívása nyomán egyre több termelőszövet­kezetben javult meg az el­lenőrző bizottság munkája az utóbbi hetekben. Az el­lenőrző bizottságok most az őszi betakarítás és szántás­vetés során vizsgáznak. Vizsgáznak tekintélyből, munkából, gondosságból. S hogy milyen lesz a vigsgg, eredménye — egyedül raj­tuk múlik!... Tenkely Miklós

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents