Pest Megyei Hirlap, 1960. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-17 / 220. szám

1960. SZEPTEMBER 17, SZOMBAT MEGYEI V; IIírtán n Hetenként egyszer „textilesek“ a szentendrei diákok Szeptember elseje óta szombatonként fiatalok népe­sítik be a Pomázi Posztógyá­rat és a Budakalászi Gyap­júszövet. A fiatalok a szent­endrei gimnázium elsőéves diákjai, akiknek 20—20 főnyi csoportját a két gyár vállal­ta, politechnikai oktatásra. A tanulóknak a két üzem bizto­sít szakoktatókat, és a havi háromszori gyakorlati mun­kához munkalehetőséget. Az Ifjúsági megállónál A Ganz Árammérő- gyárhoz hol kell leszállnom? — kérdeztem a Gödöllő felé haladó HÉV-en. — Az Ifjúsági megállónál, amit most építettek a gyári kiszesek — válaszolt egyszer­re a kalauz és egy idősebb utas. És amikor megérkeztünk, figyelmeztettek: — Ez az! Ez a két szó olyan büsz­kén hangzott ajkukról, mint­Ij hazai és külföldi zöldségfajták kerülnek közterroesztésbe Zöldség- növényfajta bemutató és ankét a Technika Hátában A nagyüzemi kertészetek vezető szakemberei, a növény- nemesítők, a kereskedelmi vállalatok képviselői pénteken délelőtt a Technika Házában ankéton vitatták meg a nagy hagyományokkal rendelkező magyar zöldségtermesztés to­vábbfejlesztésének lehetősé­geit. Ez alkalommal zöld- növény-fajta bemutatót is ren­deztek, amelyen rendkívül gazdag választékot állítottak ki a kertészeteinkben eddig még nem ismert új fajtákból. A bemutatót és az ankétot dr. Soós Gábor, a Földműve­lésügyi Minisztérium növény- termesztési főigazgatóságának vezetője nyitotta meg. El­mondotta, hogy a Növény­fajta Minősítő Tanács az utóbbi időben 800 hazai és külföldi zöldségfajtát bírált el. Kitűnt, hogy vannak olyan zöldségfélék, amelyek elter­jesztésével jobb eredményeket lehet elérni, mint a jelenleg köztermesztésben levő fajták­kal. Többek között 10 új borsó-, 12 sárgarépa- és 5 uborkafajtát talált termesz­tésre alkalmasnak a Növény­fajta Minősítő Tanács. Jelen­tős mértékben javítani lehet az exportra és hazai fogyasz­tásra termesztett bab és retek minőségét is. Dr. Soós Gábor elismeréssel szólt a magyar zöldségneme- sítők munkájáról. Az utóbbi években a paradicsomból, paprikából és több más nö­vényből kiváló hazai fajtákat sikerült előállítani. A szocia­lista mezőgazdaság . kertésze­teiben nagy lehetőségek nyíl­nak a terméseredmények fo­kozására, kiváló minőségű áruk előállítására. Ugyanak­kor a nemesítőknek új szem­pontokat is figyelembe kell venni, így például azokat a fajtákat kell előtérbe helyez­ni, amelyek a gépi növény- ápolásra is alkalmasak, iLelve amelyeknél a gépi szedést is meg lehet oldani. Figyelem­mel kell lenni a nemesítésnél a növekvő exportlehetőségek­re is. A megnyitó után a zöldség- termelők az értékesítési, kon­zervipari szakemberekkel együtt megvitatták, hogy a következő években milyen új fajtákkal kívánnak foglal­kozni. Az érdekes kiállítást szep­tember 18-ig reggel 9-től dél­után 8 óráig a nagyközönség is megtekintheti, A Magyar Agrártudományi Egyesület szaktanácsadói. a kiállítás ideje alatt felvilágosítást nyújtanak a bemutatott kü­lönböző zöldségfajtákról. , ha nekik is részük lett volna I a fiatalok társadalmi munká­jában. Nekem, idegennek, épp olyan megálló volt, mint a többi. Tiszta, gondozott, de semmi több. Az Ifjúsági megállóról ké­sőbb újra hallottam. A Ganz Árammérőgyár KISZ I. alapszervezete vezetőségvá­lasztó taggyűlésén beszéltek róla. — 1958-ban 820, 1959-ben 1050, 1960-ban 1700 órát vé­geztek társadalmi munkában a gyári fiatalok. Hulladék- gyűjtésben, a. bölcsőde par­kosításában. a mezőgazdaság átszervezésében vettek részt. És megépítették saját elhatá­rozásukból az Ifjúsági megál­lót. — Halász Géza például egy­maga négyszáz órát dolgozott — dicsérte társát felszólalása közben Kristóf Ferenc. Természetesen a taggyűlé­sen sok minden másról is volt szó: Van-e mód ifjúsági szocia­lista brigád alakítására? Zász­lósi Béla szerint megvan a feltétele. Hiszen a gyár veze­tői is megígérték, hogy segí­tenek a. feltételek megterem­tésében. A munkáról még so­kan beszéltek: — Kevesebbet vitatkozzunk, fecsegjünk ezentúl a satupad­nál ... — Ne legyen ezután sem egyetlen olyan KISZ-ta,gunk, aki száz százalék alatt teljesí­tene. — Vegyük fel a határozatok közé — javasolta Wind Jó­zsef: a KISZ kérjen konkrét feladatokat a gyár vezetőitől és indítson tanfolyamot a szakma ifjú mestere cím el­nyerése elősegítéséért. Dombóvári Tihamér arról számolt be, hogy a kong­resszus tiszteletére hat brigád állt munkaversenyben. Egyé­ni vállalások is történtek. Jó hír az autósoknak Az útépítésnél több évtize­des mulasztásokat kell pótol­ni, mégpedig nagyon sürgő­sen, mert a gépkocsipark ro­hamosan nő, s országszerte Baráti kapcsolatot alakítanak ki az üzenu és középiskolai KISZ-szervezetek adós és más elektrotechni­kai szakkörök munkájához. A középiskolák KlSZ-szerve- zetei pedig a tanulásban nyújthatnak hathatós segítsé­get az üzemekben dolgozó és esti vagy levelező tagozaton továbbtanuló ifjúmunkások­nak. megnőtt a forgalom. A Közle­kedés és Postaügyi Miniszté­rium útügyi osztálya elsősor­ban a meglevő úthálózatot akarja rendbehozni, így pél­dául szélesíti az útburkolatot, növeli az utak teherbíró- képességét, eltünteti P forga­lomra veszélyes kanyarokat, íveket, bukkanókat. megerő­síti a kishidakat. Az ország­ban az idén körülbelül 900 kilométer hosszában javítják az utakat, így korszerűsítésre kerül sor Borsod. Veszprém, Baranya, Zala, Győr-Sopron megyében. Nagyarányú mun­kákat végeznek &z idegenfor­galmi szempontból igen fon- tös Szentendre—Leányfalu út­vonalon is. Szeretnék megkapni a szer­számok karbantartása feletti védnökséget..; Sebök Mária, a járási KISZ-bizottság titkára ki is fejezte elismerését: — Az árammérőgyári kisze­sek nagyszerű eredményt ér­tek el a munkára nevelés­ben ... Sokan elemezték, milyen a párt- és a KISZ-alapszervezet kapcsolata. I az, segítenek az idősebb párttagok — mon­dották —, de többet vár az ifjúság tőlük. Ugyanúgy, at­tól a hét KlSZ-tagtól, akik párttagok, s bár sok az elfog­laltságuk, mégis többet vál­lalhatnának magukra a ki- szesekkel való foglalkozásból. A pártszervezet pedig szá- monkérhetné tőlük, teljesítik- e pártmegbízatásukat? Az oktatásról szólva, vala­mennyien kifejezték elége­detlenségüket: több kiszesnek kell ezentúl tanulnia, jobban meg kell szervezniük az ok­tatást. Velki Imre azt han­goztatta: nem elég szervezni az oktatást, fontos, hogy az előadó is igényes legyen. Beszéltek az ifjú Gárdá­ról, az Ifjúsági Akadémia szervezéséről, a kultúrgárdá- ról. A sok-sok kirándulásról, külföldi utazásról. Az ered­ményekről és a hibáikról. A határozathoz hét módosítást, illetve kiegészítést javasol­tak. — Sok eredményt értek el a Ganz árammérőgyári kisze­sek. Még többet, mint amit a beszámoló tartalmazott, vagy a felszólalók elárultak — vélte Borsos Miklós, a párt- szervezet küldötte. Talán, ha a gyári vezetők közül is lett volna ott valaki, elmondhatta volna, milyen nagy részük van a kiszesek- nek a termelési eredmények­ben. a gyár fejlődésében. Hazafelé körülnéztem az Ifjúsági megállónál. Olyan másnak láttam, mi fit: érkezé­semkor. Már értettem a ka­lauz és az idősebb bácsi büszkeségét. A kicsi, gondo­zott, tiszta megállónál emlé­kezetemben Virág Bélát, a volt KTSZ-titkárt idéztem, aki Tnegületgdötten, kicsit zavarban mondotta el a be­számolót. Halász Gézát, Wind Józsefet, Dán Lászlót, Nagy Lajost és a többi, ünnepi ru­hába öltözött gyári kiszest. Ismét láttam a piros terítővei borított asztalokat, az ízléssel díszített termet. És olyan örömmel töltött el, hogy ott lehettem közöttük ünnepükön és megleshettem terveiket, ki­fürkészhettem vágyaikat, s hírt adhatok róla, hogy na­gyon egyszerű, bensőséges, kommunista ifjúsághoz illő taggyűlés volt az övék. Sági Ágnes Örömeink — gondjaink A szomszéd Úgy mondják, s jól mond­ják, hogy az ember a szom­szédjait nem válogathatja meg. Azzal keiül össze, aki éppen ott lakik, vagy aki most költözik oda. Van, aki­vel összebarátkozik, s van, akit nem szeret. Persze: attól még, hogy valaki valakit nem szeret, nem kell rosszban len­ni. Nem kell áskálódni, lesni a másikat, kibeszélni, ártani neki, foglalkozni vele. ha ép­pen nem akad más téma. Mégis: az emberek egy ré­sze úgy van vele, hogy sze­ret a szomszéddal foglalkozni. Pletykálni ezt-azt róluk, le­szólni őket, nem gondolva az­zal, hogy hátha a másik visz- szaadja a kölcsönt, s ugyan­úgy cselekszik. A rossz szom­szédság — török átok, nem­egyszer még ma is kísért, oly­kor peres iratok, olykor csak kiadós veszekedések formájá­ban. Mintha embereket fizet­nének azért, hogy a szom­széddal akaszkodjanak. Mind­ezt nemcsak magamtól gon­doltam így végig, hozzásegí­tett az. hogy egyik községünk tanácselnökével beszélgetve, a szomszédok viszály kodására hangzott el a legtöbb pa­nasz. Mert ugyan az elnök­nek, de a többieknek sem hivatal béli kötelessége az ilyesmi, dehát ha igazságot keresni jönnek az emberek a tanácsházára, nem lehet elő­le kitérni. S órák, félnapok mennek el azzal, hogy: le­vágja vagy nem vágja le a szomszéd azt az áthajló fa­ágat, hogy csináltathat-e új kerítést, vagy nem, s lehetne még sorolni tovább a „világ­rengető'’ problémákat, ame­lyekkel felnőtt emberek ké­pesek heteket, hónapokat el­tölteni, hasznosabbra, szebb­re felhasználható órákat vé­gi gveszekedni. Sok szép példája akad a jó szomszédságnak. De sajnos, a rossznak is. Igaz, sokféle az ember, s a sokféle ember sok­szor nem egyezik. Dehát le­gyünk őszinték: a szomszéddal való viszályok legtöbbször nem mondvacsináltak? Nem olyanok, amit megértő szóval el lehetne simítani, megkí­mélve magunkat, s másokat is gondtól, idegességtől, nem­egyszer pereskedéstől?! Persze: Péter is azt tartja, hogy neki, Pál is azt. hogy csak neki van igaza. Makacs­sággal sokra haladni nem le­het. S az efféle makacsság a gátja annak nem egy helyen, hogy nem teremtődik meg az összefogás, hogy nem sike­rül összehozni az utca, egy- egy környék népét, amikor valami hasznosról, az egész közösségnek üdvösről lenne szó. Mennyi kárbaveszett le­hetőség. csak azért, mert emberek, jobb híján a szom­széddal való veszekedéssel szórakoznak! Beszéltünk sokat a szocialis­ta együttélés szabályairól. Persze: ha csak beszélünk ró­la, még nem tettünk sokat. Jó néhány községben örömre ad okot, hogy a rossz szom­szédságba beleszól — a közös­ség. S a legtöbb helyen ered­ményre is jutnak, a közösség ereje nem egy évtizedes vi­szályt simít el. Hogy ma­gánügy lenne? De hiszen nem az. A fentebb elmondottak bizonyítják, hogy: közös ügy. Mert ha az egyik arra, a má­sik amarra indul, akkor alig­ha moccan valami is előre. De ha egyseié igyekszik, akkor annak eredménye van. (m) A szentlőrinckátai Új Világ Tsz-ben A zöldségtermelés és felvásárlás lassan végéhez közeledik, de az új gazdásági éibe a felkészülés,' á féfbezSs''máris meg­indult. A Pest megyei MÉK termeltetési osztályának szakem­berei a napokban felkeresik a termelőszövetkezeteket, hogy előkészítsék az 1961. évi szerződéses zöldségtermeltetést. 'Ez évben 7850 holdra. kötött szerződést a MÉK a termelőszövet­kezetekkel. Jövőre 10 700 holdra szerződnek. Az idei tapasz­talatok alapján az egyes termelőszövetkezetekkel nem 10—15, hanem csupán öt-hat féle zöldség termelésére állapodnak meg. Így a tsz-ek sokkal inkább alkalmazhatják a nagyüzemi mód­szereket. Ugyanakkor gondolnak arra is. hogy az egyes tájegységeken belül az ottani körülményeket legjobban ked­velő növényeket termeljék a tsz-ek. Tsz ez évben 160 hold öntözéses kertészettel Az öntözhető területet jövőre 240 holdra nö- László, az Uj Világ elnöke és Kun Andor, a MÉK termeltetési osztályának vezetője alá- évre szóló, 240 holdas szerződött területre vonatkozó megállapodást. A lőrinckátaiak nemcsak öntözéses területüket növelik, hanem 400 ezer forint költséggel új hajtatóházat is épí­tenek. amelyet palántanevelésen kívül, a téli időszakban primőrtermelésre is felhasználnak. December 10-re — például — 100 000 fej salátára szerződtek le. Csak ebből 200 ezer forint többletbevétele lesz a tsz-nek, még ez év­ben. Képünkön a hajtatóház vasszerkezeteit szállítják a helyszínre. (Kép, szöveg: Győri) ^ Qzobon, a községi $ »3 KISZ-szervezet $ vezetőségválasztó tag- $ gyűlése nem akkor ^ kezdődött igazán, % amikor az elnöklő $ Pericht Jolán elmon- ^ dotta az üdvözlő sza- $ vakat. £ Még a művelődési $ ház nagytermének ^ délutáni díszítése ^ sem mondható való- ^ di kezdetnek, sőt a ^ vezetőségi ülés sem ^ volt az, amikor a ^ beszámoló szövegén $ és a határozati ja- [ ^ vaslaton vitatkoztak. | ^ Természetesen le- ^ hetetlen megállapí- % tani, hogy a lányok ’ ^ és a fiúk hányszor ^ gondoltak erre a ^ napra. Éppen olyan ’ ^ „drukku-kal készül- ' ^ tek rá, mint egy-egy " ^ vizsgára. " ^ A felkészülés öró- ’ ^ mös-izgalmát érezte ' ^ meg az a. több mint ' ^ kétszáz ember — fel- " ^ nőtt és ifjú —, aki a ‘ ^ nézőtéren ült, hogy • ^ valami olyasmi tör­* ^ ténik most, amikor ■ ^ ők hetvenen, a szobi z % községi KlSZ-alap- ‘ ^ szervezet tagjai, nem­- csak a pillanat kér­- £ désére akarnak vá­HÁROM ÉVE KEZDŐDÖTT hazával és a térképp , előtt a világgal. £ ^ Fiatalok voltak, já-^ | tékosak, érdeklődők, ^ 1 s ha kellett, önfel- % * áldozok — a mun- ^ kában. 4 y Három esztendő ^ eredményeit rövid £ negyven perc alatt £ fel sem lehetett so-fy rolni. Amit azonban £ a beszámoló nem ^ említett, azt elmond-£ ták az idősebbek, a £ szülök, a párt és a£ tanács vezetői. Elis-£ mérés és köszönet f volt a hangjukban. ? Meg öröm, hogy a? szobi ifjúságból ma? már hetvenen az újf életre, a szocializmus? tudatos építésére tő- f rekednek. ^ a taggyűlés két és$ zx fél órája ko- ^ moly tanácskozás $ volt fiatalok és szü-$ lök között. Arról be-fy széliek és határoz- % tak, ami mindany- ^ nyiunk számára ay? legfontosabb: békés % építőmunkánkban vi- % dám legyen ifjúsá- £ gunk dolgos élete. ^ A tanácskozást kul- ^ túrműsor követte. ^ Déry Károly 2 fel. Azt, hogy hetén indultak és hetvenen érkeztek ide. De a KISZ-en kíimli fia­talok közül is sokan eljöttek ezen az es­tén, mert a barátaik — ifjú kommunis­ták. Szob társadalmi, életéből is reszt kér­tek a kiszesek. Nem­csak azzal, hogy ün­nepeinken felvonul­tak, díszbe öltöztet­ték a középületeket, vigyázták egy-egy mulatság rendjét. Munkát végeztek. Só­dert hordtak az épülő járdákhoz, fá­kat ültettek a község szépítéséhez, takarí­tották a nagyobb összejöveteleknek hajlékot adó termet. És tanultak. Pél­dául a múlt évben huszonnégyen kezd­tek a i KlSZ-iskolá- kon és negyvenné­gyen végeztek. Még illemtant is tanultak, szellemi öttusát ren­deztek, szavaltak, énekeltek, kirándul­tak. Ismerkedtek a laszt adni. Három­éves múlt áll mögöt­tük és az esztendők sorának végtelenje vár rájuk. A meghívót, ame­lyet a járási és a községi vezetők, pe­dagógusok és szülők kaptak, nem udva­rias gesztusnak szán­ták. Nagyon is ko­molyan gondolták a kiszesek, hogy a ve­zetőségválasztó tag­gyűlésen legyenek ott az idősebbek is, ami­kor háromesztendős szervezetük életének számvetését, elem­zését végzik. a beszámoló való- zjL ban számvetés és elemzés volt. Mert ahogyan Jeszenszki Alajos, KISZ-titkár sorra vette az elmúlt három esztendő ese­ményeit, a cselekede­teiket, az eredmé­nyeket és a hibákat, abban nagyon sok józan egyszerűség és túlzott szerénység volt. A beszámoló té­nyeket sorakoztatott A középiskolákban egyre nagyobb teret hódít a gya­korlati oktatás. Mind több iskola és üzem, illetve ter­melőszövetkezet, vagy állami gazdaság köt egymással szer­ződést, amelyben a felek megállapodnak: a középisko­lás fiatalok milyen formában vehetnek részt az oktatást segítő üzemi gyakorlatokon.^ Ahol az 5 plusz 1-es okta- ^ tást már bevezették, ott hét- ^ ről hétre ugyanabba a mű- ^ helybe látogatnak el a kő- ^ zépiskolások. ^ A KISZ Központi Bízott-1 sága az iskolai év kezde- ^ tén felhívta a KISZ-szerve- ^ zetek figyelmét, hogy alakít- ^ sanak ki baráti kapcsolato- ^ kát, támogassák egymás ^ munkáját. Az így kialakult ^ baráti kapcsolat igen sok ^ előnnyel jár, mind a diá- ^ kok, mind pedig az üzemi ^ fiatalok számára. 2 y Az üzemi gyakorlatok ide- ^ jén a helyi KISZ-szerveze- ^ tek segítséget nyújthatnak a ^ diákoknak az oktatási ten.'- ^ ben előírt szakirányú kép- ^ zésben. Hozzásegíthetik őket, ^ hogy megismerjék az üze- ^ met, a termelőszövetkeze- ^ tét, az állami gazdaságot, ^ az ott dolgozók éíetkörülmé- ^ nyeit és munkáját. Az üze- ^ mi és iskolai KISZ-szerve- ^ zetek együttesen készíthet- nek az oktatáshoz nélkü- ^ lözhetetlen szemléltető esz- \ közöket, az iskola tanműhe- \ lyének szerszámokat, meg- / javíthatnak selejtes gépeket,! amiket a politechnikai kép-! zésnél jól felhasználhatnak.! Ezenkívül az üzemi fiatalok 1 hasznos tanácsokat adhat- j nak a középiskolákban mű-: ködő különböző rádiós, hír-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents