Pest Megyei Hirlap, 1960. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-15 / 218. szám
1960. SZEPTEMBER 15, CSÜTÖRTÖK r»»< HECVEI 3 Elutazott Tudor Arghezi Tudor Arghezi állami-díjas román költő családjával együtt szerda reggel hazautazott Bukarestbe. Ceglédi Villamosipari Gyár A címben szereplő új név nem új gyár születését jelzi, csupán a volt ceglédi GépBékenagygyűlés a Parlamentben a magyarországi katolikus papi békemozgalom megindulásának 10. évfordulója alkalmából Az Országos Béketanács Katolikus Bizottságának rendezésében szerdán a Parlament kongresszusi termében országos békenagygyűlést tartottak a magyarországi katolikus papi békemozgalom kialakulásának 10. évfordulója alkalmából. A nagygyűlésen — amelyen mintegy 750 katolikus pap vett részt — megjelent Kállai Gyula, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Szakasits Árpád, az Országos Béketanács elnöke, dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Olt Károly, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Ott volt a nagygyűlésen dr. Hamvas Endre Csanádi püspök, az Országos Béketanács Katolikus Bizottságának elnöke, Kovács Sándor szombathelyi püspök, az Opus Pads tagja, dr. Le- gányi Norbert pannonhalmi főapát, dr Schwarz Eggenhofer Artur esztergomi apostoli kormányzó, dr. Brezanóczy Pál egri apostoli kormányzó, dr. Klempa Sándor veszprémi apostoli kormányzó, dr. Szántai Széman István miskolci görögkatolikus apostoli kormányzói helynök, a püspöki kar tagjai és a katolikus egyház számos más vezetője és tagja. A békenagygyűlést dr. Po- tyondi Imre nagyprépost, a budapesti központi szeminárium rektora nyitotta meg, majd Beresztóczy Miklós címzetes prépost, az Országos Béketanács Katolikus Bizottságának' főtitkára számolt be a papi békemozgalom nemzetközi tevékenységéről és feladatairól. Dr. Beresztóczy Miklós nagy tetszéssel fogadott beszéde végén hangoztatta: — A békemozgalomban való részvétel a papság korszerű társadalmi, politikai tevékenysége. Mi ezt a tevékenységet úgy akarjuk folytatni az elkövetkező időkben, hogy széles e világon bizonyságul szolgálhassunk annak realitása mellett: lehetséges hűség az egyházhoz és a néphez. Ezután Horváth Richárd templomigazgató, a Katolikus Szó főszerkesztője, a papi békemozgalom hazai tevékenységéről és célkitűzéseiről tartott előadás. Ezután Olt Károly, az Elnöki Tanács tagja, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke üdvözölte a békenagygyűlés részvevőit, majd az ebédszünet után megkezdődtek a hozzászólások. A gyűlés az elnöklő dr. Ro- zsáli Menyhért apostoli kormányzó helynök zárszavával ért véget. •k A katolikus papi békenagygyűlés szünetében Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke a Parlament Munkácsy-termében az állam és a katolikus egyház közötti jó viszony érdekében és a békemozgalomban kifejtett kiemelkedő tevéken ységükért: Dr. Horváth Richard budapesti templomigazgatót, a Katolikus Szó főszerkesztőjét, dr, Beresztóczy Miklós címzetes prépostot, az Országos Béketanács katolikus bizottságának főtitkárát és Miig Béla címzetes apátot, az Opus Pacis ügyvezető igazgatóját a Népköztársaság Zászló-rendje második fokozatával tüntette ki. Hatan a Népköztársaság Zászlórendje harmadik, heten a Népköztársaság Zászlórendje negyedik, kilencen a Népköztársaság Zászlórendje ötödik fokoztát kapták. Az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke szerdán este fogadást adott a papi békemozgalom országos és megyei vezetőinek tiszteletére. A Dunakanyar és az öttusázók üzem és Vasöntő újjászületésének, növekedésének első jele. A Kohó- és Gépipari Minisztérium, miután eredményre vezettek a Pest megyei Tanáccsal és más illetékes szervekkel folytatott tárgyalásai, átvette az üzemet, s azóta már a fejlesztési tervben szereplő első gépek is megérkeztek. Bartus Szilárddal, a gyár igazgatójával beszélgettünk a vállalat jövőjéről. Kérdésünkre elmondta: — Nagyon örülünk a fejlesztésnek, bár felelősségünk és feladataink is megnőnek. Gyárunk új profilt kap, a villamosforgó-gyártást és a tipizált elektromos alkatrészek gyártását bízzák ránk. Jelenleg is gyártott cikkeink átadásáról már tárgyalunk. Január elsejétől ugyanis elkezdjük az új munkát. Lám, ez a maroknyi műszaki és munkásgárda milyen hosszú utat járt meg pár esztendő alatt! A garázsemelők gyártásával kezdték. Csináltak és csinálnak jelenleg is kukoricamorzsolót, mák- darálót, faszenes vasalót stb. Most ezek gyártását kisebb vállalatok veszik át tőlük. Az utóbbi időben megrendelés- hiánnyal küszködtek. Uj profil kialakításának lehetőségét kellett keresniök. Nagy fába vágták fejszéjüket, amikor az elektromos kisgépekre esett választásuk, de megoldották a saját magük által feladott leckét. Sikerrel gyártják az elektromos kézifúrókat, amelyeket — amíg ők nem csináltak —, külföldről hozták be. Azóta már az elektromos kéziköszörűk gyártását is megoldották. Nem teljesen új tehát a vfllamosforgó« gyárfás az üzem kollektívájának. Növeli a kollektíva érdemeit, hogy különösebb segítség nélkül, főként saját erőből jutottak el idáig. Erre mi sem jellemzőbb, minthogy 1957 óta félmillió forintnyi beruházást kaptak összesen. Ez persze nem azt jelenti, hogy a megyei tanács rossz gazdája volt a vasöntőnek, csupán azt, hogy a helyi ipai%»n korlátozottak a fejlesztés lehetőségei. A Kohó- és Gépipari Minisztérium nem egyszerűen a profilját változtatja meg a Villamosipari Gyárnak. Az ötéves terv során sok millió forintot költenek a gyár fejlesztésére. Uj csarnokokat építenek, új berendezéseket, gépeket állítanak be. A megnagyobbodó gyárban több száz ember talál majd munkaalkalmat. Amint Tankó Zoltán főmérnök mondotta: — Máris keresünk szakmunkásokat. Elsősorban szerszámkészítőkre, színesfémöntőkre és szürkeöntödei dolgozókra van szükségünk. A negyedik negyedévben már elkezdjük első új gyártmányunk, a szénkefetartó készítését. Addig azonban fel kell vennünk egy elektro- és két gépészmérnököt. Elmondta Tankó elvtárs, hogy kilenc új gép már meg is érkezett. Bár a gyártási technológiát még nem kapták meg, máris hozzáfogtak egy új galvanizáló berendezés elkészítéséhez. A világ legtermészetesebb hangján újságolta a főmérnök: — Ezt is saját erőből csináljuk meg. A műhelyben már javában szerelik a gépeket, öröm nézni a modern automata esztergapadot, az automata rugókészítő-gépet, a különböző maró- és fröccsöntő-gépeket. A belső teremben még a régi masinákon dolgoznak, idekint érdeklődéssel vizsgálgatják az emberek a legújabb típusú revolveresztergát. Ma még csak ismerkednek vele, hogy holnap minél nagyobb hozzáértéssel dolgozhassanak rajta. Hegedűs Ferenc bácsi, a gyár régi szakembere már magabiztosabban jár-kel az új gépek között. Ö volt az első, aki több napon keresztül tanulmányozta a gyártást a budapesti Elektromos Készülékek és Anyagok Gyárában, ahonnan a szénkefe- tartók gyártását átveszik, hogy amikor megkezdődik a termelés, hozzáértéssel irányíthassa a munkát. Később még többen mennek majd a különböző gyárakba, hogy átvegyék a sok-sok tapasztalatot és így könnyebben átjussanak a kezdeti nehézségeken. 3' Egyelőre csak ez a kilenc új gép jelzi a nagy" változás kezdetét. Jövőre már megkezdődik a nagyszabású munka és pár év alatt új nagyüzemmel gazdagodik Cegléd, a megye és az ország. F. I. ŐSZI VETÉSEK 1DEJEN A tápiószelei Keleti Fény Tsz-ben már elvetették az őszi árpát. A növénytermesztési brigád a rozs- és a búzavetőmagot tisztítja. Képünkön a brigád legfiatalabb és legidősebb tagja látható, amint a tisztítandó vetőmagot öntik a gép tartályába. Két gép is tisztítja a vetőmagot, gyorsan telnek a zsákok. A tisztított vetőmagból azonnal mintát vesznek és a szövetkezet főmezőg^zdásza, Beregszászi elvtárs, ellenezi a mag csírázóképességét. Szovjet kulturális pártküldöttség érkezett hazánkba Az SZKP Központi Bizottságának nyolctagú kulturális küldöttsége szerdán Magyar- országra érkezett. A küldöttség vezetője V. A. Kirilin, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tudományos és felsőoktatási osztályának vezetője. A Ferihegyi-repülőtéren ß szovjet küldöttség fogadására megjelent Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Ott volt a vendégek fogadásánál az MSZMP Központi Bizottságának több tagja és osztályvezetője. Az őszi árpát már elvetette a tsz és az egyik modern ve* tőgéppel egy Ids hiba történt. Néhány óra alatt kijavította a vetőgépet a traktor vezetője, és a szövetkezet ügyes mesterembere, s délután már újra munkába állt a gép, vetették az őszi takarmánykeveréket. (Csekő felv.) A magyar öttusázók győztes csapatának, amely Rómában gyönyörű teljesítményével megszerezte az olimpiai bajnokságot jelentő aranyérmet, igen szoros kapcsolata van Pest megyével, pontosabban a Dunakanyarral. A Dunakanyar Intéző Bizottsága évről évre megrendezte az öttusa-versenyeket és az együttes számos tagja itt készült fel a római viadalra. AZ ELEVEN EREKLYE A KISZ Központi Bizottságának székházában szerdán sajtótájékoztatón ismertették a KISZ nyári önkéntes ifjúsági táboraiban dolgozott fiatalok munkasikereit. Elmondották, hogy a nyáron 24 építőtáborban több mint huszonegyezeT Huszonegyezer fiatal dolgozott a KISZ nyári önkéntes ifjúsági táboraiban fiú és lány dolgozott, kétszáz- tizenötezer köbméter földet termeltek ki és hatvanhárom kilométer hosszúságú csatornát készítettek. A leánytáborok lakói háromszázezer tő szőlőt kötöztek, tizenegyezer mázsa zöldséget és ötezer mázsa gyümölcsöt szedtek. Amikor megérkezett a győzelem híre, a Pest megyei .Idegenforgalmi Hivatal dolgozói táviratilag üdvözölték a bajnokcsapatot. A táviratot képeslapon köszönték meg Rómából a sportolók. A lapot, amelyen Septimius Severns világhírű diadalkapuja látható, Bordás Miklós, az öttusa szövetség titkára, Bal- czó András, Nagy Imre, Németh Ferenc és Szaniszló József írta alá. B alatonszárszó kegyelettel őrzi a földjén elhunyt költő — József Attila — emlékét. Az utcát, ahol nővérénél, a nyári évadban kenyerét penzióskodással kereső Etelkánál lakott, róla nevezték el és a házat, azaz a nagy sárga épületnek azt a két szobáját, ahol nyaranta Etelka, s 1937 késő őszén, meg még tél elején is Attila lakott, berendezték múzeumnak. A költő múzeumának. A főutca sarkán, pár méterre parkban álló szobrától, szemben a tejcsárdával, olvasható: József Attila Múzeum, száz lépés. Érdemes megtenni ezt a száz lépést. Különösen, amióta Kiss Ernő személyében új igazgató került a múzeum élére. Múlt év végéig egy asz- szony, a nagy sárga ház egykori tulajdonosa, igazgatta a múzeumot. Kissé tévesen, Er- I ről tanúskodik egynémely té- i vés felirat képek, fénykép | meg iratmásolatok alatt, Pél- I dául egy csoportképen Juhász ; Gyula szakállas arca alá oda- ; írták: Károlyi Gyula, míg el, mert hogy görögkeleti és az időben sehogy sem volt vidéken szokás pap nélkül temetkezni. Ám honnan kerítsen görög papot? Magamra vállaltam hát a temetést, kálomista módon tisztességgel el is temettem szegény Attilát. S OROLJA, ki mindenki öelent meg a temetésen, írók, költők, művészek, soha egyszerre ennyi nevezetes ember nem járt azelőtt a faluban. Legalábbis negyvenhat esztendeje nem, mert immár annyi ideje, hogy Tolnából, Nagyszokolyból átszármazott ide Szárszóra rektornak, Kiss Ernő. És most, hogy majd öt évtizednyi tanítóskodás után nemrég nyugalomba vonult, elvállalta a József Attila Múzeumot. Igazgató, jegyszedő, idegenvezető benne egy személyben. De emlék is. Élő szárszói emléke József Attilának, ő az az ember, aki a költőt eltemette. Ügy is lehetne mondani: eleven ereklye a József Attila Múzeumban. Sz. E, mon vagyok, megtaláltam. És megtaláltam talán még egy szekrényt is ... Meg a penzió egykori söntéspultját, amire Attila tréfás rigmust írt valaha ... Talán ennek is sikerült nyomára bukkannom, noha azóta átfestették... — újságolja az igazgató és biztosít róla, hogy megszerzi azokat. \ S ZEMÉLYESEN ismertem Attilát, és noha kapcsolatunk életében nem volt szoros, ha találkoztunk, többnyire csak egymás hogyléte iránt érdeklődtünk, végül mégis szoros kapcsolatba kerültünk. Én temettem el ugyanis szegényt... — Szárszón két templom, katolikus, meg református templom is van, de pap egy sem volt soha. Amikor Attilával. a tragédia történt, én voltam a református iskola igazgatója és egyben afféle paphelyettes levita. A nővére jól ismert, velem tanakodott, mit tegyen, hogyan temettesse Szeged nagy poétájának nevét egy másik szakállas férfiú alá, holott ez utóbbi bár Károlyi, korántsem Gyula, hanem Lajos, a Szegeden ma is élő festőművész. — Kijavítjuk ezeket a hibákat rövidesen — hangoztatja az új múzeumigazgató, miközben a látogatót végigkalauzolja a hajópadlós üveges verandám, meg két szobán, ahol — élete utolsó heteiben — a költő otthona volt. Már egyedül lakott. Nővére túl a vasúti síneken, a kiürült penzióba költözött és lassan elutazni készült. — Attila — így beszél a költőről a múzeum igazgatójai, a falak között, amelyek látták József Attilát. Az egyik szobában fiókos szekrény, rajta négy vásárhelyi cserép, vicces figurák, a másikban egy falióra — mindössze eny- nyi maradt meg a lakás berendezéséből. — Itt a sarokban állott egy fogas ... Azt hiszem, jó nyo-