Pest Megyei Hirlap, 1960. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-14 / 217. szám
19«0. SZEPTEMBER 14, SZERDA nn MEGlEt Az ő részük is benne legyen «■ A lenszedésnél voltam kötélterítő gyerek. • Gyorsan kellett dolgozni, már csak azért is, mert az intéző szeme mindig rajtunk függött. Pedig a lábam nagyon szúrta a tövises gaz. Megpróbáltam óvatosabban lépni, de az intéző kergetett: — Gyorsabban, te gyerek. De már nem ment gyorsabban. Az intéző korbácsot rántott, azzal vert mérgében. Azután otthagytam a munkám. Kilenc kilométer volt hazáig, majdnem végigfutottam — mondotta a nyomasztó emléktől még ma is el- komorodva dr. Virágh Árpád, a Gödöllői Agráregyetem docense, az egyetem pártbizottságának titkára, az egyetemi KISZ-vezetök kétnapos tanfolyamán. A teremben ülők, a mai fiatalok már nem ismerik az ilyen gyermeksorsot. Mint ahogy dr. Virágh Árpád említette: sokszor talán kételkednek is az idősebbek ilyenfajta emlékezéseiben. — Ma a fiatalság számára a tőke, a kizsákmányolás elvont fogalmat jelent. Filozófiai vagy politikai gazdaság- tani tételt, amit tanulni kell, esetleg a kollokviumon igyekeznek jól felelni belőle ... Sokszor, ha kizsákmányolásról beszélünk, a mi ifjúságunk azt mondja a hátunk mögött: „bolondság”. Ezt mondja, mert nem tudja elképzelni, mit jelent hatpengős heti bérért napi tizenkét órán át görnyedni. Nem értheti, hogy ezért a pénzért mennyi megaláztatást kellett eltűrni. — Nekünk, tanároknak, pártmunkásoknak, idősebbeknek mégis beszélnünk kell róla — folytatta dr. Virágh Árpád előadását. — Ismerek olyan diákot, aki félretette az „Akcióban az SS’: című könyvet. „Borzalmas” — mondotta —, „ezt nem lehet olvasni!’4 Valóban borzalmas, .mégis, fontos, hogy .ismerjék, olvassák a fiatalok. Nemcsak azért, mert történelmünk szomorú fejezetéhez tartozik, hanem azért is, mert a neofasiz- mus Nyugat-Németországban és Ausztriában napjainkban is éled, hirdeti a revansista szellemet... Beszélt dr. Virágh Árpád a felszabadulás utáni első napokról. Arról az időről, amikor egy tál bableves mellett takarították el a munkások a romokat. Mennyi romantika, mennyi szépség, hőstett fűződött azokhoz a napokhoz! — magyarázta a fiataloknak. Míg dr. Virágh Árpád papír és jegyzet nélkül beszélt az egyetem kiszeseihez, fürkésztem a diákok arcát. A teremben csend volt, senki sem moccant. Arcukra íródott: amit előadójuk mond, most hiszik. Érzik, minden szava valóság. A párttitkárnak sikerült zgészen közelhozni a fiatalokhoz a számukra idegen, saját bőrükön soha nem tapasztalt kapitalizmust, a fasizmus kegyetlenségeit, az országépítő munka dicső napjait. Sikerült dr. Virágh Árpádnak, mert egyszerűen, a fiatalok nyelvén beszélt. Olyan érthető és meggyőző volt, amikor néhány mondatban vázolta: mit vár az egyetemi pártbizottság a KlSZ-vezetők- től ebben az esztendőben. Kérte őket: ne szemináriumok, felnőttesdit játszó egyetemisták, kiszesek állandó témája legyen a múlt nyomorúsága, a politizálás. Azt várja az egyetem vezetősége, hogy a kiszesek segítői legyenek az iskolai fegyelem betartásának, a tanulm ányi színvonal emelésének. Ez a legfőbb politika itt az egyetemen. És hogy ez nem puszta szó, dr. Virágh Árpád megmagyarázta: — A falu sok mezőgazda- sági szakembert, mezőgazda- sági mérnököt vár az egyetemtől, akik majd megismertetik a dolgozó parasztsággal az új technikát, akik megsokszorozzák a mezőgazdasági termelési eredményeket. Sokan azt hiszik, csak az űrhajókutatókra, a repülőgépek konstruktőreire várnak merész, nagy lehetőségek. Pedig nem így van. A mezőgazdaság forradalmi szakasza, az új, gigászi tervek véghezvitele ugyanolyan nagy mű. ugyanolyan romantikus, élményt, alkotási lázt rejtő, mint az új bolygók felfedezése, vagy új repülötípusok kikísérletezése. Ezt megértetni, a mező- gazdasági termelés forradalmasításáért fellelkesíteni, a kultúra terjesztéséért tűzbehozni «z egyetemi ifjúságot — ez az egyetemi kiszesek legfőbb feladata. Ha az Alma Mater öreg falai közül minél több iólkévzett. a falusi munkát szerető mezőgazdasági mérnök indul menh^^ítani a vidéket — érezzék a kiszesek. ebben nekik is részük volt! Az olvasók számára talán nem mond különösebbet, de a tanfolyamon részvevőkre nagyon hatott, amit a párttitkár az ifjúság öltözködéséről, viselkedéséről mondott. Elmondotta, hogy az egyetemre kerülő fiatal azt hiszi: kész felnőtt, De az egyetem falai között kiderül, tévedett. A párt- szervezet, az egyetem vezetői azt szeretnék, ha az egyetemisták sokáig fiatalok, igazi diákok maradnának. Olyanok, akik keresik a romantikát, akik rajonganak, lelkesednek és talán egy kicsit, nagyon kicsit könnyelműek is. Mindezt azonban úgy, hogy a munkát, a tanulást komolyan vegyék és a sok-sok vidámság, szertelenség ne szorítsa háttérbe a tudnivalók elsajátítását. Dr. Virágh Árpád az öltözködés megítélésénél is. mérsékletre intette a fiatalokat. Azért, mert valakinek hegyesebb orrú a cipője, vagy szű- kebb a nadrágszára — ne erről ítéljenek. Mindenkit munkája, tanulása alapján osztályozzanak. Csak akkor tegyék a különcködő öltözködőket nevetségessé, ha valaki tüntetni akar ruházkodásával és a jóízlést megsérti. Az öltözködés, a diákcsínyek. az udvarlások "témája jelentős helyet foglal el dr. Virágh Árpád beszédében. Érthető, hiszen a pártszervezet felelősnek érzi magát az egyetemen a diákok elmélyült tanulásáért, fejlődéséért, de, ugyanúgy felelősnek érzi magát viselkedésükért, magatartásuk formálásáért. Ezért' volt. helyes, hogy dr. Virágh Árpád olyan közvetlenül beszélt. És ezért volt jó, hogy megrendezték a kétnapos KISZ-tan- folyamot. amelyen §zínvona- las külpolitikai előadást tartottak, valamint dr. Márton Géza dékánhelyettes előadása. a KISZ-bizottság beszámolója. a belpolitikai tájékoztató mellett ilyen jelentős helyet foglalt el annak a problémának boncolgatása: mit vár az egyetem a fiataloktól. közöttük a KISZ alapszervezetek vezetőitől. Sági Ágnes ülést tartott á pedagógusok szakszervezetének központi vezetősége Kedden ülést tartott a pedagógusok szakszervezetének központi vezetősége. A tanácskozáson megvitatták a szakszervezet novemberben sorrakerülő hatodik küldött- közgyűlésének beszámoló-tervezetét, amelyben fontos helyet foglalnak el azok a tennivalók, amelyek oktatásügyünk továbbfejlesztésével kapcsolatban a pedagógusok szakszervezetére várnak. Örömeink — gondjaink T FILLÉR Fogadás Paul Robeson tiszteletére A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége és az Országos Béketanács hétfőn a Gundel étteremben fogadást adott világhírű vendégünk, Paul Robeson, a nemzetközi Lenin- békedíjjal kitüntetett békeharcos tiszteletére. Részt vett a fogadáson Orbán László, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos és kulturális osztályának vezetője, Aczél György, a művelődésügyi miniszter első helyettese, Szaka- sits Árpád, a Béke-Világta- nács Irodájának tagja, áz Országos Béketanács elnöke. Ott volt kulturális életünk számos kiválósága. A fogadás meleg, baráti légkörben zajlott le. Hűsz mázsán felüli búza és őszi árpa átlagtermés húsz kísérleti és tangazdaságban A kísérleti és tangazdaságokban szeptember első napjaiban befejeződött a kenyér- és takarmánygabona-félék cséplése. A gazdaságok hivatásuknak megfelelően — nemcsak a csépléssel végeztek időben, hanem az egész évben példamutatóan művelték a kalászosokat. Ezt igazolják a termésátlagok: 30 000 holdnyi kalászos területükről holdanként 15,8 mázsa gabonát takarítottak be. A csaknem 15 000 holdnyi búza átlagtermése a 67 kísérleti és tangazdaságban 16,5 mázsa*, a hétezer holdnyi „őszi árpa pedig 16,3 mázsát adott holdanként;- A -termés- fokozásának lehetőségét mutatja, hogy a terület 14 százalékán, mintegy húsz gazdaságban húsz mázsán felüli búza- és ősziárpa-termést értek el. Ennek csak egy része kapott az átlagos 2,5 mázsa műtrágyánál nagyobb adagot; fontosabb szerepe volt a jó agrotechnikának és a viszonylag nagy termőképességű fajtának. A húszmázsás átlag felett termelő gazdaságok Bánkúti 1201-es és Fertődi 293-as búzát vetettek; az előbbit az Alföldön és a Tiszántúlon, az utóbbit a Dunántúlon. Az üzlet, ahová — trafik nem lévén a közelben — egy csomag cigarettáért betértem, hangos volt a vitától. Mint kiderült. azért a nagy patália, mert a pénztárosnő tíz fillérrel kevesebbet adott vitóza. Azazhogy: az utcáról visszajött vevő azt állította, hogy tíz fillér hiányzik a visszakapott összegből. A vita már olyan hangnemben folyt — a reklamáló asz- szonyság részéről —, amely igencsak edzett füleknek való. A fülig vörös, a sírás szélén álló fiatal pénztáros-nőt elmondta mindennek, de olyan hangerővel és olyan meggyőződéssel, mintha legalábbis ő lenne a legfőbb ítélőszék. A vita azzal rendeződött, hogy: a pénztárosnő adott tíz fillért és bocsánatot kért. Habár sem ő, sem mi többiek nem voltunk meggyőződve arról, hogy valóban ő tévedett. Mintahogy néhány pillanat múlva egy férfi meg is találta az elhullajtott tíz fillért az üzlet előtt. Sajnos, a reklamáló, nagyhangú asszonyság addigra már eltűnt. A tíz fillér dolga éppen ezért elgondolkoztató. A reklamáló asszonyság kikiáltotta a kereskedelem dolgozóit csalókrtak, s még ennél is rosszabbnak, holott: ö volt a hibás, ártatlanul bántotta és alázta meg a pénztárosnőt, aki pedig legalább ugyanolyan ember, mint ő, aki ugyanúgy megkívánja emberi méltósága tiszteletben tartását. De az asszonyság, amikor észrevette, hogy tíz fillér hiányzik, nem tekintett körül, egy pillanatig nem gondolt arra, hogy ő tévedhet, hogy elszórhatta valahol a tízfillérest, hanem azonnal a pénztárosnőt vádolta, azonnal rátámadt, egy pillanatig nem vonta kétségbe, hogy a pénztárosnő csaló, így akar meggazdagodni, becsapja a vevőt stb. A hirtelen felfortyanó, meggondolatlanul ítélkező asz- szonyság, sajnos, nincsen egyedül. Akadnak még olyan emberek, akik pillanatnyi habozás nélkül gázolnak bele mások önérzetébe, sértik meg mások emberi méltóságát, s egy pillanatig sem merül fel bennük az, hogy: hátha tévednek, hátha nekik nincs igazuk!? Az ilyen emberek. akifc tévedhetetlennek hiszik magukat, akik csak másokat gyanúsítanak, % bántanak meg, a legérzékenyebbek szoktak lenni, ha valaki olyat mond, am] rájuk vonatkozik. Öi< azt hiszik, hogy nekik szabad vádolni, 'le hogy őket a legkisebbért is hibáztathatják?! Ez elképzelhetetlen számukra. A tíz fillér esetében azonnal bebizonyosodott, hogy a reklamáló asszonyságnak nem volt igaza. De olykor az életben nem bizonyosodik be azonnali hogy kinek van és kimé le nincsen igaza. Éppen ezért kell vigyázni a felelőtlen vádakra, a gyanúsításra, ezért kell meggondolnunk. mielőtt bárkit is rossz szóval illetnénk. Mert legalább annyi bezsüleáességet, egyenességet tételezzünk fel másokban, amennyit magunkban. Mert a mi társadalmunk, a mi szocializmust építő társadalmunk alapja: a bizalom. Amit „tíz féllérért”, de még többért sem szabad ok nélkül megvonni senkitől. (m) #/ Ez a város a miénk tt Palotákat emel, szociális intézményeket hív életre az összefogás Nagykőrösön Kultúrházigazgatók országos tapasztalatcseréje Vácott Csütörtökön, egy napra, Vác felé irányul majd az ország művelődésügyi munkásainak figyelme. Itt tartják ugyanis szeptember 15-én a kultúrházak igazgatóinak tapasztalatcseréjét. A váci művelődési otthon részére megtisztelő feladat, hogy ők kaptak megbízást a találkozó lebonyolítására. Ennek hármas oka van. Egy évtizede — itt tartott megbeszélés alapján — kezdődött el országunkban a kul- íúrház-mozgalom. Másik indok: a főváros közelsége s végül a váciak eddigi eredményes munkája szintén arra késztette a Művelődés- ügyi Minisztériumot, hogy itt tartsák a tapasztalatcserét. A nap első felében szakelőadások, viták, ankétok zajlanak le. Ezután három kiállítást tekintenek meg a részvevők: Vác műemlékeiről egy fotókiállítást, Kristóf László felvételeiből; Vác a képzőművészetben című tárlatot Lipovniczky László alkotásaiból és egy dokumentum-kiállítást a városi művelődési otthon egy évtizedes tevékenységéről. Délután a gyakorlati munka következik. Ellátogatnak a Dunai Cement- és Mész- műhöz, ahol az építőipari munkások és a lakótelep kultúréletát tanulmányozzák. A DCM kultúrházában egy reprodukciós kiállítás lesz Munkácsy Mihály festményeiből, valamint egy könyvkiállítás, az utóbbi évtized termékeiből. Ugyanitt este 7 órai kezdettel a Vox Humana énekkar ad egyórás műsort, majd 8 órakor „Mit mond az ébredő Afrikáról az újságíró, a közgazdász és a természettudós?” címmel Kende István szerkesztő, Futó József közgazdász és Szu- nyoghy • András Afrika-ku- tató rövid beszámolói következnek. Az előadások között bemutatnak eredeti afrikai, arab és néger zenei felvételeket; Agárdi Sándor és Sáfár György pedig szavalnak. E műsor befejezéseképpen bemutatják a „Független Ghana” és az „Egyiptomi uti- jegyzetek” című filmekét. Papp Rezső Arany János városa mindig tartogat valami kellemes meglepetést látogatói számára. A szövetkezeti város egyre szépül, fejlődik, mintha évszázadok óta tartó mozdulatlanság után, most eszmélt volna igazán magára. A Szabadság téren, a város főterén, ahol az öreg tanácsháza áll, elkészült egy új, kétemeletes lakóház, földszintjén gyönyörűen berendezett cukrászda és csemegekereskedés, emeletein pedig tizenhárom szép, összkomfortos lakás. Közvetlenül mellette már tető alatt áll a párja, annak földszintjén ugyancsak üzlet- helyiségek lesznek, emeletein pedig tizennégy lakás. A nagy gonddal parkosított téren viszont már fölszerelték a legkorszerűbb higanygőz lámpákat, amelyek esténként tündért fénybe borítják az őszi színekben pompázó parkot. — Rövidesen a tér körül és a város fontosabb utcáin ostornyeles lámpákat állítunk föl — mondja büszkén Szűcs Zoltán, a városi tanács vb-elnőké. — Hamarosan olyan szép lesz ez a régi város, hogy talán rá se ismernek azok, akik a fölszabadulás óta nem látták. A városfejlesztési tervekről Reszeli Soós Ambrus vb-tit- kár ad tájékoztatót. — A városi tanács — mondja — nemrég elvi jelentőségű határozatot hozott. Kimondotta, hogy 1961-től kezdve nem aprózzuk fel a városfejlesztési alap pénzét, hanem komoly létesítményeket hívunk életre belőle. Felépítjük a harmadik kétemeletes lakóházat, a Bokros számára pedig — ez a neve Nagykőrös egyik régi részének — napközis óvodát építünk, amelyben ötven apróságnak lesz helye, több forgalmas utcánk kap új burkolatot, folytatjuk a várost keresztülszelő nyílt csatorna befedését és megoldunk még igen sok más problémát is. — Amióta Nagykőrös szövetkezeti város lett és lakói *— túlnyomó többségükben kis- és középparasztok — termelőszövetkezetekbe tömörültek, mintegy varázsütésre megváltozott a szemléletük is. Azelőtt mindegyik elsősorban egyéni érdekeivel, a maga háza tájával törődött, vajmi kevés érdeklődést tanúsított a közös problémák iránt. Most viszont egyre jobban megszilárdul bennük a tudat, hogy a város — az ő városuk. ,.Ez » Város a miénk” — mondják úton-út- félen és ez a felismerés szabja meg új magatartásukat is. Éppen a városfejlesztési tervek tárgyalása során bontakozott ki a társadalmi ösz- szefogásnak az a formája, amely példa lehet minden más város és község lakói számára és amely óriási lépésekkel viszi előre már a legközelebbi jövőben a várost a fejlődés útján. A városfejlesztési alapnak valóban nincs megközelítőleg sem annyi pénze, amely elég lenne a tervbe vett új létesítmények költségeire. A városi tanács azonban összefogott a körösi termelőszövetkezetekkel, üze- i U| egészségház Szigetszenfmiklóson A nagy kiterjedésű község rövidesen új egészségházat kap, s ezzel megoldódik a lakosság egészségügyi ellátásának problémája. Az új egészségházat érdekes, alpesi stílusban építették. Képünkön: az egészségház látképe az utcáról. (MTI-foto — Kácsor László) mekkel és intézményekkel. Megvitatva a kérdéseket, együttes elhatározással kimondották, hogy közös erővel látnak hozzá a szép tervek megvalósításához. A harmadik lakóházat, amelynek helyéül a most épülő, új lakóházzal szemben levő szép saroktelket jelölték ki, három és félmillió forintos költséggel 1961-ben felépítik. A városfejlesztési alapot csak 1 600 000 forint terheli, a termelőszövetkezetek, az üzemek és az intézmények adnak hozzá pénzben, anyagban és munkában 1 900 000 forintot. Hasonló szellemű összefogás eredményeképpen épül fel ugyancsak a jövő évben a bokrosi napközis óvoda, amelynek költségéhez a városfejlesztési alap 500 ezer forintot biztosított, a még szükséges négy-ötszázezer forintot a szövetkezetek és a vállalatok adják össze, mert hiszen erre az intézményre elsősorban tagjaik, illetve dolgozóik gyermekeinek van szükségük. A körösi belső útviszonyok meglehetősen elhanyagoltak. A városfejlesztési alap az idén nyolcszázezer forintot költ új útburkolatok építésére és a régi burkolatok felújítására, 1961-re ugyanennyit biztosított e célra, a város házi költség- vetése pedig további 400 ezer forintot. Kiépítik a konzervgyárhoz vezető József Attila utcát és gondoskodnak a forgalmasabb útszakaszok portalanításáról. A megye elismerten legszebb szociális otthonát Nagykőrös tartja fenn az Ady Endre utcai Muraközy-kúriában. A i'áros múlt évbén négyszázezer forintot költött felújítására, az idén újabb 400 ezer forintot költ rá és a befogadható gondozottak számát így az eddigi ötvenről nyolcvanra emeli. A körösi szociális otthon konyhájának jó híre közismert, az intézmény belső berendezését is állandóan fejlesztik, már van televíziója, rádiója, könyvtára. Magyar László
