Pest Megyei Hirlap, 1960. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-08 / 212. szám
I960. SZEPTEMBER 8, CSÜTÖRTÖK v/fir/<W) 3 Új rendelet a Isz-elnökök, mezőgazdászok és könyvelők A földművelésügyi miniszter 23/1960 (IX. 6) F. M. számú rendelete a termelőszövetkezeti elnökök, mezőgazdászok és könyvelők működésével kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló korábbi rendeletet módosítja és egészíti ki. A rendelet foglalkozik az átcsoportosított szak- embei’ek, valamint a nyugdíjas szakemberek kedvezményeivel. A rendelet a Magyar Közlöny 1960. szeptember 6-án megjelent 78. számában tekinthető meg. Értékelték a gépállomások közötti versenyt ceglédi és as abonyi iraktárosok as élen Elutazott a Moszkvai Nagycirkusz társulata Kéthónapos nagysikerű budapesti vendégszereplés után szerdán délelőtt elutazott hazánkból a Moszkvai Nagycirkusz együttese. A Gépállomások Pest megyei Igazgatósága most értékelte a megye gépállomásai között a tavaszi és a nyári idényben folyt verseny eredményeit. Meg nem erősített hírek szerint az országos versenyben a Pest megyei gépállomások a második-harmadik helyet érték el, mert 113 százalékra teljesítették tavaszi-nyári kampánytervüket és a korábbi évekhez viszonyítva, minőségileg is kifogástalan munkát végeztek. Pest megye legjobb gépállomásának az Abonyi Gépállomás bizonyult, ahol egy traktoregységre 873.7 normálhold teljesítés jutott. A második helyet a Budapesti Gép. Országos verseny ás kiállítás az úttörők természettani Ismereteinek bővítésére A Magyar Úttörők, Szövetsége Országos Tanácsa a szervezet fennállásának 15. évfordulója tiszteletére — hogy még jobban felkeltse a gyermekek érdeklődését a korszerű agrotechnika és a mezőgazdasági munka iránt —, meghirdette az úttörő természetkutatók országos versenyét és kiállítását. Az országos kiállítást 1961-ben rendezik meg. 4 A versenyen részt vehetnek az őrsök, rajok és csapatok együttesen, vagy pedig egyénileg, a pajtások maguk által termesztett gabonával, kukoricával, burgonyával, takarmány- vagy ipari növényekkel. Ezerikívül a versenyben kísérletezhetnek gyümölcs-, konyha- és virág- kertészettel, valamint galamb-, nyúl- és baromfitenyésztéssel is. sem kevésbé zsúfoltak, mint azelőtt. Nincs is annál szebb látvány: miniig , jókedvű, kacagó ifjúság... De nemcsak ebből áll a fiatalok élete! Előadás, tanulás, munka nélkül már nem éretnék jól magukat. A kartali fiatalokra gondolok, akik felajánlották segítségüket a termelőszövetkezetnek, dolgozttk is, mégis kicsit sértődöttek. Sértődöttek, mert kevesebbszer vették igénybe munkájukat, mint amennyire erejükből tellett volna. Az Isaszegi Vegyesipari Ktsz és a községi KlSZ-szer- vezet tagjai a termelőszövetkezet gépparkját hozzák rendbe, a vezetőségválasztások előkészületei közben. A Ganz Árammérőgyár „Vasas” exportbrigádja felajánlotta, hogy egész évben kilencen végzik el azt a munkát, amit tizenkét embernek szántak. A Gö-- döllői Gépgijár fiataljai pedig a labdarúgó-, teke- és röplabda-pályát készítik el és ötszáz munkaórát fordítanak az elfekvő, de még javítható szerszámok rendbshozására. A majosházi községi KlSZ-szer- vezet vállalta, hogy a termelőszövetkezetben háromszáz munkaegység értékű munkát végeznek betakarításkor ... a megyében járva olyan Ál KISZ-szervezetet kerestem, ahol az ifjúság csak a szórakozásnak él, ahol kevés a becsülete a munkának, ahol nem fűződik a fiatalok nevéhez semmilyen társadalmi munka. Nem találtam ilyen falut, ilyen gyárat. Mindenütt dicsérték a fiatalolcat — ha nem is mindenütt egyformán. Volt, ahol több, nagyobb értékű felajánlást tettek, volt, ahol szorgalmasabban dolgoztak, mint a másik helyen, De olyan véleménnyel sehol nem találkoztam, ahol azzal vádolták volna a kiszeseket: mindent a felnőttektől várnak, ők maguk semmit sem tesznek. Ha említettek is hibát a KISZ-életből, ha mondták is: van mit javítani, azt valamennyien örömmel újságolták, mi minden eredmény fűződik a fiatalság mindennapjaihoz. Tettek seregét, a teljesített felajánlások sorát hozták bizonyítékul: a megye ifjilsága meglelte a munka értékét. S ezt nem a forintok sokaságában mérik elsősorban, hanem a munka, a tettek örömében. Sági Ágnes állomás, míg a harmadik helyet a Bugyi Gépállomás érdemelte ki, traktoregységenként 671.9 normálhold teljesítésével. A cséplési verseny győztese Nagy Sándor lett, aki a Ceglédi Gépállomás dolgozója és cséplőgépével 405 tonna szemet csépelt ki. A második helyet Holmann János, a Szentmártonkátai Gépállomás dolgozója, míg a harmadik helyet Gál János, a Ceglédi Gépállomás dolgozója érdemelte ki 405, illetőleg 403 tonnás teljesítménnyel. Az ifjú traktorosok között indított versenyben a Budapesti Gépállomás traktorosa, Losonczi László került az élre. Losonczi László a tavaszi-nyári idényben 370 ,műszaknor- mát teljesített, míg a második helyet kiérdemelt ifjabb Vitéz Vilmos, a Váchartyáni Gépállomás fiatal traktorosa, 339 műszaknormát. Az ifjú traktorosok közötti verseny harmadik helyére Kovács József, a Budapesti Gépállomás traktorosa került, aki 306 műszak- normát teljesített. A kombájnosok között folyt versenyt két csoportra osztották és így értékelték. A szovjet gyártmányú SZK—3-as típusú kombájnok ugyanis nagyobb teljesítményűek, mint a magyar gyártmányú ÁC— 400-as kombájnok. Az SZK—3-as kombájnokat vezetők közötti versenyt az országos versenyben is figyelemreméltó eredménnyel Kovács Benő, a Ceglédi Gépállomás kombájnvezetó'je nyerte. Kovács Benő 827 katasztrális hold gabonát vágott le kombájnjával és egyidejűleg 85,2 vagon gahonát- csépelt fei. A második helyet kiérdemlő Kovács János ugyancsak a Ceglédi Gépállomás dolgozója, ő 775 holdat vágott le, 87.7 vagon szemet csépelt ki. Kitűnő eredményt ért el a harmadik helyezett Zsemlye János, a Kiskunlacházi Gépállomás országos hírű traktorosa is, aki 594 holdról vágta le a gabonát és kicsépelt 59.3 vagon magot. A magyar gyártmányú ÁC —400-as kombájnok versenyében ugyancsak a Ceglédi Gépállomás kitűnő traktorosa, Gál Imre került az élre, aki 353 hold gabonát aratott le és erről a területről 41 vagon gabonát csépelt ki. A második helyet Pesser János, az Érdi Gépállomás dolgozója vívta ki, mivel 332 holdat aratott le, míg a harmadik helyre Posztos László, a Kiskunlacházi Gépállomás kombájnosa került 303 holdas teljesítményével. Az aratógép vezetők közötti versenyben a 346 holdat learató Bartucz Béla került az első helyre. A második helyet ugyancsak az Abonyi Gépállomás dolgozója, Mihály Balázs érdemelte ki, ő 337 hold gabonát vágott le. A verseny harmadik helyezettje 301 holdas teljesítményével Kovács Imre, az Érdi Gépállomás dolgozója lett. A megye gépállomásai között a verseny tovább folyik az'őszi idényben is. Néhány hónap múlva derül ki, hogy kik voltak a megye legjobb traktorosai, silókombájn kezelői és egyéb szakterületeken a gépállomások legjobb dolgozói. A Gépállomások Pest megyei Igazgatóságán nyert értesülésünk szerint a tavaszi-nyári idényben legjobb eredményt elért gépállomási dolgozók között rövidesen kiosztják a verseny meghirdetésekor ígért jutalmakat. (csá.) FÜGGÖNY ÉS FEDEZET szerepkört Fürgén szalad a HÉV kanyargós gödöllői pályáján. Utasai nem tudják, melyik oldalon gyönyörködjenek a táj változatos szépségeiben, és úgy érzik, nincs az a művészi fantázia, amely szebbet, vonzóbbat teremteti volna. Aztán megállunk a gödöllői végállomáson. Jóleső látvány a nagy gonddal, szépen karbantartott pályaudvar. A sinek között virágok és kavicsos utak, a ragyogóan tiszta állomásépület körül szintén virágágyak. A háttérben a liget. Miközben megkeressük a forgalmi iroda ajtaját — mert valamit ott kell elintéznünk —. arra gondolunk, hogy így kell rendbentartani egy idegenforgalmi szempontból is fontos vasútállomást! A forgalmi iroda belseje aztán lehűti lelkesedésünket. A kuckószerű helyiség szegényes berendezése kopott, rozoga, ablakai előtt pedig bizonytalan színű rongyok csüngnek, nyilvánvalóan a függönyi töltve be. A sok üde szépség után kínos, hangulatrontó kép. — Hát igen — mentegc- tődzik zavartan a vasutas —, mi is eleget szégyenkezünk miatta, hiszen sok idegen megfordul itt, nyit be a kis helyiségbe, külföldiek is sokan. Már nagyon sokszor kértünk idevaló függönyt, de hiába: felső szerveink nem találnak rá költségvetési fedezetet. Ezeket a rongyokat pedig el sem dobhatjuk, mert leltári tárgyak. Szóval ez a magyarázat. Kicsit nehéz elfogadni, mivelhogy néhány forintocská- ról lenne szó csupán. Olyan kevésről, hogy annak még százalékértékét is bajos lenne meghatározni, az állomás tatarozási költségének viszonylatában. De ha nem találnak rá fedezetet a felsőbb szervek így sem! Azonban: egészen bizonyos, hogy nem találnak. .? (gyarló) REGGELI MŰSZAK - NÉGY KÖZSÉGI TANÁCSNÁL Ki korán kel, aranyat let — mondja a közmondás, de valójában azok kelnek korán, akik aranyat szeretnének találni, még inkább és legtöbben pedig olyanok, akiknek sürgős az elintéznivalója. Lám Varró Józsefné Vecsésen már jóval a hivatalos idő kezdete előtt ott várakozik a tanácsházán. Az elnökkel, Szentpé- teri Lászlóval akar beszélni. Vagy félóra hiányzik még mindég a nyolcból, amikor elkezdődne a hivatal, de jön már az elnök és utána Varróné is bemegy a szobába. — Kérem, a kislányom most nyolcadikos, hét éven át napközis volt, ez idén elütötték tőle, a szíve is beleíájdult szegénykémnek — panaszolja. — A kisfiam meg három évig jó volt napközisnek, most a negyedikben nem az? Azt mondja a bizottság, jóllehet, az uram meg én is dolgozunk, de apósomékkal egy házban lakunk, tehát nem igényjogosultak, vigyázzon, rájuk a nagypapa, adjon enni nekik a nagymama! Nem akarják elhinni, hogy mi teljesen külön háztartás vagyunk, anyósom öreg, beteges, napközben nem is igen van otthon és különben sem főzne a gyerekeknek. Szentpéteri tanácselnök megígéri, még ma utána néz, ha csak egy lehetőség van rá, mivel hogy a kislány hét éve már napközis volt, megpróbál mindent. Nekünk pedig ezt mondja: — A napköziotthon égető problémáját hiába akartuk, az idén már nem tudtuk megoldani. Önköltséges alapon, tehát még mindig kedvezményes árú ebédről szerettünk volna gondoskodni, noha háromszáz személyre főzhet, A dömsödi cukrászdában r ( ( J T~* | srf».’v■' ,1 * a* r, ■HsiS * A megváltozott falusi élet sokféle jellemzője közé tartozik hogy nemcsak a vidéki városokban, hanem a köz- segekben is egyre több korszerűen berendezett cukrászda nyílik. Ilyen cukrászda a dömsödi is, amelynek hónapról hónapra nagyobb a forgalma. Képünkön Szőgyényi Fe- rencné unokájával együtt fagylaltozik. (MTI-foto, Müller feiv.) mégis ötszázra főz a konyha, többre már nem képes. Jövőre azonban feltétlenül megoldjuk a problémát, a községfejlesztési alapból kibővítjük a konyhát. — Napközi óvodáinkban viszont az idén úgylátszik, valamennyi igényjogosult gyermeket felvehetünk. A Kisfaludy utcában bővítjük az óvodát. Sajnos, az építkezést végző monori ktsz a vállalt határidőre nem készült el a munkával. A Halmi telepen, a Sallai utcában új óvodát nyitunk, befogadó képessége egyelőre ötvéh fő. Óvodáinkban 'mindenesetre idén már háromszáz gyermek számára van hely és ez elegendő, az indokolt felvételi kérelmeket most már teljesíteni tudjuk. Üllőn Krenyóczi Ferenc, az állami gazdaság dolgozója kopogtat be reggel elsőnek Berki József vb-elnök hivatali szobájába. Panasza van: — Idestova három hete kértem a járási tanácsnál építési engedélyt és még mindig nem kaptam meg. Berki tanácselnök nyomban megfogalmazza a sürgető iratot, s mialatt leíratja, átolvassa, aláírja, iktattatja, addig megtudjuk, hogy Krenyóczi Ferenc családi házat akar építeni, és a ház két szobából, konyhából, kamrából, meg fürdőszobából áll majd. OTP- hitelre nincs szüksége, saját erejéből építkezik. (E fajta ház építési költsége 120—140 ezer forintra rúg.) — Krenyóczi elvtársé a hatvankilencedik építési engedély iránti kérelem községünkben — mondja aztán a tanácselnök. — Eddig már 68 engedélyt kiadtak. Tavaly 83 ház épült és január 1-én 1860 ház állott Üllőn. Egy esztendő múltán házaink száma feltétlenül meghaladja a kétezret. Pilis község tanácsházán Tótír János elnökhelyettesnek egyszerre ketten köszöntének vidám jó reggelt. Mészáros Miklós, a helyi földművesszövetkezet felvásárlási vezetője az egyik kora reggeli látogató, a másik a Pest megyei MÉK központjának megbízottja. Egy ügyben, együtt jöttek. — Sikerült a paradicsomfelvásárlás elől elh ári tam minden akadályt, mától fogva ismét bármilyen mennyiséget átveszünk — közli mosolyogva a pesti kiküldött. A Pilisi Földművesszövetkezet embere pedig: — Dobogtassa ki a tanács most mindjárt és délben meg délután újra, hogy a paradicsom átvétele mától fogva megint korlátlanul folyik, ügy belföldi, mint export minőséget átveszünk . .. Tóth elnökhelyettes elmondja azután az előzményeket: — Múlt héten szünetelt az átvétel, azaz a a napi tíz—tizenkét vagonnyi termésből, naponta legfeljebb egy vagon export ésv egy vagon belföldi paradicsomot vettek át. Képzelhető, mit jelentett ez a pilisi gazdáknak. A tanács, persze, fűt-fát megmozgatott, hiszen úgyszólván az egész község paradicsomtermelő. Kérésünkre még Tatár Kiss Lajos, a SZÖVOSZ elnöke is kiszállt Pilisre és megígérte, sürgősen intézkedik. • Mire elindulunk, halljuk'a dobpergést, nénV marad a paradicsom a pilisiek nyakán. Ceglédbercelen három asz- szony, Hernádi Péterné, Heim Pálné meg Beitlbeck Antalné várakoznak talán már reggel hat óra óta a községházán, Kaposi Tamás vb-elnök ajtaja előtt vetőmagbeadás ügyében. A község lakói ugyan még a tavasszal megalakították a termelőszövetkezetüket, de csali most, az ősszel fognak bele a közös gazdálkodásba, most kell hát összeadniok a gabona vetőmagot. A három asszony azért jött el, mert ahogy mondják: „nem tudjuk a beadást teljesíteni”. Kiderül azonban hamarosan, hogy ami a búzát, rozsot illeti, azt beadják, termett nekik elég belőle, gondjuk csupán az árpa vetőmaggal van. Egyiküknek sem termett, ami nem csoda, hiszen árpát sosem szoktak, most sem vetettek. Aggódva kérdik, hogy mi lesz velük? A tanácselnök pedig megmagyarázza: nem történik velük semmi baj, csupán árpa ^helyett adjanak akár búzát, akár rozsot, vagy ha akarják, kölcsön kérhetnek, már akinek van, attól árpát, azt pedig visszaadhatják a kukoricából. A három asszony megnyugodva eltávozik. Még az ajtót sem teszik be maguk után, cseng a telefon, jön a hír: Albertirsán, a Dimitrov Tsz-nél átvehető száz mázsa őszi árpa és százötven mázsa rozs vetőmag. Ez már a vetőmagcsere eredménye. ‘ Ceglédbercelen egyéni termésükből eddig tizenkét vagon gabona vetőmagot adtak össze a gazdák, alig hiányzik már ötven, hatvan mázsa a tervezett mennyiségből. Erről a szép eredményről, meg a község egyéb dolgairól beszélgetünk még. azután nézelődünk, s közben szót váltunk ezzel is, azzal is a faluban. Hamar telik az idő. Déli harangszó előtt még látjuk a dagadó gabonazsákokkal terhelten visszatérő huszonnégy ber- celi tsz-fogatot. A jövő esztendő aranyának a magját hozzák. — Sz — A tettek öröme a z ifjúság felajánlásait ÁL olvasgattam jegyzetemben a KISZ vezetőségválasztásokra. Eszembe jutott: az ifjiísági széivézéi éüéKkel ezelőtt csak a munka fontosságát hangsúlyozta az ifjúságnak. Mást nem lehetett hallani, mint teljesítették-e munkaver seny- vállalásukat, ugyanakkor elítéltek minden szórakozást, táncot. Azután azokra a cikkekre gondoltam, amelyekben annyiszor megírtuk: örülünk ifjúságunk szórakozási kedvének, szeretjük, ha táncolni, vigadni van kedvük. Hiszen azért fáradtak az „öregek° annyit, hogy a mi társadalmi rendszerünk gondtalan életet, biztos jövőt teremtsen gyermekeinknek. De ezekben a cikkekben szóválettük, hogy sokszor az ifjúság csak a vigassággal gondol, olykor azt hiszik, áttáncolhatják az életet és semmit sem kell tenniük boldogulásukért. Azt hangoztattuk: találják meg a helyes utat, Nem úgy, hogy csak a munkaverseny érdekelje őket, csak a termelési számokról beszélgessenek és a szerelem, a tavaszi esték romantikus sétái helyett a gyárak tervteljesítéséről valljanak egymásnak. De figyelmeztettünk arra is, az ifjúsági szervezetek kedveltessék meg 5 munkát, mutassák meg, mennyi romantikát, szépséget rejt egy-egy nehéz feladat megoldása. Eleinte nehéz volt megtalálni a helyes arányokat: mindent a maga idejében! A munkát is, a szórakozást is. A felnőttek, akik a múlt- ÁL ban sokat nélkülöztek, sokat támogatták hátukkal a jyárak zárt kapuját, amely nem nyílott meg számukra — két kézzel szórták fiatalságunk elé a jólét minden aján- lékát. Ajámdékát, mert cse- ’ebe semmit sem kértek. Színük minden szeretetével, valamennyi gondolatukkal, tet- lükkel az ifjúságot kényeztetlek. Óvták — mini a .nagymama az unokáit —, nehogy íideg vízbe dugják kezüket... rgy sem szerethetjük a fiatalokat! Szerencsére időben jöttünk rá, hogy nem teszünk iót gyermekeinknek, ha minként készen adunk nekik. Ma is táncol, vigad ifjúságunk. Talán nincs olyan hét, fogy ne rendeznének valamilyen műsoros estet. A kultyr- tsoportok nem voltak soha Ilyen népesek. És a mozik
