Pest Megyei Hirlap, 1960. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-07 / 211. szám
I960. SZEPTEMBER 7, SZERDA 3 Szükséges-e a piackutatás? Imondoiaiok egy helyes kezdemény gzésről Kedvező feltételek, új lehetőségek a gabona terméshozamának növelésére A mezőgazdaságban megkezdődtek az előkészületek az 1961-es évre Napjaink jó kereskedőjének, különösen falun, többnek kell lennie, mint jó kereskedőnek: gazdaságpolitikussá kell képeznie magát, ' hogy időben felismerje és összefüggéseiben vizsgálja az új jelenségeket , s alkalmazkodjék azokhoz. A közelmúltban megyénk egyik legnagyobb termelőszövetkezeti községében jártam, s ott alkalmam adódott elbeszélgetni az egyik nagy, szakosított, több emberrel dolgozó bolt vezetőjével. A beszélgetés során sokmindenről szó esett. A forgalom nagyságáról, a kereslet irányáról, az időnként hiánycikké váló árukról, a lakosság vásárlási kedvéről. A beszélgetést összegezve azt kellett megállapítanom, hogy a boltvezető nemigen néz túl boltjának küszöbén, s csak a bolt belső életével, problémáival foglalkozik, nem látja összefüggéseiben a körülötte zajló életet, nem ismeri fel, hogy milyen kihatással lehetnek azok az ő munkájára. Miről van szó? Arról, hogy az elmúlt két esztendőben megyénk falvaiban is jelentős változások történtek. A változás nemcsak az egyes emberek, a korábban egyénileg dolgozó parasztok életében jelent változást, s főleg nem csupán egyéni változást. mert ezzel egyidőben megváltozott a falu gazdasági életének szerkezete is! Milyen hatással van ez a kereskedelemre? Mit kell ebből a szerkezeti változásból a kereskedőnek a maga részéről vizsgálnia, mint munkájára kiható tényezőt? Két lényeges dolgot kell kiemelnünk. Egyik: megváltozott a faluba befolyó jövedelem üteme. Másik; lényegesen megváltozott a vásárlási érdeklődés iránya! Az egyénileg dolgozó paraszt évi munkájának gyümölcsét ősszel takarította be és ilyenkor jutott lényeges jövedelemhez. Év közben a kertből, baromfiból, tejből, tojásból piacozott az asz- szony de ez — ahogy mondani szokták — sóra, borsra, cigarettára, s egyéb apró kiadásokra ment. Év közben a parasztember legritkább esetben vásárolt nagyobb értékű felszerelést, jószágot, bútort, vagy ruhát. A bevásárlás az ősz programja volt. így a kereskedelemben kialakult az a több évtizedes gyakorlat, hogy az év kereskedelmi forgalmának zöme a harmadik és negyedik negyedévre esett. A termelőszövetkezetbe lépett parasztember most a havonkénti munkaegység-előlegből és a háztáji terület termékeiből pénzel. A munkaegység-előleg összege a termelőszövetkezetek zömében magasabb, mint a korábban év közben, havonként befolyt jövedelem. Tehát a termelőszövetkezeti paraszt évi jő-1 vedelme bizonyos mértékig arányosan eloszlik az év egyes szakaszaira, hónapjaira, s a vásárlás is ennek megfelelően módosul. Ma már nem kell őszig várnia, ha egy öltöny ruhát akar vásárolni. Megveheti év közben is, mert van miből, másrészt pedig nem kell biztonsági tartalékot képeznie, mint. egyéni korában, hogy esetleges elemi kár esetén is legyen miből adót fizetnie, vagy takarmánypóllást, esetleg állatot vásárolnia. A termelőszövetkezeti gazdálkodással növekszik a parasztember anyagi biztonsága, mint ahogy biztonságosabb maya a termelés is. Ezenkívül pedig — s ez igen lényeges — a termelőszövetkezeti parasztnak nem fáj a feje az adó miatt. Ezeket az összegeket most vásárlásokra fordíthatja. A korábbi gyakorlattal szemben lényegesen megváltozott a vásárló parasztember érdeklődési területe is. Nem ingatlant vesz. s nem jószágot. Nincs szüksége mezőgazdasá- % gi kisgépre, felszerelésre, lószerszámra. A korábban ilyen célra fordított összegeket élet- körülményeinek megjavítására áldozza, s így válik valósággá, hogy o termelőszövetkezeti paraszt valóban emberibb életkörülmények között élhet é\s él is. Mit mutatnak a számok? Csupán Pest megyében és csupán a földművesszövetkezeti kereskedelemben az idén, az első félév végéig, eladtak például a falusi lakosság körében 2638 darab mosógépet, 346 darab porszívót, 275 darab villanytűzhelyet, közel hatszáz darab motorkerékpárt (de jóval többnek is akadt volna gazdája!) közel kétezer darab rádiót, 237 darab televíziót, 3300 darab kerékpárt, több, mint 2500 darab tűzhelyet. és kályhát, több, mint kétszáz varrógépet, s még rengeteg olyan — kereskedelmi nyelven szólva —, tartós fogyasztási cikket, amelyet korábban kisebb mértékben vásároltak a parasztcsaládok. Még egy érdekes adat mutatja a vásárlás irányának változását. Két évvel ezelőtt negyedévenként 2—4 millió forint értékben vásároltak mezőgazdasági kisgépet a megye földművesszövetkezeti üzleteiből. Ma ezen a címen kiadott összeg minimális, ezzel szemben a kompresszoros vízvezeték, fürdőszobaberendezés és villamos háztartási gépeli ösz- szegs a negyedévi tízmillió forint felé közeledik. A tapasztalat szerint az elmúlt évben is, és az idén is a termelőszövetkezetek szervezésének időszaka után ugrásszerűen megnőtt a kereskedelem forgalma, a parasztság vásárlási kedve. Ennek oka, hogy a közösbe bevitt felszerelések és jószágok ára egy összegben jelentkezett, s ezt a pénzt komoly árucikkekre, háztartási gépekre, bútorra, ruhára, közlekedési eszközre fordították. S itt erősen vitatható, hogy a falusi kereskedők és a nagykereskedelem időben számolt-e ezzel a növekvő kereslettel? Vitatható, mert például előrelátható volt, hogy a közlekedési eszközökben nagy kereslet jelentkezik, hiszen sok olyan község lett termelőszövetkezeti község, amelynek határa rendkívül nagy kiterjedésű. Ha a paraszt- ember a közösbe adja be lovát és szekerét, mivel jár ki a családokra parcellázott területre? Nyilvánvalóan, első dolga a bevitt felszerelésből kapott pénzből közlekedési lehetőséget biztosítani maga és családja számára. Egy-egy parasztcsaládban például Abony és Cegléd környékén legkevesebb 2—3 kerékpár is van, a család létszámától függően. A kereskedelem nem tudta zökkenő nélkül kielégíteni máróL holnapra a közlekedési eszközök iránti keresletet. Az átszervezés utáni nagy fellendülés után, természetszerűen következik egy bizonyos fokú kiegyenlítődés, de ez a <kiegyenlítődő forgalom magasabb szintű, mint korábban volt, s megmaradnak a vásárlási érdeklődés új területei is, tehát a parasztember, a termelőszövetkezeti tag, többet fordít háztartásának felszerelésére, bútorra, s igényesebb a ruházkodásban is. A jó kereskedőnek tudnia kell, hogy hozzávetőlegesen milyen szinten történik meg a forgalom kiegyenlítődése, tehát, mekkora vásárlóerővel számolhat huzamos ideig, s tudnia kell, hogy mire jelentkezik fokozottabb kereslet. S ezt csak alapos körültekintéssel, számolással, kereskedő nyelven: piackutatással éri el. Ha a közvetlenül Budapest környékén levő községekben nem is, de a távolabb levőkben, ahonnan kevesebben járnak iparba.s kevesebben végzik el a bevásárlást a fővárosban, kiszámítható a. faluba várhatóan befolyó jövedelem hozzávetőleges összege. A ter- melőszövetkezetek tudják, hogy mennyi munkaegység- előleget fizetnek ki. A háztáji területen levő növények érési idejéből, és fajtájából — különösen, ha azt a földművesszövetkezet vásárolja fel — kiszámítható az innen befolyó összeg is. A várható vásárlóerő mellett pedig az érdeklődés irányát családlátogatással, beszélgetéssel lehet megállapítani. S minderről igen hasznos feljegyzéseket, statisztikát is készíteni, mert arra jövőre is szükség lesz. Az a. kereskedő, aki az alaposság igényével hozzálát ehhez a í munkához, úttörő lesz a szakmájában, s az a kereskedő, aki idejében és jól elvégzi ezt a munkát, tudni fogja, s idejében jelzi is a nagykereskedelemnek, hogy példáu] zárszámadáskor mit vesznek majd a termelőszövetkezeti tagok nagyobb mennyiségben, mi iránt, jelentkezik a szokásosnál nagyobb igény. S ekkor végez ió munkát, ekkor, lesz nemcsak kereskedő, de jó kereskedő. Tenkely Miklós Tegnap, kedden délután került sor a Zsámbéki tsz-el- nökképző tanfolyam tizedik évnyitó ünnepségére. Az ünnepélyes keretek között megrendezett évnyitón megjelent Losonczi Pál földművelésügyi miniszter és kíséretében Fo- garassy János a Földművelés- ügyi Minisztérium Szakoktatási és Kísérletügyi Főosztályának osztályvezetője. Rajtuk kívül helyet foglalt az elnökségben Buján János, az elnökképző tanfolyam igazgatója és Páti Nagy Elemér igazgatóhelyettes. Buján János megnyitó szavai után Losonczi Pál földművelésügyi miniszter tartott ünnepi beszédet, méltatva a szocialista mezőgazdasági káderképzés jelentőségét, s arra hívta fel a termelőszö- vetkezetielnök-képző tanfolyam tanárait, hogy minden tudásukkal és igyekezetükkel segítsék elő a szocialista mező- gazdasági vezetők képzését és a termelőszövetkezeti gazdálkodás sikereinek növekedését, támogassák azt a törekvést, hogy bebizonyítsuk: a szocialista mezőgazdasági nagyüzem minden vonatkozásban magasabbrendű és eredményesebb. Az iskola idei évfolyamának hallgatóitól pedig azt kérte, használják jól fel a tanulás hónapjait és sajátítsák cl mindazokat a tudomá- • nyokat, amelyeket az iskola elméletileg és gyakorlatilag magasan képzett tanári kara részükre nyújt. A zsámbéki termelőszö- vetkezetielnök-képző tanfolyam munkájának népszerűségét és sikerét mutatja már magában az a tény is, hogy tizedszer nyitja meg kapuit, és az elmúlt kilenc esztendő alatt közel ezernégyszáz termelőszövetkezeti elnököt képzett ki, olyanokat, akik hatalmas gazdaságok vezetését látják el körültekintően, nagj' szakértelemmel. A zsámbéki tanfolyamról kikerült elnökök közül többen Kossuth-díjat és más, magas kormánykitüntetést kaptak már és nem egy volt termelőszövetkezeti elnök eredményes munkája révén ma már magas párt- vagy állami funkciót tölt be. A zsámbéki ter- melőszövetkezeti-elnök-képző tanfolyam jó hírét, és népszerűségét. mutatja, hogy az ország valamennyi megyéje, — kivéve Hajdú-Bihar me- | gyét, ahol az idén szintén tíz | hónapos elnökképző tanfo- j lvamot indítanak kísérletképpen — küldött hallgatókat. ' A napokban fejeződik be az idei gabonatermés cséplése, s országszerte megkezdődött már az 1961-es esztendő előkészítése. Az állami gazdaságok fő- igazgatóságán az új esztendő előkészítésével kapcsolatban elmondották, hogy 1961-ben búzából 15,4 mázsás holdanként! termést kívánnak elérni, több mint 120 000 hold átlagában. Mintegy 100 000 holdon a bőtermő szovjet és olasz búzafajtákat vetik. E terület körülbelül kétharmadán kerül földbe szovjet, egybarmadán pedig olasz búza. A vetés előtti talajmunkákat sikerült nagymértékben előrehozni. Az ősziek alá máris több mint 100 000 holdon és a tavasziak alá is több mint Pest megye huszonnégy fővel képviselteti magát. A tizedik évben háromszázhuszonnyolc hallgató tanul majd a tanfolyamon, de ahogy Páti Nagy Elemér igazgatóhelyettes elmondta, amellett, hogy ' az idei létszám lesz a legmagasabb, körülbelül még egyszer ennyi hallgató jelentkezett az iskolára. A huszonegy fős tanári karral rendelkező tanfolyam már nem tudott helyet adni valamennyi jelentkezőnek. Az évnyitó ünnepségről, amely a Földművelésügyi Minisztérium kultúrcsoportjának fellépésével fejeződött be, riKedden délelőtt a megyei tanács székházában ülést tartott a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Az ülés napirendjén három fontos kérdés szerepelt, amelyekben a NEB a közelmúltban vizsgálatot tartott: az igazgatói alap fel- használása, a termelőszövetkezetek hitelellátása és az egyes közlekedési ágazatok gazdaságos áruszállítása. Az igazgatói alap képzése és felhasználása tárgyában megtartott vizsgálat három minisztériumi és 16 tanácsi vállalatnál összegezte a tapasztalatokat. . Az összefoglaló jelentés megállapítja, hogy az érintett vállalatoknál általánosságban betartják az igazgatói alap képzésére vonatkozó jogszabályokat. A megvizsgált vállalatok 90 százalékánál észlelték azonban azt a hibát, hogy az alap felhasználására nem készítenek tervet, így a gazdálkodást sem. jellemzi a tervszerűség. Részben ez is oka annak, hogy a rendelkezésre ''álló keretet nagyrészben jutalmazási és csak kisebb részben jóléti célokra használják fel. A jutalmazási keret terhére elszámolt összegek felhasználása — néhány kivételtől eltekintve — szabályszerűen történt. Előfordult azonban, hogy egyes tanácsi vállalatok jogtalanul jutalmakat fizettek ki a Pest megyei Tanács Jogi Irodáján foglalkoztatott jogtanácsosok részére, vagy túlóradíj helyett pénz60 000 holdon szántották fel a talajt. Messzemenően figyelembe veszik a termőföld biológiai igényeit és a növények élettani sajátosságait. A jelenlegi gépparkkal megoldható, hogy optimális időben, szeptember végén, illetve október első felében kerüljön földbe a mag a gazdaságok földjein. A magasabb terméseredmények elérését lehetővé teszi a földrendezésben, illetve táblá- sításban történt jelentős előrehaladás is. A Földművelésügyi Minisztérium illetékes szakemberei elmondották, hogy az eddigi földrendezések során az ország mezőgazdaságilag hasznosított területének 74 százalékán alakult már ki a nagyüzemek határa. A földrendezésben mintegy 5000 különböző szakember (agrármérnök, földmérő mérnök stb.) vett részt. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a földrendezés, az üzem határainak kijelölése befejeződött, jelenleg a végleges nagyüzemi táblák kialakításával foglalkoznak. Az ország első termelőszövetkezeti megyéjében, Győr megyében már az idén, az őszi vetések megkezdése előtt befejezik a táblásítást. A gabona-termésátlagok fokozásáért végzett munkát az új gépek üzembe állítása is elősegíti. Az őszi munkákhoz tízezer ekét kapnak a gépállomások, a termelőszövetkezetek és az állami __ gazdaságok, A külföldről vásárolt univerzális és lánctalpas traktorokkal együtt érkeznek az ekék is. Ezenkívül Jugoszláviából négyszáz különleges ekét kapnak a nagyüzemek a mélymű! jutalommal dotálják saját dolgozóikat. A szabálytalanságok zöme inkább a jóléti kiadások elszámolásánál merült fel. Ilyenek például: a külső társadalmi szerveknek nyújtott támogatás elszámolása az igazgatói® alap terhére, a túlzott mérvű megvendégelések, a keret terhére beszerzett álló- és fogyóeszközök leltárbavételé- nek elmulasztása, a bizonylatok hiánya, stb. Megállapította a vizsgálat, hogy számos vállalatnál mulasztás terheli az üzemi tanácsot, mert nem hozott határozatot az igazgatói alap felbontásáról, jóléti és jutalmazási keretre. Mulasztás terheli egyes vállalatok szakszervezeti bizottságát is, mert — felhasználási terv hiányában —, gyakran csak utólag értesül a keretek felhasználásáról, köztük a jutalmazásokról. Az első napirendi pont vitájában több felszólaló kifogásolta, hogy a vizsgálati jelentésben elmarasztalt személyek — főként vállalati igazgatók — nem jelentek meg az ülésen, csupán megbízottukat küldték el. Sajnos, nem jelentek meg a megyei tanács érdekelt képviselői sem, pedig a feltárt mulasztásokat nekik is észre kellett volna venniük. A termelőszövetkezetek hitelellátásának vizsgálatáról szóló jelentés vitája nem csupán a feltárt hibák, hanem a megszűntetésükre irányuló javaslatok szempontjából is érdekesnek bizonyult. A jelentés' részletesen foglalkozott a hitelellátásra vonatkozó, velésre. A Szovjetuniótól gépi vontatásé vetőgépek. érkeznek. Már létrejött a megállapodás a gabona-betakarító gépek vásárlásáról is. 1961-ben 2000 kévekötő aratógépet és 1000 kombájnt kap a magyar mezőgazdaság, s e gépek többsége már az aratás megkezdése előtt megérkezik. A gépállomások az őszi idényben több mint egymillió normálholdnyi gépi munkát végeznek a termelőszövetkezetek számára. Az idei vetésekhez 12 000 vagonnyi kitűnő minőségű, nagyrészt nemesített vetőmag áll rendelkezésre a termelőknek központi készletekből. A szokásos cserefeltételek mellett átadásra kerülő búza, őszi árpa és rozs vetőmag körülbelül egymillió holdra elegendő. 300 000 hóid bevetéséhez bőtermő szovjet és olasz búzafajtákat kapnak a termelők. Az idei vetéseknél széles körben alkalmazzák a szokásos sűrűbb vetési módot. A nagy termőképességű külföldi búzafajtákból 140—145 kiló vetőmágot vetnek el egy-egy holdon. A hazai fajtákból is emelni kívánják a korábbi adagokat. Főleg a jó táperőben levő talajokon búzából a korábbi egy mázsa helyett 110—115 kiló vetőmagot használnak fel. Ez év őszén több mint 350 ezer tonna műtrágyát kap a mezőgazdaság. Ennek nagyobb részét az őszi gabonák vetéséhez használják fel, kisebb részét a tavaszi vetésű növények alaptrágyájának szánják. A jövő évi jó gabonatermés eléréséhez tehát a feltételek rendkívül kedvezőek. 3004/2. sz. kormányrendelet végrehajtása során elkövetett szabálytalanságokkal. Megállapította: a hibák leggyakoribb oka az, hogy a tsz-könyvelők egy része — főként az újak —, nem ismerik eléggé a hitelengedmények rendszerét és azok feltételeit. Ezzel kapcsolatban a NEB határozatot hozott: a Központi Népi Ellenőrzési Bizottsághoz fordul, hogy javasolja az illetékes szerveknek, vonják össze, tegyék áttekinthetőbbé a jelenleg 8 kategóriába sorolt hitelkedvezmény típusokat, mert ezek adminisztrálása, a feltételek nyilvántartása, stb. nehézségeket okoz a termelőszövetkezetekben. A vizsgálatban részt vett pénzügyi szakemberek felhívták az érdekeltek figyelmét, hogy sok szabálytalanság, pénzügyi fegyelem sértés származik a hiányos bizonylatokból. Ennek kapcsán javasolták, hogy csak olyan termelőszövetkezetet jelöljenek ki kettős könyvelésre, ahol biztosították a szükséges előfeltételeket. Csaknem valamennyi félsz- laló hangsúlyozta: mind1 támogatást meg kell adni ® tsz könyvelők szakképzet gének fokozásához, mert ü~ lasztásuk, vagy tájékozam~ ságuk komoly anyagi kákát okozhat a szövetkezetekn- Az utolsó napirendi p* az egyes közlekedési ágak *ütt- működésével, s a gazsa§°s szállítás kérdésével fokozott. Tizedszer nyitotta meg kapuit a zsámbéki termelószövetkczetielnök-képzó tanfolyam portot készített a televízió is. Az igazgatói alap felhasználásával, a tsz-ek hitelellátásával s a gazdaságos áruszállítással foglalkozott a népi ellenőrzési bizottság /
