Pest Megyei Hirlap, 1960. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-30 / 231. szám
1960. SZEPTEMBER 30. PÉNTEK n st MEGY kJCívIhv 5 AZ ISKOLAREFORMRÓL II. TERVEK, CÉLOK, ESZKÖZÖK CSALÁD ÉS ISKOLA Veréssel vagy verés nélkül? A cikk megelőző részében azt hangsúlyoztuk, hogy a nézőpont megváltoztatásának egyik feltétele az üzemben végzett munka. A másik: a korszerű tanterv, a korszerű ismeretek elsajátítása. Az irányelvtervezet hangsúlyosan foglalkozik e kérdéssel, nem véletlenül, hiszen ki- sebb-nagyobb módosításokkal, de hosszú ideje ugyanaz megy a „verklin*’ — már bocsánat a kifejezésért —, az ember tudja, hogy megtanulja az ókori történelmet, utána az újkor első részét stb. Persze: sző sincs arról, hogy ma ne tanuljon az ókorról. De kérdés: mennyit és főként mit?! Mert ugyan velünk is, azt hiszem, ebben minden régebbi diák megegyezik, meg- tanultatták az évszámok sokaságát, nevek rengetegét, mindent, csak éppen az összefüggéseket nem. Azaz: nem dialektikus szemlélet vezette tanulmányainkat, nem tanultuk meg a legfontosabbat: a dolgok elemzését, az önálló látásmód kialakítását, A korszerűség feltétele A korszerűség alapvető feltétele: a marxizmus—leniniz- mus elmélete. Hruscsov elvtárs az SZKP XXI. kongresz- szusán a marxizmus—leniniz- mus gazdasági oldalának előtérbe kerülését hangsúlyozta, s nem véletlenül. A gazdasági verseny, a két rendszer együttélése, a ki — kit győz le, ezen fordul meg. • A Szovjetunió a példa arra, hogy a szakemberképzés alapvető feltétele a verseny kimenetelének, s ezt — a magunk szerényebb viszonyai és lehetőségei ' ellenére — nem lehet ‘eléggé hangsúlyozni. A marxista—leninista szellemben való tanítás a korszerűség alapja. Annak biztosítéka, hogy a tanulók a világ valamennyi dolgát a leghaladóbb ideológia alapján tanulják meg szemlélni, hogy tágul a látókörük, hogy megér- -tik a társadalmi és gazdasági élet eseményeinek összefüggését, azaz: megtanulják az életet a maga bonyolultságában látni. s Itt kell arról szólni, hogy — bármennyire is pozitívan értékelhető a pedagógusok többségének munkája — a pedagógusok egy része előbb- utóbb, ha nem adja fel eddigi nézeteit, képtelen lesz beleilleszkedni a megváltozott helyzetbe, azaz mondjuk ki magyarán: képtelen lesz tanítani! A szakmai sovinizmus, a húsz-harminc éve ugyanolyan módszerekkel való tanítás, akadálya az előbbre- haladásnak. Korszerűen — de mit? Kanyarodjunk vissza a po- i litechnikai oktatáshoz, mint; a korszerűség egyik alapve-! tő feltételéhez. Érdekes és nagyon tanulságos elemző cikk jelent meg a Német Demokratikus Köztársaságban, az Einheit című lapban, ahol a cikk szerzője figyelemre méltó gondolatokat hangoztat azzal kapcsolaban, hogy m i t tanítsanak a politechnikai oktatás keretén belül. Ugyanis: nemegyszer nálunk is előfordul, hogy találomra. a véletlenre bízva határozzák meg, hogy mi is le gyen a politechnikai oktatás tárgya. Hangsúlyozni kell: előbb-utóbb. de meg kell teremteni egy olyan szervet, bizottságot, amely tudományos alapossággal tanulmányozza ezt a kérdést, ahol nemcsak pedogógusok, hanem közgazdászok is elmondják véleményüket, ahol nem egy, hanem nyolc-tíz esztendőre előre látják a népgazdaság, az egyes iparágak fő vonalait, s ehhez mérten teremtik meg a politechnikai oktatás tudományos irányítását. Hiszen van-e értelme úgy tanítani politechnikát, hogy avult, elhalásra ítélt dolgokkal ismerkednek meg a tanulók? Olyan ez, mintha a mezőgazdasági politechnikai oktatásban — a faekével ismerkednének a tanulók. Nem szabad a könnyebb megoldást választani, csak azért bevezetni a politechnikai oktatást az iskolában, mert erre utasítás van, ha pillanatnyilag nincsenek meg a feltételek. Úgy gondolom, nem árt, ha figyelmeztetünk arra: a sietség, a kapkodás kárt okoz. Az iskolareformot nem egyik napról a másikra kell megvalósítani, hanem olyan alapokon, amelyek tíztizenöt esztendő távolságában is megállják helyüket. Új utakat keresni Itt teremtődik lehetőség arra, hogy bátran új utakat keressünk, ne ugyanarról az alapról próbáljunk meg mindent. Mire gondolok? Bár a mi lehetőségeink szerényebbek, de nagyon érdekes példa a következő: Moszkvában működik az OSZSZK Neve- j; léstudományi Akadémiájá- £ nak tizenegy osztályos kísér- í leti iskolája, ahol úgyneve- £ zett kabinet-rendszerrel tani- £ tanak. A cikk keretei nem £ engedik meg, hogy a kabi- £ net-rendszerről részleteseb- ^ ben beszéljünk, csak azért £ említettük, mert igen jó példa arra, hogy a bátor, új- £ szerű kezdeményezések ezer- ^ nyi lehetőséget teremtenek. $ Érdekes és jó példa megyénk- ^ ben a nagykátai kísérleti } gimnázium is, de sajnos, 5 ilyen kísérletekkel, a kezde- 5 ményezések, az új utak ke- } resésének — igaz, sokszor í tövisekkel terhes — próbál- ; kozásaival alig találkozunk. 5 Pedig a korszerű tanterve-; két nem lehet „felülről” ki- ; alakítani. Felül azt tudják; csak összegezni, válogatni, \ amit „alul” elérnek, produ- ; hálnak, Az iskolákban a pe- ; dagóguson ráülik az, hogy az < irányelvek valóra válnak-e,; sikerül-e tanterveinket a kor-; szerűséghez formálni, azaz:; sikerül-e megteremteni a ma; igazi iskoláját, az elméletet és \ gyakorlatot szerves egységbe, \ elválaszthatatlan egészbe fog- 5 laló iskolát? / Nem aránykérdés A irányelvek hangsúlyoz-; zák, hogy az iskolareform; megvalósítása során jelentő-; sen megváltoznak az iskolák; arányai, többségbe kerülnek j — igen helyesen — a szakis- \ kólák, az általános középisko- j Iák rovására. Nemcsak annak j teszünk ezzel eleget, hogy . a j szakiskolák fel., tudják venni j a jelentkezők teljes létszá- j mát, de azt is, hogy a szak- j iskolákon belül is megteremt- j jük a helyes arányokat. Éppen ezért nem aránykérdés ez, nem pusztán szerkezeti A napfény sápadtsárga, de még melegít. Az udvaron kutya nyújtózik a szeptemberi napon s hátrább a tyúkok is, mintha az utolsó melegben rendeznének búcsú- kapirgálást. A határból még hasas görög- s apró sárgadinnye érkezik. És szüret alá érik a szőlő — üzen az ősz. De most nem a föld, hanem az emberi termés, a szellem, hozamát mizsgálgatom a budaörsi Vörös Csillagban. S mit hoz a termés? A földekről már tisztességesen ■— de a szellemi határból?!... Két nő néz rám válasz helyett. Az idősebbik, Nyitrai Istvánná, a fiatalabb Nagy Júlia. Persze, hogy a lány talál szára hamarább. — Összeállnak horgászni néhányan. Van faliújság is. Mentünk már moziba közösen ... Hármunk közül mindegyik érzi, hogy a szavak nem sokat takarnak. Nyitrainé védekezik: — Nálunk nincs fiatalság. S csupa asszony. Azok szaladnak. haza a családhoz, dolguk után. Ha szórakozni mennek, a férj üzemébe mennek. Mert a férfiak bejárnak a vámosba. Ez csak világos. De világos-e? Stefi néni, az eladó, áruforgalmista, könyvelő s nem tudni még mi minden egy személyben, ugyancsak megjelenik a színen. Pergő beszéddel indul ellentámadásba: — Itt?! Eleven kultúráiét folyik! Soknak van TV-je, járunk cirkuszba, jégrevűre, sporthoz és ,.. És nincs tovább. Ez a talpraesett, ügyes asszony is megakad. S ahogy néhány kérdéssel elérünk a lényeghez, pillanat alatt megváltozik a hang, a nézőpont. Stefi néni is gyorsan lejjebb adja: — Hát, nehéz dolog ez itt. — Könyvek? — Van vagy százhúsz, de mind szakirodalom. Télen a saját könyveimből kölcsönzők — pedig tudja, hogy könyvet, feleséget... Erre egy kicsit nevetni kell. Pedig inkább sírni kéne azon, hogy legtöbben ponyvát forgatnak szabad perceikben. Mert a községi könyvtárba nem mennek el. De ha itt lenne ... — És a színház? — Hárman-négyen járnak. Kilencvenből! Megjön az einök. Valami furcsa gazdálkodó rátartiság árnyal fáik ebből a kicsi, mozgékony emberből. Azt mond• • Üzen az ősz... hatnám, száraz ember, de inkább nehezen barátkozó. Vezeti a gazdaságot, amely most már fölfelé tart, jelentős lépésekkel. Erre megy minden ideje. Dehát nemcsak kenyérrel él az ember ... — Kultúréletet nem élünk, nem érünk rá — térit magamhoz a kertelés nélküli válasz. Őszinte és ez nagy erény! Mégis elszomorít egy pillanatra. — Mikor olvasott utoljára? — Újságot mindennap. — Könyvet? — Könyvet nem. — Hát a színház? —r Nem is tudom. Talán három éve. Nincs nekem arra időm. Egy héten négy este ülésezek hivatalosan. Van nekem dolgom. Ezt nem is vonhatja kétségbe senki. Ennek a nagy gazdaságnak áldozza minden idejét. De a község vezetői, az elnökkel együtt, elgondolkozhatnának azon, hogy egészséges dolog-e a hétből négy napot akár éjjelbe nyúló ülésekkel zárni?! Valamit azért csak tenni kellene. A két asszony és a lány szerint: — Jó könyvek kellenének, azzal kellene kezdeni. És folytatni a televízióval, hogy kocsma helyett az emberek aszszonyaikkal belépjenek erre a portára is. — A televízió talán meglesz\ az ősszel — válaszolja az elnök. Dehát egyelőre még a: nemrég festett kultúrterem: sarkában áll a sok mákgubó.: És ilyen gondokat vetnek oda:': ,.Ki fűti, ki takarítja majd ezt ': c nagy szobát?” A televízió már nagy lépés!: Lesz nézője is. De sokkal mo- ': solygósabbá, otthonosabbá kell ', tenni a helyet. Nem sok pénzt, \ de sok gondosságot kell köl-\ teni rá. Végéhez közelít az őszi': munka is, lesz idő. Csak több \ szívvel és egy kicsit mosolygó- \ sabban kell felfogni a dolgot, j Néhány száz forintért olyan: társasjátékokat vehetnének, [ amivel adási szünnapokon is \ megtelne a ház. De nem sza- j bad eleve sikertelennek bélye-: gezni a kísérletet! A könyvtár pedig okos gon-\ dolat. De abban már a közsé-\ gi könyvtáros is segíthetne, j Akár úgy, hogy időről időre\ maga jelenne meg egy tucat jó; olvasnivalóval... ! Budaörsön js nemsokára\ szüretelnek. Aztán beköszönt \ a nyugalmasabb idő. S ahogy l a föld igényli a táplálékot, úgy; az emberi ész is. Mert évek', múlva s azt követően, már; úgy lehet, több dolga lesz az} észnek, mint a kéznék. S erre; gondolni legalább olyan gazda-} gond, akár az őszi vetés. így üzen az ősz. Tóth György < játssza a rövidesen bemutatásra kerülő Ember a medvebőrben című izgalmas lengyel film női főszerepét. Moszkvában Egy folyó part- fainál címmel bemutatták az első vietnami játékfilmet, amely az elmúlt esztendőben készült. Rövidesen bemutatják filmszínházaink az Ember a medvebőrben című izgalmas lengyel játékfilmet. Harry Belafonte, a neves néger énekes Moszkvába készül, hogy megállapodást kössön a nagy orosz költő, Puskin életéről szóló film elkészítésével kapcsolatban. vettem a könyvszekrényből két könyvet és eladtam — két pengőért. Hogy nem volt szerencsém. más lapra tartozik, gyszóval: a jó szó többet ér. maradandóbb eredményekre vezet. Tóth Antal, Budapest ''XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX>^ FILMHÍRADÓ Lev Tolsztoj halálának ötvenedik évfordulója alkalmából a Moszfilm stúdióban filmre viszik Tolsztoj: Feltámadás című regényét. Az Egyesült Államokban filmre ' viszik Puccini Pillangókisasszony című operáját. A film főszereplői: Shirley Mac- Laine és James Stewart. Az opera címszerepét Maria Me- neghini Callas énekli. Teresa Tudzynska '■ Emlékszem, gyermekkoroméban engem is nemegyszer é megvertek a szüleim. Minden í alkalommal keservesen sírtam, í nem is a fájdalomtól, hanem ^ megalázottságomban. így, gon- ^ dolcm, érthető, ha én a verést 2 ellenzők táborához csatlako- \ zom. A verés megalázó és vé- í leményem szerint kihatással ; van a gyerek egész életére. 5 Azért, mert a verés nem tesz ^ ; jobbá, legfeljebb sunyibbá, ^ \ hazudósabbá. Tudom, bár- £ ; mennyire féltem is a veréstől, '/ \ azért csak elkövettem a rósz- ^ ;szat, legfeljebb megpróbáltam^ ; letagadni, s a legkülönfélébb ^ ;módon kibújni a büntetés alól. ^ ; Egyszer például, amikor el- ^ ! vesztettem — hibámon kívül ^ ; — két pengőt, úgy próbáltam ^ 'elkerülni a büntetést, hogy ki-^ Szükséges rossz Olvasva az érdekes vitát, szeretném én is elmondani véleményemet. Nagymama vagyok s mivel a lányom meg a nejem dolgozik, én nevelem, a két unokámat. Andriska tízéves, Kati tizenkettő. Nem mondom, hogy égetni valóan rossz gyerekek, de csintalanok, s így bizony nemegyszer rászolgálnak a verésre. Kezdetben legfeljebb megszidtam őket, de az utóbbi időben már annyira szemtelenek, hogy csak akkor bírok velük, ha a fakanállal jól elverem őket. Szerintem ez is azt bizonyítja, hogy gyereket nevelni csak szép szóval — nem lehet. Emlékszem, megboldogult apám. és anyám engem is gyakran elvert, s ezért csak köszönettel tartozom nekik. Véleményem szerint a verés afféle szükséges rossz. Persze, túlzásba vinni nem, szabad, de mértékkel nemcsak, hogy lehet, de szükséges is. Egy budaörsi nagymama A verés megalázó Szülői „tekintély" címén ? f \ Szeptember 9-i lapunkban vitaindító cikket közöltünk a 2 gyermeknevelés egyik megoldásra váró kérdéséről: veressel ^ vagy verés nélkül neveljük-e gyermekeinket. A vitaindító í cikkre érkező hozzászólások közlését folytatjuk. | ^ Módiéval a gyerek hasznára válik Svejfc, a derék katona — operaszínpadon A plzeni opera a napokban mutatta be először Csehszlovákiában Hasek: „Svejk, a derék katona” című világhírű szatirikus regényének operai feldolgozását. A dalművet Robert Kurka, a cseh származású, fiatalon elhúnyt amerikai zeneszerző írta. Két éve mutatták be először New Yorkban, majd Stockholmban és Berlinben is színre került. A szerző modern, helyenként amerikaias, de vonzó és érthető zenét komponált a regény egyes jeleneteire. A zenekarban nincsen vonós hangszer, csupán fúvós és ütőhangszerek szólnak. Az opera plzeni bemutatóját a közönség és a kritika kedvezően fogadta. uxxxxxxvxxxvxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx 25 év a sanzon szolgálatában unaries rrenet, a neves francia művész neve nem ismeretlen a sanzonkedvelők népes tábora előtt. Ez a mi Latabárunkhoz hasonló egyéniségű előadóművész huszonöt esztendeje szórakoztatja dalaival nemcsak Franciaország, de az egész világ sanzonkedvelőit, személyes, közvetlen előadásával vagy népszerű lemezein. Mint az egyik francia lap tudósítója írja, a negyedszázados jubileum alkalmából csokorbafűzve újra megjelentették Trenet legkedveltebb dalait — lemezen. Trenet nemcsak kiváló előadóművész — akit méltán sorolnak a legnagyobb francia sanzonénekesek: Maurice Chevalier, Yves Montand, Felix Martin <— mellé, de kiváló zeneszerző is. A tenger című dala például az elmúlt esztendőkben nálunk is nagy sikert aratott. Mégis, elsősorban mint előadóművész vált népszerűvé. Pályafutásának huszonöt esztendeje alatt beutazta az egész világot, s amerre csak megfordult, mindenütt forró siker kísérte műsorát. Két képünk egy-egy tréfás sanzon előadása közben mutatja be. (máté) asszonytól tudom, hogy helyette elcsavargott. a barátnőivel lófrált az utcán vagy éppen valamelyik moziban. Minden figyelmeztetés lepergett róla. Mi mást tehettem: törtem a kertben egy hajlós vesszőt, behívtam a szobába és jó alaposan elvertem. Másnap már félig elkészítette a leckéjét. Azóta még két-három alkalommal volt szükség a vesszőre, s ma mór minden este a kész leckével fogad. Én ezért tartom szükségesnek a verést, természetesen módjával és ritkán. B. N.-né, Vác annak idején nekik is kijutott abból bőségesen. Ugyanakkor más szülők veréssel próbálják megszerezni ..szülői tekintélyüketPersze, az így szerzett tekintély olyan is: nem tekintély, csupán félelem. Az ilyen szülők maguk is nevelésre szorulnak: a társadalom nevelésére. Rá kell döbbenteni őket. hogy a veréssel csak elvadítják. elidegenítik maguktól a gyermeket. Perser Ágoston, Vecsés Ne csak a gyermekekben keressük a hibát, nézzünk egy kicsit — mi felnőttek — önmagunkba is. A szülők kötelességei és jogai egyformák, ugyanígy a gyermekeké is. A baj ott kezdődik. hogy sok szülő erről megfeledkezik. Az ilyen szülők mellett csak „felnő” a gyermek, de nem formálódik. Ha pedig hibát követ el — nyomban kijár nekik a verés. Ezek a szülők valamiféle benső meggyőződésből azért verik a gyereket, mert De nincs. (Igaz. a kisebbiket most szeptemberben felvették.) A nagyobbik. Teri, tizenkét éves. Amíg mi hazajövünk a munkából, egyedül van otthon. Minden este a lelkére kötjük, hogy tanulja meg a leckéjét, hogy este már ne legyen rá gondja. Amíg azonban csak szóval bíztattuk erre. nem tette meg. A szomszéd; Verés nélkül eredményesen ; nevelni nem lehet. Sokan ta- ; Ián megbotránkoznak kijelen- ; lésemen, de tudom, hegy a ; megbotránkozók közül is nem ! egy „kiosztja” engedetlen < gyermekének a járandóságát, ! csak éppen — nem beszél róla. ! Azt hiszem, semmi szükség ; nincs az ilyen élszenteskedés- ; re. Ha a gyerek rászolgál és ; más módszer már nem hasz- ; nál, nem szabad sajnálni tőle ; a vesszőt. Példával bizonyítom !ezt. Én is, a férjem is dolgo- ; zunk. Két gyermekem nap- 5 közibe járna — ha lenne hely. változás,' hanem a népgazda- ; ság, a közoktatás egészét te- ; kintve, tartalmi változás, s ; erre a tartalmi, változásra ; múlhatatlan szükség van, úgy ; kell, mint egy falat kenyér. ; De tartalmi változást jelent ; olyan szempontból is. hogy ; mind hatalmasabb számban ; lesz szükség ún. műszaki kő- j zépkáderekre, s mind na- ; gyobb lesz az igény olyan < munkások iránt is, akik olyan ; műszaki ismeretekkel rendel- ; keznek, mint ma csak a tech- ; nikusok, mérnökök. Ennek ; megvalósítása azonban csak a ; tanulóifjúság körében — nem ; elegendő. A felnőtt nemzedék \ továbbképzésében is hatalmas ; feladatok várnak ránk. ; (A cikk befejező részét ; keddi számunkban közöljük.) \ Mészáros Ottó ;
