Pest Megyei Hirlap, 1960. augusztus (4. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-18 / 195. szám
I960. AUGUSZTUS 18. CSÜTÖRTÖK «Sí MEGYEI K^Círlan Jó eredményt hoztak a sertés- és szarvasmarhatenyésztés fokozására tett átmeneti intézkedések a gyakorlatban Máris túlteljesítették a kocakihelyezési akció előirányzatait A sertés- és szarvasmarha- tenyésztés fokozására, az ország hús- és zsírellátásának megjavítása érdekében tett átmeneti intézkedések gyakorlati megvalósításáról, az új sertés- és szarvasmarha-nevelési és hizlalási akciók eddigi eredményeiről Mihályi László, az Élelmezésügyi Minisztérium Állatforgalmi Igazgatóságának vezetője tájékoztatta az MTI munkatársát. Elöljáróban elmondotta, a fő cél az, hogy a termelőszövetkezetek közös gazdaságain kívül a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságaiban és a még egyénileg dolgozó parasztok gazdaságaiban is fokozódjék az állattenyésztési kedv és a vágóállat-árutermelés, s így szilárd alapot teremtsenek az ország hús- és zsírellátására. Az új szerződéses akciókat országszerte kedvezően fogadták a termelők. A termelőszövetkezetek gyors iramban fogtak hozzá a szükséges férőhelyek felépítéséhez, a takarmánybázis megteremtéséhez, s — a szerződések adta kedvezmények kihasználásával — már az eddigiekben több tízezernyi sertést, illetve bikát, ökörtinót, selejt-szarvasmarhát fogtak hízóba. A háztáji gazdaságok és az egyéni gazdák ugyancsak nagyszámú tenyész- koca tartására, illetve süldő nevelésére, hizlalására vállalkoztak. Az egyes szerződéses ak- ciók eredményéről szólva Mihályi László elsőként említette a kocakihelyezési akciót, amely a termelőszövetkezetek közös hízósertés-állományának kiegészítését célozza a háztáji gazdaságokban, illetve az egyénileg' dolgozó parasztok gazdaságaiban felnevelt süldők átadása révén. Az állatforgalmi vállalatok eddig kereken 44 500 koca tartására kötöttek szerződést a termelőszövetkezeti tagokkal, jelentősen túlteljesítve az időszakos előirányzatot. A lekötött mennyiségből 41 200-at már át is vettek a háztáji gazdaságok. Az eddigi szerződések alapján még az idén legalább 113 000 süldőt kapnak a termelőszövetkezetek a háztáji gazdaságoktól. Különösen jól halad a szerződéskötés Békés, Csongrád, Győr-Sopron, Haj du-Bihar, Pest, továbbá Tolna, Vas, Zala és Veszprém megyében. Hasonlóan fontosak a kocatartási és süldőnevelési akciók, amelyeknek célja, hogy a vemhes kocák várható szaporulatára kedvezményes szerződést köthessenek a háztáji gazdaságok és az egyéni gazdák. Az állatforgalmi vállalatok minden szerződéssel lekötött koca után 600, illetve 800 forint előleget adnak a termelőknek. A szerződés szerint kocánként két, egyenként 40—60, illetve négy, egyenként 30—60 kiló körüli süldőt adnak át a termelők a kapott koca ellenértékeként. Ezeket a süldőket ugyancsak a közös gazdaságok hízósertés-állományának kiegészítésére, illetve megteremtésére fordítják. Az eddig megkötött szerződések szerint máris 204 600 süldőt kapnak a közös gazdaságok a háztáji gazdaságokból, illetve az egyéni termelőktől. Az 1960. évi sertéshizlalási akcióban országosan 1584 000 sertést kötöttek le a közös gazdaságok, a háztáji gazdaságok és az egyéni gazdák. A szerződéskötések különösen a termelőszövetkezeteknek kínálnak jelentős kedvezményeket: a rövidlejáratú hitelen kívül 20, illetve 50 hízó együttes átadásánál kilónként. 1,50. illetve 2 forint nagyüzemi felárat kapnak. Alig egy hónapja indult meg az 1961. évi sertéshizlalási szerződéskötés. Az új akció előnyösen tér el a megelőző évekétől, amennyiben anyagilag érdekeltté teszi a termelőket a nagyobb súlyú hízósertések átadásában. A hús- és hús jellegű sertéseknél a 130 kilón felüli súly- kategóriákban kilónként 50, a zsír- és zsír jellegű sertéseknél a 140 kilón felüli kategóriákban kilónként 30 fillérrel fizetnek többet, mint az ennél kisebb súlyú sertésekért. 1961. január elsejétől lehet átadni az új szerződéssel lekötött hízókat. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy az állatforgalmi vállalatok három hét alatt csaknem 70 000 hízott sertés átadására kötöttek szerződést. Az eddigieknél sokkal szélesebb alapokon és kedvezőbb feltételek mellett indították meg az 1961. évi lejáratú szarvasmarhanevelési és hizlalási akciókat. Legfontosabb köztük az üszőnevelési akció, amely érdekeltté teszi a termelőket abban, hogy minden felnevelésre alkalmas, nem törzskönyvezett tehéntől származó üszőborjút felneveljenek. A szerződéssel lekötött üszőket 6—14 hónapos korukban felülvizsgálják és a felülvizsgálat eredménye szerint a szerződés tenyésztési vagy hizlalási feltételei lépnek érvénybe. Minden üsző után így 400 forint nevelési előleget kapnak a termelők. A szerződéskötések jó iramban haladnak. Orszáogsan eddig mintegy 30 ezer üszőborjú felnevelésére kötöttek megállapodást a termelőszövetkezetekkel, a háztáji gazdaságokkal, illetve az egyéni gazdákkal. Igen kedvező feltételek mellett szerződhetnek a termelő- szövetkezetek kisborjak felnevelésére. Az állatforgalmi vállalatok által felvásárolt, négyhónaposnál fiatalabb borjak felnevelésére vállalkozó termelőszövetkezeteknek a várható átadási érték 60—80 százalékát — rövidlejáratú hitelként — elői'e kifizetik, ezenkívül minden borjú után állami áron egy-egy mázsa korpát is kapnak. A legutóbbi jelentések szerint az akció kezdete óta több mint 20 000 borjút vettek át a közös gazdaságok továbbtenyésztésre, illetve — a későbbi felülvizsgálat eredményétől függően — hizlalásra. A selejt-szarvasmarhák vágás előtti feljavítására serkenti a termelőszövetkezeti gazdaságokat, az 1960. évi felnőtt szarvasmarha-hizlalási akció, amelynek alapján a tér m el ős zövetkezet eknek rövid lejáratú, kedvezményes hitelt folyósítanak. Eredmények és gondok A dabasi járás községíejlesztésének tapasztalatai A helyi tanácsok jó munkáját — egyebek mellett —. a községfejlesztésben elért eredmények fejezik ki legszembetűnőbben. A tanács előrelátó tervezésén, a neki felelős apparátus pontos munkáján múlik, hogy a községfejlesztési hozzájárulást a lakosság időben befizesse; hogy a műszaki tervek ugyancsak időben készüljenek el, és betartva a határidőt, késlekedés nélkül fogjanak hozzá kivitelezésükhöz; hogy a helyi anyagforrásokat gondosan felmérjék és hasznosítsák, s végül, hogy az érdekelt lakosságot minél nagyobb számban vonják be az önkéntes társadalmi munkába. Ezt az elvet tartotta szem előtt a Dabasi Járási Tanács végrehajtó bizottsága, amikor a közelmúltban értékelte a felügyelete alá tartozó községi tanácsok ezirányú munkáját. A járás községeinek 1960. évi tervében 60 nagyobb létesítmény felépítése szerepel. Az első félév végéig ebből 43 megvalósításához kezdtek hozzá és 14 létesítményt már be is fejeztek. A megkezdettek, illetve befejezettek kö-.„. zött ilyen tételek szerepelnek:^ Örkényben és Ócsán, 4 strandfürdő, Dabason a szőlők villamosítása, Pusz- tavacson óvoda. Ujhar- tyánban és Újlengyelen művelődési otthon. Sáriban sportöltöző, Inárcson Táborfalván és másutt ravatalozó építése, több helyütt ^ járdaépítés, útportalanítás, ^ villanyhálózat-fejlesztés, stb. ^ A végrehajtó bizottság köz-^ ségekre felbontott értékelései szerint a községek sorából ki- ? magaslik ^ Dabas, amely tervét 121 ^ százalékra teljesítette, ^ a tervek gerincét alkotó vil-^ lanyhálózat építését határidő ^ előtt befejezte. Emellett a köz-^ ség a lakosság körében szer-^ vezett társadalmi munka ^ igénybevételére megszabott ^ tervét ugyancsak túlteljesí- ^ tette, kereken 20 százalékkal. ^ Hasonlóképpen elismerést^ érdemel Pusztavacs község ^ tanácsa, amely valamennyi ^ tervfeladatának kivitelezését ^ megkezdte. Igen jól halad a ^ sikeresen megszervezett óvo-i daépítés, és a társadalmi munkák tervét 71 százalékkal túltel jesítetfék-, ....... .... E légedett a járási tanács végrehajtó bizottsága, többek között Táborfalva községfejlesztési eredményeivel is. Itt a célul tűzött kilenc feladatból hét megvalósítását már megkezdték. Sajnos, nem mindenütt tettek eleget kötelességüknek helyi tanácsaink. A végrehajtó bizottság — egyetértésben a járási párt-végrehajtóbizottsággal —, dicsérő elismerésben részesítette Dabas, Ócsa, Bugyi, Sári, Táborfalva, Örkény, Pusztavacs, Gyón és Újlengyel községek tanácsát, és elmarasztalta Inárcs, Kakucs, Gyál, Hernád és Felsöpakony tanácsi vezetőit. Az év végéig még négy és fél hónap van hátra. Azok a tanácsok, amelyeknek pótolni valójuk van, erejük összpontosításával még sokat javíthatnak helyzetükön. Erre hívja fel figyelmüket az ezzel kapcsolatban kiadott v. b.- határozat, s ehhez ad segítséget is a végrehajtó bizottság. ISMÉT EGYENESBEN A jó vezetés, a szorgalmas munka eredményei a váchartyáni Alkotmány Tsz-ben Motorbicikli pöfög a váchartyáni Alkotmány Tsz székháza előtt. A nyeregben két ember ül, indulásra készen. Az egyik — aki a kormányt tartja — sovány, szökés és fiatal, a másik — aki a há- tulsó ülésen kuporog — szintén fiatal, csak barna és testesebb, s bő szárú gumicsizma lötyög a lábán. Érkezésünkre kérdően tekintenek ránk, amiből mindjárt sejtjük, hogy alighanem a termelőszövetkezethez tartoznak. Amint a kocsiból kiszállunk, a soványabbik meg is kérdi, kivel óhajtunk beszélni, mivelhogy Nagy József, az elnök nincs az irodában, ő pedig, mint főagronó- mus, dr. József András állatorvossal éppen indulóban van a sertésekhez, ahol néhány süldőt sürgősen be kell oltani. De amennyiben a kocsi kivinné az állatorvost — teszi hozzá javaslatképpen — ő készséggel áll rendelkezésünkre. Nos, valahogy így kezdődött ismeretségem Grózer Károly főagronómussal, akiről csakhamar megtudom, hogy mindössze ez év márciusában jött ide a Kertimag Vállalattól, s Nagy József, a mostani elnök is körülbelül vele egyidőben került a termelőszövetkezet élére. Nagy József egyébként régóta tagja a tsz-nek, elnökké történt megválasztása előtt állattenyésztési brigádvezető volt. Miközben útunkat a tsz gazdasági épületei felé vesz- szük, megkérdem az agronó- mustól: tulajdonképpen mi tette szükségessé a szövetkezet vezetésében bekövetkezett változást? Észrevehetően vonakodik a válaszadástól, azt mondja, minek hánytorgatni a múltat, az;, a fő, hogy ismét egyenesben vannak. Aztán rövidre fogva, mégis elmondja, hogy a tsz eddigi életét hullámzás jellemezte, s ez a hullámzás 1956 után egy csúnya hullámvölggyé merevedett. Az ok: a rossz gazdálkodás, a laza vezetés. A következmény: a közös vagyon herdálása, leromlott jószágállomány, kétszázezer forint mérleghiány. Két példa az akkori állapotok jellemzésére: 1. ahelyett, hogy baromfit tartottak volna, hagyták összedőlni a már meglevő kész baromfitelepet is; 2. az évi 100 hektoliternyi bortermést — értékesítés helyett — az irodában boldog-boldogtalannak mérték. — Ennyit a múltról — áll meg az agronómus. — De mór itt is vagyunk a gazdaságban. A tsz jelenlegi helyzetéről győződjék meg a saját szemével. A gazdaság a felszabadulás előtt a Gosztonyi-uradalomé volt. Uj épület még nincs itt sehol, de a mállós és kopott falakon belül mindenütt jelentős átalakulás ment végbe. A jókora, mintegy 70 férőhelyes szarvasmarha-istállóban például a Váci Gépjavító Vállalat dolgozói a cementjászlakat végig korszerű, önitató berendezéssel szerelik fel. Ez a munka lényegében már kész is, csupán a vízhálózatba való bekapcsolása van hátra. A tejházban is az átalakulás jeleit találjuk. Az új villamos tejszeparátor, a tejhűtő, a vil- lanyboyler, valamint a négy fejőgép mór előkészítve várja üzembe helyezését, a tehenészek részére pedig most van folyamatban egy mosdó és zuhanyozó felszerelése. — No és — fordulok tréfásan az agronómus hoz — lesz-e mit feldolgozni ebben a korszerű tejházban? — Nemhogy lesz, de már van is — feleli magabiztosan. És sorolni kezdi, hogy a szakszerű szempontok alapján összeállított takarmány- termelés, valamint a gondozás színvonalának növelése révén a negyvenhét törzskönyvezett tehéntől havonként — az eddigi 5000 literrel szemben — 12 és félezer liter tejet fejnek. A jelentős eredmény további fokozását az idén 100 hold lucerna, 12 hold takarmánykeverék, tíz hold zabosbükköny, öt hold szudáni fű, nyolc hold csalamádé, negyvenhárom hold silókukorica és harmincnyolc hold réti széna termelésével, illetve betakarításával biztosítják. A tehenészeten kívül még harmincöt hízója, ötvennégy növendékmarhája, huszonkét előhasi üszője, 19 anyakocája, 2000 csibéje van a termelőszövetkezetnek. A közös gazdaság fő jövedelmét a tehenészet, a marhahizlalás és a kertészet adja. Különösen szép eredményt értek el a mák- és az uborkatermelésben. Mákot kilenc holdon termeltek. A termés összesen 46 mázsa, amely 72 ezer forint tiszta jövedelmet jelent* Tájékoztatója közben az agronómus szerényen megjegyzi* hogy a régi vezetéstől „örökbe kapott” 200 ezer forintos mérleghiánynak eddig több mint a 60 százalékát „letudták”, anélkül, hogy az 1960- ra tervezett 36 forintos munkaegységen csorba esne. Időközben visszaérkezik az állatorvos is a sertésektől, s most már együttesen indulunk a néhány száz méterre levő csibetelepre. Igen, a csibetelepre, mert ma mór ilyen is van az Alkotmány Termelőszövetkezetben. A dü- ledező ólakból ugyanis takaros, napfényes és úgynevezett kemence rendszerű, kanális- fűtéses csibenevelőt létesítettek, amelyben az idén már a második kétezres turnust nevelik. Az első turnusnál mindössze háromszázalékos elhullás volt, s a tervezett 24 ezer forint helyett 31 ezer forintot jövedelmezett. A mostani csibék még csak nyolcnaposak, de elevenek* akár az ördögfiókák. A vezetőség úgy gondolja, hogy ha 31 ezret nem is, de 24 ezret ezek is hoznak a közös gazdaság konyhájára. Befejezésül még csak eny- nyit: nem sok időt tölthettem a váchartyáni Alkotmány Tsz-ben, annyit azonban ezalatt is megállapítottam, hogy a tsz most már valóban — a reméljük, hogy véglegesen — egyenesben van. Ari Kálmán Tízezer holdon készítik elő a nagyhozamú szovjet és olasz búzafajták termesztését a Pest megyei termelőszövetkezetek A Pest megyei nagyüzemi gazdaságok az idén először kísérletképpen 400 holdon termelték a bőven termő olasz és szovjet búzafajtákat. A vetéseket a téli időjárás nagyon megviselte, de még az erősen leromlott táblák is 20—25 mázsás termést adtak. Most ősszel tovább növekszik a külföldi fajták vetésterülete. A Pest megyei közös gazdaságok tízezer holdat vetnek be olasz és szovjet búzával. A termelő- szövetkezeteknek több mint fele vállalkozott az új fajták termesztésére. Csupán a nagykőrösi közös gazdaságok 900 hold bevetéséhez szükséges vetőmagot igényeltek. Ezenkívül a megye állami gazdaságai is megtízszerezik — 3500 holdra növelik — a külföldi fajták vetésterületét. ,^^XX'X^^X\XXX>vXXXXXXXXXXXXX^XXVXXX\X>XV.X\XNXWXW^e<XXVVV<V>^XXXVVXVV^XX\Í^XXV/ SOROZÁS Napok óta folyik a sorozás a megyében. Az ősszel bevonuló „sorköteleseket" a fontos aktuson részvevő honvédtisztek, parancsnokok ünnepi külsőségek között fogadták a néphadsereg hű fiaivá. Képünkön: a Cegléden besorozott fiatalok egy csoportja érdeklődéssel hallgatja Menyhárt Mátyás honvédtisztnek a néphadsereg életéről, s a kemény munka mellett is derűs hétköznapjairól szóló tájékoztatását. (Foto: Opaaszki) Autó tulajdonosok figyelmébe ! A forgalombahozás évének végétől számított (nem állami tulajdonban levő) 3 évnél nem régibb személy- és tehergépkocsikra általános gépjárműbiztosítás köthető. A biztosítás a tulajdonos gépkocsijának törésére (sérülésére), ellopására, tűzkárokra, továbbá a vezető és a bentülők balesetére terjed ki. A havi részletekben is fizethető biztosítási díj az alábbi: Moszkvics, Skoda (Sport kivételével) Wartburg (Sport, kivételével) Wartburg Sport, Skoda-Sport P. 50 (Trabant) P. 70. Warszawa, Pobjeda Volga 600 Ft-on felüli károk megtérítése esetén > «-<U X 2100 180 1600 140 2500 210 300 Ft-on felüli károk megtérítése esetén 2800 240 2200 190 3400 290 1300 2600 3300 110 220 280 1800 3500 4400 160 300 370 A 600 Ft-on, ill. 300 Ft-on aluli károkat az általános gépjárműbiztosítás keretében nem térítünk. Az egyéb gyártmányú gépkocsik biztosítási díjára vonatkozóan az Állami Biztosító fiókjai adnak felvilágosítást. Társadalmi szervek és szövetkezetek a díjból engedményt kapnak. Az általános gépjárműbiztosítás nem érinti a kötelező gépjárműszavatossági biztosítást, melynek alapján a mások gépkocsijában vagy egyéb vagyontárgyaiban és személyében okozott kórokat térítjük meg. ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ Pest megyei Igazgatósága
