Pest Megyei Hirlap, 1960. augusztus (4. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-13 / 191. szám

1960. AUGUSZTUS 13. SZOMBAT • • __ Ü zenet féle — Tóalmásra A jól megtermett barna ] fiatalembert hivatalában ta­láltam látogatásomkor. Idő­sebb korú, borostás arcú fér­fival hajolt egy építendő ház alaprajza fölé, egyike fölé a soknak, amelyek Tóalmáson hosszú évek óta szakadatlanul épülnek. (Amint később meg­tudtam, a község „belterülete” a felszabadulás óta megkétsze­reződött.) A szóban forgó jóképű fia­talembert Földesi Ferencnek hívják, ő Tóalmás tanácselnö­ke, immár hetedik éve, és mint tanácstag, egy évtizedes múlt­ra tekinthet vissza. Pedig mindössze harminc éves. Lassan, akadozva indul a be­szélgetés, no nem azért, mint­ha nem volna téma (kérdezni és válaszolnivaló is van bő­ven), de félpercenként lép a szobába valaki, hogy jelentsen vagy érdeklődjék. Lám, most is a falu rendőre, hivatalos nevén a körzeti meg­bízott nyit ránk. A mondandó, nyilván „folyamatos”, ponto­sabban az elnök által is ismert históriára vonatkozik. Egyszó­val a rendőr bejelenti, hogy mindkét szomszéd, azaz, mind­két haragos panaszát felvette, az ügy mehet a hivatalos útra. Az elnök rosszallólag csóválja a fejét. Szól ez elsősorban a civakodó állampolgároknak, de szól a hivatalos ember által tett intézkedésnek is. Nem is állja meg szó nélkül: — Minek aktát csinálni a dologból? —■ Nem lehetek másként — feleli kezét széttárva a hatóság embere. — Panaszosok, a pa­naszt fel Ikell venni... — Maga például mint csi­nálna? — kérdezem az elnö­köt. — Beszélnék velük, külön- külön. Jól megmosnám a fe­jüket, aztán megpróbálnám összebékíteni őket... No, de nem hozzám fordultak pana­szukkal, nem. szólhatok bele a dolgukba. Eközben jön b®a szobába Romiiányi Ferenc elnökhelyet­tes. Témát váltunk. Kérésem­re átadják az utóbbi hónapok tanácsüléseinek jegyzőkönyve­it. Meg sem várják, hogy ma­gam fedezzem fel, kissé res- tellkedve hozakodnak elő a legutóbbi tanácsülés részvét­lenségével. — Július tizennyolcadikén pót tanácsülést tartottunk. Ak­kor sem jöttek össze többen, mint az előző alkalommal... Igaz, most fordult elő első íz­ben ... Forgatom a jegyzőkönyve­ket. A szóbahozottét, meg a korábbi ülésekét is. Nehéz el­igazodni a tapasztalt ellent­mondáson. Az iratok szerint a tanácstagok részvétele — hiva­talosan szólva — csupán negyvenszázalékos, a legjobb esetben is alig éri el a hatva- nat. Mégis a tanácskozások élénkek, majdnem mindenki felszólal, véleményt mond vagy javasol. És az is meglepő, hogy a tanácsülésekre számos érdeklődő jön el. ■— Mi tehet ennek az olka? Mindketten hallgatnak. A talányt nem könnyű megfejte­ni. A tanácsüléseket — figye­lemmel a bejárókra, meg a pa­raszti munka természetére — késő este szokták tartani. Mi­okozza hát a részvétlenséget? — tűnődöm magam is. Aztán, hogy „súgják”, kibököm: — Nótáriusok? .. . Romhányi szeme felcsillan. — Igen éppen mondani akartam, hogy rendszeres hiányzóink vannak. Ezt már megfigyeltem... — Azt hiszem ez a baj ■— jegyzem meg csendesen. — Miért nem próbálnak ezen változtatni? — Próbálkoztunk. Nem egy­szer beszélgettünk velük. Sem­mi haszna nem volt. — Talán nem eleget. Tu­dom. sok fáradságba kerül az emberek nevelése, de nem volna szabad beletörődni ... Nem így van? Nem cáfolnak és nem ma­gyarázkodnak. Ez a különben jó hírnevű község sokat áldoz azért, hogy szebb legyen, kul­turáltabbá váljék. Sok min­den épült községié ilesztés ke­retében. most' is több milliós költséggel művelődési otthont % emelnek. Tanácsának vezetői, a felsőbb szervekben kiala­kult vélemény szerint, oda- adóan és hozzáértéssel látják el feladataikat. Alig lehet hát megérteni, hogy a passzivitás­ba olyan könnyen beletörőd­nek. Pedig itt — bárhogyan is nézem — ez történik. Ezt példázza az elnökhelyettes ki- fakadása, aki éppen bosszan­kodik, hogy Surányi László, Petőfi utca 14. szám alatti lakos a tanácsi rendelkezés ellenére n közös szérű helyett hazaszállította gabonáját, hogy ott csépelhesse el. Surányi tanácstag egyébként az egyet­len, aki abbeli tiszte ellenére is egyénileg gazdálkodó pa­raszt maradt. — No, majd a, tűzrendészeti hatóság alaposan megbünteti! — summázza az elnökhelyet­tes. — Arcáról láthom, hogy a jogszabályon esett sérelmet A második ötéves terv nagy építőipari feladatainak támo­gatására megkétszerezi ka­vicstermelését a Folyamsza­bályozó és Kavicskotró Válla­lat. Ehhez ki kell egészítenie gépparkját, de a beszerzés olyan nehézségekbe ütközött, hogy a vállalat maga állított fel egy külön tervezői részle­get a speciális, hazai úszó munkagépek megszerkeszté­sére és gyártásának előkészí­tésére. A gépszerkesztői részleg mérnökei már megkezdték az első hazai kavicskirakó hajó tervezését, Ez méreteiben jó­val felülmúlja majd az ország valamennyi ilyen berendezé­sét és akkora lesz, mint egy közepes dunai személyszállító hajó. Felszerelése is korsze­rűbb az eddigieknél. Az úszályból nem egy, hanem két vödörláncsor emeli ki a ka­vicsot. Ezzel a berendezés teljesítményét megkétszerezik és egyúttal megoldják, hogy az uszály fenekéről is emberi segítség, lapátolás nélkül rak­ja ki a kavicsot. A hajó érde­kessége, hogy az elejére és a hátuljára is kormánylapátot szerelnek a kikötés meggyor­sítására. Messzemenően gon­doskodnak a tervezők a hajó személyzetéről: hideg-meleg vízzel ellátott zuhanyozót, Hetek óta tart már a „nagy­üzem”, éjjel-nappal zúgnak a gépek, a Dunakeszi Konzerv­gyár dolgozói minden percet kihasználnak, hogy minél több konzervet készíthessenek. Az idei nyár próbára tette a duna­kesziéket is, ennek ellenére több gyümölcsfajtából jó­val többet tartósítottak mint azt a terv előírta. Eredményesen zárult a borsószczcn, sikerült ki­használni a szeszélyes cseresznyetermést, hasonlóképpen a meggy és földieper rapszodikus érési idejét. Sokszor igen nehéz helyzetben voltak a gyár dol­gozói, de a közös összefogás, a műszakiak, a fizikaiak és a termelést irányító vezetők egybehangolt munkája legyűr­te az akadályokat. Jelenleg már a paradicsom feldolgozásánál tartanak. Ala­posan felkészültek a környező községekből érkező szállítmá­nyok fogadására. A paradicsomfeldolgozás 50 százalékban már gépe­sített, jövőre teljesen be­fejeződik a gépesítés. Napi 14 vagon paradicsomot tudnak feldolgozni. Újdonság­ról is beszámolhatunk a kon­zervgyárból: elkészült a .gépe­sített lecsófeldolgozó „vonal”. Eddig ebben a gyárban is kö­rülbelül úgy készítették a lecsókonzervet mint a házias­szonyok. Gyakran előfordult, hogy az elavult gyártó,sfolya- matok következtében, vagy a paradicsomból, vagy a papri­kából aránytalanul nagyobb e reményével kiegyenlített­nek véli. Ahogy mondani szokták „itt van a kutya elásva”. Ak­kor nem mondtam el, de most megteszem, okulásul a tóal- másiak s talán más községek részére. Surányi László tanácstag azok egyike, akik nem vált­ják be választóik hozzájuk fűzött reményét. Nem kép­viselik őket megbízatásukhoz híven. A Surányi Lászlókat meg lehet büntetni — meg is kell, ha törvényeinket meg­sértik —, de nem szabad le­mondani arról, hogy teljes emberként, egész szívükkel magunk mellé állítsuk őket. S mivel a szabálysértő — ta­nácstag, szívvel, jó szóval való nevelése megérdemel ennyi fáradságot. András Endre ebédlőt, televízióval és rádió­val felszerelt klubszobát, könyvtárt és kényelmes kabi­nokat rendeznek be. Az év végére már befejeződik a tervezés. A KISZ Központi Bizott­ságának intézőbizottsága a közelmúlt napokban értékelte az 1959—60-as oktatási év ta­pasztalatait és határozatot hozott új, érdekes oktatási formák bevezetésére. Eszerint a szervezett oktatáson kívül, 1961-től kezdve, a politikailag kevésbé képzett KISZ-tagok és KISZ-en kívüli fiatalok ré­szére úgynevezett politikai ol­vasómozgalmat szerveznek. Ugyancsak 1961-től kezdő­dően a művelődési házakban, a diákotthonokban, az ifjú­sági házakban, a tanintézetek­ben, nagyobb legény- és leányszállásokon ifjúsági film­szemináriumokat szerveznek. Ezeken a fiatalok filmvetítés­sel egybekötött előadásokat hallgatnak, többek között a mennyiség jutott az üvegek­be. A gyár műszaki vezetői korszerűsítették a lecsó­gyártás techmológiáját, s gépesítették a feldolgozást. Éppen a napokban készült el az új, egészen modern lecsó­gyártó vonal. Papp igazgató vezetésével a műszaki gárda oldotta meg ezt a problémát és a háziműhely állította ösz- sze a több gépből álló, sza- lagirendszerben működő be­rendezést. Külön tölti a pap­rikát és külön a paradicso­mot az üvegekbe a berende­zés, s automatikusan, köz­ponti vezérléssel irányíthatja a művezető a munkát. Az előbecslés szerint mű­szakonként nyolcezer üveg lecsót készít el az új lecsó­gyártó vonal. A régi módszerekhez képest tetemesen megnövekszik a ter­melékenység. ugyanakkor jó­val kisebb az egy üvegre jutó önköltség. Eredetileg 56 vagon lecsókonzerv elkészítését ter­vezték a dunakesziék, most már a gépesítéssel ennek a mennyiségnek a dupláját sze­retnék tartósítani. A próba- gyártás megkezdődött, s mire ezek a sorok megjelennek, már teljes kapacitással dolgo­zik a gyár lecsógyártó beren­dezése. A Dunakeszi Konzervgyár­ban egyébként jó ütemben halad a gépesítés. Nagy sze­repe van ebben a háziműhely kollektívájának, amely mint a lecsó vonal példája is igazolja, mindig villámgyorsan old meg fontos gépesítési, műszaki­Ünnepi koreai filmbemutató A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság felszabadu­lásának 15. évfordulója alkal­mából augusztus 17-én, a • Puskin Moziban díszelőadá­son mutatják be az Áruló? című koreai filmet. A filmdrá­ma a japán megszállók elleni küzdelem egyik epizódját eleveníti fel, s egy félreismert ember megrázó történetét mu­tatja be. Az Áruló? című film ünnepi bemutatóit a vidéki mozik 15-én tartják. A fil­met a fővárosban augusztus 18-tól láthatják. MAGYAR CIKKEK HOLLANDIÁBAN A napokban több holland vevő járt a magyar divat­árukat exportáló MODEX- vállalatnál. A Wehkamp Áru­ház cégtulajdonosa két be­vásárlójával együtt látogatott el Budapestre, g a MODEX- nél női ruhákat, sportruháza­ti cikkeket, több ezer mű­bőrkabátot rendelt. Egy má­sik holland cég igazgatója, Gabr Vanos szintén a közel­múltban járt Magyarországon és 30 000 pamutszövetből ké­szült ruhát vásárolt. csodák eredetéről, a boszor­kányperek történetéről, s a világ keletkezéséről, továbbá a Magyar Tanácsköztársaság­ról, hazánk felszabadulásáról, az ellenforradalomról, vala­mint a nemzetközi munkás- mozgalom kiemelkedő szemé­lyeinek életéről. Bábszínházak nemzetközi fesztiválja Szeptember 15 és 30 között tartják meg Bukarestben a bábszínházak nemzetközi fesz­tiválját és versenyét. A feszti­válra eddig húsz ország neve­zett be, köztük a Magyar Nép- köztársaság is. fejlesztési feladatokat. Pél­dául régen kézzel emelték be az előfőzőbe a paprikát, most már ezt a műveletet is gép végzi. Tucatnyi példát lehetne sorolni, milyen újításokkal, új műszaki megoldásokkal segí­tették korszerűsíteni ebben az évben is a műhely dolgozói a konzervgyártást. Jövőre közel félmillió fo­rint értékű új gépeket kap a Dunakeszi Konzervgyár, s emellett a régi gépek felújítására, korszerűsíté- séx-e, továbbra is nagy gondot fordítanak. A paradicsom-feldolgozás és a lecsógyártás mellett termé­szetesen a gyümölcsféleségek tartósítása is folyik. Most in­dul az őszibarack-feldolgozás, amiből előreláthatólag 15 va­gonra valót tartósítanak. Minthogy a befőtteknek 75 százaléka exportra kerül, a hazai igények kielégítése ér­dekében a tervnél jóval több befőttkonzervet ^szándékoznak készíteni. A gyümölcs-feldol­gozás megfelelő ütemben ha­lad. Most kerül majd sorra a körte, ezt követi az alma, majd a szilva. A téli hónapok­ban a már hagyományos hús­konzervek gyártását végzik, így például tetemes csirke- és pulyka- konzcrvet készítenek Ang­liának. Végezetül még egy jó hírt közölhetünk a halkedvelők- nek: a közkedvelt hat forintos olajoshalból a Dunakeszi Kon­zervgyárban ebben az évben 750 ezer dobozzal készítenek. S. P. Külön tervező gárda alakult hazai úszó munkagépek megszerkesztésére Gépesítették a lecsógyártást Felkészültek a paradicsom feldolgozásra — 750 ezer doboz halat tartósítanak a Dunakeszi Konzervgyárban Politikai olvasó-mozgalom, ifjúsági filmszemináriumok Érdekes új formák a KlSZ-ok tatás ban 3 Örömeink — gondjaink ÁLLAMI KÖLTSÉGEN Nem kis örömben van ré­sze napjainkban tizennégy nagykőrösi fiatalnak. Vala­mennyien a Nagykőrösi Fa­árugyár dolgozói, s az üzem — saját költségén — tíznapos üdülésre küldte el ezt a ti­zennégy fiatalt, a gyárban dolgozó fiatalok legjobbjait. A jó munka jutalma a meg­érdemelt pihenés. Sokszor mondtuk, hangoztattuk, s az utóbbi időben már úgy vol­tunk vele, mintha említésre se lenne méltó. Mert hiszen mi is van abban különös, hogy fiatalok, idősebbek az állam költségén mennek pi­henni, nem kerül egy fitying- be se a szabadság? Persze: különös nincsen benne. Ter­mészetes, mint ahogy termé­szetes, hogy ez a társadalom törődik a dolgozókkal, bizto­sítja nekik munka után a megérdemelt pihenést. Mint ahogy „természetes” volt az, hogy a kapitalista társada­lomban nem törődtek velük, nem hogy az állam költségén, saját költségükön sem mehet­tek üdülni — mert egész egy­szerűen örültek, ha az enni­valóra került. Annak idején, amikor al­kotmányunkat törvénybe ik­tatták, akadtak szép számmal kételkedők, akik hitetlenked­ve csak azt hajtogatták: ez csak papír... majd meglát­juk ... Rövidesen alkotmányunk törvénybeiktatásának tizen­egyedik évfordulóját ünnepel­jük. Az emberek ha számve­tést tesznek, könnyűszerrel megállapíthatják, mit kaptak a néphatalomtól, mennyire vitték tizenegy esztendő alatt. S ha ez a tizennégy fiatal számvetést csinál, nem lehet kihagyni belőle az államkölt­ségen történt nyaralást sem. Mert ugyan természetes, hogy így nyaraltak, nem ők az el­sők, s nem is az utolsók, de az élményekkel teli tíz napot, a kitüntetés jutalmát, a meg­becsülés melegségét nem le­het elfeledni, hanem nagyon is számon kell tartani. M. O. AZ EREDMÉNY... Naponta sok száz autó, te­herautó és még több motor- kerékpár, vontató viszi uta­sait, hasznos terhét a Ceg­léd—nagykőrösi országúton. Egyre bővül a forgalom és egyre több jármű közleke­dik ezen az útvonalon. Ez örvendetes tény, de az már nem, hogy egyre nő a bal­esetek száma, amelyek első­sorban gyorshajtásból, sza­bálytalan előzésből követ­keztek be. Ez történt 11-én, késő délután Romhányi Ti­hamér nagykőrösi kárpitos- mester CB 79-46 rendszámú új Skoda Feliciája esetében is. Romhányi a gépkocsit alig két hónappal ezelőtt, 85 ezer forintért vette. Még csak 4800 kilométert futott. Ötvenkilo- méteres sebességgel haladt Ceglédről Nagykőrös felé. A 4. számú kilométerkő köze­lében a Csemői Állami Gaz­daság vontatója haladt előt­te. A Skoda előzni akart, s az épp akkor beforduló von­tatóba ütközött, az vissza­vágta az útra, a gépkocsi pörgött egyet, s az árokba zuhant. A vontató jelezte, hogy fordulni akar (igaz, nem tárcsával, hanem csak kézzel), Romhányi azonban ezt nem, vette figyelembe. Azt állítja, hogy a vontató nem jelzett, s ezért ő nyugodtan előzhetett. A vadonatúj gép­kocsi jobb első része telje­sen tönkrement, s a helyszí­nen felbecsült kár 15 ezer forintra tehető. Nem sokkal a baleset megtörténte után a helyszínen megjelent a közlekedésrendészet motoro­sa, hogy kivizsgálja az ügyet; Megállapította, hogy a kocsi 1,70 métert csúszott, és azt is, hogy az előzés szabályta­lan volt, amely azért is sú­lyos, mert az utóbbi idő­ben a balesetek nagy része ebből adódott. A vontató vezetőjét, Monori Sándort közben bevitték a ceglédi kórházba, vérvételre, hogy megállapítsák, nem ivott-e. Romhányi pedig egyelőre örülhet, hogy egy térdhor­zsolással megúszta, ami köny- nyen több ember életébe ke­rülhetett volna, a szabályta­lan előzést. Az eredmény... Folyik a vizsgálat. (Gábor felv.) Magyaros nyári ételbemutató lesz szombaton, 13-án este 7 órakor Vácott, a Fehér Galamb étteremben. Etelkiilönlcgességek: Váci leves, alföldi töltött csuka, bakonyi harcsa, kecs­keméti töltött kacsa, hortobágyi palacsinta, dunántúli rétes, túrósbéles. Különleges hidegtálak. Borkóstoló! Népi zene — Magyar nóták! »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents