Pest Megyei Hirlap, 1960. augusztus (4. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-07 / 186. szám

r retnr MEC.VEI K^íirhxp 1930. AUGUSZTUS 7. VASÁRNAP A nagykőrösi erdők ültetője Furcsa dolog, de mégiscsak igaz: a mi poros Alföldünkön, Nagykőrösön él a magyar er­dészet legöregebbike, Simon- fy Ákos, aki 1900-ban pá­lyázta és kapta meg az itteni erdőfelügyelői állást és ki- sebb-nagyobb megszakítások­kal azóta is itt él. 1946-ban, 79 esztendős korában nyug­díjazták. Munkás évei alatt tízezer hold vágható erdőt nevelt Nagykőrös környékén, ezzel mintegy 100 millió fo­rint értéket teremtett a nép­gazdaságnak. Két évvel ezelőtt megkapta a gyémánt diplomát. Néhány hónapja Budapes­ten él, rokonainál. Nem bírja a tétlenséget, a magányt, azért jött fel ügyeit intézni, felkeresni a régi barátokat, no, meg új levegőt szívni egy kicsit. Az életéről beszélgettünk vele, pályájáról és az eltelt 93 esztendőről, ami olyan gyor­san elköszönt, hogy szinte ész­re sem vette. Csak a ruhái fi­gyelmeztetik a változásra, az évek során egy fejjel lett alacsonyabb, nagy neki vala­mennyi. Kézenfog, bevezet emlé­kei szobájába. Fényképeket mutat Erdélyről, a szülőföld­jéről, rokonokról, ismerősök­ről, barátokról és beszél is róluk, kedvesen, szeretettel, mellőzve minden felesle­ges szót. Az ő monda­taiban nincs indulat, csak sok­sok bölcs derű, s öröm az al­máért, amibe beleharaphat, öröm a borért, amibe belekós­tolhat, hála mindenért, ami csak van. Kár, hogy így leírva olyan egyszerű mind­ez. 1367-ben, a kiegyezés évé­ben született Baróton, Három­szék megyében. Apja: Bem tá­bornok egykori orvosa, 32 falu istápolója volt. Szép- szá^ kedélyes ember, nagy Óh1'" sok érdekes történetet tudott, egyike azoknak, akik utoljára látták Petőfit a segesvári csa­tában. Édesanyja a brassói dalárda szólóénekese volt és úgy is­merkedett meg Simonfy Sán­dorral, hogy, amikor 16 éves korában megvakult, őt hív-' ták el hozzá, mint az egyet­len embert, aki segíteni tud. A gyógyítás jutalmául nyer­te el így Simonfy Sándor a kezét. Fia születésekor az or­vos már 50 éves volt, így amikor Ákos bácsi elvégezte Székelyudvarhelyen a gim­náziumot, olyan foglalkozást választott, hogy mielőbb se­gíteni tudjon szülein. Az Er­dészeti Főiskola elvégzése után Nagybányán, később Besztercebányán dolgozott az erdőgazdaságban, majd 1900-ban Nagykőrösre került. Hogy miért éppen ide? — Három évig voltam Nagy­bányán műszaki díjnok és még Besztercebányán is csak nagy- sokára kaptam meg a gyakor­noki kinevezést. Akkoriban so­kat. beszéltünk egy kollégáról, nevezett Cvikkesdorferről, aki kilenc évig volt Horvátor­szágban műszaki díjnok. Ki­számítottuk, hogy ilyen lassú haladással még én is 4—5 évig várhatok, amíg megszerezhe­tek .egy gondnokságot. Apám már 80"eves'volt, számíthat­tunk rá, hogy már nem sokkig él, akkor pedig ki"'gondosko­dik majd édesanyámról? Egy­szer ebédnél a barátaim hoz­tak egy erdészeti hírlapot, amely megemlítette, hogy Nagykőrösön hamarosan be­töltésre kerül majd az erdő­mérnöki állás, erre adtam be én is pályázatomat. S mivel a besztercebányai igazgatóm olyan szépen minősített, a 19 pályázó közül engem vá­lasztottak meg. — Akkor Kőrösön már egy éve nem volt mérnök, ezért aztán a város négyezer ka- tasztrális holdnyi földje eléggé elhanyagolt volt. Az erdősítést hamarosan megkezdtem és évenként kétezer katasztrális holdat ültettem be. Később a futóhomokos terület eredmé­nyes fásításának pályadíját én nyertem meg, s voltak, akik azt mondták, ha odakerülé- semkor nem kezdtük volna meg az erdősítést, a várost ta­lán már nemsokára elöntötte volna a futóhomok. De eredményei és az elisme­rés ellenére, mint minden fia­talember, ő is megörült a na­gyobb lehetőségeknek; elvál­már most kell megvásárolni iskolai felszerelésünket! lalta a Modrus-Fiume megyé­ben lévő sötétvölgyi erdőgaz­daság' vezetését. Megtanult horvátul, fenyőárbocfát szállított Törökországba és Kairóba, Velencében ő irányította a megrongált épületek új cölöp­alapzatának lerakását és csak 1921-ben került vissza Nagy­kőrösre. — 1921-től 1946-ig, tehát 25 évig álltam megszakítás nélkü] a város szolgálatában. Az ál­talam bevezetett 25 éves vá­gási fordulókat még ma is használják Nagykőrösön. — Csak ez a tétlenség rossz... Mi, Simonfyak szívós embe­rek vagyunk. Dédapám, Si­monfy Lőrinc, úgy mesélik, 100 éves korában halt meg „először", öreg volt már, min­denki úgy gondolta, örökre le­csukta a szemét, amikor meg­találták szokott karosszékében, mozdulatlanul. Nagy temetést rendeztek neki, de amikor a gyászoló család és az ismerő­sök szipogása közben le akar­ták zárni a koporsó fedelét, az öreg egyszerre megmozdult és ráförmedt a gyülekezetre, „ti meg mit csináltok?” Ezután még hat évig élt erőben, egész­ségben, Hát ennyit legalább szeretnék megérni én is. Hamarosan hazautazik. Húzza vissza a szíve Kőrösre, ahol mégiscsak ő ül­tette a környező erdők nagy réczét. Szereti a fákat, mint a gyerekeit. Viczián Erzsébet Nincs ötös a lottón A 32. játékhétre 4 243 471 lottószelvény vett részt a sor­soláson. Öttalálatos szelvény nem volt. Négy találatot 24 szelvényen értek el, ezekre egyenként 132 608 forintot fi­zetnek. A háromtalálatos szel­vények száma 2263, a nyere­ményösszeg egyenként 703 fo­rint. Két találatot 73 887-en értek el, ezekre 21,50 forintot fizetnek. Dokumentumfilm készül Petőfiről A Budapest Filmstúdióból forgatócsoport utazott Romá­niába, ahol nyomon követik Petőfi utolsó útját. A színes film készítői eredeti doku­mentumok felhasználásával Kolozsvárott, Tordán és Se­gesvár ott folytatják munká­jukat. A film tudományos ta­nácsadója Dienes András Pe- tőfi-kutató, rendezője Laka­tos Vince, operatőrje Purczel Miklós. A magyar filmesek munkáját a bukaresti Sahia Filmstúdió segíti. FILMHIREK A NAPOKBAN mutatták be New Yorkban A félke­gyelmű című szovjet filmet, amelynek díszelőadásán részt, vett a két főszereplő, Júlia Boriszova és Jurij Jakovljev, valamint Ivan Pirjev rendező. KALIFORNIÁBAN nagy si­kerrel mutatták be a Hattyúk tava című szovjet balettfilmet. A SZALALKALI DICSÉRETE N éhányszori be­vásárló körutam alkalmával meg- elégedéssel lát­tam, hogy üzle­teinkből nem hiányzik az ügyes csomagolású sza- lálkáli sütőpor. Nem kis büszke­ség dagasztotta „széles mellkaso­mat'’, amikor egy­két háziasszony beszélgetését ki­hallgattam. Mert hiszen ki ne sze­retné, ha portéká­ját dicsérik! Már­pedig azok a házi­asszonyok — nem tudván, hogy ava­tatlan fülek is vannak jelen — ilyenfajta véle­ménynyilvánítást tettek: — Nézze csak Némethné! Meg­érkezett a Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vál­lalat szalalkálija! Megint süthetek olyan jó magas tésztája omlós sü­teményt. amit az uram úgy szeret! Azt mondta az üz­letvezető, hogy most. már nem lesz fennakadás, folyamatosan el­látja az üzleteket a vállalat. Hát ime, tessék megítélni, jogosan lehetek-e büszke? Hiszen én is ennél a vállalatnál dol­gozóvá]'’rP er sze, el kell mondanom azt is, hogy nem volt mindig ilyen rózsás a helyze­tünk! Valóban volt egy időszak, amikor csak vidé­ki rendelőink vol­tak „hűek” hoz­zánk. Bizonyára akkor történhe­tett, hogy a pesti üzletekből kifo­gyott a mi gyárt­mányunk. Aztán egyszer csak má­ról-holnapra egy­más után érkeztek a sürgős rendelé­sek, olyannyira, hogy új munka­erőket kellett fel­vennünk. Ehhez a hirtelen kereslet­hez bizonyára hozzájárult gyárt­mányunk jó mi­nősége, kellő tisz­tasága és ügyes csomagolása, hi­szen minden rek­lám nélkül növe­kedett meg az igény annyira, hogy szinte nem győzünk eleget termelni. Dicséret illeti vegyi rész­legünk dolgozóit, akik munkájuk legjavát adják a szalalkáli készíté­séhez és csoma­golásához. a ki­fogástalan mun­kához az is hozzá­járul. hogy a dol­gozók többsége maga is háziasz- szony, ezért meg­értik, mennyire fontos a csomago­lásnál a tisztaság, hiszen élelemhez használandó vegy­szert gyártanak. Meg akarok nyugtatni minden szalalkálit kedvelő háziasszonyt, hogy a következő idők­ben is szorgalma­san fogjuk gyár­tani a keresett cikket, nem kell megijedniük a túl­zott igényektől. Minden üzletbe jut szalalkáli bő­ven. Felkészül­tünk a. megnöve­kedett rendelések kielégítésére, mert mindannyiunk ér­deke, hogy ízle­tes, kiadós süte­mény kerüljön a dolgozók aszta­lára! — t ­Szoló­peronoszpóra és gyümölcsvarasodás ellen permetezzünk VITIGRAN rézoxidklorid-tartalmú gombaölőszerrel. Kiváló tapadóképességű — mész nem kell hozzá. 1 kg Vitigran — 2'kg v' áli- cot pótol! Vitigran használata olcsóbb és gazdaságosabb a bordóilénél! ALMAMOLY irtására jól Révait 50 százalékos DDT pép 0.25—0.35 százalékos ol­data, továbbá a PERMIT mikrokristályos DDT-s szer, 0,4 százalékos oldata. Mindkét DDT-s szert keverhetjük nyári higí- tású mészkénlével és bordóilévei. ARANKAÍRTÁSRA kitűnő hatásúnak bizonyult a KREZONIT E. vagy a KUSKUTÁN Beszerezhető: A földművesszövetkezetekben, az Állami Kiskereske­delmi Vállalatok boltjaiban és a Vetőmagboltokban. Forgalomba hozza: A Műtrágya és Növényvédőszer Értékesítő Szövetkezeti Vállalat és megyei kirendeltségei. rrmnap I960, augusztus 7, vasár­nap. Ibolya napja. A Nap kél 4.29, nyugszik 19.10 órakor. A Hold kél 19.16, nyug­szik 4.45 órakor. Várható időjárás ma estig: változó felhőzet, sok helyen záporeső, zivatar. A zivata­rok idején élénkebb nyu­gati, északnyugati szél. A nappali hőmérséklet kissé csökken. Várható legmaga­sabb nappali hőmérséklet 22—26 fok között. — GYERMEKMEGŐRZŐT létesítettek a ceglédi mozi­ban. A gyorsan közkedveltté vált gyermekmegőrzőben a felügyelet ellátását a városi nőtanács asszonyái vállal­ták társadalmi munkában; megnyitása óta a mozi láto­gatottsága lényegesen emel­kedett. — AZ ŐSZI ÉVADRA készülődés már megkezdő­dött a jászkarajenői kultúr- otthonban is: új, zenés víg­játék próbáit kezdte meg a napokban a színjátszó­csoport. — A DUNAKANYAR ne­vezetességeit, üdülési és szó­rakozási lehetőségeit bemu­tató propagandafilm forgató- csoportja hamarosan befe­jezi munkáját. A filmet előreláthatólag — a tavasz- szal mutatják be filmszín­házaink. — A VÁRHATÓ CSÚCS­FORGALOMRA való tekin­tettel ma a szokottnál több járat közlekedik a IiEV szentendrei, törökbálinti és ráckevei vonalán. A vendég­lők is felkészülten várják a kirándulókat: kétszer annyi sör, üdítőital és ennivaló van raktáron, mint más napokon. — GAZDASSZONYKÖ- RÖK létrehozásán munkál­kodnak az aszódi járás nőta- nácsainak asszonyai. Többek .között ezzel is a termelőszö­vetkezetek nőtagjainak jobb közösségi munkáját szeretnék elősegíteni. MEGALAKULT a. Pest megyei Kereskedel­mi-, Pénzügyi- és Vendég­látóipari Dolgozók biztosí­tási és önsegélyezési csoport­ja. A Szövetkezetek Pest megyei Központjának és a megyei tanács kereskedelmi osztályának támogatásával létrehozott csoport legfőbb feladata, hogy a kereskedel­mi-, pénzügyi- és vendég- látóipari dolgozóknak szük­ség esetén anyagi segítséget nyújtson. A tagsági díj havi 10 forinttól 30 forintig ter­jedhet; segítséget szülés, há­zasságkötés. halálozás, üdül­tetési hozzájárulás, gyermek­neveltetés, idős szülők eltar­tása vagy tanulmányi segély címén nyújt majd a tegnap megalakult csoport. FELKIÁLTÓJEL! Sokszor árusítanak sületlen kenyeret a gyáli üzletekben. Mivel az ilyen kenyér fo­gyasztása nemcsak kellemet­len, de egészségtelen is, a gyáli vásárlók már akkor is elégedettek lennének, ha az illetékesek csupán megfordí­tanák az eddigi gyakorlatot: tehát annyiszor kaphatnának ropogósra sült, jó kenyeret, amennyiszer most rosszat. — A JÁSZKARAJENŐI, kőröstetétleni és abonyi ter­melőszövetkezetek kertésze­tének tá^jellegűvé alakításá­ról tárgyalt az abonyi ter­melőszövetkezeti tanács. A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORA 16.55: Az Újpesti Dózsa— Tatabánya lebaarúgómérkő- zés közvetítése. A szünetben a 32. számú Magyar Híradó. 19.00: Élőújság. 20.00: Pojko: Jeanne d’Arc. Balett 3 felvo­násban. Közvetítés a Szegedi Szabadtéri Játékokról. Rossz idő esetén: Romeo és Julia. Szovjet balettfilm. + Jól ír ha STYLUS /A golyóstollat használ. Golyóstollainkhoz betétek minden színben beszex-ezhetők. Ajándéktárgynak is alkalmas „SZPUTNYIK” golyós toll-készlet. (4 darab kölönböző színű golyósirón, fehér műanyag­ból készült állvánnyal.) Gyártja: PEST MEGYEI VEGYI ÉS KÉZMŰIPARI VÁLLALAT Kapható: az összes ÁPISZ-boHokban, a Fővárosi Kultúrcikk Kereskedelmi Vállalat üzleteiben, és a földművesszövetkezetekben. %

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents