Pest Megyei Hirlap, 1960. augusztus (4. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-06 / 185. szám
1960. AUGUSZTUS 6. SZOMBAT MFC »El xr/Ctriao BEFEJEZTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSSZAKA (Folytatás az 1. oldalról) családi pótlékok és a nyugdíjak 490 millió forinttal, a nyereségrészesedés pedig 420 millió forinttal növelte az év első felében a lakosság pénzbevételeit. — Fejlődő gazdasági életünknek megfelelően — állapította meg a pénzügyminiszter — országunk pénzügyi helyzete szilárd. A forint érté ke egészséges, biztos alapokon nyugszik. Állami vállalataink összességükben évről évre jövedelmezőbben gazdálkodnak, s ennek megfelelően nemcsak a munkabérek, hanem a központi költségvetési bevételek is növekszenek. Emelkednek a vállalatok rendelkezésére bocsátott pénzösszegek, a vállalatfejlesztési alapok, az igazgatói alapok és a tanácsok kezelésében levő alapok is. Pénzügyi gazdálkodásunk mai rendszerében tehát a vállalatok és a tanácsok gazdasági érdeke szorosan összefügg a központi államhatalom érdekeivel, mert gyengébb gazdálkodás esetén nemcsak az államnak jut kevesebb bevétel, hanem az üzemeknek, illetve a helyi tanácsoknak, a jobb eredményekből viszont több jut a helyi szerveknek is. A múlt évi költségvetés bevételeinek 68,9 százaléka az állami vállalatok befizetéseiből ered. A szövetkezetek által fizetett adóik a bevétel 3,3 százalékát képezik. Bevételeink 72,2 százalékát tehát a szocialista vállalatok adják. A kiadásoknál több területen megtakarítást értünk el, (három területen viszont túlléptük a költségvetési előirányzatot. A legnagyobb túllépés a termelőszövetkezetek részére folyósított hosszú- és középlejáratú hiteleknél mutatkozik: az előirányzott 2.1 milliárd forinttal szemben 3.5 milliárd. Ezek a hitelek zömmel beruházási célokat szolgálnak, s így az égés* népgazdaságnak gyümölcsöző befektetés, amely a következő években a mezőgazdasági termelés növekedését eredményezi. Túlteljesítettük a szociális éts egészségügyi, valamint a kulturális kiadások előirányzatát is. Szociális és egészségügyi célokra tavaly 11.7 milliárd forintot, fordítottunk az állami költségvetésből, vagyis minden lakosra — a csecsemőket is számítva — 1170 forint jutott. A tavalyi költségvetésben egyébként a beruházások után a szociális és egészségügyi célokra fordított összeg .a legnagyobb kiadási tétel. Kulturális jellegű kiadásaink öt és félmilliárd forintot tettek ki. A szociális, egészségügyi és kulturális kiadások együttes összege tehát 17.2 milliárd forint volt tavaly, a költségvetés legnagyobb kiadási rovata, az összkiadások 31,6 százaléka. A pénzügyminiszter ezután rámutatott arra, hogy a népgazdaság kedvező eredményei •nem fedhetik el a még szép számmal meglevő fogyatékosságokat. Amíg ugyanis népgazdaságunk minden ágazata fejlődik és sok a vállalati eredmény, vannak gyenge vállalatok. elhanyagolt munkaterületek, számos helyen ésszerűtlen gazdálkodás tapasztalható. A múlt évi zárszámadás is arról tanúskodik, hogy egyik legidőszerűbb problémánk a beruházások meggyorsítása. Tavaly például 162 nagyobb beruházást kellett volna üzembe helyezni, s valójában csak 84 beruházást fejeztünk be teljesen, huszonhatot pedig részlegesen. Sok lehetőség van a meglevő gépek, berendezések jöfob kihasználására, s a jobb üzemszervezésben rejlő tartalékok feltárására is. A vállalatok gazdálkodása is javult, de még mindig sok a hiányosság. Fejlődést mutat az élelmiszeripar és a közlekedés. Javult állami gazdaságaink jövedelmezősége. Igyekeznünk kell, hogy valameny- nyi állami gazdaság hamarosan elérje a legjobbak színvonalát, amely jelenleg az összes gazdaságok egyhar- mada. A belkereskedelmi vállalatok tavaly teljesítették az előirányzott befizetéseket, a vállalatok többsége javuló gazdálkodást folytat. Bár időnként egyes cikkek még mindig hiányzanak az üzletekből, az áruellátás színvonala általánosságban megfelelőnek mondható, s a kereskedelem kulturáltsága is fejlődött. Az elmúlt másfél évben a szocialista kiskereskedelemben erőteljesen tért hódítottak az új kereskedelmi formák. Ezt csak üdvözölhetjük, mert javul a fogyasztók kiszolgálása, az esetek nagyobb részében minimális befektetéssel megnövekszik a boltok kapacitása. Sok jogos panasz hangzik el még mindig egyes zöldség- és gyümölcsfélék magas ára miatt, vagy pedig azért, hogy időnként nincs elegendő belőlük a piacon. Éppen ezért javítani kell mind a termelés, mind a kereskedelem frontján, illetve a termelés és az értékesítés összhangján. Találkozunk olyan jelenségekkel is, hogy egyes megyei szövetkezeti szervek inkább felfelé szeretnék tornászni az árakat, mint lefelé. Ezen változtatni kell. A jövőt illetően mindenesetre biztató, hogy a mezőgazdaság szocialista szektorában, immár „polgárjogot nyert'* és széleskörben terjed a zöldségtermelés. A jövedelmezőség növelésére irányuló törekvésekkel mind az állami vállalatoknál, mind a szövetkezeteknél egyetérthetünk és támogatjuk is azokat, de ügyelni kell arra. hogy a jövedelmezőség növelésének' általában helyes elvét nem lehet minden területen mereven alkalmazni. He- lyenkint ugyanis az élet mást kíván. A kulturális területen működő vállalatoknál például semmiképpen nem lehet olyan döntő szerepe a nyereségnek, mint a termelőüzemeknél. Indokolt például, hogy a moziüzemi vállalatok jövőben több ifjúsági előadást tartsanak, amelyek pedig nem növelik a nyereséget. Népgazdaságunknak nincs szüksége olyan nyereségre sem, amelyet a fogyasztók rovására szereznek egyes vállalatok. Legutóbb például a TU- KER a hitelakció keretében lebonyolított tüzelőanyag számlázásánál a tűzifát aprított fának számlázta a fogyasztóknak, holott valójában csak fűrészelt fa volt. A Pénzügyminisztérium és a Belkereskedelmi Minisztérium intézkedett, hogy az ilyen többlet- nyereséget vonják le a vállalat nyereségéből. Ahol hasonló jelenségek előfordulnak, ott adminisztratív eszközökkel, leivilágosító szóval is fel kell lépni ellenük. Ide sorolható például, hogy egyes vendéglátóipari egységeket egy-két osztállyal magasabbra értékeltek, mint £ egyébként felszerelésük azt indokolná. Az export gazdaságosságának növeléséért is sokat tehetünk még. El kell érnünk, hogy minden érdekelt gazdasági vezető igyekezzék új és új lehetőségeket felkutatni és fogjanak össze azok kivitelezésére is. Növekvő költségvetésünk egyensúlya megköveteli, hogy a gazdaságosság növelése érdekében további intézkedéseket tegyünk az iparban, mező- gazdaságban. kereskedelemben és a közlekedésben. Javítani kell minden szinten a gazdasági irányító munkát. Vonatkozik ez a vállalatokra, a tanácsokra, a szakm i n i sz t é r i um okra, a Pénzügyminisztériumra és az Országos Tervhivatalra is. Beszéde végén a tanácsok feladatáról és szerepéről beszélt a pénzügyminiszter. — Míg 1951-ben a tanácsi szervek költségvetése mindössze hárommilliárd volt, a múlt évben már a 11 miTiárd forintot is meghaladta. A múlt évi állami költségvetés előirányzataiból a kulturális kiadásoknak 54,2 százalékát, a szociális és egészségügyi kiadásoknak — leszámítva a családvédelemre, a táppénzre, nyugdíjra és gyógyszerellátásra fordított összegeket — 62,2 százalékát a tanácsok használták fel. A tanácsok feladatainak és hatáskörének növekedését mutatják azok az adatok is, amelyek a tanácsok irányítása alá tartozó vállalatok gazdálkodására vonatkoznak. Az 1014 tanácsi vállalat több mint 335 000 dolgozót foglalkoztat. Termelési és áruforgalmi értékük az 1959. évben — szemben az 1951. évi 12 milliárd forinttal — 50 milliard forintot tett ki. A tanácsi vállalatoknak mintepv 50 százaléka a megyei tanácsokhoz, 50 százaléka pedig az alsóbb tanácsokhoz tartozik. A megyei tanácsok, illetve végrehajtó bizottságok az 1957. év óta sokkal intenzívebben foglalkoznak vállalati kérdésekkel, mint korábban. E téren elsők között van Pest, Bács és Baranya megye. A községfejlesztési alapban összegyűlt pénzeszközökből tavaly csaknem 1,2 milliárd forint értékű községfejlesztési — főként kommunális, szociális és kulturális — feladatokat valósítottak meg. A tanácsok gazdasági, pénzügyi tevékenységének gyenge pontja még az ellenőrzés. Az előző évhez viszonyítva javulás tapasztalható, de ez még mindig nem kielégítő. Az ellenőrzések nem voltak eléggé átfognak és mélyrehatók, gyakran csak a számviteli ellenőrzésre szorítkoztak. A költségvetési szervek, vállalatok munkáját sok esetben csak a bizonylati rend és okmányfegyelem szempontjából vizsgálták és bírálták. Az ellenőrzések során megállapított mulasztások elkövetőivel szemben a tanácsi vezetők nem minden esetben jártak el kellő eréllyel. Ezen tehát javítani kell. A tanácsok gazdasági tevékenységének egyik fontos része az adóbevételi tervek teljesítése. Ismeretes, hogy a kormány a termelőszövetkezetekbe lépett parasztok számára jelentékeny adókedvezményt biztosított. így az idei adóbevételi tervek 26,3 százalékkal alacsonyabbak a tavalyi bevételeknél. Erre a kisebb összegre viszont feltétlenül szüksége van a népgazdaságnak, ezért a tanácsok kellő határozottsággal szorgalmazzák az adókötelezettségek időbeni teljesítését. Az adófizetési készség országszerte jó, egyes községekben viszont indokolatlan elmaradás tapasztalható. A régi és az új termelőszövetkezeti tagok általában lelkiismeretesen fizetik az adót, de azért elvétve olyanok is akadnak, akik úgy vélik, hogy a kormány nemcsak a régebbi adótartozás behajtását függesztette fel, hanem a jövőbeni kötelezettségek teljesítését is. Ebben a kérdésben a helyi tanácsoknak mindenütt világos helyzetet kell teremteniük. Fontos az is, hogy az 1960-ra esedékes búzaföldadót mind a termelőszövetkezetek, mind pedig az egyéni gazdálkodók természetben, kenyérgabonában teljesítsék. A tavalyi költségvetés végrehajtásából a következő tanulságokat vonhatjuk le: 1. hatékonyabb intézkedéseket tegyünk a központi beruházások koncentrálására; 2. minden ágazatban keressük meg a gazdálkodás terén gyenge vállalatokat vagy vállalati egységeket és minél gyorsabban küszöböljük ki a gazdaságosságot rontó tényezőket; 3. gondosan ellenőrizzük, hogy az anyagi érdekeltség elve a lehető legtisztábban érvényesüljön és nyereségrészesedést csak valóságos önköltségcsökkentés révén elért többletnyereség után oszthassanak; 4. mind a vállalati gazdálkodásban, mind a hivatali, tanácsi munkában fokozottabban kell érvényesíteni az észszerű takarékosság elvét; 5. minden szinten és minden szervezetnél tökéletesíteni kell a pénzügyi ellenőrzést és még jobban védeni a társadalmi tulajdont. A múlt évi költségvetés tanulságait úgy hasznosíthatjuk, ha az év hátralevő részében a gazdasági minisztériumok, a tanácsok, a szövetkezetek és a vállalatok összpontosítják erejüket, a terv minden oldalú teljesítésére, második ötéves tervünk minél jobb megalapozására — fejezte be beszámolóját Nyers Rezső. A pénzügyminiszter beszámolója után elsőnek Harus- tyák József, a terv- és költségvetési bizottság tagja, az 1959. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslat előadója szólalt fel, majd pedig Blaha Béla, Erdei Lászlóné, Takács József\ és Kaszás Imre ország- gyűlési képviselők. A felszólalásokra Nyers Rezső pénzügyminiszter válaszolt. Az országgyűlés ezután egyhangúlag elfogadta az 1959. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslatot, majd három interpelláció következett. Az interpelláló képviselők és az országgyűlés az interpellációkra adott választ elfogadták. Az országgyűlés ezzel befejezte munkáját. Az ülésszak Rónai Sándor elnök zárszavával ért véget. TÚRÁN mmmmm cukrászdává alakítják át a volt hentesüzletet. Az új cukrászda augusztus 20-án nyílik meg az édesség, és kávészerető turaiak legnagyobb örömére. (Gábor Viktor felv.) Ötven-haívanmillió éves egysejtűek maradványai segítik a hazai eocénkori kőszén kutatását Érdekes. gyakorlatilag is hasznosítható tudományos felismerésre jutott Kecskeméti Tibor muzeológus és Kopek Gábor geológus az 50—60 millió évvel ezelőtt élt egysejtűek vizsgálatával. Az úgynevezett forami\niferák az eocénkori tenger lakói voltak. Amint már körülbelül egy évszázada tudják, maradványaik alatt nálunk szinte minden esetben, de külföldön is sokszor van eocénkori kőszén. Eddig azonban senkinek sem tűnt fel, hogy a kőszén feletti üledékekben ezek a maradványok korántsem valami szabálytalan össze-vissizaságban helyezkednek el. A két fiatal kutató két évi laboratóriumi és terepvizsgálattal megállapította, hogy ezeknek az egysejtűeknek a különböző fajtái szigorúan meghatározott sorrendben vették át egymástól a tengerfenék uralmát.' maradványaik tehát mindig ugyanabban a sorrendben rakódtak egymás fölé. így például a Bakony- hegységben pontosan megkülönböztethető hat rétegben rakta le a tenger mindenütt ugyanazoknak a fajtáknak a maradványait a szén fölé. Néhol azonban a felső réteget vagy rétegeket a szél vagy a víz elhordta, itt tehát csak az alsóbbak maradtak meg. Az érdekes tudományos megállapításnak gyakorlati jelentősége is van. Ezek szerint ugyanis a szénkutatást ott kell elkezdeni, ahol a legrégibb lerakódásií foraminiferák vannak a felszínen, vagy a felszín közelében, mert hiszen nyilvánvaló, hogy * a szénréteg ott van legközelebb a felszínhez. De még a kutatófúrások tervszerűsége is fokozható az ötven-hatvan- millió éves apróságok „vallomásai” alapján: a foramini- fera rétegekből az esetek nagy- részében legfeljebb néhány méteres eltéréssel meg lehet határozni, hogy alattuk milyen mélységben találják meg majd a szenet. yu izo :ye íré lét ezé Te ezt att. D< já ár ni ki ke Kz : i'-f: eine kai brij — KÖZEL SZÁZEZER általános és középiskolai tanuló kötött eddig balesetbiztosítást. Az Állami Biztosító Pest megyei Igazgatósága lehetővé tette, hogy a pótbeira- tásek alkalmával is elfogadhassanak további jelentkezéseket. Elkészült Tahitótfalu fürdővel felszerelt egészségháza. Már csak a kovácsoltvas kerítés felszerelése van hátra. PARLAMENTI KEPEK J AZ ORSZÁGGYŰLÉS ülés- í terme melletti főfolyosón, a \ zöidasztalokra kitett jelenléti \ ívek előtt péntek reggel 10 óra \ körül sorban álltak a képvise- \ lök: egymás után teltek meg 5 az ívek, mutatva, hogy az \ ülésszak második napján is \ „telt ház” lesz. Az ülés meg- í kezdését jelző, hosszú csen- *, getés alatt megindulnak a ^képviselők az ülésterembe; \ néhányuk marad csak vissza £még, hogy egy-egy miniszter- \ rel megvitasson valamilyen \ problematikus ügyet, melynek í elintézésével választói ,msg- í bízták. \ * % A KÉPVISELŐK egy kis £ csoportja az egyik szünetben £ a főváros egyre szépülő város- í képéről beszélget. Nagy elis- í méréssel szóltak a körúti és ^ Népköztársaság úti útépítés- ^ ről. J Azután az órkádosítás már / oly sokat vitatott problémája került szóba. Galló Ernő képviselő, a budapesti képviselő- csoport titkára, az éppen arra tartó Somogyi Miklóshoz és Bozsóki Ferencihez, a két volt építő munkáshoz fordult szak- véleményért. Somogyi elvtárs olyan szakszerűen magyarázta el a köréje csoportosuló képviselőknek az árkádosítás előnyeit és műszaki problémáit, hogy az e kérdéshez nem értő laikusok is nagy élvezettel hallgatták. ■¥ A KÉTNAPOS ülésszak alatt két országgyűlés} képviselőt fogtak a leggyakrabban közre képviselő társaik. Hegyi Gyulát, a Magyar Test- nevelési és Sport Tanács elnökét, sok képviselő „irígyli” a római útért. Mikor aztán Hegyi elvtárs ismerteti a felkészüléssel együttjáró problémákat. már kevésbé. Megtudtuk Hegyi Gyulától azt is, hogy sportolóink két- három nappal versenyszámaik előtt — minden esetben repülőgéppel — utaznak Rómába. Előreláthatólag így lehet majd leginkább biztosítani. hogy a miénknél melegebb olaszországi klíma kevésbé befolyásolja versenyzőinket. A képviselők figyelemmel hallgatják Hegyi Gyula fejtegetéseit, míg egyikük naev derültség közepette félbe nem szakítja: — Inkább arról beszélj, hány aranyérmet hoztok haza Rómából? ★ A másik, képviselőtársaitól sűrűn körülvett országgyűlési képviselő Tatár Kiss Lajos, a SZÖVOSZ néhány hónapja tevékenykedő elnöke. A hozzá intézett folyosói „interpellációk”, mondanunk sem kell. a zöldség- és gyümölcsellátás problémáival kapcsolatosak. Tatár Kiss Lajos türlemesen végighallgatja a megjegyzéseket. Ö is kifejti azokat az objektív nehézségeket, amelyek miatt az idén — legalábbis a legutóbbi hetekig — nem sikerült a kívánt mértékben biztosítani a városi lakosság zöldség- és gyümölcsellátását. A SZÖVOSZ szervezeti és egyéb nehézkességével kapcsolatos kritikákat viszont feljegyzi és javulást ígér. .. ★ A SZTÁLINVÁROS 10. évfordulójával kapcsolatos ünnepségek egy kicsit még a parlament folyosóin is folytatódtak. A képviselők melegen kezet szorítottak a jubiláló város országgyűlési küldötteivel, akiknek figyelme a még megoldásra váró feladatokra összpontosul. A sztálinvárosiak és a többiek is azzal hagyták el péntek délután az üléstermet, hogy az országgyűlés optimista hangulatát viszik haza választóik közé. u. I.
