Pest Megyei Hirlap, 1960. augusztus (4. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-06 / 185. szám

1960. AUGUSZTUS 6. SZOMBAT MFC »El xr/Ctriao BEFEJEZTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSSZAKA (Folytatás az 1. oldalról) családi pótlékok és a nyugdí­jak 490 millió forinttal, a nye­reségrészesedés pedig 420 mil­lió forinttal növelte az év első felében a lakosság pénzbevéte­leit. — Fejlődő gazdasági éle­tünknek megfelelően — álla­pította meg a pénzügyminisz­ter — országunk pénzügyi helyzete szilárd. A forint érté ke egészséges, biztos alapokon nyugszik. Állami vállalataink összességükben évről évre jö­vedelmezőbben gazdálkodnak, s ennek megfelelően nemcsak a munkabérek, hanem a köz­ponti költségvetési bevételek is növekszenek. Emelkednek a vállalatok rendelkezésére bo­csátott pénzösszegek, a válla­latfejlesztési alapok, az igazga­tói alapok és a tanácsok keze­lésében levő alapok is. Pénzügyi gazdálkodásunk mai rendszerében tehát a vállalatok és a tanácsok gazdasági érdeke szorosan összefügg a központi ál­lamhatalom érdekeivel, mert gyengébb gazdálkodás esetén nemcsak az államnak jut kevesebb bevétel, hanem az üzemeknek, illetve a helyi tanácsoknak, a jobb eredmé­nyekből viszont több jut a he­lyi szerveknek is. A múlt évi költségvetés be­vételeinek 68,9 százaléka az állami vállalatok befizetései­ből ered. A szövetkezetek ál­tal fizetett adóik a bevétel 3,3 százalékát képezik. Bevéte­leink 72,2 százalékát tehát a szocialista vállalatok adják. A kiadásoknál több területen megtakarítást értünk el, (három területen viszont túl­léptük a költségvetési elő­irányzatot. A legnagyobb túl­lépés a termelőszövetkezetek részére folyósított hosszú- és középlejáratú hiteleknél mu­tatkozik: az előirányzott 2.1 milliárd forinttal szemben 3.5 milliárd. Ezek a hitelek zömmel be­ruházási célokat szolgál­nak, s így az égés* nép­gazdaságnak gyümölcsöző befektetés, amely a követ­kező években a mezőgaz­dasági termelés növekedé­sét eredményezi. Túlteljesítettük a szociális éts egészségügyi, valamint a kul­turális kiadások előirányzatát is. Szociális és egészségügyi célokra tavaly 11.7 milliárd forintot, fordítottunk az állami költségvetésből, vagyis min­den lakosra — a csecsemőket is számítva — 1170 forint ju­tott. A tavalyi költségvetésben egyébként a beruházások után a szociális és egészségügyi cé­lokra fordított összeg .a leg­nagyobb kiadási tétel. Kultu­rális jellegű kiadásaink öt és félmilliárd forintot tettek ki. A szociális, egészségügyi és kulturális kiadások együttes összege tehát 17.2 milliárd forint volt tavaly, a költség­vetés legnagyobb kiadási ro­vata, az összkiadások 31,6 százaléka. A pénzügyminiszter ezután rámutatott arra, hogy a nép­gazdaság kedvező eredményei •nem fedhetik el a még szép számmal meglevő fogyatékos­ságokat. Amíg ugyanis népgazda­ságunk minden ágazata fejlődik és sok a vállalati eredmény, vannak gyenge vállalatok. elhanyagolt munkaterületek, számos helyen ésszerűtlen gazdál­kodás tapasztalható. A múlt évi zárszámadás is arról tanúskodik, hogy egyik legidőszerűbb problémánk a beruházások meggyorsítása. Tavaly például 162 nagyobb beruházást kellett volna üzem­be helyezni, s valójában csak 84 beruházást fejeztünk be teljesen, huszonhatot pedig részlegesen. Sok lehetőség van a meglevő gépek, berendezé­sek jöfob kihasználására, s a jobb üzemszervezésben rejlő tartalékok feltárására is. A vállalatok gazdálkodása is javult, de még mindig sok a hiányosság. Fejlődést mu­tat az élelmiszeripar és a köz­lekedés. Javult állami gazda­ságaink jövedelmezősége. Igye­keznünk kell, hogy valameny- nyi állami gazdaság hamaro­san elérje a legjobbak szín­vonalát, amely jelenleg az összes gazdaságok egyhar- mada. A belkereskedelmi vállala­tok tavaly teljesítették az elő­irányzott befizetéseket, a vál­lalatok többsége javuló gaz­dálkodást folytat. Bár időnként egyes cik­kek még mindig hiány­zanak az üzletekből, az áruellátás színvonala ál­talánosságban megfelelő­nek mondható, s a keres­kedelem kulturáltsága is fejlődött. Az elmúlt másfél évben a szocialista kiskereskedelem­ben erőteljesen tért hódítot­tak az új kereskedelmi for­mák. Ezt csak üdvözölhetjük, mert javul a fogyasztók ki­szolgálása, az esetek nagyobb részében minimális befekte­téssel megnövekszik a boltok kapacitása. Sok jogos panasz hangzik el még mindig egyes zöldség- és gyümölcsfélék magas ára miatt, vagy pedig azért, hogy időnként nincs elegendő belő­lük a piacon. Éppen ezért ja­vítani kell mind a termelés, mind a kereskedelem front­ján, illetve a termelés és az értékesítés összhangján. Ta­lálkozunk olyan jelenségek­kel is, hogy egyes megyei szö­vetkezeti szervek inkább fel­felé szeretnék tornászni az árakat, mint lefelé. Ezen vál­toztatni kell. A jövőt illetően mindenesetre biztató, hogy a mezőgazdaság szocialis­ta szektorában, immár „polgárjogot nyert'* és széleskörben terjed a zöldségtermelés. A jövedelmezőség növelésé­re irányuló törekvésekkel mind az állami vállalatoknál, mind a szövetkezeteknél egyetérthetünk és támogatjuk is azokat, de ügyelni kell ar­ra. hogy a jövedelmezőség nö­velésének' általában helyes el­vét nem lehet minden terüle­ten mereven alkalmazni. He- lyenkint ugyanis az élet mást kíván. A kulturális terüle­ten működő vállalatoknál pél­dául semmiképpen nem le­het olyan döntő szerepe a nye­reségnek, mint a termelőüze­meknél. Indokolt például, hogy a moziüzemi vállalatok jövőben több ifjúsági elő­adást tartsanak, amelyek pe­dig nem növelik a nyereséget. Népgazdaságunknak nincs szüksége olyan nyereségre sem, amelyet a fogyasztók ro­vására szereznek egyes válla­latok. Legutóbb például a TU- KER a hitelakció keretében le­bonyolított tüzelőanyag szám­lázásánál a tűzifát aprított fá­nak számlázta a fogyasztók­nak, holott valójában csak fűrészelt fa volt. A Pénzügy­minisztérium és a Belkereske­delmi Minisztérium intézke­dett, hogy az ilyen többlet- nyereséget vonják le a válla­lat nyereségéből. Ahol hasonló jelenségek előfordulnak, ott admi­nisztratív eszközökkel, leivilágosító szóval is fel kell lépni ellenük. Ide sorolható például, hogy egyes vendéglátóipari egysé­geket egy-két osztállyal ma­gasabbra értékeltek, mint £ egyébként felszerelésük azt indokolná. Az export gazdaságosságá­nak növeléséért is sokat tehe­tünk még. El kell érnünk, hogy minden érdekelt gazda­sági vezető igyekezzék új és új lehetőségeket felkutatni és fogjanak össze azok kivitele­zésére is. Növekvő költségvetésünk egyensúlya megköveteli, hogy a gazdaságosság növelése ér­dekében további intézkedése­ket tegyünk az iparban, mező- gazdaságban. kereskedelem­ben és a közlekedésben. Javítani kell minden szin­ten a gazdasági irányító munkát. Vonatkozik ez a vállalatokra, a tanácsokra, a szakm i n i sz t é r i um okra, a Pénzügyminisztériumra és az Országos Tervhivatal­ra is. Beszéde végén a tanácsok feladatáról és szerepéről be­szélt a pénzügyminiszter. — Míg 1951-ben a tanácsi szervek költségvetése mind­össze hárommilliárd volt, a múlt évben már a 11 miTiárd forintot is meghaladta. A múlt évi állami költségvetés elő­irányzataiból a kulturális ki­adásoknak 54,2 százalékát, a szociális és egészségügyi ki­adásoknak — leszámítva a családvédelemre, a táppénzre, nyugdíjra és gyógyszerellátás­ra fordított összegeket — 62,2 százalékát a tanácsok használ­ták fel. A tanácsok feladatainak és hatáskörének növekedését mu­tatják azok az adatok is, amelyek a tanácsok irányítása alá tartozó vállalatok gazdál­kodására vonatkoznak. Az 1014 tanácsi vállalat több mint 335 000 dolgozót foglalkoztat. Termelési és áruforgalmi ér­tékük az 1959. évben — szem­ben az 1951. évi 12 milliárd forinttal — 50 milliard forin­tot tett ki. A tanácsi vállalatoknak mintepv 50 százaléka a me­gyei tanácsokhoz, 50 száza­léka pedig az alsóbb tanácsok­hoz tartozik. A megyei tanácsok, illetve végrehajtó bizottságok az 1957. év óta sokkal inten­zívebben foglalkoznak vál­lalati kérdésekkel, mint korábban. E téren elsők között van Pest, Bács és Baranya megye. A községfejlesztési alapban összegyűlt pénzeszközökből tavaly csaknem 1,2 milliárd forint értékű községfejlesztési — főként kommunális, szociá­lis és kulturális — feladato­kat valósítottak meg. A tanácsok gazdasági, pénz­ügyi tevékenységének gyenge pontja még az ellenőrzés. Az előző évhez viszonyítva javu­lás tapasztalható, de ez még mindig nem kielégítő. Az el­lenőrzések nem voltak eléggé átfognak és mélyrehatók, gyakran csak a számviteli ellenőrzésre szorítkoztak. A költségvetési szervek, vállala­tok munkáját sok esetben csak a bizonylati rend és ok­mányfegyelem szempontjából vizsgálták és bírálták. Az el­lenőrzések során megállapí­tott mulasztások elkövetőivel szemben a tanácsi vezetők nem minden esetben jártak el kellő eréllyel. Ezen tehát ja­vítani kell. A tanácsok gazdasági tevé­kenységének egyik fontos ré­sze az adóbevételi tervek tel­jesítése. Ismeretes, hogy a kormány a termelőszövetkeze­tekbe lépett parasztok szá­mára jelentékeny adókedvez­ményt biztosított. így az idei adóbevételi tervek 26,3 száza­lékkal alacsonyabbak a ta­valyi bevételeknél. Erre a ki­sebb összegre viszont feltétle­nül szüksége van a népgazda­ságnak, ezért a tanácsok kellő határozottsággal szorgal­mazzák az adókötelezettségek időbeni teljesítését. Az adófizetési készség or­szágszerte jó, egyes köz­ségekben viszont indoko­latlan elmaradás tapasz­talható. A régi és az új termelőszö­vetkezeti tagok általában lel­kiismeretesen fizetik az adót, de azért elvétve olyanok is akadnak, akik úgy vélik, hogy a kormány nemcsak a ré­gebbi adótartozás behajtását függesztette fel, hanem a jö­vőbeni kötelezettségek telje­sítését is. Ebben a kérdésben a helyi tanácsoknak minde­nütt világos helyzetet kell te­remteniük. Fontos az is, hogy az 1960-ra esedékes búzaföld­adót mind a termelőszövetke­zetek, mind pedig az egyéni gazdálkodók természetben, ke­nyérgabonában teljesítsék. A tavalyi költségvetés vég­rehajtásából a következő ta­nulságokat vonhatjuk le: 1. hatékonyabb intézkedé­seket tegyünk a központi be­ruházások koncentrálására; 2. minden ágazatban keres­sük meg a gazdálkodás terén gyenge vállalatokat vagy vál­lalati egységeket és minél gyorsabban küszöböljük ki a gazdaságosságot rontó ténye­zőket; 3. gondosan ellenőrizzük, hogy az anyagi érdekeltség elve a lehető legtisztábban érvényesüljön és nyereségré­szesedést csak valóságos ön­költségcsökkentés révén elért többletnyereség után oszthas­sanak; 4. mind a vállalati gazdál­kodásban, mind a hivatali, tanácsi munkában fokozottab­ban kell érvényesíteni az ész­szerű takarékosság elvét; 5. minden szinten és min­den szervezetnél tökéletesíteni kell a pénzügyi ellenőrzést és még jobban védeni a társa­dalmi tulajdont. A múlt évi költségvetés ta­nulságait úgy hasznosíthat­juk, ha az év hátralevő részé­ben a gazdasági minisztériu­mok, a tanácsok, a szövetke­zetek és a vállalatok összpon­tosítják erejüket, a terv min­den oldalú teljesítésére, má­sodik ötéves tervünk minél jobb megalapozására — fejez­te be beszámolóját Nyers Re­zső. A pénzügyminiszter beszá­molója után elsőnek Harus- tyák József, a terv- és költ­ségvetési bizottság tagja, az 1959. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó tör­vényjavaslat előadója szólalt fel, majd pedig Blaha Béla, Erdei Lászlóné, Takács Jó­zsef\ és Kaszás Imre ország- gyűlési képviselők. A felszólalásokra Nyers Re­zső pénzügyminiszter vála­szolt. Az országgyűlés ezután egy­hangúlag elfogadta az 1959. évi állami költségvetés végre­hajtásáról szóló jelentés jó­váhagyására vonatkozó tör­vényjavaslatot, majd három interpelláció következett. Az interpelláló képviselők és az országgyűlés az interpellá­ciókra adott választ elfogad­ták. Az országgyűlés ezzel be­fejezte munkáját. Az ülésszak Rónai Sándor elnök zárszavá­val ért véget. TÚRÁN mmmmm cukrászdává alakítják át a volt hentesüzletet. Az új cuk­rászda augusztus 20-án nyílik meg az édesség, és kávé­szerető turaiak legnagyobb örömére. (Gábor Viktor felv.) Ötven-haívanmillió éves egysejtűek maradványai segítik a hazai eocénkori kőszén kutatását Érdekes. gyakorlatilag is hasznosítható tudományos fel­ismerésre jutott Kecskeméti Tibor muzeológus és Kopek Gábor geológus az 50—60 mil­lió évvel ezelőtt élt egysej­tűek vizsgálatával. Az úgynevezett forami\ni­ferák az eocénkori tenger lakói voltak. Amint már körülbelül egy év­százada tudják, maradványaik alatt nálunk szinte minden esetben, de külföldön is sok­szor van eocénkori kőszén. Eddig azonban senkinek sem tűnt fel, hogy a kőszén feletti üledékekben ezek a maradvá­nyok korántsem valami sza­bálytalan össze-vissizaságban helyezkednek el. A két fiatal kutató két évi laboratóriumi és terepvizsgá­lattal megállapította, hogy ezeknek az egysejtűeknek a különböző fajtái szigorúan meghatározott sorrendben vet­ték át egymástól a tenger­fenék uralmát.' maradványaik tehát mindig ugyanabban a sorrendben rakódtak egymás fölé. így például a Bakony- hegységben pontosan meg­különböztethető hat rétegben rakta le a tenger mindenütt ugyanazoknak a fajtáknak a maradványait a szén fölé. Né­hol azonban a felső réteget vagy rétegeket a szél vagy a víz elhordta, itt tehát csak az alsóbbak maradtak meg. Az érdekes tudományos megállapításnak gyakorlati je­lentősége is van. Ezek szerint ugyanis a szénkutatást ott kell el­kezdeni, ahol a legrégibb lerakódásií foraminiferák vannak a felszínen, vagy a felszín közelében, mert hiszen nyilvánvaló, hogy * a szénréteg ott van legköze­lebb a felszínhez. De még a kutatófúrások tervszerűsége is fokozható az ötven-hatvan- millió éves apróságok „vallo­másai” alapján: a foramini- fera rétegekből az esetek nagy- részében legfeljebb néhány méteres eltéréssel meg lehet határozni, hogy alattuk mi­lyen mélységben találják meg majd a szenet. yu izo :ye íré lét ezé Te ezt att. D< já ár ni ki ke Kz : i'-f: eine kai brij — KÖZEL SZÁZEZER ál­talános és középiskolai ta­nuló kötött eddig balesetbiz­tosítást. Az Állami Biztosító Pest megyei Igazgatósága le­hetővé tette, hogy a pótbeira- tásek alkalmával is elfogad­hassanak további jelentkezé­seket. Elkészült Tahitótfalu fürdővel felszerelt egészségháza. Már csak a kovácsoltvas kerítés felszerelése van hátra. PARLAMENTI KEPEK J AZ ORSZÁGGYŰLÉS ülés- í terme melletti főfolyosón, a \ zöidasztalokra kitett jelenléti \ ívek előtt péntek reggel 10 óra \ körül sorban álltak a képvise- \ lök: egymás után teltek meg 5 az ívek, mutatva, hogy az \ ülésszak második napján is \ „telt ház” lesz. Az ülés meg- í kezdését jelző, hosszú csen- *, getés alatt megindulnak a ^képviselők az ülésterembe; \ néhányuk marad csak vissza £még, hogy egy-egy miniszter- \ rel megvitasson valamilyen \ problematikus ügyet, melynek í elintézésével választói ,msg- í bízták. \ * % A KÉPVISELŐK egy kis £ csoportja az egyik szünetben £ a főváros egyre szépülő város- í képéről beszélget. Nagy elis- í méréssel szóltak a körúti és ^ Népköztársaság úti útépítés- ^ ről. J Azután az órkádosítás már / oly sokat vitatott problémája került szóba. Galló Ernő kép­viselő, a budapesti képviselő- csoport titkára, az éppen arra tartó Somogyi Miklóshoz és Bozsóki Ferencihez, a két volt építő munkáshoz fordult szak- véleményért. Somogyi elvtárs olyan szakszerűen magyarázta el a köréje csoportosuló kép­viselőknek az árkádosítás elő­nyeit és műszaki problémáit, hogy az e kérdéshez nem értő laikusok is nagy élvezettel hallgatták. ■¥ A KÉTNAPOS ülésszak alatt két országgyűlés} kép­viselőt fogtak a leggyakrab­ban közre képviselő társaik. Hegyi Gyulát, a Magyar Test- nevelési és Sport Tanács elnö­két, sok képviselő „irígyli” a római útért. Mikor aztán Hegyi elvtárs ismerteti a fel­készüléssel együttjáró problé­mákat. már kevésbé. Megtudtuk Hegyi Gyulától azt is, hogy sportolóink két- három nappal versenyszámaik előtt — minden esetben re­pülőgéppel — utaznak Ró­mába. Előreláthatólag így le­het majd leginkább biztosí­tani. hogy a miénknél mele­gebb olaszországi klíma ke­vésbé befolyásolja verseny­zőinket. A képviselők figye­lemmel hallgatják Hegyi Gyula fejtegetéseit, míg egyi­kük naev derültség közepette félbe nem szakítja: — Inkább arról beszélj, hány aranyérmet hoztok haza Rómából? ★ A másik, képviselőtársaitól sűrűn körülvett országgyűlési képviselő Tatár Kiss Lajos, a SZÖVOSZ néhány hónapja tevékenykedő elnöke. A hozzá intézett folyosói „interpellá­ciók”, mondanunk sem kell. a zöldség- és gyümölcsellátás problémáival kapcsolatosak. Tatár Kiss Lajos türlemesen végighallgatja a megjegyzése­ket. Ö is kifejti azokat az objektív nehézségeket, ame­lyek miatt az idén — leg­alábbis a legutóbbi hetekig — nem sikerült a kívánt mér­tékben biztosítani a városi lakosság zöldség- és gyü­mölcsellátását. A SZÖVOSZ szervezeti és egyéb nehézkes­ségével kapcsolatos kritikákat viszont feljegyzi és javulást ígér. .. ★ A SZTÁLINVÁROS 10. év­fordulójával kapcsolatos ün­nepségek egy kicsit még a parlament folyosóin is folyta­tódtak. A képviselők melegen kezet szorítottak a jubiláló város országgyűlési küldöttei­vel, akiknek figyelme a még megoldásra váró feladatokra összpontosul. A sztálinvárosiak és a töb­biek is azzal hagyták el pén­tek délután az üléstermet, hogy az országgyűlés opti­mista hangulatát viszik haza választóik közé. u. I.

Next

/
Thumbnails
Contents