Pest Megyei Hirlap, 1960. augusztus (4. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-28 / 203. szám
jMECVCI ''kMírtop I960. AUGUSZTUS 2S. VASARNAF Gondosan felkészültek az őszi munkákra a vérségi Törekvő Tsz gazdái Most dől el: melyik tsz érdemli ki a járás legjobb szövetkezete címet Hosszú éveken át — csaknem 11 évig — a túrái Galga- menti Tsz bizonyult az aszódi járás legjobb termelőszövetkezetének. Évről évre egyenletesen fejlődtek, gyarapodtak, s azt tartották sokan: a turaiaknak nem lesz vetélytár- sa a járásban. Ám, akik ezt gondolták, tévedtek. Előre kell bocsátani, hogy a túrái szövetkezet, az idén jobban gazdálkodik, s a zárszámadáskor még szebb eredményekről számolhat majd be, mint tavaly. Azonban kétséges, megtarthatják-e ebben az évben is a ,.járás legjobb termelőszövetkezete" címet. Mert mióta — 1960 januárjától — az aszódi járás termelőszövetkezeti járássá alakult, nem is egy vetélytársa támadt a turaiaknak. Az ikladiak. a galgahéví- ziek. a kartaliak és még sorolhatnánk tovább, beérték a túrái Galgamenti Tsz-t. sőt nem marad el tőlük a télvégen Túrán alakult Uj Utón Tsz sem. Az augusztus derekáig elért eredmények alapján a járás szakemberei a vérségi Törekvő Tsz-t tartják az aszódi járás legjobb termelőszövetke- ; zetének, ami nem kis dolog, j A napokban Versegen jár- ( tunk. Az ott látottak azt mu- j tatták, hogy a Törekvő Tsz j első helye nem pünkösdi királyság lesz, s igencsak ki kell ; vágnia a rezet annak, aki í meg akarja előzni őket. Az év folyamán, eddig csaknem minden mező- gazdasági munkában a vérségi Törekvő Tsz szorgalmas, hozzáértő gazdái jártak az élen, s nem véletlenül. Szervezetten. előrelátóan ; végzik dolgukat, s ezért a ] rátermett vezetőségét, s 'a'j szorgalmas, fáradtságot nem-, ismerő szövétkezeti gazdákat illeti elismerés. Itt vannak például az őszi tennivalók, amit ma, ^vasárnap, közgyűlésen vitátihak meg a szövetkezet gazdái. Még a tavasszal — a maga és családja munkaerejének megfelelően — a szövetkezet minden gazdája vállalt művelésre területet. A jövedelemelosztás az eredményességi munkaegység elvének megfelelően történik, vagyis, aki a vetéstől-betakarí- tásig elvállalt területen nagyobb termést ér el, annak megfelelően több munkaegységet, több forintot kap. S hogy a jövedelemelosztásnak ez a formája Ösztönző és találkozik a szövetkezeti gazdák igazságérzetével, azt egy sor tény bizonyítja. Mivel a tagok akarták, s adottságaik is megvoltak, a tervezettnél 42 holddal több cukorrépát, 40 holddal több takarmányrépát és egyéb növényféleséget vetettek. Az előirányzat szerint kukoricából 28 mázsa csövestermésre számítottak, de a legfrissebb lia- társzemle, s a tagok véleménye alapján, holdanként 35— 40 mázsát takarítanak be. De nemcsak kukoricából, hanem minden növényféleségből nagyobb termést várnak, s ezek betakarítása nem okoz fennakadást. A szövetkezeti gazdák mindegyike tudja, melyik parcelláról. mikor, hány négyszögöl termést kell betakarí- taniok családtagjaik segítségével. a terület elvállalásakor megállapított feltételeknek megfelelően. Alapos, körültekintő munkával feltérképezték a szövetkezet földjeit, s már írásban rögzítették, melyik határrészen, kik, mikor és mit fognak betakarítani és ennek megfelelően osztották be a fogatokat is. Egyszerű, ügyes megoldással elejét veszik minden vitának. Mivel a munkaegységek száma a termés mennyiségétül függ, a művelésre vállalt tábláról letört kukoricát a beosztott fogat szállítja a hídmérlegre. majd a mellette levő raktárba. Félreértés nem történhet, mivel szilárd bizonylati fegyelmet honosítottak meg a tsz-t.m. A vezető» ség és az ellenőrző bizoitsóg tagjai rendszeresen és szigorúan ellenőrzik: a kocsi meg- rakása helyén, a brigádvezető által három példányban kiállított. szállítójegy nélkül egyetlen kocsi se közlekedhessen. A betakarítás mielőbbi elvégzése érdekében a tsz tíznaponként kampánytervet és ehhez szorosan kapcsolódó, a feladatokat részletekre bontó és személyekéé m meghatározott ütemtervet készített. Ennek megfelelően általában három hónappal korábban tudomást szereznek a tagok arról, hol kell megkezdeni például a kukorica törését, s hová kell elszállítani a törést követő három napon belül a levágott kukoricaszárat (amíg a vállalt föld teljes letakarí- tása meg nem történik, az illető tag javára egyetlen munkaegységet sem írnak). Hosszan lehetne írni arról a rendről. szervezettségről, amelyet a szövetkezeti vezetők és gazdák a vérségi Törekvő Tsz-ben meghonosítottak és közösen betartanak. Úgy véljük, eredményeik magyarázata ebben az előrelátó szervezettségben, tervszerűségben rejlik. Tétlenül csellengő, munkát nem találó embert egyet sem láttunk Versegen. Azt is mondhatnánk, a falu apraja- nagyja a határban tevékenykedett. A bíborherét már el Is vetették, szeptember elsején kezdik az őszi árpa vetését. KÉSZÜLŐDÉS A SZÜRETRE A férfiak több mint 220 hold földön terítették el a szervestrágyát. A ti'aktorok eddig 440 holdon végezték el a vető- szántást és a mélyszántást. Az asszonyok, lányok — mintegy nyolcvanan — a 43 holdas kertészetben és a magnak szánt lucernaföldön serénykedtek, hogy csak a nagyobb munkákat említsük. Csak az őszi munkák befejeztével, a zárszámadáskor derül ki, melyik tsz érdemli ki az aszódi járás legjobb ter- melősövetkezele címet. A vérségiek — bármilyen jól dolgoznak is — jelenleg csak egy a járás sok jól dolgozó szövetkezete közül. A versengés még nem dőlt el, s hogy melyik tsz lesz az első, az a szövetkezetek gazdáin, vezetőin és a most következő hetekben végzett munkájukon is múlik. Csekő Ágoston Tekintélye van a munkaegységnek! Mindenki az általa művelt területről takarítja be az őszi kapásokat a kartali Uj Élet Termelőszövetkezetben Mindig bíztam a kartaliak munkaszeretetében, de mégsem mertem volna gondolni, hogy ennyire szorgalmasak. Sőregi János elvtárs, a községi tanács elnöke a minap mondotta ezeket a dicsérő szavakat a termelőszövetkezetbe tömörült' parasztokról és a következőket tette hozzá: — Valamit ki kell gondolnunk. mert munkát kel] adni az asszonyoknak. Jövőre belterjesebben kell gazdálkodni, mert senkinek sem mondhatjuk: „sajnos nem tudunk munkát adni.” Boross Károly, a termelő- szövetkezet főagronómusa is hasonló „panasszal” fogad: — Ma még az uborkaszedés munkát ad az asszonyoknak, az ősziek betakarításánál is dolgozhatnak, de mi lesz ezután — mondja, s szavaiból Mindenki a határban Ezekben a napokban, az őszi betakarítás megkezdésekor, a falvak népe a határban £grénykedik. Megtalálják munkájukat a nők is, mint a fi|'jen látható vérségi asszonyok, akik a 40 hold magfogásra szánt lucernát cséplésre készítik elő — kis kévékbe kötözik. A BESNYŐI CSŐSZ Még néhány hét, s benépesülnek a szőlőhegyek, mindenütt hozzáfognak a szürethez. Az inárcsi Március 21 Tsz gondos gazdái jó közepes termésre, mintegy 2500 hektoliter mustra számítanak. S hogy ne legyen a szüretkor fennakadás, előkészítik a hordókat a must fogadására. (A képeket készítette: Csekő Ágoston) tanyából átalakított tsz- iroda előtt magas, sovány öregember szállt le a bicikliről. Járművét az egyik akácfa törzséhez támasztja, majd zsebkendőjével gyöngyöző homlokát törülgetve azt mondja: — Na, mára is megvan a negyven kilométer! Láncon függő duplafedelű órát húz elő a mellénye zsebéből. Felpattintja, nézi. ... Pedig még dél sincs — folytatja szemmel látható elégedettséggel. — Szép órája van — jegyzem meg őszinte elismeréssel. Rámnéz. Szőke, bozontos szemöldöke alól barátságos kék szempár villan felém. — Külföldi — mondja, s hangjából kicsi büszkeség érződik. — Negyvenben vettem, kéz alól. Azóta még mindössze egyetlen egyszer pu- coltattam ki. Igaz, csak azóta használom, amióta a tsz mezőőre vagyok. Nekem is szükségem van rá, hogy tudjam mennyi az idő, meg az emberek is gyakran megkérdik tőlem a határban: hány óra van Tényi bácsi? Mert engem mindenki ismer ezen a vidéken. Húsz évig bérlősköd- tem a. besnyői meg a nyilasi részen. Aztán huszonkilencben, ahogy önálló gazda lettem, földet is, meg tanyát is itt vásároltam. — Mióta csősz- ködik? — Nincs még egy éve sem. Amióta a tsz megalakult. Mert beteg ember vagyok kérem. A szívbillentyűmmel van baj, oszt’ azért osztott ide a vezetőség. A két vejem az rendes tsz-dol- gozó: Nagy Károly fogatos, Mészáros Sándor meg gyalogmunkás. Egyedül csak a fiam nincs köztünk, ő az útépítőknél dolgozik, s közben sofőrséget tanul. Pedig féltem, a gyereket, mert, nagyon szerette az italt. De. azt mondják, most már nem iszik. Megkomolyodott. Igaz, nem gyerek már elmúlt huszonhét éves, benőhetett a feje lágya. — Mennyi területre vigyáz? — Kétezer holdra. Ügy szoktam én ezt mondani, hogy mióta csősz vagyok, két nullát tettem a húsz mellé. — Hogyan érti ezt ? — Ügy, hogy azelőtt húsz hold földem volt, most pedig kettőezer! 1zen jót nevet. Szívből jövően, ahogyan csak az egyszerű emberek tudnak nevetni. Amint elcsendesedik, megkérdem: — Aztán hogyan tudja bejárni ezt a nagy darab földet? — Biciklivel — feleli. — Meg úgy, hogy kora hajnalban már úton vagyok. De nem ám körbe~ körbe járom a földeket, hanem keresztül-kasul, mert a dsőszkö- dés csak így ér valamit. Meg úgy. hogy mindennap másutt kezdem az őrjáratot. Ha mindig ugyanott kezdeném, akkor megszoknak az emberek, akár a vonat járását, oszt rpindig tudnák, hogy mikor merre járok. — Ügy látom, nem' is olyan egyszerű ez a maga mestersége. — Nincs ebbe semmi ördöngösség — mondja hamiskás mosoly- lyal, — Csak hát ki kell ennek is tapasztalni a fortélyát ... Ári Kálmán az emberekkel való törődés, a vezető aggodalma csendül ki. No, amint a későbbiek során elmondja, valahogyan mégiscsak megoldják maid a „fogas kérdést”. Most keresnek olyan kisipari szövetkezetét, amelyik télire fonás-szövés, vagy egyéb munkát ad a kartali asszonyoknak, lányoknak. A férfiak az erdészetnél dolgoznak a télen. — Minek tulajdonítható a nagy munkakedv — kérdezem a főagronómustól, miután megtudom, hogy volt olyan munka, amelynél a 306 családból hatszázhetvenen jelentek meg. — A kartaliak mindig híresek voltak munkaszeretetükről, de véleményem szerint a bizalom jele is, hogy aki csak segíteni tud. az dolgozik — válaszolja kérdésemre. — És miben bíznak? — Abban, hogy megtalálják számításukat a szövetkezetben — mondja határozottan Bo- ross Károly. Szavai bizonyítására jellemző példát mond. Az uborka- szedés kezdetén a vezetőség azt javasolta a tagságnak, hogy a leszedett uborka minden kilója után bizonyos pénzösszeget fizetnek. A vezetőség célja az volt, hogy a családtagokat is munkára serkentse. Tudnivaló ugyanis, hogy az uborkát naponta kell szedni, mert ha késnek vele. csökken /az átvételi ár. Nos, a vezetőség legnagyobb meglepetésére a tagok visszautasították az ajánlatot, mondván, „inkább munkaegységet írjanak javunkra”. Hozzátartozik az esethez: a családtagok az azonnali készpénzfizetés nélkül is naponta kijártak uborkát szedni a szövetkezet tábláira. így sikerült elérni, hogy a tervezett 2íLszázalák helyett 40 százalék lefts, az; értékes csemege-uborka aránya* — És mi az alapja a tagság bizalmának? — teszem fel az ú.jabb kérdést a főagronómus- nak. Előveszi a termelőszövetkezet tervét, s abból sorolja a számadatokat: — Bevételi előirányzatunkat eddig túlteljesítettük. Borsóból 675 000 forint bevételt terveztünk. 780 000 forintot pénzeltünk és egy vagon száraz borsónk maradt, amelynek értéke mintegy 30 ezer forint. Az uborkából 412 ezer forint bevételre számítottunk, s m ár most 600 ezer formte ál tartunk, pedig még két hétig szedhetjük; A kalászosok termése a tervezett körül van. Kukoricánkat • elverte ugyan a jég, de a kárt az Állami Biztosító megtéríti, mert a várt terméseredményre biztosítottunk. A bizalom alapját, tehát a jó termést, a várható munkaegységenként 41,70 forint jövedelmet a tagság teremtette meg szorgalmas, lelkiismeretes munkájával. — Ha ilyen jói állnak munkaerővel, akkor nem is jelent különösebb gondot az ősziek betakarítása — mondom a fő- agl'on ómusnak. — Valóban nem — válaszolja ő, majd így folytatja. — A tagsággal egyetértésben, még a tavasszal felosztottuk a kapások területét családokra. Már akkor szó volt róla, hogy minden család az általa művelt területről takarítja be a termést. A napokban erről ismét beszélgettünk velük. A betakarítás ilyen módon való elvégzését természetesnek találják a tagok — tájékoztat az őszi betakarítás megszervezéséről Boross Károly. — És a talaj előkészítés? —■ érdeklődöm tovább. — Szövetkezetünkben a gépállomásnak hét erőgépe dolgozik és nekünk is van három traktorunk. Tíz traktor készíti elő teljes „gőzerővel” a talajt az ősziek alá, vagy éppen nyári mélyszántást végez közülük néhány — mondja Boross Károly. A kartali Uj Élet Tsz-ben ötven hold fűmagot elvetettek, ötven hold őszi árpa, negyven hold rozs, száz hold búza vetéséhez előkészítették a talajt és még negyven hold nyári mélyszántásuk is van. Az ősszel vetésre kerülő magokat kitisztították és a Pest megyei Növényvédő Állomással csáváztatták is. — Legkésőbb október 20-ig az őszi vetéseket bevégezzük. Gondolom, ezzel jelentős lépést teszünk. a. jó termés érde-i kében — mondja a főagronó- mus. Mihók Sándor Néhány nap múlva megkezdik az őszi árpa vetését A kedvező időjárást kihasználva, Pest megye déli részein a vártnál jóval nagyobb területet készítettek elő a gabonafélék vetésére a tsz-ek és a gépállomások traktorai. Megfelelő ütemben folyik a vetőmagvak tisztítása is. A ceglédi, az aszódi és a nagy- kátai járásokból érkezett legfrissebb jelentések szerint a termelőszövetkezetek zöme szeptember első napjaiban megkezdi az őszi árpa vetését. rüiB.mTOiiT»*%
