Pest Megyei Hirlap, 1960. augusztus (4. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-26 / 201. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLITÁRJM*&ySÜtjeÍ/K< ISMERKEDÉS RÓMÁVAL Tegnap délután, amint arról lapunk más helyén beszá- ^ mólunk, ünnepélyesen megnyitották a 17. nyári olimpiai játé- ^ kokat. Az alábbiakban Petrovics LÓ3zló, az MTI Foto kikiil- Í döfi munkatársának képeit mutatjuk be a megnyitó előtti ^ ismerkedésről IV. ÉVFOLYAM, 201. SZÁM ZOTTSÁGA ÍS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ARA 50 FILLÉR I960. AUGUSZTUS 26. PÉNTEK 1962-től hazai termés biztosítja az ország telies kenyérgabona-szükségletét Elkészült a mezőgazdaság ötéves tervjavaslata A Földművelésügyi Minisztériumban elkészült a mezőgazdaság 1961/65. évi tervének javaslata. A tervjavaslat összeállításakor kettős feladatból indultak ki: abból, hogy m legközelebbi években be kell fejezni a mezőgaz- * daság szocialista átalakí- s tását és az 1954/1958. évi •j átlaghoz képest 30—32 százalékkal kell növelni a mezőgazdasági termelést. Ugyanakkor számoltak azzal is, hogy a tartalékok gondos feltárásával, a rendelkezésre álló eszközök gazdaságos fel- használásával, az állami gazdaságokban már elért termelési-technikai színvonalra és a termelőszövetkezetek gyorsabb ütemű megszilárdítására támaszkodva fokozottabban ki lehet aknázni a nagyüzemi gazdálkodás adta lehetőségeket. A második ötéves tervben a növénytermesztésnek — többek között — két fő feladatot kell megoldania: 1982-től hazai termésből kell biztosítani az ország teljes kenyérgabona-szükségletét és — a koncentrált fehérje kivételével —, meg kell termelnie az állattenyésztés tervezett t fejlesztéséhez szükséges takarmányt. Ennek megfelelően — a terv- javaslat szerint —, a mező- gazdaság 1965-ben 31,5 szá. zalékkal több kenyérgabonát . és hatvan százalékkal több kukoricát ad, mint az 1954— .1958. közötti években. A szántóföldi növények terméshozama részben a rendelkezésre álló műtrágyától függ: ha biztosítható lesz a Földművelésügyi Minisztérium által javasolt mennyiség, a búza átlagtermése hatvankilenc, a kukoricáé negyvenhat százalékkal nő az 1954—58. évi átlaghoz képest. A szántóföldi növénytermesztésben nagy szerepe lesz a kemizáiásnak: 1 200 000 hold kalászosnál és ugyanennyi kukoricánál alkalmazzák majd a vegyszeres gyomirtást. 1965-ben a szocialista nagyüzemek már kizárólag hibrid- kukoricát vetnek, ennek, s exportlehetőségeink kihasználásának biztosítására öt új, egyenként háromszáz vago- nos hibridáló-üzem létesül. Az ötéves terv ideje alatt zöldségtermesztésünk tizenegy százalékkal emelkedik, a primőrök termesztésének még nagyobb arányú növelésére négy különböző fűtési rendszerű, kísérleti üvegház, a tsz- ekben pedig 150 000 négyzet- méternyi növényház épül. A gyümölcstermesztés öt év alatt negyvenöt százalékkal, ezen belül a hazai és a külföldi piacokon legjobban keresett kajszi- barack- és bogyósgyü- mölcs-termelés ötvenkilenc, illetve száznegyven százalékkal nő. Az üzemi gyümölcsösök területe öt év alatt megkétszereződik, s eléri a kétszázezer holdat. A telepítésnél az eddiginél jobban szem előtt tartják az egyes tájak kedvező adottságait és természeti hagyományait. Szőlőterületünk öt év alatt ötvenezer holdnyi, a gépesített, modern nagyüzem felelő a termő szőlők területe azonban 1965-ig nem változik lényegesen. A javaslat szerint az öntözéses gazdálkodás 1965- ben az ideinél több mint 2,5-ször nagyobb területre, 420 000 holdra terjed ki; az állatállomány ellátását szolgáló takarmánytermő területek és rétek, legelők öntözése ezen belül 3,5-szeresére növekszik, A talajjavítás 800 000 holdon teszi majd lehetővé a magasabb termést, 350 000 holdon a belvizek levezetésével teszik biztonságosabbá a termelést, s jelentős területeket védenek meg a v'z és a szél pusztító hatásától is. Az állattenyésztés tervének összeállításakor figyelembe kellett venni, hogy az állatállomány az ötéves terv kezdetekor kisebb lesz, mint ameny- nyire eredetileg, az irányelvek megállapításakor számítottak. A lakosság húsigényeinek minél jobb kiélégítése érdekében ezért a tervidőszak első idejében főképpen a vágásra hamarabb alkalmas állatfajok, a sertés és a baromfi számát növelik, bár a szarvasmarha-tenyésztés jelentősége sem csökken. A tervjavaslat szerint az állattenyésztés 1965-ben harminchárom százalékkal több vágómarhát és 45 százalékkal több vágósertést, 55 százalékkal több tejet és 102 százalékkal több gyapjút ad, mint az 1954—1958 közötti években. A baromfihús előállítása 55, a tojástermelés 64 százalékkal növekszik; ezt az emelkedést többek között ezerkétszáz, egyenként tízezer darabos keltetőgép biztosítja. A termelőszövetkezetek igen jelentős beruházást kapnak a nagyüzemi állattenyésztés megteremtésére, illetve fejlesztésére: a tervidőszak alatt két és félmillió sertés, 370 000 szarvasmarha, 7 800 000 baromfi és 800 000 juh elhelyezésére építenek istállókat. Emellett a háztáji gazdaságoknak továbbra is nagy,sze- repe marad az állati termékek, elsősorban a tej, a tojás és a baromfihús előállításában. Az állattenyésztés fejlesztésében nagy része lesz a korszerű takarmányozásnak: az Erra termelése ötszörösére, a különböző vitaminoké 2,5-szörösére nő öt év alatt. A mezőgazdasági termelés színvonalának növekedését, a korszerű nagyüzemi technika térhódítását legjobban a gépesítés tervezett fejlesztése jellemzi. 1935-ben az állami gazdaságokban valamennyi főbb, a termelőszövetkezetekben a legalapvetőbb munkafolyamatokat, valamint a legnehezebb munkákat gépekkel végzik. A cél elérésére — a tervjavaslat szerint — a mezőgazdaság öt év alatt több mint tízmilliárd forint értékű gépet ka,p, s ezek zöme a termelőszövetkezetekbe kerül. A tervjavaslat az alapvető talaj munkák, a vetés és a növényápolás 75—80, a gabonabetakarítás 74 százalékának gépesítését irányozza elő. Ennek megvalósítására mezőgazdaságunk gépparkja öt év alatt 23 000 traktorral, "0 0ÖÖ különböző talajművelő, 16 500 vető- és iiltetőgéppel. 4700 kombájnnal és 2600 kéve- kötő-aratógéppel gyarapszik. A kukoricabetakarítás gépesítése ugyancsak nagymértékben halad előre, az erre a célra szolgáló gépek száma több mint négyszeresére emelkedik. A szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés technikájának fejlesztésére, munkaerőszükségletének csökkentésére több mint ötven olyan újfajta gépet gyártunk, illetve importálunk' majd, amilyeneket a magyar mezőgazdaságban eddig egyáltalán nem alkalmaztak. Igen jelentősen fejlődik a növényvédelem gépesítése: 1965-ben ezer-ezerkétszáz hold szántóra és 150—200 hold szőlő-gyümölcsterüietre jut majd egy növényvédő gép, s a nagyüzemi szőlőkben és gyümölcsösökben a védéke- zést gépi erővel látják el. Az állattenyésztésben a fejést és a tejkezelést részben, a takarmányelőkészítést és a vízellá- I tást teljes egészében gépesí- ^ tik. A gépjavítások gyorsító- ^ sára, korszerűsítésére a gép állomások negyvenöt új mű helyt kapnak. Az agrár felsőoktatási intézmények öt év alatt több mint ötezer mérnököt és más, főiskolai képzettségű szakembert bocsátanak ki. A technikumi képzést kihelyezett osztályok és levelező ^ oktatás útján — nagymérték- ^ ben bővítik a már gyakorlati ^ tapasztalatokkal rendelkező ^ termelőszövetkezeti vezetők ^ és állami gazdasági dolgozók ^ részére. A mezőgazdasági ^ termelés általános színvonala- ^ nak emelése érdekében az ál- ^ lami gazdaságokban, gépállo- ^ másokon és termelőszöveíke- ^ zetekben öt év alatt százezer ^ mezőgazdasági és 80 000 me- ^ zőgazdasági gépész- szalcrhun-N^ kás kiképzéséről gondoskod- ^ nak. Ez a kép még a repülőtéri megérkezést ábrázolja, az első lépéseket az olimpia földjén. A labdarúgó-csapat tagjai az első sétára indulnak az olimpiai faluban, ismerkednek a látnivalókkal. gxXXXXVC,XNXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXV\\XXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXN^VXXXXXXX\X Ünnepélyes keretek között megnyitották Rómában a XVII. Nyári Olimpiai Játékokat Október 2-án: megyei békenap — A Hazafias Népfront megyei irodájának munkatársa, Horváth Imréné beszél. — Úgy hallottuk, hogy a párt- és a népfront-bizottság kezdeményezésére csütörtökön megbeszélést tartottak a társadalmi és tömegszervezetek megyei vezetői. Miről volt szó ezen a megbeszélésen? — Az október 2-án tartandó megyei békenap előkészítéséről. Ez a békenap mintegy összefoglalója, betetőzése lesz annak a kampánynak, amelyet a Béke-Világtanács felhívására szeptemberben indít á Hazafias Népfront, az egész országban. A megbeszélésen a szeptemberi akció-programot vitattuk meg. — A program keretében — a tömegszervezetekkel karöltve —, békegyűléseket ren- követelményei-nek meg- j dezünk, egy-egy társadalmi ré- telepítéssel növekszik, | teg képviselőinek részvételével. Külön az ipari munkásoknak, az egyéni és a termelőszövetkezeti parasztságnak, külön az értelmiségnek, a háziasszonyoknak, stb. A gyűléseken nemzetközi tájékoztatót tartunk, összekapcsolva az általános leszerelési világ- konferencia összehívásáért indított kampány problémáival. A szeptemberi akció-programban szerepel még számos baráti est, amelyeken a baráti országok nagykövetségének munkatársai ismerkednek, találkoznak majd a Pest megyéi dolgozókkal. ■ 1 — Az egész kampány célja az, hogy a szeptemberben ösz- szeülő ENSZ-közgyűlés részvevői előtt tettekkel bizonyíthassuk;. a magyar dolgozó név békét akar és egy emberként követeli az általános leszerelésről szóló szovjet javaslatok elfogadását! Csütörtökön már - kora; délelőtti 7 órákban nagy sür*-J-‘ gés_forgás volt az olimpiai .falu-; ban, a hatalmas városban pedig ünnepi hangulat uralkodott. Sportoló, római lakos, külföldi turista, egyaránt, a XVII. Nyári Olimpiai Játékok délutáni megnyitó ünnepségére készülődött. Délután három órakor az olimpiai faluban már sorakozni kezdtek a sportolók. Mintegy negyven perces készülődés után megindult az olimpiai faluból a több ezres menet. A kapun ugyanabban a sorrendben léptek ki, ahogy majd az olimpiai stadionban egymás után következtek. A falu és a stadion közötti mintegy másfél kilométeres úton hatalmas tömeg tapsolt, s integetett a világ legjobb sportolóinak. Közben az olimpiai stadionban is nagy volt a mozgás. A rendezők az utolsó simításokat végezték, a hatalmas lelátókon pedig gyülekezett a közönség. Fél öt után két perccel százezer néző tapsa köszöntötte a díszpáholyba ■ érkezett Giovanni Gron- chi olasz köztársasági elnököt. Felhangzott egy részlet az olasz himnuszból, majd harsonák adták hírül az ünnepség kezdetét. A zenekar pattogó indulókba kezdett és minden szempár a marathoni kapu felé figyelt. A kapu bejáratánál egy olasz testnevelési főiskolai hallgató tűnt fel, kezében Görögország nevét hirdető táblával,^ s utána megindult — a hagyományoknak megfelelően a görög sportolók harmincnégy főnyi csoportja. Zúgott a taps a hatalmas arénában, s a marathoni kapuban az olasz ABC sorrendjében egymás után tűntek fel áz újabb és újabb Csőportok. * Afganisztán és az Antillák kisebb küldöttsége után .jött az első nagyobb csoport, Argentína. Száz versenyzőjük vonult fel sötétbarna zakóban, dráppos’ nadrágban. Élénkséget keltett, hogy kilencvenkilenc férfi vezető és versenyző előtt az egyetlen női sportoló vitte a zászlót. Utánuk az ausztrálok következtek.. A férfiak zöld zakóban, fehér nadrágban, a hők sárga kosztümben. , A különböző országok káil~; döttságéi zúgó taps közepette vonulták végig a vöívs sala-, koh, majd a zöld gyepre lép-] tek; széniben a dísipáhódva! sorakoztak fel. Bahama,' Belgium. Bermuda, Burma után Brazília küldöttsége, keletkezett hatvanhét fővel. _ . , - Nagy tapsot kapott . a. zászlóvivő, a kétszeres olimpiai hármas ugró bajnok, Ferreira da Silva. Braziliát Bulgária nyolcvan jfcpgú . delegációja követte: Szíhés zöld öltönyben meneteltek a férfiak, sárga ruhában a nők, szíhpompás látványt nyújtottak. Kanada, majd Csehszlovákia csoportja tűnt fel ezután a marathoni kapu bejáratánál,- s a csehszlovákoknál külön tetszést, aratott a sárga szalmakalap. Ceylon és Chile csoportja előtt ismét női sportoló vitte a,zászlót. A százezres nézősereg tombolása leírhatatlan volt. A húszon hetediknek francia népes küldöttség haladt, az élen a többszörös olimpiai bajnok Christian D’Örióla vitte a zászlót. Utánuk a közös német csapat következett tömött, fegyelmezett sorokkal, az egységes zászló alatt. Zúgó tapsot kaptak a fér gyelmezetten,, mutatós öltözetben vonuló japánok, a menet élén Ono, a kitűnő tornász vitte a lobogót./ Nagy-Britannia népes küldöttsége után az in(Folytatás a 6. oldalon.) Noszty Feri a megyeházán Nil admit are! — semmin sem csodálkozni 1 — tanították a rómaiak. Könnyű volt nekik! De jártak volna csütörtökön a megyéi tanács székházéban! A meglepetés már a kapualjban kezdődött. A portásfülke előtti kis- padön szürke re- dingotos,, cilináe- res úriember szidja a finánc lábszárat a Kossuth cigarettában. Benn, az udvarban krinolinos dámák emelgetik kényeskedve brokátselyem szoknyájukat; alóla kiviVannak a bokánál megkötött, masnis-fodros alsónadrágok. Nem kis , örömére a fel-alá sétáló, kac- kiás bajszú huszároknak. ’ A díszterem erkélyén is bőven akád látnivaló. Egy snájdig, dísz- magyar-ruhás fiatalember monoklijával ! játszadozva beszélget egy hiiszárezredes- sel: Mögöttük termetes asszonyság igazgatja félrecsúszott , parókáját. — Úgy látszik, álarcosbál készül — tanakodnak a tájékozatlan ügyfelek. — Vagy kultúrműsor — kontrázzák mások. Sem ez, sem az. Másról van itt szó: filmet forgatnak a megyeháza megfiatalo- doftan is patinás falai között. A Noszty-fiú esetét Tóth Marival. Ä krinolinos dámák és nyalka huszárok Mikszáth Kálmán regényének megelevenedett alakjai, A mo- nokUs fiatalember pedig maga Noszty Feri. Tóth Marit nem láttuk; fiíába kerestük a krinolinos hölgyek között. Leket, hogy még nem került sor az ő jelenetére. De az is lehet, hogy átszaladt a presszóba — egy rövid duplára... ny. é.
