Pest Megyei Hirlap, 1960. augusztus (4. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-24 / 199. szám

1960. AUGUSZTUS 24. SZERDA Ft37 UEcr v/fir/íip 3 SZÖVETKEZETI HÍRADÓ Tovább bővítik a szolgáltatást az albertirsaiak Kínába szállítanak futball-labdát Dunakesziről Jól dolgoznak a piliscsabai szegkovácsok Kisipari szövetkezeteink leg­fontosabb feladata, hogy első­sorban a lakosság igényeit elégítsék ki — tehát szolgál­tatás jellegű munkát végezze­nek. Enngk érdekében az OKISZ több határozatot ho­zott, s a ktsz-ek megyei szer­ve, a KISZÖV is több fontos intézkedést foganatosított. Szö­vetkezeteinkben egyre inkább megértik, milyen fontos fel­adatról van szó, s egyre több ktsz szélesíti ilyen irányban munkáját. Követendő példa­ként említhetjük meg az Alberiirsai Vegyes Ktsz-t ahol az össztermelés 75 szá­zaléka közvetlenül a lakosság részére készül. A kilencéves szövetkezet részlegei tervsze­rűen helyezkednek el a 12 ezer lakosú községben. Először cipész-, fodrász-, asztalos- és festőrészleggel kezdték a szö­vetkezeti munkát, azóta újabb cipészrészleggel, órás-, lakatos-, műszerész-, vízvezetékszerelő-, faesz­tergályos-, szobafestő-, kő­műves- és ácsrészleggel gyarapodott a ktsz. Sokhelyütt még ma is úgy él a köztudatban, hogy szolgál­tatásokból nem lehet eredmé­nyesen gazdálkodni — az al- bertirsai szövetkezet bebizo­nyította ennek ellenkezőjét. Ez a ktsz még sohasem zárta veszteséggel év végi mérlegét. Annak ellenére, hogy zöm­mel csak .javításokkal fog­lalkozik. 800—2000 forint nyereség jutott itt minden évben egy-egy tagra. A ktsz most híven az elmúlt évek hagyományaihoz, tovább akarja szélesíteni a szolgáltató tevékenységet. Nyolcvanöt tagja van negyedévenként másfélmillió forint értékű különféle bőr­ipari cikket készít a Duna­keszi Bőripari Ktsz. A világ legtávolabbi részébe is expor­tálnak innen futball-labdákat. A hazai pályákon kívül a Szovjetunió. Anglia. Svéd­ország, Amerika, sőt még Kína sportpályáján is használják már a szövet­kezetben készült futball- labdákat. A ktsz egyébként röplabdákat, kézilabdákat és kosárlabdákat is készít. A szíjgyártórészleg ízléses lószerszámokat gyárt. többek között itt készültek a római olimpián részvevő ma­gyar öttusázók lószerszámai. A kész cikkek gyártása mel­lett természetesen szolgáltatá­sokkal is foglalkozik a ktsz. A piliscsabai szegkovácsok több mint tíz esztendeje már. hogy szövetkezetben dolgoz­nak. Még 1949-ben a Horváth. Balogh és a Cidó nemzetség leszármazottaiból alakult a ktsz — s azóta a piliscsabai cigányok bebizonyították, élni tudnak a lehetőségekkel. Ha olykor-olykor mutatkozott is átmeneti zökkenő, a szövetke­zetre mindig számíthattak a rendelők. Ma már össze sem lehetne számolni, hány vagonra- való sínszeget, ácskapcsot készítettek fáradságos munkával a pilis­csabai szegkovácsok. Az ered­mény sem maradt el, hiszen egv-egy szegkovács ma már a 2500, sőt olyan is akad, aki a 3000 forintot is megkeresi ha­vonta. A szövetkezet az elmúlt évet is nyereséggel zárta, s ebben az évben tovább javultak a munkakörülmé­nyek. A téli műhely mellett most már szellősebb, nyári műhe­lyük is van a szegkovácsok­nak. Ecseren ez év januárjában kezdte meg működését a Sülysáp és Vi­déke Ktsz vasipari részlege. Akkor mindössze nyolcán fog­tak a munkához, most már tizennégyen vannak. Zömmel tömegcikkekéi, ven dégláí ói pari b erendezé- seket készít a részleg, s mint az eddigi eredmé­nyek is igazolják, igen jól dolgozik a kis együttes. Rendszeresen túlteljesítik a tervet, s minőségi szempont­ból is kifogástalan munkát végeznek. Nagy része van eb­ben Uhrin Imrének, a részleg vezetőjének, aki szakértelem­mel irányítja a fejlődő kis üzemet. Négy száznyolcvanhétezer forint nyereséget ért el az év első felében a Pilisi Szabók Kis­ipari Szövetkezete. Most már itt is korszerű műhelyben, modern gépekkel folyik a ter­melés. Naponként 260 darab gyer­mekruhát. közel 100 darab gyermeköltönyt varrnak a pilisi szabók. A tagok átlagkeresete is szé­pen emelkedik. A szövetkezet vezetősége itt is szívügyének tekinti a fejlesztést. Súlyán Pál Elkészült a termelőszövetkezeti üzemszervezés gyakorlati kézikönyve Losonczi Pál földművelésügyi miniszter és Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének aján­lásával, az Akadémiai Kiadó gondozásában most került ki a sajtó alól és néhány napon belül a könyvesboltokban is kapható lesz, A termelőszövetkezeti üzemszervezés gyakorlati kézikönyve, ' A Magyar Tudományos Akadémia, e nagy jelentő­ségű és időszerű könyv szerkesztésébe a tudományos ku­tatók széles körét vonta be. A könyvet Erdei Ferenc aka­démikus szerkesztette. A kiadvány tömören, elvont fejtegetések nélkül, de elméletileg is megalapozottan foglalja össze a korszerű termelőszövetkezeti üzemszervezésre vonatkozó gyakor­lati ismereteket. Ezenkívül kézbeadja a gazdálkodás szer­vezésében és tervezésében használható legfontosabb ada­tokat és irányszámokat, továbbá a jelenleg érvényben levő határozatokat és rcndeleteket. Homoki János, a kertészeti brigád vezetője büszkén tatja, milyen bő termő az új magyar paradicsomfajta. Pákozd Zoltán, a zsámbéki Uj Élet Tsz elnöke elég mo- rózus hangulatban fogad. Alig kérdi meg, mi járatban va­gyunk, máris felugrik, s hív az irodából át a szemközi kultúrterembe, ahol az ömlesz­tett gabona, szinte a mennye­zetet súrolja. — Kultúrterem ez? — kér­di. ' Fenét áz . : . ' raktár*. , gabonaraktár .. . Hetek óta nem tudok egy gyűlést ösz- szehívni, mert nincs férőhely. Egyelőre azt sem tudom, mi­kor ürül ki, az viszont bizo­nyos, hogy utána takargat­hatom és festethetem újra az egészet. Mindez csupán azért van így, mert a Terményfor­galmi Vállalat csigalassúság­gal veszi át, s szállítja el a gabonát. Mindössze egy embe­re van, s az is négy község­ben — Tinnyén, Perbálon, Tö­kön, Zsámbékon — látja el a gabonaátvételt, ami azt je­lenti, hogy hol ide, hol oda utazgat, feltart bennünket a munkával, arról nem is szól­va, hogy ugyanazt a gabonát kétszer kell megfogni és zsá­kokba szedni. Először a gép­nél, másodszor az átvételnél. Kérdezem: miért így takaré­koskodik az emberekkel a Ter­ményforgalmi Vállalat, miért kell minden évben elhúzni az átvétel idejét? Miközben az elnök kifaka- clását hallgatom, magam is elismerem, van abban igaz­Nincs munkaerőhiány! Eredményességi munkaegységre/ szedik az asszonyok a paradicsomot. A paprika is jó termést igér. Brünner Ruöolfné büszkén mutatja a jól fejlett cecei paprikát, amely saját munká­ját is dicséri. A Sziget Gyöngye Tsz nemcsak a kertészetre fektet súlyt. A boci-„napköziben?’ szépen gyarapodik az állatállomány. (Győri felv.) ,XXXXXXXXVXXXXXXXXNVsXXXNX-<xXXXXWXXX\NXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXWXXXXXVvXXXX Kölcsönkéri motorral — halálos baleset Az egyik gödöllői kisiparos­hoz kipróbálásra adták be a Sütőipari Vállalat oldalkocsis motorkerékpárját. Tele kérte kölcsön ismerőse, Gergely László, aki a gépet tovább­adta barátjának, Tarnovszky Endrének. Tarnovszky meg­ígérte. hogy a motorkerék­párt azonnal visszaviszi. Ehe­lyett ő is barátokat hívott, a 18 éves Kroneroff Lászlót és ia 17 éves Várfalvi ; ./"dort.- \ r ­Motorozni mentek a kerepes; műútra. De nem sokáig tar­tott az öröm, Tarnovszky a nagy sebességgel haladó mo­torkerékpár felett elvesztette uralmát és teljes sebességgel egy villanyoszlopnak rohant. A mentők mindhármukat a Szabolcs utcai kórházba vit­ték. ahol Tarnovszky rövide­sen meghalt. A két másik fiú is súlyos sérüléseket szenve­dett. « v y ! X ■» S ■ ■■ ' Egyenletesen fejlődik a zsámbéki Új Élet Tsz ság, amit mond, a Termény­forgalmi Vállalat illetékesei­nek valóban gondolkodniok kell azon, a jövőben mikép­pen tudnák jobban megszer­vezni a munkát. Aztán, amikor látom, hogy az elnök hangulata valame­lyest enyhül, "•'megkérdezem: tulajdonképpen, mikor végez­tek a csépiéssel? — Augusztus 10-én — fele­li. — S az eredmény? — Elég jó. Búzából a hol­danként] betervezett 10 má­zsa helyett 10.64, tavaszi ár­pából 8 helyett 15 , zabból 8 helyett 10.51 mázsás átlagter­mést éi'tünk el. Tervünket csupán az őszi árpából nem tudtuk teljesíteni, de az itte­ni kiesést az egyéb termény­féleség eredménj-eivel pótolni tudjuk. Nagyon szép például a kukoricánk és a cukorré­pánk, s különösen kiemelkedő a négyzetesen vetett silókuko­ricánk, melyből holdanként a tervezett 150 mázasa helyett 300 mázsás termést várunk. — Hát egyéb területen mi újság? — Elkészítettük féléves mérlegünket. Ebből kitűnt, hogy örvendetes a fejlődés az állattenyésztés területén is. Fél évi tervünk például 79 darab volt, ezzel szemben 86 tehenünk van. A 210 ezer li­teres évi fejési tervünkből fél­évkor 127 ezer litert teljesí­. tettünk. Anyakoca állomá­nyunk szintén meghaladja a j féléves tervben előírt meny- j nyiséget, hízófél eségbol pe-i dig az egész évre betervezett I 454 darabból eddig 226 dara-i bot értékesítettünk, s a tervi szciz szazstlekos teljesítéséhez \ szükséges hízónak való álló-: mány a rendelkezésünkre áll. i Jól állunk a baromfitenyésztés; terén is. Eddig 10 ezer csibét! értékesítettünk, s jelenleg más: 2 és fé] ezer csibénk van. j amely ugyancsak hamarosan í piacra kerül. — Jelenleg mi a legfonto-l sabb munka a termelőszövet- \ kezeiben? : ~ tovább folyik az országos első díjat nyert őszibarack termésünk szüretelése és ér­tékesítése. Az öt hold termő barackunkra tervezett száz mázsából eddig több, mint öt­ven mázsát adtunk el. Ezenkí­vül teljes gőzzel halad a tarló­hántás. Ezen a munkán mos­tanában állandóan nyolc trak­tor dolgozik. Az ötszázhatvan katasztrális tarlónkból már ; mindössze csak 100 hold a : szántatlan. a. k. i \ <■ : |A foíoriporfer a Sziget Gyöngye Tsz-ben Szigetszenlmártonban 1030 holddal az idén alakjait aiefl < : Sziget Gyöngye Tsz. A ráckevei járásban a múltbadl gli\voj ; kertészei. A szigetszentmártoniak az idén 13 ho'faon í nek paradicsomot, hat holdon paprikát és zöldséget. A “s* i megyei MÉK által biztosított paradicsom-vetőmaggal : elégedettek: a nemrég nemesitett új magyar pa ; tát, a „Budai korai”-t nagyüzemi termelésben elsők Között ők ; termelik. ízre, színre és a hozamot illetően felveszi a verseny1 ; az új magyar paradicsom a híres bolgár Heterózis bison fajta- val is. Biológus expedíció indult » Velencei tóra A Magyar Tudományos Akadémia tihanyi bioló­giai kutatóintézetének mun­katársai a Balaton, a Fcr. tö-tó vizsgálatával egyidö- ben expedíciót küldtek a Velencei-tóra. A kutatócso­port szakemberei felmérik a gyógyhatású viz élővilá­gát, mintákat. vesznek a nádasokból, alkotóelemeik­re bontják a tófenéken levő iszapot. Az expedíció a Veleneci-tóra legjellem­zőbb parányi rovarokról hoz mintákat a tihanyi la­boratóriumba. A vizsgála­tokkal az idén elkészül­nek. Megkezdődött a második nemzetközi borverseny A Mezőgazdasági Múzeum román pavilonjában a nemzet­közi borversenyben részvevő országok boraiból kiállítást is rendeznek. A Mezőgazdasági Múzeum vajdahunyadvárí román ter­mében kedden ünnepélyesen megnyitották a második bu­dapesti nemzetközi borver­senyt. Borbás Lajos, a Föld­művelésügyi Minisztérium szőlő- és gyümölcstermesztő-i si igazgatóságának vezetője beszédében hangsúlyozta,i hogy az összesen huszonhárom országból benevezett nyolc- százhuszonhét féle bor a világi szőlőterületének körülbelüli nyolcvan százalékát képvi- i seli. Elmondotta, ennek a bor-i versenynek célja, hogy a leg-: jobb. a legnemesebb borok az egészséges kereskedelmi kap­csolatok révén, mindazokba az országokba eljuthassanak, ahol az éghajlati viszonyok nem kedvezőek a bor előállí­tására. Szükségesnek látszik to\Tábbá. hogy az egyes orszá­gok a borok választékát to­vább bővítsék, s így teljeseb­ben kielégítsék a fogyasztók igényeit. Ezekután dr. Rakcsányi László egyetemi tanár, a nemzetközi bíráló bizottság el­nöke ismertette a verseny sza­bályzatát. a bírálat sorrend­jét. a rangsorolásra kerülő borok minősítésének módját, az értékcsoportokat és díja­kat, majd próbakóstoló után a nemzetközi bíráló bizottság megkezdte tizenegy napos munkáját. NAGY ÚT — Igen, sokatj segít. Gyakran itt j van. ^ Dollá nyi Sándor % állja a sarat. Sőt/} mi több: ősszel is-'} kólára küldik. } A nemrég még'} tarai KISZ-tit-'} kár, aki kicsit'} tapasztalattá- '} nul, kicsit bi-'} zonytalanul intéz-'} te a KISZ ügyeit. nagy utat tett í meg. Ma már'} jártasán, sok ta-'} pasztalattal be-'} szél a KISZ-veze-í ,rrr V tosegvalasztások ^ előkészületeiről, a'} kongresszirs előtti í feladatokról. Né-'} hány hónap alatti felnőtt a felada-j tokhoz. Az elv-i társi. türelmes. ^ szerelő segítés ha-'} tására. ^ Sági Ágnes / aggodalmak. Igaz, akadtak zökke­nők. Előfordult, hogy rosszuleseti valami, egy-két dolog nem tet­szett Jakus elv­társnak. De: azon­nal szóltunk egy­másnak, meri megfogadtuk: mindig szemtől- szembe beszélünk, bármi mondani­valónk van. Ezt azóta is betartjuk. Jakus elvtársiól sokat tanulhatok. Szívesen segít ne­kem. Éppúgy, mint a járási párt- bizottság. A járási párt­bizottságon ezt mondják: — A Dollányi- gyerek? Egészen jól belejött! Jól dolgozik. A községi KISZ- alapszervezelek­ben is dicsérték. — Először fél­tem. Féltem, mert más egy község és más egy egész járás életébe be­leszólni. Míg Tú­rán KlSZ-titkár voltam, azalatt is követtem el bak­lövést. Nem bíz­tam ezért eléggé magamban — meqállom-e he­lyem a járásnál ; — 'mondja Dolli- ; nyi Sándor, az I aszódi járási KISZ i bizottság függet- \ lenített munka- \ társa. ; — Aggódtam. \ miképpen dolgo- \ zunk együtt Ja- \ kus József K1SZ- j titkárral. hiszen í ő régi. tapasztalt elvtárs. Féltem. \ nem lesz-e türel- } metlen? \ — Ma már csak. '' emlékek ezek az !

Next

/
Thumbnails
Contents