Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-12 / 163. szám

ÚJABB NÉGY LAKÁS Végezzük el időben a tarlóhántást! Áz aratást eddig 72 száza­lékban végezték el tsz-eink, de a tarlókat csupán 20 szá­zalékban szántották fel, pe­dig a felülvetéseket és a la­za, homokos területeket is leszámítva, mintegy 50 szá­zalékát kell a gabonaveté­seknek felszántani. A tarló- hántást sokan felesleges ki­adásnak tartják. Ú9y vannak vele, hogy ráérünk azzal. Nem gondolnak arra, hogy a gabona Maratásakor annak árnyékoló hatása megszűnik, s a talaj gyors kiszáradásnak indul. Ezt a kiszáradást aka­dályozza meg a tarlóhántás, mely 5—15 centiméterig por- hanyóan tartja a talajt, megszünteti a párolgást, a sót felszívja és raktá­rozza a kisebb-nagyobb nyári csapadékot is. Ezenfelül elősegíti a tarló­maradványok elbomlását és az elhullott gyommagvak ki­kelését. A talajbaktériumok- nak is kedvező létfeltétele­ket biztosít, amivel a talaj beérését előmozdítja. Ezzel szemben a felszántatlan tarló felülete kemény, nagy a pá­rolgási veszteség, a lehulló csapadék lefolyik róla, ked­vező feltételt nyújt a gabona­kártevők elszaporodására,, de gátolja a hasznos baktériu­mok tevékenységét is. A tarlóhántás értéke a ga­bona-aratógépek szaporo­dásával mind nagyobb jelentőségűvé válhat, mert a gép**k magasabb tarlót hagynak, mint a kézi kasza, s így a talaj tápanyag­készletét is jobban gazda­gítják — különösen ha a bom­lásukat nitrogén-műtrágyával segítjük elő. Nincs tehát e fontos tálajmunka halogatá­sára semmi ok, csak a jövő évi termés eredményeit csök­kentjük vele. Nem lehet az sem ok, hogy nincs elég erőgép vagy mun­kagép. A tavaszi szántást idejében el tudták végezni termelőszövetkezeteink, s az­óta a gépállomás és a tsz-ek is több erő- és munkagéppel gyarapították talajművelő erőiket. A feladat tehát az, hogy az aratás után a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb utána 10 nappal minden tarló fel legyen szántva, s fogas­sal, hengerrel lezárva. Erre a munkára alkalmas az eke és az egy-két irányú tár­csa is. A rendszeresen gyomtala- nított és mélyen művelt te­rületeken ajánlatos a mély­szántás. Ez teljesen pótolja a tarlóhántást, sőt megfelelő 'felszíni ápolás esetében nél­külözhetjük a keverőszántást is, amely csökkenti a terme­lési költségeket. Ne hagyják tehát termelő- szövetkezeteink a tarlókat ki­száradni, hanem az aratást kö­vesse nyomban a tarlóhántó gép, hogy jövőre a már táb- lásított területeken még na­gyobb lehessen a termésho­zam. György Endre V Kevesen tudják... í ... hogy a moszkvai homo- y noszov Egyetem 250 méter ^ magas épületében 18 ezer diák íj tanul és 112 lift biztosítja a 4, gyors közlekedést. ... hogy a tengerben 8 millió ötszázezer tonna arany halmo­zódott fel, amelyet az esők, fo­lyóvizek mostak ki a földből. ... hogy a világ legritkább bélyege az egycentes brit- guayanai bélyeg, amelyből csak egy példány maradt fenn. Értéke százezer dollár. Még ebben a hónapban birtokba veszik a lakók a Kecske­méti úti (Ungvári-kertben álló) állami beruházásból épült négylakásos bérházat. Foto: Dobnik. íi\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\w.\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\vw.\\\\\\w.' Fagy előtt kiültetett paradicsom, gyepkockában előnevelt uborka Látogatás a MÉH telepén kívánják eredményesebbé ten­ni. A MÉH Vállalat helyi te­lepe — noha munkaerőhiány­nyal küszködik — a tervtelje- sítés' érdekében vállalja a hul­ladék háztól való elszállítá­sát. Egy lovaskocsival há­rom dolgozó végzi ezt a munkát. A naponta mozgatott anyag mennyisége eléri a 360. —400 mázsát is, de a napi át­lag 80—90 mázsa, ami igen­csak tekintélyes mennyiség. Sokan még most sem isme­rik fel a hulladókanyag — használhatatlan vasedények, rongy, papír — felhasználásá­nak jelentőségét. Ezek meg­győzésére hadd álljon itt egy szám: 693 000! Igen, eny- nyi forintnyi hulladékot ér­tékesített ebben a félévben a MÉH nagykőrösi telepe. N. É. Amikor szombaton éjjel Mátrafüredre indultam, alig néhány lélekkel találkoztam, míg a vasútállomásra kiértem. Bezzeg, ott már nagy nyüzsgés volt, hiszen a Mészáros János nevét viselő őrsvezetőképző csapat 21 tagja, s rajtuk kívül még a kocséri pajtások is vá­rakoztak a vonat indulására, természetesen szüleikkel együtt. A vezetőképző csapatnak csaknem fele két hetet tölt Zamárdiban, ahol a társadal­mi munkával épült Pest me­gyei Úttörőtábor fogadja őket az abonyi, ceglédi és a váci pajtásokkal együtt. Kéthetes, kellemes üdülés közben „szak­mai képzést” kapnak. Ősszel, az új iskolai év megindulása, és az eredményes vizsga után ezek a pajtások szakavatott vezetői lesznek majd egy-egy őrsnek. Nehéz volt a búcsú az állo­máson, mert akadt néhány pajtás, aki először vált el hosszabb időre a szüleitől. Egyik-másik pajtás a ké­nyelmes hátizsák helyett ha­talmas, nehéz bőröndöt ci­pelt. Bencsik Rózsi még a tan­góharmonikáját is elvitte. Itt a zsúfolt szerelvényen nem sok helyük volt, de Cegléden már kényelmes új kocsiba szálltak át. Szegő Panni, az egyik ifjú­vezető meséli, hogy a három kocséri pajtás náluk töltötte az éjszakát. Édesanyja látta meg őket az utcán, s miután meg­kérdezte tőlük, hogy hova akarnak menni, közölte velük, hogy Panni lánya is odautazik az éjszaka, és meghívta őket. Milyen jó lenne, ha nagyon sok szülő így segítené az út­törőmozgalmat! A táborbaindulók július 22- én valószínű valamelyik esti vonattal térnek haza. Addig is jó táborozást és főleg jó időt pajtások! Berényi István Öt év alatt közel 3 és félmillió forint beruházás Alig néhány hete vitatta meg a városi és megyei tanács végrehajtó bizottsága a helyi­ipari vállalatok második öt­éves tervjavaslatát, így a Fa­áru- és Dohányzócikkgyórtó Vállalatét is. A faárugyár a városi tanács ipari-műszaki osztályával együtt az építkezésekről és a gépi berendezésekről részletes beruházási és fejlesztési prog­ramot dolgoz ki. E két beru­házás 3,4 milliót tesz ki a jö­vőre induló ötéves tervben. A vállalat leleményességén múlik, hogy a 3,4 milliót ho­gyan használja majd fel. A vezetőség azon iparkodik, hogy minél többre jusson. A házi építőbrigádokkal, például két­ezer annyit tudnak létrehozni, mint különben, ha idegenekkel végeztetnék a munkát. A jó­váhagyott összeg minél jobb kihasználására társadalmi munkát is szerveznek. — Szó — Az állami gazdaságok nagy­üzemi kertészetében az idén új munkamódszereket alkal­maztak a korai szántóföldi zöldségtermesztés fokozására, ötszáz holdra még a várható tavaszi fagyok előtt, április 15-e és 20-a között kiültet­ték a paradicsompalántákat. Április végén, amikor megjött a fagy, földtakarással óvták meg a növényeket. A taka­rást gépi erővel végezték. Az új módszer mindenütt be­vált és a taksohyi, a török­bálinti, a héki, a balatonúj- helyi, a kömyei, valamint a bodakajtori nagyüzemi ker­tészetekből már az elmúlt hé­ten útnak indították az első kisebb szállítmányokat a pa­radicsomból. A hűvös időjá­rás most késlelteti a termés érését, de ha jönnek a meleg napok, ezek a kertészetek több vagon paradicsomot adnak naponta exportra és hazai fogyasztásra. Több állami gazdaságban szedik már a szabad földön termesztett uborkát is. A gazdaságok ugyanis több mint kétszáz holdon gyep­kockákban előnevelt palán­tát ültettek ki. A tapasztala­tok annyira kedvezőek, hogy jövőre már csak gyepkocká­ban előnevelt palántákat használnak az uborka ter­mesztésénél. A palántanevelő telepeket a kora tavaszi hónapokban paprikatermesztéssel haszno­sították. Üveg alól eddig öt­százezer paprikát értékesítet­tek. Első nz állam iránti kötelezettség A Terményforgalmi Vállalat raktárai frissen meszelve, fer­tőtlenítve várják az idei első gabonaszállítmányokat. Azaz, hogy már nem is várják, ha­nem folyamatosan telítődnek a beérkező gabonával. A legelső szállítmány szom­baton délelőtt a Dózsa Terme­lőszövetkezetből érkezett. Két­százötven mázsa búzát adtak át a vállalatnak. A Dózsa Tsz után a Petőfi és az Arany Já­nos tsz jelentkezett nagyobb mennyiségű szerződéses sör- árpa-rakománnyal, s az új he­tet tegnap reggel ugyancsak az Arany János Termelőszö­vetkezet nyolc-fogatos szállít­mánya nyitotta meg. Száz má­zsa rozsot és 50 mázsa búzát egyenesen a kombájnszérűről hoztak be, hogy tárolási gond­jukon így is segítsenek. Miaumthi — AZ EDDIGI jelentősebb szállítások mellett most 62 ezer darab exportpaprikát adott át a MÉK Vállalatnak szerződés keretében a Petőfi Termelőszövetkezet. Az ebből származó bevétel hozzávetőle­gesen 80 ezer forint. SPORTHÍR A Ceglédi Vasutas csapatával játszott vasárnap szezonvégi mér­kőzést a Naevkőrösi Kinizsi lab­darúgó-csapata. A játék a körösi fiúk 5:0 arányú vereségével vég­ződött. — A JULIUS 1-ÉN meg­nyitott Petőn Tsz elárusító helye naponta átlagosan há­romezer forintot forgalmaz. Szombaton és vasárnap re­kordforgalom volt: két nap alatt mintegy 11 ezer forint értékű zöldség- és gyümölcs- féle fogyott el. Ez a nagy forgalom természetesen az állandó friss és bő választé­kú áruellátásnak köszönhető. — MINTEGY 30 EZER hektoliter tejet vásárolt fel az év első felében a tejüzem. iA termelőszövetkezetek az el- ímúlt évben 11 százalékát ad- iták az összes tejmennyiség­nek. Idén jelentős növeke­dés tapasztolható. Idáig a begyűjtött tej 23 százalékát a tsz-ektől vásárolták. — BEFEJEZŐDÖTT a bor­sószezon a konzervgyárban. Összesen mintegy 327 va­gonnal vásároltak fel, eb­ből 21 vagonnyit a MÉK Vál­lalatnak továbbítottak érté­kesítés céljából, a többit do­bozos, illetve üveges kon- zervnek dolgozták fel. ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek: Tamás Mihály segéd­munkás és Róka Eszter leánya: Ibolya Erzsébet: Hatvani Sándor tejüzemi munkás és Kopa Eszter Mária fia: Ervin Ede: Lencse La­jos segédmunkás és Belesik Mar­git segédmunkás fia: Lajos; Vár- konyi Albert tsz-földműves és Szűcs Judit alkalmi munkás leá­nya: Agnes: Dobos Béla vasutas és Juhász Anna fia: Lázár: Bakó István tsz-dolgozó és Kaszap Varga Eszter leánya: Eszter. Házasságot kötöttek: Iván Ist­ván tanító és Tószegi Agnes Má­ria: Szőke József asztalossegéd és Király Klára. Molnár Balázs vas­esztergályos és Bodri Balog Ilona Julianna. Meghaltak: Tenyeri Jánosné Fa­ragó Teréz 60 éves; Szívós Amb- rusné Palásti Eszter 67 éves: Do­bos Lázár 1 napos: Héjjas Ba- lázsné Pap Erzsébet Etelka 44 éves. Rozsdás vaslemezek, ócska edények, ormótlan vasdara­bok egymás hegyén-hátán. Az egyik sarokból papírhulla­dék kandikál ki a ponyva alól, a másikban kiselejtezett, valamikor fehérre mázolt vas­ágy. Megtalálható itt min­den, amit egy hulladékgyűjtő telepen csalt el lehet képzel­ni. Évente mintegy 7500 má­zsa hulladék fordul meg ezen a telepen. Az ember nem is gondolná, hogy a mi kis városunkban ennyi ócska­vas és egyéb lim-lom halmo­zódik fel. De a telep ve­zetői — noha 160 százalékra teljesítették féléves tervüket —, nem elégedettek. Nagyobb átvevőhelyet szeretnének, és még nagyobb forgalmat. Ki­csi az udvaruk a tárolásra, de úgy érzik, ez nem lehet aka­dálya annak, hogy a jövőben még több hulladékot vegye­nek át. Legfeljebb sűrűbben kell majd a vasútra szállí- tani, de amíg nem kapnak: nagyobb telket, ez is megöl-: dás. Nemcsak a tárolás, de a szállítás szempontjából is ér­demes lenne áthelyezni ezt a ■ telepet a Rákóczi úton levő j szövetkezeti felvásárló-fiók; helyére, amelynek forgalmaj sokkal 'kisebb, így megfe- \ lelő lenne neki a Szolnokij úti telep is. Ilyenkor ' a harmadik ne- : gyedév első felében csökken a felvásárlás, mert az iskolák kiesnek a gyűjtésből. Folya- i matosan csak a konzervgyár és a DÁV KISZ-szervezete szállít nagyon szép eredmény­nyel. Eddig a konzervgyár 30 ezer forint értékű, a DÁV pedig 12 ezer forint értékű vas-, papír- és cseréphulladé­kot adott át a MÉH-nek. A telep dolgozói azon igye­keznek, hogy minden elfekvő hulladékanyagot, elsősorban vasat, felvásároljanak. Fontos dolog ez, különösen a nyers- vas-import csökkentése miatt. Ezen a téren elsősorban a la­kótelepi hulladék felvásárlá­sa okoz gondot. A szocialis­ta szektorral ugyanis szer­ződést kötött a telep, a lakó­telepi ócskavas felvásárlását viszont vasgyűjtő hónapok­kal és jutalmak kitűzésével y % Ezúttal Nagykőrös régi hír- £ lapirodalmát mutatjuk be, ke- $ letkezésének történetét ismer- £ tétjük. Maga Tóth József, leg- $ első újságunk szerkesztője szá- ‘íj molt be erről a „Nagy-Kőrös” í, 1893. december 3-i számában % „A helyi hírlapok és a nyom- 4. da” címmel. I * J: „Ennek az újságnak a megter % remtése nem is ment olyan ne- hezen, mint azt sokan gondol- $ ták volna, azok után a próbál- ^ gatások után, miket régebbi í időben a körösi fögymnasium % és tanítóképző intézet néhány 4/ lelkes és „irodalomra áhíto- zó” professora elkövetet egy újság „kieresztése” végett. $ A jeles Király Pál, akinek £ azóta felvitte isten a dolgát... % váltig szerette volna már kö- % rösi professor korában, ha lett volna egy helyi újság. A % szintén jeles és hírneves dr. % Kiss Áron kiváló tanügyi író. ^ és még többen beszélgettek 4 egy helyi lap megindításáról, de hát tudja isten miért, csak nem lehetett azt nyélbeütni. Persze, még akkor nyomda sem volt __” „ ... Egyszer beállított hoz­zám egy kedélyes arcú úr s bemutatta magát hogy ő Ot- tinger Ede nyomdász Makó­ról ... és itt nyomdát akar ál­lítani, de csak úgy, ha egy he­tilapot is indítunk. Dr. Ballagi Mór ajánlásával jött ide (nem is olyan rossz ajánlat volt), Ádám Gerzson fögymnasiumi igazgatóhoz utasíttatva, aki két szerkesztőnek való embert ajánlott. Az egyik dr. öreg János akkori körösi, most deb- reczeni tanár, jeles tudós és író, a másik én voltam. Mindket­ten szerénykedtünk, hogy a másik legyen a szerkesztő. Ha­nem aztán mégis énrám esett a körülmények „szó többsége" s én lettem az első nagykőrösi lap édesapja az Urnák 1878-ik évében. Müven lelkes gyüitő- komvévi" alakulj és aztán mi­lyen kevés gyűjtőív került vissza. De amelyik aztán visz- szaérkezett, az ugyancsak be­csülettel kitett magáért. Szegény V. Faragó Balázs ügyvéd kollégám és felejthe­tetlen barátom (elesett a brecs- kai ütközetben 1878. szept. 17- én) egymaga 104 előfizetőt gyűjtött a lapra, melynek első számát még kézi sajtóval nyomtuk a városháza mellett levő Máté-féle ház piczinyke helyiségében, amelybe még a szerkesztő is alig fért be téli­kabátban. Hanem mikor az el­ső számot nyomtuk, akkor mégis bámulatos sokan befér­tünk oda. Ott volt az egész nyomdaszemélyzet (3 tag), az egész szerkesztőség (1 tag) és az első számnak vagy húsz tiszteletbeli külső munkatársa. (Bizonyos voltam benne, hogy egyik sem fog dolgozni.) Mindenki írt vagy korrigált egy-két sort az első számban és mindegyik nyomott egy-egy keveset a kézigéppel a szegény úiságon, mely még így. elgyö­törve is boldog lehetett, mert nem vittek még olyan diadal­lal győztes hadvezért a kaszi­nóba, és a vendégfogadóba, mint mi ezt az újságlapot, csi­nálandó „magnu, áldomást”, mely azt gondolom, eltartott vagy másfél napig. Még a mu­zsikus czigány is mind elolvas­ta, akkor éjszaka az első szá­mot .. „ ... Az 1885. év közepén Gu- body Sándor szerkesztése és nehány tanár közreműködése mellett „Nagykőrösi Lapok” czim alatt egy ellen lap in­dult, de ez nem egészen egy évi fennállás után megszűnt. Ez idő alatt az én lapomat Czegléden nyomattam, mivel az ellen lapot Ottinger Ede, az én vidám, de akkor haragos képű nyomdászom adta ki. Ez évi május hóban pedig megindult az új, a második kö­rösi újság „Nagykőrösi Hír­lap” czim alatt, „ipar. keres­kedelmi, gazdasági és társa­dalmi” érdekek szolgálatára. Ifj. Takács Imre és Pláger Gyula fiatal patriótáim, mint: szerkesztők neve alatt, Pláger: és Társai ezég laptvlajdonos- ', sága és kiadása mellett....” : ★ Ha hozzá vesszük még ezek- i hez a Nagy-Kőrös tréfás mel- i léklapját, a kis „Csíptetőt”, ak- \ kor beszámoltam városom hír- \ lapirodűlmáról... Tóth József ; A legrégibb helyi újságunk történetéből Irány: Balatonzamárdi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents