Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-10 / 162. szám

CEGLÉD, ALBERTIRSA, CEGLÉDBERCEL TÖRTEI ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE

IV. ÉVFOLYAM, 162. SZÁM

1960. JÜLIUS 10. VASÁRNAP

Javul a lakosság piaci áruellátása

A Magyar Szocialista Munkáspárt városi bizottsága és a városi tanács végrehajtó bizottsága július 5-én tárgyalta a város mezőgazdasági termékeinek piaci árusításának problémáit, valamint a MÉK munkáját.

Megállapították, hogy a piaci felhozatal á tavalyi — hasonló időszakhoz képeit lényegesen emelkedett, s az árak normálisnak mondhatók. Néhány gyümölcsfélénél a kedvezőtlen időjárás termés- kiesést, az áraknak a normálisnál magasabbra való fel- emelkedését eredményezte. A piaci árak kialakításánál felmerült aránytalanságok egy árösszehangoló bizottság létrehozását tették szükségessé. A bizottság a városi tanács kereskedelmi osztályának vezetőjéből. a MÉK helyi vezetőjéből a Rákóczi. Kossuth és a Lenin tsz képviselőiből áll.

Feladata, hogy a piaci napok előtt a várható kereslet és kínálat, az eladók és a fogyasztók érdekeinek összehangolásával kialakítsa a reális árakat.

A jövőben ezeket az irányárakat a piactéri táblán rendszeresen feltüntetik.

A termelőszövetkezetek elárusítóinak a fizetését is egységes szintre hozták, mert az eddigi mérési eltérések miatt viták voltak.

A két végrehajtó bizottság megállapította, hogy a földművesszövetkezeti elárusító- hely mellett további öt termelőszövetkezeti elárusítóhelyet kell biztosítani.

Cegléd termelőszövetkezeti várossá alakulása kedvező változást, jobb áruellátást eredményezett idáig. Biztos, hogy a fejlődés egyre számottevőbb lesz — már a közeljövőben is.

— b —

TANULJUNK MEG KULTURÁLTAN KERESKEDNI

Az állami kereskedelem és a föld-szöv. hálózat boltjai napról napra szebbék, modernebbek. A kirakatok csillognak, a boltok ragyognak a tisztaságból. Az áruk változatosak és egyre gazdagabban elégítik i fogyasztók igényeit.

A boltvezetők, bolti dolgozók egyre többet foglalkoznak elméletben is, a kiszolgálással, vevőszolgálattal, az áru gondosabb, szebb elhelyezésével. A kereskedelmi tanulókat az MTH-iskola tanfolyamain képezik ki. Egyszóval mindent elkövetünk azért, hogy kereskedelmünket kulturáltabbá tegyük.

Kovács Mária elvégezte jelesen az általános iskola nyolcadik osztályát és felvételre jelentkezett a Kecskeméti Közgazdasági Technikum kereskedelmi tagozatára.

J- Mondja, maga valóban kereskedő akar lenni? Hiszen jeles bizonyítvánnyal magát a gimnáziumban is nagyon szívesen látnák. Később mehetne egyetemre is.

— Kereskedő akarok lenni. Nagyon megszerettem ezt a szakmát. Tetszik tudni, nem volt nehéz megszeretni. Édesapa az Élelmiszer Kisker. Vállalat föqifenöre, édesanya pedig a sportbolt vezetője. Mindketten régi kereskedők. Igazán nem volt nehéz mellettük megszeretni a szakmát.

— Maga is pult mögé kívánkozik?

— Ha kell. odaállok a pult mögé is. De nem ez a célom. Hiszen ha csak ez lenne, akkor beléphetnék tanulónak valamelyik boltba és két év alatt felszabadulnék. El akarom végezni a technikumot. Meg akarom tanulni a legmagasabb fokon a kereskedelem elméletét a beszerzéstől az értékesítésig, a bolti adminisztrációtól a könyvelésig. Munkámat biztosan boltban fogom kezdeni, de képesítésemet figyelembe véve biztos, hogy végleges helyem a központi irányításban lesz.

■— Nehéz volt a felvétel?

— Nem! Mindenre megfeleltem és felvettek.

— Havonta mennyibe kerül a tanulása?

— Egyelőre havi háromszázötven forint. De ha megtartom a jeles színvonalat, akkor már félévtől kezdve havonta százharminc forint.

— Gratulálok, kislány a felvételéhez és biztos vagyok abban, hogy fél év múlva gratulálni fogok a jeles bizonyítványhoz.

Rik.

Árdrágító, spekuláns üzéreket lepleztek le pénteken

Pénteken reggel 6 óra körül budapesti kereskedők lepték el a piacot, s vásárolták teherautószámra az árut. A vásárolt mennyiség 11 óra felé már elérte a 8 teherautó mennyiséget.

Köztudomású — mondja Re- vuczky Gyula, a városi tanács kereskedelmi felügyelője —, hogy Ceglédről almát nem szabad kivinni, mert Cegléd export terület. Ez annyit jelent, hogy saját szükségletére mindenki vásárolhat almát, de vi- szonteladásra csak a MÉK-nek van joga. Ugyanakkor a magánkereskedőknek felvásárlási jegyet kell adni az áruról, hogy ezzel ellenőrizhessék tevékenységüket. Nos mind a két rendelkezést megszegték Gyapjas László Budapest, XX. kér. Ősz Szabó János 47., Egri Péter Budapest, VIII. kér. Bródi Sándor u. 30. b. és Pék Sándorné Budapest, XX. kér. Hunyadi tér 21. sz. alatti lakosok. Az almát elkobozták tőlük, a többi árút most még kivételesen elvihették, de figyelmeztették őket a felvásárlási jegy használatára, s természetesen ügyüket átadták a szabálysértési hatósághoz,

Érdemes gyógynövényt gyűjteni

„Fűben, fában keresd az orvosságot“. Több ezer éves ez az okos tanács, melyet az emberiség hosszú tapasztalatai alapján fogalmazott így meg.

A gyógynövény-gyűjtésnek ilyenformán nagy múltja van.

Cegléden és a járásban Volter Géza földművesszövetkezeti felvásárló végzi a begyűjtés nehéz feladatát. Kérdésünkre a következőket válaszolta.

— Környékünkön a legelső és leggyakoribb gyógynövény a kamilla. Évente 100—150 mázsát gyűjtünk be. (Az idén sajnos, elfagyott és az eredmény kb. 15 mázsa volt.) Átvételi ára nyersen kilogrammonként két forint; Papsajtlevélből körülbelül tíz mázsát vettünk át, cicfarka- virágból három mázsát, olaj- falevélből 15 mázsát, szappangyökérből 70 kilót. A nyári gyűjtés lezáródott, következnek az ősziek: a Veronikafű, gyermekláncfű, ökörfarkkóró, a különféle gyökerek, édesgyökér, mályvagyökér, fekete nadálygyökér, ibolyagyökér, kankalingyökér, macskagyökér begyűjtése. Utánuk következnek a bogyók: csipkebogyó, galagonya, boróka és bodzabogyó.

Legnagyobb keletje lenne a legértékesebb gyógynövényünknek, az anyarozsnak. Ezt a hasznos gyógynövényt már jövőre rendszeresen termelni fogjuk.

Nem szabad elfeledkezni a mákgubóról sem, mely a gyógyszergyártásnak egyik nélkülözhetetlen anyaga.

A gyógynövényeket nyers állapotban vesszük át. A gyűjtőknek semmi dolguk a kezeléssel, szárítással, ezt mind mi végezzük.

Érdemes megemlíteni néhány szorgalmas gyűjtő nevét. Például Kecskés Kálmán törteid gyűjtő csak kamilláért 600 forintot kapott. Radies Kálmán többféle növényt szedett és ezért több mint 1000 forintot vett fel. Márián Jánosné, ceglédi lakos is jóval többet keresett ezer forintnál.

Érdemes tehát mindenkinek ezzel foglalkozni és főleg mindenki jegyezze meg az átvétel pontos címét: Kazinczy utca 36.

Rik.

SZÁZEZER VÁLYOG

Hírét hallottuk annak a nagyszerű építkezésnek, mely a Bákóczi Tsz területén folyik és a nyáron százezer vályogot vernek ott.

Amikor felkerestük őket, a férfiak javában vágták az agyagot, hordták a vizet, a töreket, az asszonyok pedig szorgalmasan tüzeltek a kon- dérok alá. .

A nagy család Lajosmizsé- ről jött és huszonnégy tagból áll. Erőteljes férfiak, fürge asszonyok. Mindannyian vályogot vernek. Még a gyereTízéves Sztálin város

Tíz éve annak, hogy a pan- telei fennsíkon, a kukorica- táblák között megkezdődött egy új, szocialista város kitűzésének munkája. 1000 szovjet mérnök közreműködésével készült tervek alapján épült fel a Dunai Vasmű és Sztálin- város.

Napról napra, évről évre nő, erősödik új, szocialista városunk. mely idém ünnepli létesítésének első évtizedét. A jubileumi események kiemelkedő, központi rendezvényére július 17-é.n kerül sor, amikor felavatják az új, meleghengerműt. Ez a létesítmény hazánk legnagyobb ipari objektuma, mely a hengerelt áruk tömegét fogja népgazdaságunk számára biztosítani.

Ünnepségekre meghívjuk a ceglédi dolgozókat is, mert őket is várja az új, szocialista város.

Jöjjenek Sztálinvárosba.

(A különvonat 50 százalékos kedvezménnyél indul.)" ' ^ "

Jeleiitkeani lehet a vasútállomáson.

Városi tanács v. b., Sztálinváros

POSTÁNKBÓL

mely reméljük, szigorú büntetést ró a rendelet megszegőire,

Kerepeszki Mihályné Pilis, Attila út 55. sz. alatti lakos „nagyon szegény” asszony. Mindössze három és fél hold szőlője, másfél hold földje, három tehene, s egyéb aprójószága van. Gazdasága után őstermelői igazolványt kapott.

Az igazolvány azonban nem kereskedésre, hanem saját termékeinek eladására szól. Társadalmi ellenőrök leplezték le ezt a spekulánst is. A Jókai út

2. sz. alatt gyűjtötte a baromfiakat. Kiállt az utcára, s mielőtt a baromfi a piacra jutott volna felvásárolta. De nemcsak ő az egyetlen. Reméljük, az illetékes hatóságok elveszik a kedvét a további üzérkedéstől.

Valamennyiünk érdeke, hogy piacunkat minél olcsóbbá tegyük. Ennnek egyetlen módja az, hogy nem engedünk spekulánsokat garázdálkodni. Ha ilyet tapasztalunk, azonnal jelentsük az illetékeseknek, mert csak így tudjuk elérni, hogy városunkból eltűnjenek a spekulánsok és le tudjuk szorítani az árakat a kívánt mértékre — mondotta befejezésül Re- vuezky elvtárs.

— timi —

Lapunk június 25-i számában a „Szerkesztőség postájából” címmel közöltük Szűcs Ferencné ceglédi lakos panaszos levelét.

A Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi vállalattól a következő levelet kaptuk válaszként:

„Az ügyet kivizsgáltuk és megállapítottuk, hogy a húsbolt vezetője helytelenül járt el és a rendelkezésére álló

húsféleségből nem a vásárló kívánságának megfelelő húsféleséget juttatta.

Ezért a bolt vezetőjét írásbeli figyelmeztetésben részesítette a vállalat igazgatója és elrendelte a boltvezető számára a vásárlók felé a legudvariasabb formában történő kiszolgálást és a rendelkezésre álló választék biztosítását,’“

Kovács Sándor

ügyintéző

Látogatás Okos László festőművésznél

A város felszabadulása alkalmából kiírt pályázaton Okos László „Hídépítés” című képét találta legjobbnak a bizottság.

Ebből az alkalomból, habár kissé megkésve, új műtermében kerestük fel a mestert. A látogatót a szokott látvány fogadja. Féligkész képek, festőállvány, eldobált tubusvégek, ifjúkori festmények mindenfelé.

Okos László az akvarell művésze, az impresszionista irányzat követője, mely meglátszik a sok színben pompázó képein, ahol nemcsak a színek, hanem az alakok művészi megrajzolása is magával ragadja a nézelödöt.

Bizber Ágoston tanításai mellett bontogatta szárnyait az akkor még dunántúli festő. Később az Alföldre került, de képeinek első része még a dunántúli tájak szépségét idézi, majd mint az Alföld szerelmese a Tisza környékét járta. Mégis a legjelentősebbek a Cegléd környéki tanyák képei. Különösen megragadó a „Cséplés” című olajfestmény.

Szereti a portrékat is. Nemrég Vermes Andrásról festette „A pivázó paraszt” című kévét. Vermes bácsi sűrűn felkeresi barátaival a mestert, s salát kévét itt mutatja be barátainak.

De nemcsak ő bejáratos a

mesterhez_ Parasztasszonyok is jönnek hozzá képet rendelni.

Közben Csöpi. a család sze- mefénye édesapját bíztatja... Mutasd meg a bácsinak az „öreg számadó juhász”-t. Valóban művészi piktúra, szinte kilép a keretből. Vgy érezzük, mintha a Hortobágy közepén lennénk.

Majd kiállításokról, tárlatokról beszélgettünk.

— Decemberben lesz gyűjte. menyes kiállításom a helyi múzeumban — mondotta a mester. — Jelenleg a Dél-Pest megyei festők kiállításán állítottam ki néhányat a legutóbbi képeim közül. Ilyenek: „A Szabadság tér télen”, „Hídépítés” stb.

— Milyen tervei vannak a jövőre nézve?

— A nyáron sokat járok ki a tsz-ekbe. s a munkáról, az emberekről akarok festeni. Szeretném megörökíteni az új utat választó parasztembert. Benyomásaimról vázlatot készítek, s azok után készítem ólait estményeimet.

Közben esteledik Még egy utolsó pillantást vetek a képekre. s elköszönök Okos László festőművésztől azzal, hog'll nagyon eredményei alkotó munkát kívánok neki a jövőre.

— Kecskeméti Mihály —

Lakatos István: Ne higgye senki, hogy könnyű munka a vályogverés.

kék is az agyagot „tapossák”.

Lakatos István a csoport vezetője. Fiatal ember. ElsőItt kezdődik a munka. Lakatos György és István a vályogverő nőkhöz szállítják a megdolgozott sarat.

ötven forintot kapunk ezer darabért. Ezért kiverjük a vályogot, kiszárítjuk, majd ötvenes vagy százas kúpokba rakjuk.

— Hát akkor maguknak sok pénzük lehet — kérdeztem tőle.

— Meg is kell azért keményen dolgozni. Mi, férfiak már reggel két órakor vágjuk és keverjük a sarat. Mire az asz- szonyok úgy öt-hat óra felé felkelnek, akkor már nekiáll- hatnak a verésnek. Ez ugyanis az ő dolguk, no — meg a mosás, főzés is. Nem monBaranyi Ferencné és Lajtos György né verik a vályogot.

nek jár a munkába, őt illeti az első szó ...

— Lajosmizseiek vagyunk mindannyian. Tavasszal, amikor már hétszámra süt a nap, „felvállalunk” egész nyárra való verést és amíg az idő engedi,

csináljuk is.

— Napszámban?

— Nem! Mi csak teljesítményben dolgozunk. Kétszáz*"Y:, •

Id. Lakatos István: Szeretünk mi dolgozni kérem...

dóm, szépen keresünk, dehát van ennek a munkának rossz oldala is. Nehéz. Meghúzza az ember derekát. A sár hideg és könnyen reumás lehet az ember. Dolgozni sem lehet állandóan. Ha hideg van, azért nem, ha esik, azért nem. Ha szél fúj, akkor sem dolgozunk, mert a szemünkbe hordja a töreket.

— Hogy tudnak annyit keresni, hogy a következő nyárig elég legyen?

— Dolgozunk mi télen Is. Az asszonyok napszámban Lajosmizsén, mi pedig már évek óta a kispesti Vörös Csillag Traktorgyárba járunk. Magkészítők, formázok és öntők vagyunk. De van közöttünk már olyan is, akit átképeztek vasesztergályosnak.

■— És mégis eljön nyáron vályogot verni?

— Hogyne jönne, kérem! Hát nem fér rá egy kis nyaralás a téli munka után?.;.

(Szöveg: Rossi Károly.

Foto: Opauszky László)

— 320 MÁZSA, két vagon- nyi búzát indított útnak az elmúlt napokban a Termény- forgalmi Vállalat a budapesti Gizella Malomba, amit szombaton ünnepélyes keretek között vettek át. Az első szállítmányt a Vörös Csillag és a Táncsics termelőszövetkezet adta.

— A DÓZSA NÉPE Termelőszövetkezet a hét végére tervezte az aratás befejezését. Szombatig 20 hold rozsot, 200 hold ősr.i árpát, 50 hold tavaszi árpát, 200 hold búzát arattak le. A visszamaradt 300 hold őszi búza aratását egy kombájn, egy aratógép és szükség szerint kaszások végzik.

— JÓL HALADNAK a termelőszövetkezetben a másodvetések is. A Hunyadi Tsz 209 felszántott holdjából 50 holdra vetettek muhart és kölest.

— A FAIPARI KTSZ 7 dolgozója, a Csemői Állami Gazdaság KISZ-szervezetének 20 tagja vesz részt ma a Kecskemét—Cegléd—Keszthelyre induló kiránduláson.

— HÉTFŐN délig befejezik az aratást a Hunyadi Termelőszövetkezetben. A 336 hold búza. 70 hold rozs. 221 hold őszi árpa utolsó betakarítási munkálatait végzik.

— HÁROM zárt, lovas kenyérszállító kocsit kapott a sütőipari vállalat. A kocsikat Budapestről kapták, átfestésük után kerülnek forgalomba. Ezekkel a kenyérszállítás sokkal higiénikusabb lesz.

— A HULLADÉKGYŰJTŐ VÁLLALAT 1,44 forintot fizet egy kilogramm szárított barackmagért. Minden meny- nyiséget átvesznek.