Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-10 / 162. szám

I960. JŰLIUS 10. VASÄRNAP Ahová az ember néz: üveg és vasbeton ÚJ FŐVÁROS, AHOL MÉG CSAK A KÖZHIVATALNOKOK LAKNAK Lapozzuk fel a Pest megyei Hírlap május 8-i számát és a nyolcadik oldalon rövid be­számolót olvashatunk arról az új, gigászi kísérletről, amely Brazíliáiban folyik napjainkban. Juscelino Ku- bicsek, Brazília elnöke 1955­nök azf új brazil fővárost egységesen hipermodern vá­rosnak építse fel. És ápri­lis 21-én Kubicsek elnök valóban meg is nyitotta az új fővárost, amely majdnem az ország közepén, 940 ki­lométerrel Rio de Janeirótól, Antik város templomának romjai Afrikában. Keletnémet tudósok legutóbbi expedíciójuk során készítették ezt a felvételt. ben elhatározta: örök em­léket állít elnökségének és elrendelte, hogy 1960. ápri­lis 21-én új fővárost nyitnak meg, amelyet a „semmiből” építenek fel öt esztendő alatt. A dátumot azért vá­lasztotta, mert 1500-ban, ép­pen április 21-én szálltak partra Brazíliában az első portugál gyarmatosítók. Amikor májusban cikkünket írtuk, még nem álltak ren­delkezésünkre képek a Bra­zília nevet viselő új főváros kissé fan.jasíífÜSUSnák ható, épületeiről. Azóta már ezek is megérkeztek, úgy gondol­tuk, nem árt 'képekkel il­lusztrált beszámolót írni a már azóta élő,, új fővárosról. Mert ez végre is mégsem mindennapi dolog, nemcsak a városok történetében, de az építészet fejlődésében sem. Modem városok építése, sőt, városrészeké és főleg városrészeké, mindig prob­lémát okozott napjaink épí­tészeinek. Amikor Corbu­sier, a modern építészet aty­ja, megpróbálta Párizsban felépíteni újszerű üvegpalo­a régi fővárostól északnyugat­ra terül el. Olyan vidéken, ahol őt esztendővel ezelőtt még semmi sem volt. A terv maga nem új, már a brazil függetlenség kivívói gondolkoztak róla 1822-ben, a függetlenség kivívásakor. 1891- ben alkotmányba is foglalták a tervet, 1946-ban újra el­határozták az építkezést, ájn csupán 1955. október 3-án, Kubicsek elnöki beiktatóján foglalták rendeletbe az el­gondolást, amely most már meg is valósult. Az egységes városkép biztosítására egyet­len mérnököt, Oscar Nie- meyert bízták meg Lucio Costa tervei alapján az épít­kezéssel és a tervek realizá­lása után mi sem állt útjá­ban, hogy április 21-én Ku­bicsek elnök ünnepélyes kül­sőségek közepette adja át rendeltetésének Brazíliát, az új fővárost. Persze, ez a megnyitás ko­rántsem jelentette azt, hogy az új főváros mindjárt az a lüktető tempójú város lett, ami világvárosokat jellemez. Rio de Janeiro vagy Sao Paulo 3—3 millió lakosával szemben egyelőre még csak 30 000 közhivatalnok lakik fa­lai között és egyelőre nem is akarnak 500 000-nél több kezdhetik meg majd az or­szág iparosítását, amire el- r/ odázhatatlanul szükségük van, ha nem akarnak állandóan ? a kávéexport bizonytalan vi- ^ 1 ágpiaci helyzetétől függeni. ^ Az új főváros megalapításé- ^ val a brazil tőke új ipari ^ vállalatai találnak majd ott- ^ hont maguknak az ipar meg- “ teremtését lehetővé tevő bá- r nyák vidékén és ebben rejlik $ az új főváros gazdasági je- ^ lentősége. $ Mindez persze még jövő £ csak, egyelőre felépült az ^ alap, megtalálja a helyét a í 30 000 közhivatalnok, de ? óriási tempóban építik a száz méter széles körutakat, ^ mintegy 400 kdométemyi $ autóutat terveznek és ezt fel- ^ építeni, ha egyelőre csak 500 ^ ezer ember részére is — nem % csekély feladat. í És most nézzük meg első képünket, az antik afrikai város romokban megmaradt oszlopait, amelyeket az akkor még csak kőből építkező kor emelt, aztán a középkori egy­házi világból kilépő újkor hajnalán középkori stílusban emelt templommal és már mellette ágaskodó polgári há­zaikkal újkort jelentő Krak­kót. Ez volt a régi építészet. Krakkó képe mutatja a régi, patinás európai városok bel­városát. Mindkét építészet magán viseli korának anyagi feltételeit, társadalmi viszo­nyait. Aztán vessünk egy pillantást a modem turista­házra, kissé szokatlan alakjá­ra és csodálkózzunk el azon, a mondhatnánk áramvonalas templomon, amelyet az új brazil fővárosban, Brazíliá­ban emeltek. Ez az építészet magán vi­seli mindazt az anyagi le­hetőséget, amit a modern gyáripar az építészet szá­mára megteremtett, az üveg és a vasbeton lehetőségeit. Egységes, egysíkú, c: rád ámen - tes falak, előregyártott ele­mekből lehetséges „áramvo­nalas” épületek, betonutak és kissé az ipar által uralt vi­lágnak- megfelelő, néha gyárszerű épületek. A dísz helyét inkább a kényelem szempontja foglalja el és a gazdaságosság, vagyis az, hogy minél jobban kihasz­nálják a teret, amely — ép­pen a telekspekulációt meg­engedő kapitalista világban bs drága, sőt, egyre drágább. Máté Iván — Ne hagyd magad! — A. Csak egy kicsit izgatom, aztán kirántom a csónakból. Ha tovább folytatódik a je­lenlegi irányzat, „valódi’’ agg­legényeket lassan már csak a kiállításokon láthatunk majd. A nyugatnémet statisztikai hivatal' adatai szerint száz házasodási korban levő férfi közül ma már csak három marad örökre agglegény; 1910-ben még 100-ból 13 volt a megrögzött agglegények száma. A nőknél is javul a helyzet: az első világháború előtt a leányok 14 százaléka vénlány — Nem szereinek az oroszlán helyében lenni. ...? \ — Na hallod! Ennyi hajat dugjanak a számba...? (Komádi István karikatúrái) Ritkaságszámba mennek az agglegények maradt, ma már csak 5 száza­lék. Park — szerelmespárok részére Monte videóban a városi ta­nács külön parkot létesített szerelmespárok részére. A par­kot szögesdrótkerítés védi az illetéktelenek „behatolása” el­len. A két bejáratnál őrök vi­gyáznak, akik csak párokat engednek be, s a magányos sé­tálókat a közeli nagy városi parkba irányítják. Krakkó régi házai és tornyai a középkor vége és az újkor hajnala építészetének emlékét idézik. Mint az új brazil főváros legtöbb háza, ez a turistaszálló is lábakon nyugszik. Stílusa modern, sőt hipemmoűem. tóit, azzal a kifogással talál­ta magát szemközt, hogy egy régi város középkori, barokk meg empire palotasorát ‘ nem lehet megtörni új, modem vo­nalú üveg és vasbeton épü­letekkel. Ez stílustalan len­ne. Hasonló problémákat vet fel az építkezés minde­nütt. Nézzük csak meg mel­lékelt itestői képünket a régi Krakkóról és képzeljük el, milyen kirívó lenne eb­ben a középkor végét és új­kor hajnalát lehelő város­részben olyan modem temp­lom vagy turistaház, mint amilyet alábbi két képünk ábrázol. Más a helyzet egy új fővá­rossal és ez tette lehetővé, hogy Lucia Costa tervező és Oscar Niemeyer építészmér­Újszerű templom az új brazil fővárosban. Ez is elég szo­katlan valami, de határozottan érdekes megoldás. £ü VÍZSZINTES: 1. Mezőgazdasági í termékeket raktározó. 4. Etele fia ^ volt. 9. Vitás kérdésben döntést ^ hozó személy. 13. Például a Bala­lj ton. 14. Noé kikötőhelye volt. 15. j? A feje tetejére. 16. Ritka női név. & 18. Visszatorol? 19. Egykedvű sé- ■ tálás, gondokba merülve. 22. Ma- \ gához szólít. 23. Belügyminiszté- riumi rövidítés. 24. Bőven folyik. ^ ömlik. 25. Kedvelt virág és hang- ^ szer. 28. Falusi megszólítás. 29. A í szerelem istene volt a görög ök- Znél. 30. Holnapi _ németül. 32. T évedni emberi dolog, kormányzók címe volt. el. Letűnt társadalmi személyiség. 82. Kivá­lóak. FÜGGŐLEGES: 2. Követelem! 3. Francia báró. 4. C. Z. 5. Fürdő­hely. 6. Akárhány. 7. Latin sza­vakban „kettőst” jelent. 8. Tokaji specialitás. 10. Főleg nyáron fris­sít. 11. A Dunakanyar egyik neve­zetessége. 12. Angyal Tamás. 17. Női öltözék — ismert francia szó­val. 19. Brassó nagyobbik része. 20. A téli sport hazája Svájcban. 21. Fordított szamáreledel. 26. Bal­zsam. 27. A. N. 28. Autóalkatrész márka. 29. Olykor-olykor. 30. Ma­gyar Optikai Művek. 31. Magyar származású hires német festő (1471—1528). 33. Nélküle nincs oko­zat. 34. Méh termék. 37. A meg­emlékezés, kegyelet iele. 38. Ige- kötő. 39. Valami fölött egy csa­pásra más helyre iuttató. 42. Vi­lághírű olasz bűvész volt. 43. Mintha dróton rángatnák. 45. Ked­ves _ angolul. 47. Visnu össze­keverve. 49. ö. A. 50. Ugyancsak. 31...............-csuhaj. 52. Erőszakosan v iselkedik. 55. Tibeti háziállat. 57. Ahol az előbbi 'állat Is lakik. 60. Virágrész. Beküldendő, a rejtvényben sze­replő közmondás megfejtése i960, július 18-ig. A megfejtők között értékes könyveket sorsolunk ki. Az 1960. június 26-i számunkban közölt rejtvény helyes megfej­tése: „Szeretném megvásárolni az állatkertünk számára.” Könyvet nyertek: Szabó Erzsé­bet, Csemő. I„ 310/a. _ Szunyogh Ilona, Cegléd, in., Kisfaludy u. 24. — Magas Imréné. Budapest, VIII., MAV-telep 14/6. — Bódis Gyula, Üllő, Batthyány u. 8. _ E gressy Anna. Tápiőbicske.' Rákó­czi u. 86. — Danócz1 József, iuogy- kőrös, IV.. Arany János u. 36. — Győrffy IAszló, Gyömrő, Táncsfl«* M. u. 112. — Bazán János. Aszód, járási tanács. _ Szilágyvári Mar­git. Vác. Mária u. 23. — Pribék József, Gyál. Damjanich u. 96. A könyveket postán küldjük el. Van sütntvaldjukü! 34. Kitisztít. 35. Ybl Tamás. 36. Pénz- és súly- egység volt Babilóniában. 37. Sö­tétben bújkáló egyén. 38. Fedett utazókocsi a múlt századból. 40. C. G. 41. A fenyőfa termése. 43. Győgycukorka. 44. Óriási park Londonban, amelyben nagy gyű­léseket tartanak. 46. Csont _ la­tinul. 47. Becézett női név. 48. Cí­mer — szélek. 53. Egy népdalból Ismert utca. 54. Kívánság. 56. Tu­laj — pestiesen. 58. a bors belse­je. 59. Perzsiában a teljhatalmú lakost az üvegpaloták közé ^ telepíteni. Kissé olyan lesz £ a helyzete egyelőre, mint ^ Washingtoné, amely az USA j fővárosa ugyan, de a valódi í nagyváros továbbra is New'/ York. ^ Az új főváros megnyitásé- ^ val azonban más céU is el ^ akartak érni, minthogy em- ^ léket állítsanak Kuhicsek el- ^ nők Oirszáglásának. Arról is ^ szó van és talán erről van % szó elsősorban, hogy a brazil $ tőke végre megkezdje az ^ ország nagy belső kiaknázó- £ sót és egyetlen bevétele, a ^ kávé mellé odaállítsa az or- ^ szág hatalmas hasznot jelen- ^ tő bányatermékeit, amelyek? eddig kiaknázatlanul feküd-^ tek a föld mélyében, körül- ^ belül azon a belső vidéken, ^ ahol meet az új főváros % felépült. Ennek segítségével 4

Next

/
Thumbnails
Contents