Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-10 / 162. szám

196«. JÜLIUS 10. VASÁRNAP "kMívlan Új „gyógyítási eljárásokkal" meghosszabbítják pácienseik életét a gépek „belgyógyászai” a Diósdi Csapágygyárban A TMK-nak olyan szerepe van a gyárban, mint a kór­háznak. Csakhogy a TMK-mnű- helyekben nem embereket, ha­nem gépeket „gyógyítanak”. Itt is egyre inkább a „beteg­ség” megelőzése kerül elő­térbe. Ez a módszer a gépek eseté­ben is célravezetőbb. Meg­felelő. tervszerű karbantartás­sal sok baj megelőzhető, meg­hosszabbítható a gépek élet­tartama, ami a termelés folya­matosságát tekintve, fontos tényező; A Diósdi Csapágygyár TMK-műhelyében is fel­ismerték ennek fontossá­gát és újításokkal, ésszerű­sítésekkel igyekeznek száz százalékig eleget tenni az egyre (növekvő követelmé­nyeknek. Be'enyugodhattak volna ab­ba, hogy ,.szű'k a kapacitás”, többre nem futja erejükből, bővíteni kell, több munkás­kézre van szükség. Senki sem mondta volna, hogy nincs iga­zuk. Nem kifogásokat keres­tek. hanem munkához láttak. Hogy mennyire jó utat válasz­tottak. azt leginkább kezdeti, de jelentős eredményeik bizo­nyítják. A legelső jelentős ered­ményt a javításra behozott és szétszedett gépek alkatrészei­nek lefényképezése jelentette. Azt megelőzően a szétszerelt gépek alkatrészeit megszámoz­ták és összerakásnál a számo­zás szerint végezték az össze- ’rakást Az új módszerrel lényege­sen könnyebb a szerelők dolga, mert az elkészített fényképeken minden két­séget kizáróan látja a sze­relő, hogy melyik alkat­résznek hol a helye és milyen sorrendet kell al­kalmazni a szerelésnél. Amióta ez a módszert hasz­nálják, nem fordul elő, hogy hibás szerelés miatt ismét szét kell szedni a gépet, s ez idő­megtakarítással jár. tehát azt jelenti, hogy minden gép gyor­sabban kerül vissza a termelő munkába. . I \ Az első sikert azóta két má­sik követte. Az egyik a javí. tandó gépalkatrészek „lemor- zsolásának” gépesítése. Azelőtt ezt a munkát kézzel végezték. Napokig tartott így. A lelemé­nyes emberek megtalálták a megoldást. Üzembe helyeztek egy használatlanul heverő mosóberendezést, amellyel mindössze tíz perc alatt végez­hető el ugyanez a feladat. Ki­számították, hogy ezzel az el­járással harmincszorosával csökkentették az átfutási időt. , A másik új rendszer is je­lentős. Lényege abban áll. hogy míg azelőtt kézzel hántol­ták a javítandó szerszám­gépek csúszófelületeit, ezt a munkát azóta nagyrészt gépesítették. Ezeket a csúszófelületeket ugyanis eigy köszörűgépen elő­köszörülik. s így mér csak egészen finom hántolást kí­ván. Az említett három jelentős ésszerűsítéssel és a sók-sok apró, de jelentős új módszer­rel máris elérték, hogy túltel­jesítették tervüket. Jelentőségük van ezeknek az eredményeknek a Diósdi Csapágygyár jövőjét illetően. Az elkövetkezendő években megduplázódik a gyár terme­lése. Egyre több bonyolult auto­mata és félautomata répet állítanak munkába. A gyár mérnöke, technikusai maguk is egyre több célgépet konstruálnak és adnak át a műhelyeknek. Ilyen például az a szalag egyengető és dara­boló félautomata gép. amely- lyel a csapágykosaraikat készí­tik. Ezzel a géppel 185 ezer forintot takarítanak meg az idén; Jól tudják ezt a Diósdi Csapágygyár TMK-üzemének dolgozói és vezetői. Ezért min­den igyekezetükkel azon fára­doznak, hogy a kezdeti sikere­ket tovább gyarapítsák, hogy valamennyi gép „egészségét” hosszú időre biztosítsák és hogy a „beteg” is minél rövi- debb idő alatt „gyógyultan” hagyhassa el a „kórházat”. F. I. 40000 hektoliterrel több tejet adná az idén a Pest megyei termelőszövetkezetek és egyéni gazdaságok, | mint az elmúlt évben Pest megye termelőszövet­kezeteiben és egyéni gazdasá­gaiban ez idő szerint 75 000 szarvasmarhát tartanak. Az állomány fele fejőstehén. A községek idei termelési ter­veiben a tejtermelés nagy­mértékű fokozása szerepel az első helyen. A termelőszövet­kezetek és az egyéni gazda­ságok az állatszaporulatból és vásárlásokkal év végére 90 000-re növelik a szarvas­marha-létszámot. Ezzel egy- időben növekszik az értékesí­tésre kerülő tej mennyisége: az év végéig Pest megyében összesen mintegy 40 000 hek­toliterrel több tejet közfogyasztásra, mint az el-| múlt esztendőben. A tejter-í melést az állatlétszám emel- í kedésén kívül főként a hoza-< mok növelésével fokozzák. A ? tapasztalatok szerint a kor-J szerű nevelési módszerek és ^ a helyes takarmányozás tér-^ hódításával ebben az észtén-^ dobén tehenenként átlagosan ^ 200 literrel növekszik a tej- ^ hozam. Ily módon nemcsak | az állami kereskedelemnek ^ adnak jóval több tejet, ha-^ nem a szabadpiacon is jelen- í tősen növekszik a Pest me-| gyei tej- és tejtermék-felhő-^ zatal. á Határjárás - tanulságokkal A termelőszövetkezetek megszilárdításának gondja ma az egész országé. A szocializmus alapjainak lerakása, az ipar és a mezőgazdaság egyensúlyának megteremtése, de mindenekelőtt az ország kenyerének biztosítása függ attól, hogy termelőszö­vetkezeteinkben jól haladjon a munka, a tagság és a vezetőség a gazda felelősségével végezze dolgát. A felelősség azonban nemcsak az övék. Osztozik benne a tanács, amelynek — kü­lönösen a termelőszövetkezeti községekben — legfontosabb feladata, hogy ellenőrző, irányító, segítő tevékenységével az el­sőszámú közérdek rangjára emelje a szövetkezet boldogulását A Gödöllői Járási Tanács ebben a szellemben munkálko­dik, ezt igyekszik meghonositani az alája rendelt helyi taná­csoknál is. , A minap, hogy bekopog­tam Gyetvai József, a járási tanács vb-elnöke szobájába, éppen véget ért a megbeszélés, amelynek tárgya az aznapra tervezett „szövetkezeti közsé­gek ellenőrzése” volt. így esett meg, hogy a tervbe vett inter­jú helyett csatlakoztam a két­tagú „brigádhoz”. — Folyik-e ma más közsé- gekben is ellenőrzés? — kér­dettem indulás előtt. — Igen, valamennyi község­ben. Ez a mai is egy közös akciónk a járási pártbizottság­gal — válaszolta a járási ta­nács elnöke. — Legutoljára miJéor volt ilyen átfogó ellenőrzés? E kérdésre a „brigád” má­sik tagja, Ihászi József, a párt­Elet az életen (Gábor Viktor felv.) A szökőkútnál. A kicsinyek óvónői felügyelettel cukrászdába járnak fagylaltozni. Egy derűs arc a sok közül. A tóparton. (MTI foto, Bereth Ferenc felv.) Látogatás a fóti Gyermekvárosban Több mint kétszáz óvodás korú kicsi is van a nagyobbak mellett a fóti Gyermekvárosban. Az ő életükről ad pilla­natképeket képriportunk. — No, akkor nézzük meg, mit mutat a határ képe — in­dítványozza Gyetvai József. Valamennyien fellcerekedünk. Én magam a tsz elnökével tar­tok. Ö hallgat, én meg azt fi­gyelem, hogy a „brigád’’ tagjai mit szólnak a látottakhoz. Fel­érve a ikőkereszthez, messze belátni a határt. Jobbról ku­korica-, balról burgonyatáblák virítanak. Valóban nem lehet mondani, hogy a tsz elma­radt volna a munkával. Ez a véleménye Gyetvai és Ihászi elvtársnak is, bár szinte egy-: szerre jegyzik meg: — Hogy meglátni a kukori­catáblán, hogy egyéni korában ; milyen volt a gazda!... — j Mindketten arra a 'különbség- \ re utalnak, amelyet az egybe- \ szántott kis parcellák termése | mutat. Erősebb, bokrosabb tő- ] vek az egyik sávban, satnyáb- \ bak, sárgábbaSk a másikban. \ Abban azonban valamennyien \ megegyeznek, hogy a gabona \ várakozáson felül szép. — Őszi árpából tíz-tizenkét ■ mázsa átlagtermésünk igérke- i zik — jegyzi meg az Vj Elet í elnöke. — Azelőtt a valkói át- í lag hét mázsa 'körül járt. Elhaladunk a lucematáb-l Iák mellett. A növényzet dús, \ szívderítő látvány a hozzáértő j szemnek. Ugyanez nem mond- \ ható el a kapás lucernáról, \ amelynek termése a nagyon I értékes, exportunkban is elő- \ kelő helyet elfoglaló magot \ adja. Galybó elvtárs úgy látszik \ kitalálta gondolatainkat, hi- \ szén a látottakról egyetlen i megjegyzés sem hangzott el. I t — Igaz, ez satnya. De ha ha- j marosan Il<ap néhány jó esőt, \ már az idén szüretelünk belő- > le ... Ha csak jövőre, akkor j kétszer annyit ad. Már jó másfél órája járjuk \ a dűlőket. A tapasztalatok iga- í zolják a tanácselnök „referá-: tumáf’. Jólesik, hogy így van,! de még jobban tetszik az, aho- í gyan a járási tanács, valamint \ a községi tanács elnöke ön-; kéntelenül is „vizsgázik” élőt- : tem. Gyetvai elvtárs hozzáértő ; kérdéseivel vagy véleményé-; vei, Galybó elvtárs pedig az-f zal, ahogyan beszél. Tábla he- \ lyet „táblánk”-at mond, sző- \ vetkezet helyet szövetkeze- \ tünk”-et, megoldódik .helyetti „megoldjuk”-at. Ezenkívül is i sok apró jelből tapasztaltam, i hogy mennyire eggyéforrott a \ szövetkezet örömeivel, gond- i jaíval. A tsz-elnök szerint, fele i idejét köztük tölti. í Minthogy Vallcó szövetkezeti % község, úgy gondolom, ez az i időbeosztás nem éppen rossz ^ arány... ^ András Endre í. bizottság mezőgazdasági osztá­lyának vezetője felelt: — Körülbelül egy hónappal ezelőtt. Elindultunk. Valkó „véget érni nem aka­ró” hosszú utcájában teremtett lélekkel sem találkoztunk, s ezt — tekintettel a nagy dolog­időre —, jó jelnek vettük. Azt viszont szerencsének, hogy Galybó András tanácselnököt hivatalában találtuk. Félre is vonultunk nyomban, hogy a határjárás előtt tőle is tudako­zódjunk a munkák menetéről. — Hogyan állnak a növény­ápolással? — Elég jól. — Na, nézzük részleteseb­ben. Mennyi burgonyájuk van? — Négyszázhatvan hold, En- ínek kapálása befejeződött. í — Megvolt mind a két ka- f palás ? I — Meg. Géppel is, kézzel is. \ így kerül sorra a icuko- ! rica, a cukorrépa, a takar- \ mányrépa, a paradicsom és vé- fgül a mák. Valkó tanácselnöke tmind a holdak számáról, mind 'fa bevégzett vagy még elvég­ezendő munkák helyzetéről ha- 'ttározottan, pontosan „referál”, f Fejből sorolja az adatokat, 'fnem jön zavarba a részletkér- } déseknél sem. Ahogy mondani \ szokták, otthon van a témá- \ ban. ; Szóba jön az aratás is. Eköz- \ ben a patronáló üzem képvi- ' selőjeként váratlanul megér- \ kezik a Ganz Árrammérő- ígyár pártbizottságának titkára, '■ Somogyi elvtárs. Az iránt ér- ! deklődik, hogy mennyi ember \ kell az aratáshoz. Amint elő­sző nap hallotta, nagyobb ará- fnyú segítségre van szüksége a ! községnek. ( Galybó tanácselnök elcsodál- } kozik. f — Honnét veszik a? elvtár- ; sak? í — Az agronómus telefonált... } — Köszönjük, nem kérünk \kívülálló segítséget. Csak azo- j kát, akik idevalósiak ... \ Mondjuk, csütörtökre enged­jék el az üzemből. í Még az utcára sem érhetett fa távozó, tempósan beballag a í szobába Juhász József, az Uj i.Elét deresedő fejű elnöke. Mi most a legfontosabb | Bagón ? i Az, hogy minden szem ga- í bona a magtárba kerüljön. p Az aratás már megkezdő- ^ dött, de gyorsítani kell az ^ ütemet. Ezért a községben tj lakó munkások, párt- és ál- ^ lami funkcionáriusok, önkén- íj tes rendőrök, a kiszesekkel és íj a többi fiatallal együtt százan^ bejelentették a Vörös Csillagé Tsz vezetőségének, hogy va- £ sárnap beállnak aratni. v.

Next

/
Thumbnails
Contents