Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-10 / 162. szám

196«. JÜLIUS 10. VASÁRNAP

"kMívlan

Új „gyógyítási eljárásokkal" meghosszabbítják pácienseik életét a gépek „belgyógyászai” a Diósdi Csapágygyárban

A TMK-nak olyan szerepe van a gyárban, mint a kórháznak. Csakhogy a TMK-mnű- helyekben nem embereket, hanem gépeket „gyógyítanak”. Itt is egyre inkább a „betegség” megelőzése kerül előtérbe.

Ez a módszer a gépek esetében is célravezetőbb. Megfelelő. tervszerű karbantartással sok baj megelőzhető, meghosszabbítható a gépek élettartama, ami a termelés folyamatosságát tekintve, fontos tényező;

A Diósdi Csapágygyár TMK-műhelyében is felismerték ennek fontosságát és újításokkal, ésszerűsítésekkel igyekeznek száz százalékig eleget tenni az egyre (növekvő követelményeknek.

Be'enyugodhattak volna abba, hogy ,.szű'k a kapacitás”, többre nem futja erejükből, bővíteni kell, több munkáskézre van szükség. Senki sem mondta volna, hogy nincs igazuk. Nem kifogásokat kerestek. hanem munkához láttak. Hogy mennyire jó utat választottak. azt leginkább kezdeti, de jelentős eredményeik bizonyítják.

A legelső jelentős eredményt a javításra behozott és szétszedett gépek alkatrészeinek lefényképezése jelentette. Azt megelőzően a szétszerelt gépek alkatrészeit megszámozták és összerakásnál a számozás szerint végezték az össze- ’rakást

Az új módszerrel lényegesen könnyebb a szerelők dolga, mert az elkészített fényképeken minden kétséget kizáróan látja a szerelő, hogy melyik alkatrésznek hol a helye

és milyen sorrendet kell alkalmazni a szerelésnél.

Amióta ez a módszert használják, nem fordul elő, hogy hibás szerelés miatt ismét szét kell szedni a gépet, s ez időmegtakarítással jár. tehát azt jelenti, hogy minden gép gyorsabban kerül vissza a termelő munkába. . I \

Az első sikert azóta két másik követte. Az egyik a javí. tandó gépalkatrészek „lemor- zsolásának” gépesítése. Azelőtt ezt a munkát kézzel végezték. Napokig tartott így. A leleményes emberek megtalálták a megoldást. Üzembe helyeztek egy használatlanul heverő mosóberendezést, amellyel mindössze tíz perc alatt végezhető el ugyanez a feladat. Kiszámították, hogy ezzel az eljárással harmincszorosával csökkentették az átfutási időt.

, A másik új rendszer is jelentős.

Lényege abban áll. hogy míg azelőtt kézzel hántolták a javítandó szerszámgépek csúszófelületeit, ezt a munkát azóta nagyrészt gépesítették.

Ezeket a csúszófelületeket ugyanis eigy köszörűgépen előköszörülik. s így mér csak egészen finom hántolást kíván.

Az említett három jelentős ésszerűsítéssel és a sók-sok apró, de jelentős új módszerrel máris elérték, hogy túlteljesítették tervüket.

Jelentőségük van ezeknek az eredményeknek a Diósdi Csapágygyár jövőjét illetően. Az elkövetkezendő években megduplázódik a gyár termelése.

Egyre több bonyolult automata és félautomata répet állítanak munkába.

A gyár mérnöke, technikusai maguk is egyre több célgépet konstruálnak és adnak át a műhelyeknek. Ilyen például az a szalag egyengető és daraboló félautomata gép. amely- lyel a csapágykosaraikat készítik. Ezzel a géppel 185 ezer forintot takarítanak meg az idén;

Jól tudják ezt a Diósdi Csapágygyár TMK-üzemének dolgozói és vezetői. Ezért minden igyekezetükkel azon fáradoznak, hogy a kezdeti sikereket tovább gyarapítsák, hogy valamennyi gép „egészségét” hosszú időre biztosítsák és hogy a „beteg” is minél rövi- debb idő alatt „gyógyultan” hagyhassa el a „kórházat”.

F. I.

40000 hektoliterrel több tejet adná az idén a Pest megyei termelőszövetkezetek és egyéni gazdaságok, |

mint az elmúlt évben

Pest megye termelőszövetkezeteiben és egyéni gazdaságaiban ez idő szerint 75 000 szarvasmarhát tartanak. Az állomány fele fejőstehén. A községek idei termelési terveiben a tejtermelés nagymértékű fokozása szerepel az első helyen. A termelőszövetkezetek és az egyéni gazdaságok az állatszaporulatból és vásárlásokkal év végére 90 000-re növelik a szarvasmarha-létszámot. Ezzel egy- időben növekszik az értékesítésre kerülő tej mennyisége: az év végéig Pest megyében összesen mintegy 40 000 hektoliterrel több tejet közfogyasztásra, mint az el-| múlt esztendőben. A tejter-í melést az állatlétszám emel- í kedésén kívül főként a hoza-< mok növelésével fokozzák. A ? tapasztalatok szerint a kor-J szerű nevelési módszerek és ^ a helyes takarmányozás tér-^ hódításával ebben az észtén-^ dobén tehenenként átlagosan ^ 200 literrel növekszik a tej- ^ hozam. Ily módon nemcsak | az állami kereskedelemnek ^ adnak jóval több tejet, ha-^ nem a szabadpiacon is jelen- í tősen növekszik a Pest me-| gyei tej- és tejtermék-felhő-^ zatal. á

Határjárás - tanulságokkal

A termelőszövetkezetek megszilárdításának gondja ma az egész országé. A szocializmus alapjainak lerakása, az ipar és a mezőgazdaság egyensúlyának megteremtése, de mindenekelőtt az ország kenyerének biztosítása függ attól, hogy termelőszövetkezeteinkben jól haladjon a munka, a tagság és a vezetőség a gazda felelősségével végezze dolgát. A felelősség azonban nemcsak az övék. Osztozik benne a tanács, amelynek — különösen a termelőszövetkezeti községekben — legfontosabb feladata, hogy ellenőrző, irányító, segítő tevékenységével az elsőszámú közérdek rangjára emelje a szövetkezet boldogulását A Gödöllői Járási Tanács ebben a szellemben munkálkodik, ezt igyekszik meghonositani az alája rendelt helyi tanácsoknál is. ,

A minap, hogy bekopogtam Gyetvai József, a járási tanács vb-elnöke szobájába, éppen véget ért a megbeszélés, amelynek tárgya az aznapra tervezett „szövetkezeti községek ellenőrzése” volt. így esett meg, hogy a tervbe vett interjú helyett csatlakoztam a kéttagú „brigádhoz”.

— Folyik-e ma más közsé- gekben is ellenőrzés? — kérdettem indulás előtt.

— Igen, valamennyi községben. Ez a mai is egy közös akciónk a járási pártbizottsággal — válaszolta a járási tanács elnöke.

— Legutoljára miJéor volt ilyen átfogó ellenőrzés?

E kérdésre a „brigád” másik tagja, Ihászi József, a pártElet az életen

(Gábor Viktor felv.)

A szökőkútnál.

A kicsinyek óvónői felügyelettel cukrászdába járnak fagylaltozni.

Egy derűs arc a sok közül.

A tóparton.

(MTI foto, Bereth Ferenc felv.)

Látogatás a fóti Gyermekvárosban

Több mint kétszáz óvodás korú kicsi is van a nagyobbak mellett a fóti Gyermekvárosban. Az ő életükről ad pillanatképeket képriportunk.

— No, akkor nézzük meg, mit mutat a határ képe — indítványozza Gyetvai József. Valamennyien fellcerekedünk. Én magam a tsz elnökével tartok. Ö hallgat, én meg azt figyelem, hogy a „brigád’’ tagjai mit szólnak a látottakhoz. Felérve a ikőkereszthez, messze belátni a határt. Jobbról kukorica-, balról burgonyatáblák virítanak. Valóban nem lehet mondani, hogy a tsz elmaradt volna a munkával. Ez a véleménye Gyetvai és Ihászi elvtársnak is, bár szinte egy-: szerre jegyzik meg:

— Hogy meglátni a kukoricatáblán, hogy egyéni korában ; milyen volt a gazda!... — j Mindketten arra a 'különbség- \ re utalnak, amelyet az egybe- \ szántott kis parcellák termése | mutat. Erősebb, bokrosabb tő- ] vek az egyik sávban, satnyáb- \ bak, sárgábbaSk a másikban. \ Abban azonban valamennyien \ megegyeznek, hogy a gabona \ várakozáson felül szép.

— Őszi árpából tíz-tizenkét ■ mázsa átlagtermésünk igérke- i zik — jegyzi meg az Vj Elet í elnöke. — Azelőtt a valkói át- í lag hét mázsa 'körül járt.

Elhaladunk a lucematáb-l Iák mellett. A növényzet dús, \ szívderítő látvány a hozzáértő j szemnek. Ugyanez nem mond- \ ható el a kapás lucernáról, \ amelynek termése a nagyon I értékes, exportunkban is elő- \ kelő helyet elfoglaló magot \ adja.

Galybó elvtárs úgy látszik \ kitalálta gondolatainkat, hi- \ szén a látottakról egyetlen i megjegyzés sem hangzott el. I

t

— Igaz, ez satnya. De ha ha- j marosan Il<ap néhány jó esőt, \ már az idén szüretelünk belő- > le ... Ha csak jövőre, akkor j kétszer annyit ad.

Már jó másfél órája járjuk \ a dűlőket. A tapasztalatok iga- í zolják a tanácselnök „referá-: tumáf’. Jólesik, hogy így van,! de még jobban tetszik az, aho- í gyan a járási tanács, valamint \ a községi tanács elnöke ön-; kéntelenül is „vizsgázik” élőt- : tem. Gyetvai elvtárs hozzáértő ; kérdéseivel vagy véleményé-; vei, Galybó elvtárs pedig az-f zal, ahogyan beszél. Tábla he- \ lyet „táblánk”-at mond, sző- \ vetkezet helyet szövetkeze- \ tünk”-et, megoldódik .helyetti „megoldjuk”-at. Ezenkívül is i sok apró jelből tapasztaltam, i hogy mennyire eggyéforrott a \ szövetkezet örömeivel, gond- i jaíval. A tsz-elnök szerint, fele i idejét köztük tölti. í

Minthogy Vallcó szövetkezeti % község, úgy gondolom, ez az i időbeosztás nem éppen rossz ^ arány... ^

András Endre í.

bizottság mezőgazdasági osztályának vezetője felelt:

— Körülbelül egy hónappal ezelőtt.

Elindultunk.

Valkó „véget érni nem akaró” hosszú utcájában teremtett lélekkel sem találkoztunk, s ezt — tekintettel a nagy dologidőre —, jó jelnek vettük. Azt viszont szerencsének, hogy Galybó András tanácselnököt hivatalában találtuk. Félre is vonultunk nyomban, hogy a határjárás előtt tőle is tudakozódjunk a munkák menetéről.

— Hogyan állnak a növényápolással?

— Elég jól.

— Na, nézzük részletesebben. Mennyi burgonyájuk van?

— Négyszázhatvan hold, En- ínek kapálása befejeződött.

í — Megvolt mind a két ka- f palás ?

I — Meg. Géppel is, kézzel is.

\ így kerül sorra a icuko- ! rica, a cukorrépa, a takar- \ mányrépa, a paradicsom és vé- fgül a mák. Valkó tanácselnöke tmind a holdak számáról, mind 'fa bevégzett vagy még elvégezendő munkák helyzetéről ha- 'ttározottan, pontosan „referál”, f Fejből sorolja az adatokat, 'fnem jön zavarba a részletkér- } déseknél sem. Ahogy mondani \ szokták, otthon van a témá- \ ban.

; Szóba jön az aratás is. Eköz- \ ben a patronáló üzem képvi- ' selőjeként váratlanul megér- \ kezik a Ganz Árrammérő- ígyár pártbizottságának titkára, '■ Somogyi elvtárs. Az iránt ér- ! deklődik, hogy mennyi ember \ kell az aratáshoz. Amint elősző nap hallotta, nagyobb ará- fnyú segítségre van szüksége a ! községnek.

( Galybó tanácselnök elcsodál- } kozik.

f — Honnét veszik a? elvtár- ; sak?

í — Az agronómus telefonált...

} — Köszönjük, nem kérünk

\kívülálló segítséget. Csak azo- j kát, akik idevalósiak ...

\ Mondjuk, csütörtökre engedjék el az üzemből. í Még az utcára sem érhetett fa távozó, tempósan beballag a í szobába Juhász József, az Uj i.Elét deresedő fejű elnöke.

Mi most a legfontosabb | Bagón ?

i

Az, hogy minden szem ga- í bona a magtárba kerüljön. p Az aratás már megkezdő- ^ dött, de gyorsítani kell az ^ ütemet. Ezért a községben tj lakó munkások, párt- és ál- ^ lami funkcionáriusok, önkén- íj tes rendőrök, a kiszesekkel és íj a többi fiatallal együtt százan^ bejelentették a Vörös Csillagé Tsz vezetőségének, hogy va- £ sárnap beállnak aratni.

v.