Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-09 / 161. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK* Gyűjtik az anyarozst Sződligeten $ A Herbária Vállalat KlSZ-szervezeténelc fiataljai önkéntes 8 munkában anyarozsgyűjtésre vállalkoztak Sződligeten. V AZ MSgMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁG A ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IV. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM ARA 50 FILLÉR /#'®®\196°. JÜLIUS 0. SZOMBAT Minden országgal kiépíteni a békés egymás mellett élésen alapuló kapcsolatokat Hruscsov sajtóértekezlete — Aláírták a szovjet—osztrák közös közleményt — A szovjet kormányfő hazaérkezett Moszkvába Tegnap, pénteken, helyi idő szerint 9,30 órakor a Balhausplatzon levő kormány palotában közös szovjet—osztrák közleményt írtak alá. A közleményt a szovjet kormány nevében N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, az osztrák kormány nevében J. Raab osztrák szövetségi kancellár és B. Pittermann, alkancellár írta alá. Hruscsov sajtóértekezlete a Concordia Klubban Tíz óra előtt néhány perccel a bécsi Concordia sajtóklubban megkezdődött Hruscsov sajtóértekezlete. A szovjet kormányfő R. Kalmárnak, a Concordia sajtóklub elnökének kíséretében érkezett a terembe, ahol hatszáz meghívott külföldi újságíró helyezkedett el. Hruscsov az elnöki emelvényen foglalt helyet, mellette Koszigin, a szovjet minisztertanács első elnökhelyettese, Gromiko külügyminiszter, Furceva művelődésügyi miniszter ült. A sajtóértekezletet E. Kalmár nyitotta meg. Megköszönte Hruscsovnak, hogy elfogadta a meghívást a sajtóértekezletre. Üdvözölte a szovjet küldöttség tagjait, majd méltatta a sajtóértekezlet jelentőségét. Rudolf Kalmár üdvözlő szávai után N. Sz. Hruscsov emelkedett szólásra: Ausztria érdeke: a semlegesség Elöljáróban ausztriai benyomásairól és azoktól a megbeszélésekről szólott, amelyeket az osztrák államférfiakkal, Schärf elnökkel, Raab kancellárral, Pittermann alkancellár- ral, Figl parlamenti elnökkel és más osztrák államférfiakkal folytattak. — Általában elmondhatjuk — hangsúlyozta Hruscsov —, hogy szívélyesen fogadtak bennünket Ausztriában. Meglátogattunk több ipari létesítményt és kulturális berendezést, nagyon sok érdekes és hasznos dolgot láttunk. Minden különbség ellenére, amely országaink között fennáll, sok olyasmi van Ausztriában, amiből tanulhatunk és a legkülönbözőbb területeken együttműködhetünk. Meg vagyunk halva attól a barátságtól és kedvességtől, amellyel az osztrákok fogadtak. Ezt.a kedves és barátságos fogadtatást úgy tekintem, mint az osztrák nép baráti érzelmeinek kifejezését a szovjet nép iránt. Meggyőződtünk arról, hogy az osztrák nép döntő többsége jól értékeli az osztrák állam semlegességét és kész az együttműködésre a Szovjetunióval és más országokkal a béke megőrzésére, Európa és a világ békéjének megerősítése érdekében. Az osztrák kormány és az osztrák ncp meg akarja őrizni semlegességét és ez megfelel Ausztria érdekeinek és az európai béke érdekeinek. — Önök bizonyára kíváncsiak, milyen eredménnyel jártak megbeszéléseink az osztrák kormánnyal. Közölhetem, hogy mélyreható eszmecserét folytattunk. Megállapodtunk, hogy tovább erősítjük a baráti kapcsolatokat Ausztria és a Szovjetunió között és tovább fejlesztjük gazdasági kapcsolatainkat is. Kifejeztük véleményünket néhány nemzetközi kérdésről is, amely a két országot érdekli. — Megbeszéléseink az osztrák vezető államférfiakkal aláhúzták a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttműködésének szükségességét. Biztos vagyok abban, hogy a szovjet nép és az osztrák nép elégedett lesz ezeknek a tárgyalásoknak az eredményeivel. — így lehetne összefoglalni ausztriai látogatásunk eredményeit. A szovjet kormány külpolitikai fő feladatát abban látja, hogy tovább fáradozzék a nemzetközi enyhülésért és azért, hogy minden országgal kiépítse a békés egymás mellett élésen alapuló kapcsolatokat. Ugyanakkor vissza kell verni az agresszív országok részéről jelentkező mindenféle kísérletet. Hruscsov beszédének végén saját nevében és a delegáció nevében a legmelegebb köszönetét fejezte ki dr. Schärf elnöknek, Haab kancellárnak, dr. Pittermann alkancellárnak és az egész osztrák népnek azért a baráti fogadtatásért, amelyben Ausztriában részesítették. Hruscsov rövid bevezető beszéde után válaszolt az újságírók kérdéseire. A Kurier főszerkesztőjének kérdése így hangzott: salzburgi beszédében kijelentette ön: a Szovjetunió nem nézné tétlenül, ha valaki megsértené Ausztria semlegességét. Milyen körülmények között tartaná megsértettnek Ausztria semlegességét, milyen eszközökhöz folyamodnék ebben az esetben a Szovjetunió? Amennyiben a Szovjetunió ilyen lépésekhez folyamodnék, kikérné-e az- osztrák kormány hozzájárulását? Hruscsov válaszában ezt mondotta: ez egy hipotetikus kérdés, mert feltételezi azt, hogy milyen körülmények között, milyen állam által, milyen módon történnék a semlegesség megsértése. Hogyan adhatnánk egész akcióprogramot, ha előbb a tényekről nem beszélünk. Azt azonban ismétlem, hogy nem nézhetjük tétlenül, ha valaki megsérti Ausztria semlegességét. De, hogy milyen lépésekhez fogunk folyamodni, természetesen az adott helyzet fogja befolyásolni. Olyan lépésekhez fogunk folyamodni, amelyeket szükségesnek tartunk. Dr. Schönherr, az APA hír- ügynökség főszerkesztője megkérdezte: akkor is megmarad-e a Szovjetunió a békás együttélés politikája mellett, ha valamilyen más elv erősebbnek bizonyulna a kommunizmusnál? Hruscsov válasza így hangzott: megint egy találós kérdés. Én kommunista vagyok és ezt végre szeretném bevallani önöknek, mielőtt elutazom Ausztriából. (Derültség.) Amióta Marx, Engels és Lenin megalkotta a marxizmus—leninizmus elméletét, nem akadt olyan tanítás, mely erősebbnek bizonyult volna a marxizmus—leninizmus- nál. (Taps.) A marxizmus—leninizmus tanítása már nemcsak az erejét bizonyította be, hanem minden megtörtént annak érdekében, hogy a munkás- osztály gyakorlatban is megmutassa e tanítás erejét. Ennek példáját láthatjuk a Szovjetunióban és a többi szocialista országban. Évről évre növekszik a szocializmus ereje. Ezek az országok egyre magasabbra emelik a szocializmus zászlaját és biztosan haladnak előre a kommunizmus felé. A győzelem a kommunizmusé lesz. (Taps.) A német kérdés» megoldása A DPA tudósítója azt kérdezte a szovjet miniszterelnöktől, mikor lenne elképzelhető véleménye szerint egy egész Németországot átfogó semlegesség? Hruscsov válaszában kijelentette: ha Nyugat-Német- ország és a Német Demokratikus Köztársaság kormányai megegyeznének» abban, hogy kinyilvánítják semlegességüket, ez nagy szerencse lenne a világ minden népének, és azt hiszem, hogy a világ valamennyi népe üdvözölné ezt a. nemes lépést. Ami minket illet,, üdvözölnők és tiszteletben tartanók ezt a semlegességet. Ez lenne a legfontosabb alapkő, amelyre felépülhetne a tartós európai béke és a világbéke. Ez rendkívül jelentős dolog lenne. Hadd mondjam meg: nem adjuk fel azt a reményünket, hogy eljön az idő, amikor ez a politika győzedelmeskedik. Ami pedig a Szovjetuniót illeti, a mi álláspontunk az, hogy helyesnek tartanók, ha minden katonai tömböt feloszlatnának, megszüntetnék a külföldi katonai támaszpontokat és minden idegen területen állomásozó csapatot visz- szavonnának a határokon túlra, s utána megegyeznénk a leszerelésben és a fegyverek megsemmisítésében. Ez lenne a legnemesebb lépés, amelyet az államok egyáltalán megtehetnének. Ez nemcsak elősegítené, hanem biztosítaná a világ békéjét. Shorr, az egyik amerikai televíziós társaság tudósítója a következő kérdést tette fel: — Miniszterelnök úr, ön minden pártkongresszushoz I A fiatalok szedik az anyarozst. A Herbária Vállalat TMK részlege anyarozsgyűjtő gépet szerkesztett. Képünkön Perutek Ferenc, Sütöri János és Gáspár József kezelik a gépet. % szokott üzeneteket intézni.} Milyen üzenetet küld a De-^ mokrata Párt jövő héten Los^ Angelesben összeülő kongresz-^ szusához? 6 Hruscsov válaszában kije-$ lentette: $ — Ügy vélem, a Demokrata^ Párt kongresszusa nem vár a^ Szovjetuniótól ilyen üzenetet,^ és ez logikus is, hiszen ^ ez a kongresszus, amely ^ Los Angelesben összeül, ^ valószínűleg elnökjelöltet ^ és alelnökjelöltet fog vá- ^ lasztani, tehát nem lenne tapintatos ^ dolog, ha e pillanatban bár-^ miféle kezdeményezéssel áll- V nék elő. Ezt bizonyos fokig 5 úgy értékelnék, mint beavat-s kozást az Egyesült Államok í belügyeibe. Mi tiszteletben ? tartjuk az Amerikai Egyesült^ Államok népét és azt hisszük,^ ennek a népnek nincs szük-^ sége a mi üzenetünkre, külö-^ nősen ebben a mostani jelen-^ tős pillanatban, amikor éppen ^ elnökválasztásra készül. í \ Adenauer és Ili tier í ? Ezután az egyik svéd új- ^ ságíró, utalva arra, hogy ^ Hruscsov tavaly lemondott a ^ skandináv országokban te- ^ endő utazásáról, megkérdez- ^ te, szándékában áll-e eset- ^ leg az idén megtenni ezt az J utat? — majd még egy kér- í dést tett fel azzal kapcsolat- j ban, hogy a mauthauseni ^ koncentrációs táborban el- \ mondott beszédében a szov- jet kormányfő Adenauert Hit- lerhez hasonlította. — Vali- 5 ban ez-e a véleménye, mert j nekünk, a Németországot kör- ; nyező államokban az a vé- ; leményünk, hogy Adenauer ; erősen különbözik Hitlertől ; — jelentette ki a svéd újság-; író. Hruscsov az első kérdésre j így válaszolt: az első kérdés \ a skandináviai utazás .tér- \ dése volt. Ez nem lehet en- : nek a bécsi sajtóértekezletnek a témája. Ez olyan kérdés, amelyben a Szovjetunió és a skandináv országok kormányainak kell megegyezniük. \ A második, Adenauer re vonatkozó kérdésre adott válaszában Hruscsov kijelentette; ha Hitler fényképét és Adenauer fényképét összehasonlítjuk, ezek egyáltalán nem hasonlítanak egymásra. De, ha a politikáról van szó, Adenauer ugyanazt a politikát folytatja, amivel Hitler kezdte. Amikor Hitler hatalomra került, betiltotta a kommunista pártot. Adenauer ugyanezt tette. Hitler ezután Németország összes demokratikus szervezeteit üldözni kezdte Adenauer ugyanezt csinálja. Üldözi mindazokat az embereket, akik a demokratikus szabadságjogokért szállnak síkra, a vádlottak oadjára ültetett olyan embereket is, akik a béke biztosításáért vívott harcot vallották feladatuknak. A különbség az. hogy más-más időkét élünk. Hitler idejében is más kor volt és Adenauer idejében is más. Hitler kinyitotta száját és nem tudta lenyelni mindazt, amit le akart nyelni. Adenauernek még az isten is azt parancsolja, hogy csak nyalja a szája szélét és dühöngjön, de nem emelheti fel a fejét, mert ha most támad a szocialista országokra, akkor szétverjük. Szeretnék bocsánatot kérni Raab osztrák kancellártól és az osztrák közönségtől, hogy Ausztria földjén olyan kérdéseket érintek, amelyek esetleg kellemetlenek az osztrák kormány számára. En a magam részéről nem akartam érinteni ezt a kérdést. Kötelességemnek tartom azonban, hogy ezen a sajtóértekezleten minden olyan kérdésre válaszoljak, amelyet feltesznek. A les/crelésről A londoni Daily Mail munkatársa ezután megkérdezte: szándékában áll-e a Szovjetuniónak továbbra is részt venni a nukleárisfegyver-kí- sérletek megtiltásáról tárgyaló értekezleten ? Hruscsov válaszában hangsúlyozta: a Szovjetuniónak nemcsak szándékában áll, hanem ténylegesen részt is vesz ezeken a tárgyalásokon és szeretné, ha rövidesen aláírnák a megfelelő egyezményt. A helyzet azonban az, hogy a Pentagon, az amerikai hadügyminisztérium és az Egyesült Államok kormánya útját állja az ilyen megegyezésnek, ugyanúgy, mint a leszerelési tárgyalásokon tette. A Neues Österreich munkatársa azt kérdezte Hrus- csovtól — vajon a szovjet kormányon belül vannak-e nézet(Folytatás a 2, oldalon) Régi és új technika egymás mellett. Az anyarozsgyűjtő gép és a régi begyűjtő kosár. (MTI foto, Birgés Árpád felv.)
