Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-01 / 154. szám

IV. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM 1960. JÚLIUS 1. PÉNTEK Törteii ember a nagyvilágban Kocsis József elvtárs törteti ember, de idestova ceglédinek számít, hiszen 1957 óta ő a ceglédi tűzoltó alosztály pa­rancsnoka. Ma is Törteién la­kik és naponta jár be Cegléd­re, de ez ma már senkinek sem tűnik fel, egyszóval min­denki ceglédinek tekinti. — Négy éven át voltam a Pest megyei tűzrendészeti osz- tályparancsnokságon. Mint al­hadnagy 1953-ban Leningrád- ba küldött felettes parancs­nokságom. Ott elvégeztem a leningrádi tűzoltótechnikai is­kolát. Sokan voltunk ab­ban az időben magyarok a tanfolyamon. Az oktatás orosz nyelven történt. Az intézetet igen komoly gyakorlati ki­képzésre rendezték be, de sok mellette az elméleti oktatás is. 1957 óta vagyok a ceglédi alosztály parancsnoka. Ti­zenegy község tartozik hoz­zánk. — Szóval önök vigyáznak arra, hogy ebben a tizenegy községben ne legyen baj a vöröskakassal? el. Mindenekelőtt pedig szor­galmasan végezzük a lakóhá­zak tűzrendészeti ellenőrzé­sét. Ebben az évben a járás 80 százalékát ellenőriztük. Sőt, tűzoltóink ezt a nagy és fe­lelősségteljes munkát szabad napjaikon teljesen társadalmi munkában végzik el. Padlás­tereket ellenőriznek, felül­vizsgálják a lakások fűtését, kéményhelyzetét és főként józan tanácsokkal látják el a lakosságot. — Hogy a hanyagságnak milyen szomorú következmé­nye lehet, arra álljon itt egy elrettentő példa: Abony köz­ségben Rácz Jánosnénak két gyermeke, egy ötéves és egy héthónapos lett áldozata a gondatlanságnak. Az anya begyújtott a tűzhelybe, majd rázárta a két ágyban fekvő gyerekre az ajtót és elment a piacra. A tragédia oka az volt, hogy a tűzhely ajtaja alig tizenöt centimétemyire volt az ágy szélétől., Mindkét gyerek meghalt, Ráczné pe­dig hónapok óta kórházban van. fillért sem kell fizetni. A tűz­oltóságot az állam fizeti. Ezt azért hangsúlyozom, mert volt már olyan szomorú pél­da, hogy megkérdeztem a po­rig leégett ház tulajdonosát, hogy miért próbálkoztak ma­guk sikertelenül az oltással és miért nem hívtak ki minket. Erre azt a nevetséges felele­tet kaptam, hogy ugyan miből fizettük volna a tűzoltókat. A tűzoltóknak nem kell fizetni. — Egyébként úgy látom, hogy az emberek becsülnek és szeretnek bennünket. Néha még tréfát is megengednek maguknak. Például egyik Szilveszter estén egy borízű hang felhívott . bennünket, hogy ég a gyomra. A szolgá­lattevő mosolyogva köszön­tötte a jókedvű embert az új­év alkalmával és figyelmeztet­te arra, hogy a gyomorégést borocskával eloltani nem le­het. Rik. Előzzlik meg a baleseteket! Verőfényes, napos idő van, ami természetszerűleg csalja a gyermekeket a szabadba. Nem mindegy azonban az, hogy hova és hogyan. A Rákóczi úton az emele­tes ház erkélyein kisebb- nagyobb gyermekek nézelőd­nek, játszanak, sütkéreznek a napon. Ez nem is baj. A hiba azonban az, hogy a 2—3 éves apróságok minden fel­ügyelet nélkül tartózkodnak ott. Az erkély ritka vasrá­csán félig szinte lecsüngnek. Egy pillanat... csak egy ki­csit csússzon meg a fogódz­kodó apró kéz, és bekövet­kezett egy sajnálatos olyan baleset, amely megelőzhető lett volna. Óvjuk, vigyáz­zunk gyermekeink testi ép­ségére, hogy minél keve­sebb legyen a szülők szomo­rúsága, a gondatlanságból eredő gyermekbalesetek szá­ma. — Ez az egyik feladatunk. Sokan nem tudják, hogy a tűzoltóság feladata a műsza­ki mentés is. Házbeomlások, földrengés, árvíztől elárasztott épületek mentése, pinceszi­vattyúzás, sőt, igen sok eset­ben az állatmentés is a mi kötelességünk. — Persze, egyik igen fontos kötelességünk a megelőzés. Ennek érdekében ismeretter­jesztő előadásokat rendezünk, a mezőgazdasági létesítménye­ket, vállalatokat, boltokat tűz­rendészeti határozattal látjuk — Az emberek a tűzesetnél általában a szájukat tátják, inkább a kíváncsiság viszi őket a színhelyre és sokszor akadályozzák a tűzoltókat fe­lelősségteljes munkájukban. Holott a legkisebb segítség is fontos lenne. — Befejezésül engedje meg, hogy eloszlassak egy meglehe­tősen elterjedt tévedést. A tűzoltók munkája díjtalan. Bármilyen okból, akár tűzol­tásra, akár műszaki mentésre vonulnak ki, a tulajdonosnak vagy a kárt szenvedettnek egy NAPLÓ GYÓGYVÍZ A vízben könnyen megy az ismeretség. Nekem is rögtön akadt be­szélgető cimborám. Napbarní­tott öreg bácsi. Alig győztem hallgatni: — Jó víz ez kérem, nagyon jó víz. Ötödször vagyok itt és teljesen gyógyult a lábom. Nem fáj, tudom mozgatni is. Pedig tessék elhinni, annyira hasogatott, hogy még aludni sem igen tudtam. — És ki ajánlotta a bácsi­nak a ceglédi fürdőt? — A doktor úr Tápiószöllő- sön. Hat jegyet adott és azt mondta, menjek csak Cegléd­re, ott majd meggyógyulok. Áldom is érte; — Még van egy jegyem — mondta, de 2—3 hetenként el­jövök ezután is. annyira jó ez a víz. — Nagyon örülök bácsi — feleltem —, hogy a mi für­dőnkben meggyógyult a lába. Kíváncsi voltam, hogy hívják. Megkérdeztem. — Marticsek Mihály vagyok Tápiószöllősről. A Petőfi Tsz- ben dolgozom. SPORT Ha megjelenik a pályán, rögtön felderülnek az arcok. Játékos és néző egyaránt örül. Itt van Szelepesényi Imre. Mindjárt biztonságosabb a lég­kör. Részt vesz a mérkőzések előtti megbeszéléseken, buzdít, lelkesít,' tanácsokat ad. Tudja ezt mindenki. Ezért szeretik, ha ott van. Szereti a fiatalságot, szereti a sportot. Szeret kinn lenni a jó levegőn, lelkes nézők és edzett, egészséges fiatalok között. Azt akarja, hogy a városok vetélke­désében Cegléd méltó helyet fog­laljon el. A CVSE Ismét nagy fordulat és nehéz feladatok előtt áll. Száz szá­zalékig bízunk a bajnokságban. Ismét NB H-es lesz a csapat. Is­mét erős kezekre, sportdiplomá­ciára, nagy munkára lesz szük­ség. Arra kérjük ezúton ts, támo­gassa az egyesületet és a vezető­séggel karöltve tegyenek meg minden lehetőt, hogy a csapat új beosztásában is megállja a helyét. Az új rendelkezések értelmében nem nagy remény van a felerő­sítésre, de hátha ... mégis ... MOZI A napokban rokonaim ér­keztek faluról. Szórakoztatá­sukról kellett gondoskodnom. Nem nagy a lehetőség. Kivit­tem őket a parkba. Leültünk a szép virágágyások elé és beszélgettünk. Hamarosan ki­fogytunk a témából. Unatkoz­tunk. Gondoltam, tenni kéne valamit. Gyerünk a moziba, nincs más lehetőség. Nem kaptam jegyet. Mentünk a másik moziba. Ott sem volt jegy. így van ez mindig. Jő volna már, ha megnyit­nák a művelődési ház mozi­ját is. Ceglédnek ma már ke­vés a két kis mozi. — S'Z — APRÓSÁGOK? Vasárnap délelőtt is néz­hessék meg a gyerekek a TV- matiné műsorát a Kossuth Művelődési Házban — ezt kérte a minap egy édesanya. Régen ez természetes volt és a gyerekek is nagyon meg­szerették. Öröm volt szá­mukra ez a vasárnap dél­előtti szórakozás, amely kö­rülbelül egy hónapja meg­szakadt, mert hiába men­nek a kispajtások a művelő­dési házba, számukra a TV-t nem kapcsolják be. Nem le­hetne rajta segíteni? ★ Június 16-án adtam le egy filmtekercset az OFOTÉRT- ban. Azóta már háromszor voltam bent az előhívásért, de újabb és újabb határidőt mondtak. Azt hittem először viccelnek, amikor közölték: „Szegedről még nem küld­ték vissza”, tudniillik ott hív­ják elő a ceglédi filmeket. Ez aztán érdekes, mintha itt helyben nem lenne erre al­kalmas laboratórium. De mi lesz a ceglédi amatőrökkel akkor, ha eszébe jut majd az illetékeseknek, hogy legköze­lebb Zalaegerszegre kell a filmeket kúldeni előhívásra? Elvégre semmi sem lehe­tetlen ezek után. — Zoltán — Közelebb a megvalósuláshoz... Lesz tésztagyár? Folyó évi március hó 24-i számunkban javaslatot közöl­tünk a múlt évben feltárt hő­forrás vizének gazdaságos fel- használására, amely egyben a fürdő céljára szolgáló víz el­sődleges lehűtését is célozza. Cikkünkben azt javasoltuk, lé­tesítsünk tésztagyárat, amely­nél a legköltségesebb termelé­si folyamatot a nyers, formá­zott tészta szárítását a hőfor­rás vizével lehetne megoldani. Javaslatunk további sorsáról nem feledkeztünk meg és a megvalósításhoz most újból egy nagyon kedvező lehetősé­get közlünk. Tudomásunkra jutott, hogy a Nagykőrösi Kon­zervgyárban, ahol azelőtt a té­li holt szezonban szárított tészta termeléssel foglalkoztak, ezt a termelési ágat ez évben megszüntetik. Levélben meg­kerestük a Nagykőrösi Kon­zervgyár igazgatóját, aki a kö­vetkezőket válaszolta: „Tésztaüzemünket valóban leállítjuk, Vannak felsza­baduló tésztagépcink, ame­lyeket megkaphatnak. Természetesen csak válla­lat részére tudjuk azt át­adni, tehát Cegléden egy olyan vállalatot kell ke­resni, amely ezeknek a gé­peknek az üzemeltetését végzi. Megbízottjuk a hely­színen megtekintheti a gé­peket és az átvételhez szükséges formaságokat el lehet intézni.” A tésztagyártáshoz szüksé­ges gépeket tehát „könyvát­írással” ingyen megkaphatjuk, most már csak egy vállalkozó (kell. Az építkezéssel, épület­átalakítással kapcsolatban költségek, amelyeket bankhi­tel formájában vehetnénk igénybe, hamar megtérülné­nek, hiszen mindenki előtt köztudomású, hogy egy gyár lelkét, de egyben a legnagyobb költségráfordítást a gépek je­lentik, azok pedig adva van­nak. Szeretnénk, ha e munka szervezésébe városunk legille­tékesebb szervei, a pártbizott­ság és a városi tanács is be­kapcsolódnának. Azt hisszük, „ilyen olcsón” aligha szerez­hetnénk városunknak egy új ipari üzemet. Az idő azonban sürget, ha mi nem ragadjuk meg az alkalmat, az Élelmi- szeripari Minisztérium, a kon­zervgyár felügyeleti szerve a gépeket más vállalatnak fogja átirányítani; — Zoltán — Méh pásztor voltam három héten át Az egyik ember a Balaton mellett nyaral, a másik Ta­polcán, no, most elmondom, hogy én hogyan szoktam nya­ralni. Végh Ferenc a nevem és évek óta a szociális otthon­ban lakom. Már négy év óta minden esztendőben ideállít egy hatalmas teherautó, én felhuzakodok a sofőr mellé, aztán usgyi, ki a vacsi er­dőbe. Az autón hegyire-há- tára vannak rakva a kaptá­rok. Akácra meg hársra me­gyünk. Bíró János patikus, Bakosi Mihály, Süveges Ferenc, Tar József, Mizser Mihály asz­talosok méhcsaládjai vannak az autón, én pedig három hé­ten keresztül pásztorkodom a méhek körül. Hogy ez mi­csoda dolog? Hát kérem, leg­először is vigyázni kell ar­ra, hogy idegen ne nyúljon a méheshez. Másodszor a mé- heket naponta kétszer el kell látni tiszta vízzel. Harmad­szor pedig van olyan kap­tár, ami mérlegen áll és ne. kém mindennap meg kell mérni azt, hogy a méhek mennyit gyűjtöttek. Az idén, hallják-e, nem na­gyon jól kezdődött. Az első héten nagyon hideg volt meg az eső is esett, szegény boga­rak ki sem mazdultak. A má­sodik héten kisütött a nap és megindult a hordás. Volt olyan család, amely egy nap alatt tíz kilót hordott. Azt tetszik kérdezni, hogy ki viselt rám gondot? Enni­valóval, egyébbel? Hijnye, hallja, úgy éltem én ott oda- kinn, mint egy valóságos her­ceg. Fa volt bőven, gyönyö­rű ágyat csináltam magam­nak. Olyant, hogy tíz ember is elfért volna rajta. A koszt meg? Sonka, kolbász, olda­las, laska, tarhonya, bor, pá­linka. Mondom, hogy úgy él­tem, mint Marci Hevesen. Főztem olyan paprikás krump­lit sonkával meg tarhonyát kolbásszal, mint annak a rendje. Utána meg nagyokat hevertem és hosszúkat alud­tam. A családok tulajdono­sai elég gyakran kilátogat­tak, de üres kézzel egyik sem jött. Mind hozott valami en- ni-innivalót. Mikor aztán hazajöttünk, még a zsebembe is dűgdos- tak egy-egy bankót. Mire összeszámoltam, kisült, hogy akkora pénzből én fél esz­tendőn át nyugodtan pipál­hatok. No, — így szoktam én nya­ralni ,.. Közérdekű Az 1960. I. félévre vonatko­zó adóvallomási kötelezettség végrehajtására vonatkozóan a Pénzügyminisztérium utasí­tást adott ki. Az utasítás szerint csak azok a magánkisiparosok és ma­gánkereskedők kötelesek az 1960. január hó 1-e és 1960. június hó 30-a közötti időköz­ben elért jövedelmükről adó­bevallást benyújtani 1960. július 15-ig, akik adóköteles tevékenységüket az adófélév folyamán kezdték, vagy szün­tették meg. (Itt meg kell je­gyezni, hogy az adóbevallás megtételekor á kezdés vagy megszüntetés tényét megfe­lelő okmányokkal igazolni kell.) Akiknek 1960 I. félévi jö­vedelmük az 1959 II. félévi jogerős adó, illetőleg az 1960 I. félévi adóelőleg alap­jául szolgáló jövedelem 25 százalékánál magasabb ösz- szegre emelkedett. tájékoztató Akiket az adóhatóság külön felhív (ez esetben a beval­lást a pénzügyi osztály által kitűzött határidőig kell be­nyújtani). Az adózók önként is adhatnak adóbevallást 1960. július 15-ig bezárólag. Az adóbevallási nyomtatvá­nyokat a városi tanács v. b. pénzügyi osztálya 26. számú szobájában szerezhetik be az illetékesek. A pontosan kitöl­tött, aláírt nyomtatványokat ugyanoda kell beadni a már meghatározott határidőig. A bevalláshoz szükséges nyom­tatványokért térítést nem kell fizetni. Felhívjuk az érdekeltek fi­gyelmét arra, hogy adóbeval­lási kötelezettségüknek ha­táridőre tegyenek eleget, mert annak elmulasztása bírság ki­rovását vonja maga után. Városi tanács pénzügyi osztály Züllött asszonyt ítélt el a bíróság A be nem zárt kapu meg­könnyíti a tolvajnak a lo­pást. így járt Keresztúri Károly ceglédi lakos is. A mellékhelyiségbe ment — nem zárta be a kaput. Pár perc múlva hallotta, hogy nyílik a kapu, nem so.kkal később a kamrája ajtaja. Gyorsan megnézte, mi történik. A kamraajtó be volt csukva; nyugtalan volt, kinyitotta és bent talált egy asszonyt ko­sárral. Nem engedte el, be­ment vele a rendőrségre, a kosárból előkerült egy pár gyermekszandál. Amikor visz- szavitték a helyszínre, beval­lotta, hogy a konyhaajtó előtt levő két pár női cipőt lopta el először, kivitte az utcára, ott elrejtette, újra visszament, mert nem látott senkit. A tolvaj asszonyt Steák Fü- löpnének hívják, alsómikebu- dai lakos. Kilencszer volt már lopásért elítélve, több évet ült börtönben. Rabja lett az ivásnak. „Könnyű ke­resettel” igyekszik a pénzt megszerezni az iváshoz. Ami­kor már ivott Steákné, még bátrabban próbált lopni, ahol csak lehetett, ezért következ­tek a sorozatos büntetések. Mostani bűnéért — mint több­szörösen visszaeső bűnös — egy évi börtönbüntetést ka­pott. Az ital züllesztette le. Elő­ször csak fél deci rummal kezdte. Ahogy az adag nőtt, annak arányában csúszott le­felé. A részeg férfit sem va­lami „üdítő” nézni, de a ré­szeg nő még szomorúbb lát­vány. A Táncsics Tsz-ben két kombájn aratja a 270 holdat kitevő őszi árpát. Né­hány nap alatt száz holdon végezték el az aratást. A leg­újabb szovjet gyártmányú géppel különösen elégedettek, mert a régi gép napi 16—18 holdas teljesítményével szem­ben napi teljesítménye 28 hold. Húsz pár kaszást is — 969 HÍZOTT SERTÉST ad át az ÁUatforgalmi Válla­latnak a Táncsics Termelőszö­vetkezet. 300 darab már hízik, októberben lesz átadásuk, há­romszázat most vásárolnak, a többit a saját nevelésükből biztosítják. — EGY 3,5 TONNÁS teher­gépkocsit vásárolt a Faipari Ktsz, hogy ezzel is megköny- nyítsék az anyag- és bútorszál­lítást. * — SZERDÁN egésznapos ér­tekezletet tartottak a járási fő- agronómusok részére a Kos­suth Tsz-ben. Beszámoltak a járásuk területén levő terme­lőszövetkezetekben folyó mun­kákról. Prezenszki Gábor me­gyei főagronómus összefoglaló­ja után Körösi Gyula, a Kos­suth Tsz főmezőgazdásza tar­tott szervezési tájékoztatót. A részvevők ezután megtekin­tették a tsz állatállományát és gyümölcsösét. — A FÖLDVÁRY KAROLY iskola tanári szobájában néz­ték meg a pedagógusok Hrus­csov elvtárs bécsi fogadtatásá­ról adott televíziós helyszíni közvetítést. szerveztek, de csak a tavaszi búza aratásánál veszik őket igénybe. ■k Jó ütemben halad a tarló­hántás is, csak a rövid te­nyészidejű kukorica és siló­kukorica-vetőmagot nem kap­ják meg a városi tanácstól, pedig az igénylést már két hónapja leadták. — NAGY SEGÍTSÉGET je­lent a Táncsics Termelőszövet­kezetnek, hogy múlt ősszel négy dolgozójuk végzett gé- pésztanfolyamot Szabadszállá­son. Az idei tanfolyamra is négy dolgozót küldenek. Krizsmán Matild és Aranyossy Emil július 2-án délután 6 órakor tartják esküvőjüket a dánszent- miklósl róm. kát. templomban. Lojkó Ilonka és Deli József július 2-án délután 6 órakor tartják es­küvőjüket a ref. nagytemplomban­Gergelyfi Erzsiké és Hüli József július 2-án este fél 8 órakor tart­ják esküvőjüket a rőim. kát. plé­bánia templomban. Ez úton mondunk hálás köszö­netét a MÁV nyugdíjas kartársak­nak, a MÁV dalárdának és mind­azoknak akik felejthetetlen jó fér­jem, illetve édesapánk és nagy­apánk, testvérünk: Id. Marton Be­nő temetésén megjelentek, részvé­tüket nyilvánították, sírjára koszo­rút, virágot helyeztek. Id. özv. Marton Benőné és a gyászoló csa­lád. Ez úton mondunk hálás köszönetét mindazoknak, akik felejthetetlen emlékű férjem, édesapánk, testvé­rünk: Veres József elhunyta alkal­mából részvétüket nyilvánították; a temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, özv. Veres Józsefné és családja. HIRDESSEN a Ceglédi Hírlapban Hirdetések feladhatók a Magyar Hirdető Vállalat kirendeltségének helyiségében: III., Telek: u 30. az Ingatlanforgalmi irodában: Kossuth tér I. továbbá a nyomda irodában reggel 8-tól du. 4-ig.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents