Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-07 / 159. szám

Afiiéflii Tfw CEGLÉD, ALBERTIRSA, CEGLÉDBERCEL, TŰRTÉL ÉS CSEMÚ RÉSZÉRE IV. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM 1960. JÜLIUS 7. CSÜTÖRTÖK Biztos öregkor A kisiparosság több évtize­des fájdalma és megoldatlan problémája az öregkori ellá­tás kérdése. Ha kisiparos nem gyűjtött megfelelő tartalékot öreg napjaira, akkor rend­szerint csak keze-lába volt a gyerekeinek, hozzátartozói­nak és nem ritkán szociális otthonban fejezte be életét. Sem a céhrendszer, sem az ipartestületi érdekképviselet nem tudta ezt a kérdést meg­oldani és napjainkban ez a kérdés még izgatóbb a kis­iparosság számára, hiszen egyre több társadalmunkban a nyugdíjas és egyre több az olyan ember, akinek tisz­tes öregkorát, ellátását az ál­lam biztosítja. Először a KIOSZ III. kong­resszusán vetődött fel a probléma. Élénk vita fejlő­dött ki a kérdés körül a kongresszuson és ennek nyo­mán elkészült 1959 tavaszán egy tervezet. A nyugdíjter­vezet a nyugdíjjárulékokat és az ellátást szakmai és terü­leti beosztás szerint osztá­lyozta s ezt az ország kis­iparossága egységesen elve­tette. Dubnyicki elvtársat, a KIOSZ ceglédi titkárát keres­tem fel ebben a fontos kér­désben. — Hosszú esztendők után Kisházi Ödön munkaügyi miniszter vette kézbe, a kis­iparosság öregkori ellátásá- nak a kérdését. A miniszté­rium hosszas tárgyalások Után elkészítette a kisipa­rosság nyugdíjbiztosításának új tervezetét. Az új tervezet szerint az egész magyar kisiparos­ság részt vesz a köte­lező nyugdíjbiztosításban, ; amely öregségi nyugdí­jat, rokkantsági nyugdí­jat, hozzátartozói nyug­díjat és kivételes ellá­tást biztosít. A korhatár férfiaknál 60, nőknél 55 év és legalább tízéves biztosítási időt köt ki. Általában 1000, 1500 és 2000 forint a havi nyug­díj, amelynek 40 száza­lékát a biztosított tízévi biztosítás után havonként megkapja. Minden további egy évet ki­tevő biztosítási idő után ez az összeg 2 százalékot emelkedik. A hozzátartozói nyugdíj ke­retében az özvegy egy éven át özvegyi nyugdíjat, azon túl pedig ha árvaellátás vagy rokkantság címén nem kap­hat özvegyi nyugdíjat, a kor­határ elérése után automa­tikusan megkapja az özvegyi nyugdíjat. A tervezet részletesen gon­doskodik az árvák ellátásá­ról, a szülői nyugdíjról, a kisiparosok rokkantsági nyug­díjáról és a kivételes ellá­tásról, amely akkor lép élet­be, ha a kisiparos a rokkant­sági nyugdíj megszerzéséhez szükséges idő előtt válik mun­kaképtelenné. A járulékok megállapítása során tekintettel voltak bi­zonyos szociális szempontok­ra. Az 1000 forintos nyug­díjbiztosítás havi díjtétele 60 forint, az 1500 forintosé ha­vi 100, a 2000 forintosé havi 150 Ft. Dubnyicki elvtárs igen részletesen ismeri a terveze­tet és megjegyzem, hogy bi­zonyosan többször elolvasta a Magyar Kisiparosban meg­jelent szöveget. — Nemcsak többször elol­vastam a tervezetet, hanem részt vettem a ceglédi és já­rási kisiparosság minden ér­tekezletén, amelyen a terve­zetet igen gondosan és rész­letesen megtárgyaltuk. — És mi volt a végered­mény? — A kisiparosság örömmel vette a tervezetet és mondha­tom, hogy kilencvenöt szá­zalékban kérte a nyugdíjbiz­tosítás mielőbbi bevezetését. Bízom benne, hogy ez ha­marosan meg fog történni és ezzel a magyar kisiparosság régi, mondhatnám évtizedes álma — a biztos öregkor tel­jesül. Rik. LEGKEDVELTEBB SZÓRAKOZÓHELYÜNK PROBLÉMÁIRÓL A HUNYADI TSZ ÉLETÉBŐL Talán bizonyítani sem kell, hogy városunk szórakozni vá­gyó lakossága legszívesebben a Szabadság téri Délibáb Cukrászdát keresi fel. Kelle­mes hely, rendkívül figyel­mes ' a kiszolgálás. Központi fekvésénél fogva szinte ön­magától hívja, csábítja az ar­ra sétáló embereket. Csak két számot említünk meg: naponta 1200 adag szimpla feketét fogyasztanak el <a dupla kedvelőit is szimplára számítottuk át), s most, a nyári, hűvös időszak­ban is kimérnek átlag 240 kilogramm fagylaltot. A cukrászda vezetőjével és alkalmazottaival beszélgetve derül ki, hogy a vendégek száma állandóan emelkedik. A második negyedéves tervét az üzem 124,9 százalékra tel­jesítette. Napi bevételük 8— 12 ezer forint körül mozog. Ezek után azt hihetne az olvasó, hogy a cukrászdában fenékig tejfel az élet. Sajnos, nem így van. Valaki, nem tudni, milyen elgondolásból, a kiszol- gálópultot az ablakok elé helyezte. Ezzel a bezárt ablakok miatt megrekedt hőségben szenved a cuk­Az újjáépített Szabadság Filmszínház városunk egyik büszkesége. Műsorán a legjobb filmek szerepelnek, berende­zése korszer űp vetítése tökéle­tes. iNem csoda, hogy állandóan telt ház előtt játszik. Most inkább a technikai be­rendezésre vagyok kíváncsi. Szeretném látni a gépeket és szeretnék néhány szót váltani kezelőikkel. Tomcsányi János és Szilágyi Gyula a filmszínház gépészei — készséggel tájékoztatnak. Szilágyi Gyula fiatal ember — mondhatnám tanítványa Tom­csányi elvtársnak, aki már több évtizede vetítőgépész. — 1913-ban léptem be az ak­kori Uránia filmszínházhoz — mondotta. Eleinte csak fil­met tekercseltem és sürögtem a gépész körül. 1918 óta va­gyok mozigépész. Negyvenkét éve. A régi szűk gépházak he­lyett ma már tágas, szellős gépházakban dolgozunk. A gé­pek tökéletesek, ellentétben a hajdani gyermekjátékokra em­lékeztető marinókkal. A film­gyártás is sokat fejlődött. A régi néhányméteres, primitív filmek helyett ma már milliós befektetésekkel gyártott filme­ket vetítünk. Ha tekintetbe vesszük, hogy a film jóformán 21 év után Megható ünnepséget tartot­tak szombaton délután a ci­pőipari vállalatnál. Zeittl Mi­hály cipészt — aki 1939 óta dolgozott az üzemben — nyug­díjaztatása alkalmából bú­csúztatták el dolgozó társai. Balogh József, a vállalat ve­zetője elmondotta, hogy az el­telt 21 év alatt Zeittl bácsi mennyire összeforrott az üzemmel. Neki is nagy része van abban, hogy az akkor még 22—30 fővel, kezdetle­ges munkaeszközökkel, kis termelékenységgel dolgozó üzemünk hétszeres élüzem lett. Ma már modern gé­pekkel, két műszakban, egész­séges környezetben dolgozunk. Egy dolgozónak sem kell félni attól, hogy mi lesz vele öreg­ségére. Nem kerül utcára, mint régen, amikor csak a vasutasoknak, rendőröknek, egyszóval az „államiaknak” volt nyugdíjuk. Balogh elv­társ ezután megköszönte Zeittl Mihálynak eddigi munkáját, majd a vállalat nevében 500 forint pénzjutalmat adott át neki. Kiss László párttitkár Ga­lina Nyikolajeva: Útközben című kétkötetes könyvét aján­dékozta Zeittl Mihálynak (aki 1944 óta párttag) a pártszer­vezet nevében, és kívánta, hogy még sokáig élvezze erő­ben, , egészségben a pihenést. Danka Károly a szaktársak jókívánságait tolmácsolta és az együtt eltöltött évek kedves emlékeit idézte. Bán László, a területi szak- szervezet vezetője a szakszer­vezetben végzett jó munkáját köszönte meg, amit a Zeittl Mihály birtokában levő, kö­zel tíz oklevél is bizonyít. Tu­lajdonosa a könnyűipar ki­váló dolgozója és a szakma kiváló dolgozója jelvénynek is, s most sem válik meg egészen az üzemtől. Ahogy egészsége engedi, továbbra is segít munkájával, tanácsaival. — Horváth — A learatott őszi árpa tarlóján traktorok dolgoznak, má­sodvetésre készítik elő a talajt. 180 holdon vetnek muhart, kölest, silókukoricát és egyéb takarmánynövényeket. Huszti László agronómus Dudás József traktoros munkáját ellenőrzi. Elégedetten állapítja meg, a szántás mélysége el­éri a szükséges 18 centimétert. A tsz építőbrigádja Bálint Károly vezetésével egy gépszín építésén dolgozik. A 17 méter hosszú, 5 méter széles épü­letben lesz egy kis műhely is, és itt fogják elhelyezni a Maulvurt traktort a tartozékaival és a tsz két Zetorját. (Foto, szöveg: Opauszky) . * ^\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\>\\\\\\\\\\^ rászdai dolgozó és foly­ton friss levegőért ri- mánkodik a vendég. Javasoljuk, hogy a kinyi- j tandó ablakok elé, az ut- \ cára, rendezzenek be egy kis j teraszt. í Mégis a galéria a legfájóbb j pont! j Azonban beszélgetésünkbe i beleszólt az egyik törzsven- í dögnek számító fogyasztó is... í — Én magam tapasztalom — \ mondotta —, hogy a felszolgá- \ lóknak milyen sok a gondja, * baja a galériával. Néhány; jampec, néhány neveletlen; srác olyasmire szeretné a ga-< lériát felhasználni, ami a jó; ízlésű közönséget megbotrán-; koztatja, s amire nyilvános '< helyen semmi szükség. A! becsületes ember nem fél,; hogy meglátják a cukrászdá- \ ban, akinek meg félni valója! van, az ne jöjjön ide. Kerestük a megszokott zon- í goristát — Bánfalvi Józsefet! — őt viszont a központ át- j helyezte Nagykőrösre, hogy j ott az új cukrászda megked- < veltetéséhez adjon segítséget j játékával. Onnan meg Mo- j norra kerül — válaszoltak, j (Miért? ...) Miért nem bővítik a cuk- \ rászdát? — merül fel a kér- \ dés. Naponta rengeteg vendég megy el férőhely hiányá­ban, mégis, egyelőre nem érdemes bővíteni, mert azt mondották, hogy a Rákóczi úti új bérház földszintjén nyitnak egy új cukrászdát — hangzott a válasz. És még mást is mondottak. Többek között ilyeneket... Évek során szerzett tapasz­talatunk szerint káros lenne az új cukrászda megnyitása. A mostani és az új felesle­gesen zavarná egymást. Az új cukrászda sohasem tudná azt a forgalmat elérni, amit mi, hiszen a központi helyze­tünk kedvező a helyi közön­ségnek és vitathatatlanul ked- vező az átutazó vidékieknek. Erre élénk példa az előttünk parkírozó gépkocsik száma. Valahogy úgy kellene megol­dani a fejlesztést, ahogy a közönségnek a legjobb. S erre önmagától kínálkozik a lehe­tőség. Költöztessék át a szom­széd könyvesboltot a bérház­ba s a megüresedő helyisé­get csatolják hozzá — mondják. Nincs mód egyszerre több problémát elővenni. Talán még annyit, a fejlődő élet, a növekvő jólét kötelezi a vendéglátó ipar vezetőit: vizs­gálják meg a jó tervteljesítő egységek helyzetét. Tegyék lehetővé, hogy a közönség szolgálatában a szolgáltatás minőségének fejlesztésével még jobbak lehessenek. — Dózsa — Cegléden adták le az egyetlen 12 találatos totószelvényt Néhány napja csak, hogy a Ceglédi Totózó új köntösben, megszépülve várja a fogadó­kat, de a korszerű helyiség igazi felavatása most történt: A totó 27. játékhetén el­ért egyetlen 12-es találatot a ceglédi totókirendeltségnél le­adott „K” szelvénnyel nyer­ték. A még ismeretlen foga­dó az AM—313 489 számú 606 indexszámú kollektív szelvé­nyével egy darab 12-es, 12 darab 11-es, 60 darab 10-es találatot ért el, úgyhogy nye­reménye az illeték levonása után 322 045 forintot tesz ki. A szelvényen még további 160 darab 9 találata is van, mely feltételezhetően vigaszdíj nye­reményre is jogosítani fogja, — 60 MÁZSA magborsót adott át a MAGÉRT-nek teg­nap az Alkotmány Termelő- szövetkezet. — JÓ MUNKÁT végzett a II. negyedévben is a BELSPED Pesti úti javitó- műhelye. Számításuk szerint elérték a 130—140 százalé­kot. Átalakítottak 9 darab 5 tonnás gumikerekű kocsit, 2 darabot generáloztak, 21-en kisebb javítást végeztek. Több mint 100 patkót vertek fel a lovakra, 20 darab gumi­kerék-tárcsát készítettek a diósgyőri műhelyük részére. — A CEGLÉDI ERDŐGAZ­DASÁG dolgozói az elmúlt (héten szombat délután és va­sárnap társadalmi munká­ban 8 hold rozsot arattak le és 120 keresztet raktak össze a mikebudai Ady Endre Ter­melőszövetkezetnek. — MEGKEZDTE a búza aratását a Táncsics Tsz. Az 580 hold búzából az első nap 40 holdat arattak le és meg­kezdték a szállítást a Ter­ményforgalmi Vállalathoz. — TÍZ DARAB I. osztályú borjút vásárolt tegnap az Al- latforgalmi Vállalattól az Al­kotmány Termelőszövetkezet. Borjúállományuk így 67-re szaporodott, év végére 100-ra akarják felfejleszteni. — SZOMBAT este 8 órai kezdettel a művelődési ház színháztermében a Belügymi­nisztérium Duna Művészegyüt­tese vendégszerepei. — A DÓZSA NÉPE Ter­melőszövetkezet 621 mázsa 80 kiló őszi árpát osztott ki tag­jainak. Munkaegységenként másfél kilót. Kartali György munkagépkezelő a 286 mun­kaegysége után 429 kiló ár­pát kapott. Tóth István fo- gatos 280 munkaegységbe 420 kilót, Gál Mihályné 167 mun­kaegységére 250 kilót, Korpá- csi János juhász 479 mun­kaegységére 718 kiló őszi árpát vitt haza. — FERENCZI FERENC fő­városi táncdal-énekes énekel szombaton este a művelődési ház táncintézetében. A szerkesztőség postájából Június 4-én a reggeli órák­ban a Kossuth Ferenc utca és Pesti út sarkán levő süte­ményárus bódénál süteményt akartam vásárolni, kerékpáro­mat a hirdetőoszlophoz tá­masztottam. A vállalat dol­gozójának figyelmeztetését nem vettem figyelembe, sőt, intézkedésével kapcsolatosan vele szemben férfihez nem méltó, brutálisan jártam el. Ezért a hirdető vállalat nődol­gozójától a Ceglédi Hírlap nyilvánossága előtt kérek bo­csánatot. Akik a jelenetnek csak a másik részét látták és úgy értelmezték, hogy én vagyok a sértett fél, azoknak tudomására hozom, hogy a hirdető vállalat nődolgozójá­nak velem szemben tanúsított eljárását megérdemeltem. Sziládi Sándor Cegléd, Vadas u. 16. I >1 pj ! > r H > J iil >. >v *5r A -X>-- •• V« v .K:~. - ” : * tf /*•;**£" ' ' V • L ....^ A Szabadság Filmszínház gépházában egy emberöltő alatt fejlődött idáig, könnyen következtethe­tünk a még várható változá­sokra. Ki gondolt negyven év­vel ezelőtt hangosfilmre, vagy a ma mindennapos szélesvász­nú vetítésre?! Folyik az előadás, a hatal­mas gépek szinte zajtalanul pengetik a filmet. Megkérem Tomcsányi elvtársat, „mutassa be” gépeit. — Ezt a két gépet az újjá­építéskor kaptuk. Lengyelor­szágban készültek és a legkor­szerűbbek. Egyaránt alkalma­sak normál és szélesvásznú fil­mek vetítésére. — Milyenek voltak a régi moziműsorok? — Az első filmek 50—80 mé­teresek voltak. Egy műsorban 8—10 ilyen filmet is vetítet­tünk. Az első egész estét betöl­tő film — amit vetítettem — Ásta Nielsennel a főszerepben a „Haláltánc” volt. Később a filmek időtartama megnőtt és nem egy négyrészes filmet ve­títettem négy estén át. így például a Cinabár c. vadnyu­gati filmet, vagy a Brixtoni ke­selyű c. rémtörténetet. Emlék­szem még a hajdani színé­szekre. Psilanderért rajongtak a nők, Max Linderen kacagott a nézőtér, Henny Porten nagy drámai színésznő volt: a régi magyar művészek közül érde­mes megemlíteni Berky Lilit, Várkonyi Mihályt és Hollay Kamillát. — Melyik szovjet filmet ve­títette először a felszabadulás után? — A Világos utat; — És melyik film tetszett legjobban? — A franciák közül a „Nyo­morultak” és a cannes-i film- fesztiválon aranypálma-díjat nyert „Szállnak a darvak”. Kirándulóvonat Keszthelyre Kirándulóvonat indul va­sárnap hajnalban Kecskemét —Nagykőrös—Cegléd útirány­ból Keszthelyre. Cegléden a művelődési házban lehet je­lentkezni a kirándulásra. Ed­dig már 300 jelentkező van. Pénteken délelőtt lehet a je­gyeket átvenni, ahol az in­dulás pontos idejét is közük a kirándulókkal. A részvételi jegy ár§ 52 forint. A Lábbelikészítő Ktsz 90 dolgozóját viszi el a kirándu­lásra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents