Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-07 / 159. szám

4 ""kMuJíID I960. JÚLIUS 7. CSÜTÖRTÖK Növekszik az érdeklődés a biztosítás iránt Nyilatkozik az Állami Biztosító megyei igazgatósága vezetője A dabasi, ceglédi és a monori járásokban okozta a legtöbb kárt a jégverés A biztosítás mindinkább közüggyé válik. Ma már min­denki tudja és tapasztalhatja, hogy a biztosítás a lakosság érdekeit védi és kár vagy egyéb baj esetén csökkenti annak mértékét. Mit csinál ilyenkor, nyár derekán az Ál­lami Biztosító? Hogy választ kapjunk, felkerestük dr. Pol­gár Jánost, az Állami Bizto­sító Pest megyei Igazgatósága vezetőjét, s megkértük, tájé­koztassa lapunk olvasóit ar­ról, milyen gondok foglalkoz­tatják és milyen feladatokat végez most az Állami Bizto­sító? — Kormányzatunk az ál­lami biztosítás rendszerét azért hózta létre, hogy a la­kosság széles tömegei részére lehetővé tegye a biztosítás útján történő előrelátó gon­doskodást — kezdte tájékoz­tatóját Polgár elvtárs. — Fel­adatunk, hogy még inkább meggyőzzük megyénk lako­sait a biztosítás hasznosságá­ról. előnyeiről. Mostanában elsősorban a tűz- és jég­kár elleni biztosítás meg­kötésének szükségességét szeretnénk megértetni. — A nyári időszakban, kü­lönösen az aratás és a csép- lés idején rendkívül nagy a tűzveszély — folytatta dr. Polgár János. — Statisztikai adatok tanú­sága szerint az esetek többségében gyerekek okozzák a tüzet. Az idei rendkívüli időjárás, s az ezzel járó zivatarok is komoly tüzek okozói lehet­nek. Június 8-án, az egész megyén átvonuló vihar is je­lentős károkat okozott. Verse- gen például a villám két he­lyen is felgyújtotta a Törekvő Tsz nemrégiben épített juhho- dályát. Igaz, a szövetkezeti gazdák a 400 juhot kimentet­ték, az épület azonban leégett. A' -szöVétlíCSSfet anyagi "Icai“ mégsem érte, ugyanis a juh- hodályt előzetesen biztosítot­ták, s az Állami Biztosító Pest megyei Igazgatósága kár­térítés címén 72 000 forintot fizetett ki. — Hangsúlyozni kívánom, hogy nemcsak a tűzkárok el­leni biztosítás megkötésére hívjuk fel a lakosok figyel­mét, hanem a kellő elővigyá­zatosságra, éberségre, s a tűz­rendészet! szabályok betartá­sára is. A tűz ellen megfelelő elő­vigyázatossággal, a bekö­vetkezett anyagi vesztesé­gek ellen pedig biztosítás útján lehet védekezni. A megye termelőszövetke­zeteinek csaknem mindegyike kötött már fűzbiztosítást, ör vendetes dolog, hogy egyre több termelőszövetkezeti gaz­da veszi igénybe a háztáji általános biztosítás különle­ges előnyeit, amelynek alap­ján kártérítést fizet a bizto­sító tűz, jégverés, állatkárok stb esetén. Sok helyen, például a monori és a nagykát a i járásokban a termelőszö­vetkezetek gazdáinak több­sége már megkötötte a háztáji általános biztosí­tást. — A megye területén az egyéni tulajdonban levő lakó- és gazdasági épületeknek azonban csak alig felét bizto­sították be tulajdonosaik tűz, vihar és földrengés okozta károk esetére. Biztató, hogy a szobi és a váci járások köz­ségeiben csaknem minden há­zat biztosítottak előrelátó tu­lajdonosaik. Arra törekszünk, hogy minél előbb értsék meg a jelenleg még biztosítást nem kötött személyek is a biztosítás nagy fontosságát. Tudomásom szerint a községi tanácsok végrehajtó bizottsá­gai is rövidesen vb-ülésen vi­tatják meg községük biztosí­tási helyzetét. Ezenkívül minden erőnk­kel közreműködünk, hogy tanácsüléseken, gazdagyű- lésekcn, tsz-ekben, állami gazdaságokban és egyéb helyeken, széles körben tudatosítsuk a tűzbiztosí­tás jelentőségét. Komoly károkat okoz min­den évben a jégverés. A leg­több pusztítást a monori, a dabasi és a ceglédi járások területén okozta a jégverés. Az elmúlt évben például jég­károk címén mintegy négy­millió forintot fizettünk ki Pest megyében, s ebből 2,5 milliót a ceglédi, dabasi és monori járások jégkárt szén vedett szövetkezetei, gazdái részére. Ebben az évben eddig még nem volt jelentő­sebb jégkár a megyében. A biztosítás iránti fokozott érdeklődés miatt igazgatósá­gunk az igényeknek megfele lően bővíti hálózatát. ".Nagy­kőrösön például új fiókíhelyi- séget, Albertirsán kirendelt­séget állítottunk fel. Tervez­zük, hogy még az idén meg­nyitjuk az abonyi kirendelt­ségünket is — fejezte be tá­jékoztatását Polgár el'vtárs. A legyek ellen: NEOTOX Több olvasónk kérte szer­kesztőségünket, adjunk taná­csot, mivel védekezhetnek legeredményesebben a legyek ellen. Legmegbízhatóbb a Neotox nevű folyékony szer, amelyet a légy járta helyekre kell permetezni. Kapható a háztartási boltokban, vala­mint a földművesszövetkezeti üzletekben. Eredményesen le­het védekezni a legyek ellen mészbe kevert 50 százalékos erősségű Matadorral is. A román orvostudomány és gyógyszeripar büszkesége: a Gerovital H3 Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az egész világon nagy érdeklődéssel és reménység­gel figyelik a Román Nép- köztársaságban működő C. X. Parhon Geriátriái Intézet eredményeit. Ebben a cik­künkben az intézet nagy je­lentőségű munkájának csupán kis részével, a Gerovital Ha elneveziésű gyógyszer hatásá­val szeretnénk megismertetni az olvasót. A Gerovital Hä eredeti ro­mán gyógyszer, az utóbbi 15 esztendőben nagyot fejlődött, román orvostudomány és gyógyszeripar közös munkájá­nak gyümölcse. A gyógyszernek az emberi szervezetre gyakorolt jó­tékony hatását mindenre kiterjedő klinikai megfi­gyelések, hosszas pszicho­lógiai és pszichopatológiai kutatások igazolták. Ahhoz, hogy világosan meg-' értsük a gyógyszer jelentősé­gét, tisztáznunk kell néhány,, idősebb korban fellépő rend­ellenességet. Ilyenek például a különbö­ző emlékezési és gondolkozás! zavarok. Ezek a mindennapi életben is, de különösen az agykéreg funkcionális állapo­tára vonatkozó vizsgála­tok folyamán mutatkoznak meg az idős embereknél. Ugyancsak az öregkor gya­kori kísérő tünetei az agy- és idegközpontok reflextevé­kenységében beálló zavarok, valamint a feltételes reflexek lassúbbodása. Mindezeket a közelmúltig elkerülhetetlennek, az öreg­kor természetes velejáróinak tartották. A C. I. Parhon Ge­riátriái Intézet munkatár­sai elsők voltak azok között, akik cáfolták e káros zavarok elkerülhetetlenségét. Állítá­sukat a nemrégiben közzétett tudományos művekben leírt kísérletek, kutatások és meg­figyelések eredményeivel iga­zolják. Tanulmányukban le­írják, hogy a Gerovital Hs tizennyolc hónapig tartó gyógyászati alkalmazása jelentős ja­vulást eredményezett a felsőbbrendű idegtevé­kenységben. Ez megmutatkozott a feltéte­les reflexek élénkülésében, s abban, hogy a szív és a vér­edények reflextevékenységét irányító idegközpontokban a gyógyszer hatására olyan felélénkülés jelentkezett, amely a fiatalokra jellemző. Klinikai megfigyelések igazol­ták, hogy a Gerovital Hs ke­zeléssel kedvezően lehet be­folyásolni a véredények ref­lexeiben mutatkozó zavarokat normalizálni lehet a vérke­ringést. Köztudomású, hogy az őre geknél csökken az izomerő. A Gerovilallal végzett kísérle­tek bebizonyították, hogy í gyógyszer e tekintetben is je­lentős javulást eredményez. Az intézetben alkalmazott gyógyszeres kúra nagy arányban csökkentette a fekélyképződéseket s az izületi bántalmakat. Más kutatások bebizonyítot­ták, hogy a Gerovital H: csökkenti az öregkorban kü­lönösen veszélyes zsírlerakó­dásokat a főütőéren és vér­ereken, s megelőző hatású a; érelmeszesedésnél. Az az általános, nagyi oki javulás, amely a 18 hónapo: kezelés hatására az idős em­berek szellemi képességéber és fizikai kondíciójában je­lentkezett, méltán kelti fel i nemzetközi orvos-közvélérném érdeklődését s megerősíti az a reményt, hogy a román or­vostudósok újabb csatát nyel­tek az emberi szervezet id( előtti elkopásának megelőző séért vívott harcukban. A helytörténeti és néprajzi kutatások néhány lelkes híve hosszú idő óta szorgalmasan gyűjtögeti a szobi járásban jellelhető anyagot. A kutató­munka eredményeként már egész komoly gyűjtemény ke­rült össze és a kutatók moz­galmat indítottak járási mú­zeum létesítése érdekében. Az összegyűlt régészeti anyag egy részét addig is az esztergomi múzeumban helyezték el letét­ként, de azzal a kikötéssel, hogy ha megvalósul a járási múzeum terve, a szobi járás visszakapja az értékes anyagot. A kezdeményezés kedvező visszhangra talált a járási ta­nács végrehajtó bizottságában is, amely a szükséges előmun­kálatok elvégzésére bizottságot küldött ki. A bizottság elké­szítette a létesítendő járási múzeum működési tervezetét, a járási tanács azt legutóbb jóváhagyta és jölterjesztette a megyei tanácshoz, ahoi most vár megerősítésre. A járási tanács egyébként elhatározta, hogy augusztus 20-án, az al­kotmány ünnepén legalább formailag megnyitja a múzeu­mot, amelynek gazdag anyagá­ból kiállítást rendez a szobi iskola tantermeiben. A nép- művészeti és történeti anyagon kívül kiállítják az esztergomi múzeumban őrzött régészeti anyagot is. Mivel az iskolai tantermeik szeptember elején, az új tanév kezdetével ismét benépesednek, a kiállítást csak néhány napig tekinthetik meg az érdeklődők, mert a múzeum anyagát aztán újból elraktározzák. A járási tanács mindent elkövet, hogy a mú­zeum számára minél előbb megjelelő végleges helyet biz­tosíthasson. K irálynét hívatták az irodába. Egy papírlapot nyomtak a kezébe. Árról szólt az írás, hogy az asszonynak nyolc nap alatt meg kell fi­zetnie egy elmaradt, régi kór­házi költséget vagy pedig ha­vonta levonják a fizetéséből. Abból az időből származott ez a hátramaradás, amikor még odahaza a faluban, a két holdjukkal szerencsétlenked- tek. A férjének akkoriban kez­dődött a tüdőbetegsége. Ami­kor kicsit könnyebbedéit a melle, beljebb jöttek lakni. Az asszony azóta is a városka papírgyárában dolgozik. A férjét pedig a kiújult bajával ma is szanatóriumban ápol­ják, csakhogy most már ál­lami költségen. Még táppénzt is adnak utána. Királynét váratlanul érte a felbukkanó adósság. Jóformán már el is felejtette, hogy ők valamikor a maguk kenyerén napszámoskodtak és próbál­gattak megragadni a kicsi da­rab földön. Amikor válaszolnia kellett, - hogy befizeti-e egy összegben a pénzt vagy pedig a legkö­Vannak még tündérek zelebbi fizetéskor megkezdjék a levonást, az asszony elsírta magát. — Még ezt is?!... így is alig tudok hová lenni az én ezer forintomból, meg a kis táppénzből a három apró gye­rekkel. Az apjuknak is csak kell küldeni!... Nem lehet ott se fillér nélkül... A múlt­kor is két tepsi pozsonyi kif­lit sütöttem neki, mert azt kí­vánta meg szegény ... A Z IRODÁBAN vigasztal­ták, hogy nem olyan sok az a háromszáznyolcvan fo­rint. Ha hat hónapra eloszt­ják, észre sem veszi majd a levonást. Havonta az a hat­van egynéhány forint nem so­kat számít. — Nekem minden fillér számít! — sirdogált az asz- szony. — Éppen azt a pénzt fogják le, amiből vasárnap egy kis tésztát adhatok a gye­rekek kezébe vagy elvittem őket a térre és kaptak egy kis cukrot vagy fagylaltot. Most már ez az öröm sem lesz meg nekik hat hónapig. Sajnálták Királynét a bér­elszámolóban, dehát a tör­vény, az törvény. Aki adós, annak fizetnie kell. Királyné persze, hogy el­sírta a baját odabenn a mű­helyben is. Az írást is meg­mutatta, amivel a pénzt köve­telik. Amikor a papírt vissza­kapta, nem is ügyelt rá, hogy a hivatalos felszólítólevél mellől valahol elmaradozott a csekk. Nem kereste, hiszen arról szó sem lehetett, hogy egy összegben fizesse be a há­romszáznyolcvan forintot. A legközelebbi fizetésre már úgy számolt, hogy majd kevesebbet kap. Amikor a bo­rítékban a szokott, teljes pénzt megtalálta, kicsit cso­dálkozott. Aztán vállat vont, mert azt hitte, hogy még nem kezdték meg a bérelszámoló­ban a levonást. — Biztosan majd legköze­lebb! M EGKAPTA a második fizetést is. Ebből se hiányzott egyetlen fillér sem. Azt hitte, elfelejtették. Be­ment a bérelszámolóba. — Kérem szépen, inkább most nyáron vonják le azt a pénzt. Ilyenkor még nincsen gondom a tüzelőre és egy kis gyümölcs is könnyebben akad a gyerekeknek ... Megnézték a nyilvántar­tást. — Hiszen maga azt a pénzt rögtön, még akkor, egy ősz- szegben befizette!... — Én?... Kérem... nem­nem is volt annyi pénzem... — Hát akkor biztosan a tündérek csinálták!... Mert ide kijött az írás, hogy magá­nak nincsen már adóssága. Az asszony most visszaem­lékezett az eltűnt csekkre és bizonyos nagyon-nagyon mo­solygó, jókedvű nézésekre is. — A ... műhelyben adták össze a pénzt... a hátam mö­gött — sírta el magát. — Szóval vannak még tün­dérek! ... simogatta meg ne­vetve a tisztviselő az asszony karját. Déri Károly Új, modernvonalú bútorokat a lakásokba A magyar bútoripar modern, tetszetős gyártmányai mel­lett mind több külföldről importált modern bútor érkezik a bútorüzletekbe. A bútorüzletek újdonságairól számol be képri­portunk. A bútoripar egyre (óbb, kis helyen is elférő bútort készít. A Váci utcai lakásművészeti boltban nagy sikert aratnak a merészvonalú kagylófotelek. A legkülönbözőbb ízlést is kielégítik a különböző bútorfajták. + + A Kossuth Lajos utcai lakberendezési bolt egyik részlete. (MTI Foto, Kácsor felv.) Kiállítást rendeznek a létesítendő szobi járási múzeum gazdag anyagából

Next

/
Thumbnails
Contents