Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-31 / 180. szám

N X I IV. ÉVFOLYAM, 180. SZÄM 1960. JÚLIUS 31. VASÁRNAP A tervszerű gazdálkodás érdekében A párt és a tanács végre­hajtó bizottsága július 28-án közös ülésen tárgyalta a tsz-ek 1961. évre szóló előterveinek összesítését. Az előző évektől eltérően most először fordult elő, hogy az aratási, cséplési munkák időszakában már ar­ról tárgyaltak a párt- és ál- . lami szervek vezetői, a tsz-ek szakemberei, elnökei, hogyan, mi módon haladjunk tovább az 1961-es termelési évben a mezőgazdaság különböző ága­zataiban. A tavasszal átszervezett vá­ros eddigi gazdálkodása ko­molyan igényli, hogy átgon­doltabb terveket készítsünk, olyanokat, amelyek egyaránt visszatükrözik a város mező- gazdasági adottságait, a nép­gazdaság érdekeit és a ter­melőszövetkezeti tagok jöve­delmének alakulását. A tervek elkészítésénél a ▼áros! tanács mezőgazda­sági osztálya irányításá­val figyelembe vették fel­sőbb szerveinknek azt a fontos iránymutatását, hogy már az 1961-es ter­melési tervek is tükröz­zék azt a folyamatot, hogy minél kisebb terüle­ten egyre magasabb ter­méshozamot érjenek el tsz-eink. A végrehajtó bizottságok vitájában két lényeges kérdés szerepelt. Az első: biztosítani a megyei párt és tanács vég­rehajtó bizottságainak határo­zatában megszabott irányszá­mok betartását, figyelembe véve a tsz-ek talajviszonyait, gazdasági adottságait. A vég­rehajtó bizottságok vitája, a tsz-vezetők hozzászólásai ép­pen ebből kiindulva a leghe­lyesebb vetésszerkezet kiala­kítása körül folytak. A város jelenlegi adottsá­gait figyelembe véve megál­lapítást nyert, hogy az elkövetkezendő évek­ben a zöldségtermelést — különös tekintettel az ön­tözéses zöldségtermelésre —, az állattenyésztést és az ehhez szükséges takar­mánytermesztést kell elő­térbe helyezni. Az átszervezés után összessé­gében nem csökkent az 1959. évihez viszonyítva a kerté­szeti növények területe, de az elmúlt években azonban je­lentős csökkenés mutatkozik az uborkatermelés területén. A vitában az a nézet alakult ki, hogy már az 1961-es ter­veknél is arra kell törekedni, hogy visszaállítsuk a város hagyományos zöldségtermelé­sét, meggondoltabban, éssze­rűen növeljük különösen a nagyüzemi zöldségtermesztést. Az ősszel kerülnek kiala­kításra a tsz-ek nagy­üzemi táblái. A táblák kialakításánál rend­kívül fontos tényező a nagy­üzemi zöldségtermelő táblák kialakítása, figyelembe véve azokat a területeket, ahol erre a legjobb talajviszonyok és víznyerési lehetőségeink van­nak. Ez több szempontból is fontos, egyrészt a város és a népgazdaság zöldségellátása szempontjából, másrészt a tsz-ek jövedelmének növelése szempontjából és nem utolsó sorban a város régi zöldség- termelő jóhírének visszaállí­tása szempontjából. Eddig szinte hasznosítat- lanul hevertek olyan ho­mokos földterületek, mint az erősen futóhomokos Száraz dűlő, Hangács és. a városnak még néhány része. A tervek tárgyalásánál az e területek gazdaságosabb hasz­nosítása is szóba került. Ha nem is az 1961-es esztendő­ben, de a következő évekre vonatkozólag néhány ésszerű javaslat hangzott el. Reszeli Soós Ambrus, a városi tanács vb-titkára a Száraz dűlői fu­tóhomok hasznosítására olyan javaslatot tett, hogy azt a tsz-ek közös erőfeszítéssel, er­dősítéssel vagy gyümölcstele­pítéssel tudnák hasznosítani. Hasonló volt Kwaysser Bélá­nak, a Szabadság Tsz főagro- nómusának javaslata, aki a hangácsi homokon mintegy 200 holdas nagyüzemi spárga­telep létesítését javasolta. Számtalan más olyan hasz­nos indítvány is elhangzott, melyek egy részét már az 1961-es termelési tervekbe, más részüket á varos mező­gazdasági távláti terveibe kell bedolgozni. Az 1961. évi termelési tervek rendkívül nagy feladatokat rónak a tsz- ekre. Csak néhány számadatot sze­retnénk megemlíteni. 1959- ben a város összes szántóte­rületének mintegy 10 száza­léka volt kertészeti növények­kel beültetve. Az 1961-es terv­ben az összszántó 13,1 száza­lékán terveztek tsz-eink ker­tészeti növényeket. Ebből VV\V\\K\\\\vvv\\\vv\\\x\\\vvxww\\wvxxwv mintegy 257 hold paprikát, 665 hold paradicsomot kíván­nak termelni. Nagymértékben szeretnék növelni a húshozamokat a lakosság egyre emel­kedő húsellátási igényei­nek kielégítéséért. Például 100 hold szántóra 19,1 mázsa hízómarhát, 33 mázsa hízott sertést, 7,4 mázsa vá­góbaromfit irányoztak elő tsz-eink. Az előtervek még változni fognak, hiszen éppen a v. b. vi­tája során számos olyan ja­vaslat hangzott el, amely fel­tétlenül belekívánkozik a vég­leges tervekbe. Az őszi vetés­tervek végrehajtása már meg­kezdődött. Az idei év bebizonyította, hogy a termelőszövetkezetek­be lépett parasztságunk jó munkát tud végezni, ha anya­gilag érdekeltté tesszük a ter­melésben. Éppen ezért a tervek vég­rehajtásának egyik fontos tényezője az eredményes­ségi jövedelemelosztási módszer további fejlesz­tése, a vezetés színvonalá­nak emelése. A tervek végrehajtásának másik fontos kelléke, hogy tsz-eink számolják fel az egy­más között fennálló ellentéte­ket és összefogással, egymást segítve teremtsék meg az 1961-es gazdasági év alapjait. Takács Jenő, az MSZMP városi ■ —bizottságának titkára MIT LÁTHATUNK AZ ARANY JANOS FILMSZÍNHÁZBAN? Július 28_31-ig: ítélet magán­ügyben. Egy bírónő házassága válságban. A Német Demokratikus Köztársaság filmalkotása, (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Kísérő műsor: Az első magyar atomreaktor. Augusztus 1—3-lg: Elcserélt fény­kép. Színes szovjet film. Kísérő műsor: Sötétség és köd. Matiné július 31-én, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel, egysé­gesen két forintos helyárakkal: Telhetetlen méhecske. Városunkban először az ál­lami gazdaság vette igénybe a növényápolásban, illetve véde­lemben a Pest megyei Nö­vényvédő Állomás repülőgé­peit. Májusban kísérletképpen 180 holdas kukoricatábláju­kon, valamint a hangácsi üzemegység szilvásában és birsalmásában két repülőgép­ről permetezték a növényvédő- szereket. A gépek nagyszerű teljesít­ménye és a célszerűbb mun­kaeszközökkel való munka arra ösztönözte a gazdaság vezetőségét, hogy a napokban ismételten igényeljenek az ál­lomástól két „brigádot” — két növényvédő repülőt. Jelenleg 400 hold őszi ka­lászosra szórja a nitrogén-, foszfor- és a kálium-műtrá­gyát, holdanként 150 mázsát. Azoknál a gabonaféléknél — például az olaszbúzánál — melyeknek fejlődéséhez több műtrágya szükséges, 400 má­zsát is szórnak. Permetezés — repülőgépről A repülőgéppel való nö­vényápolásnak, illetve véde­lemnek sok előnye van. A holdankénti permetezési költ­ség jóval olcsóbb, mintha a gépállomás vállalná el. Egy­szeri felszállásnál öt perc alatt a terület fölé alacso­nyan leereszkedve, tíz holdon végzi el a permetezést. Műtrágyaszórásnál a gép teljesítménye 5 mázsa, ezt,3,5 holdra szórja el. Nagy elő­nye, hogy nem kell a perme­tezőszereket, illetve műtrá­gyát kocsikkal, vontatókkal hordáni a területre, mert a gép maga kiviszi. Ezenkívül nem túrja fel a talajt, nem töri a növényeket, mint a gépállomás traktorai. Az állami gazdaság az idei kedvező tapasztalatok alapján elhatározta, hogy jövőre még nagyobb mértékben igénybe veszi a növényvédőállomás repülőgépeit. SPORT Egy osztállyal lejjebb A megyei labdarúgó-bajnokság őszi sorsolása a Pest megyei Hír­lap július 29-i számában jeleni meg. Érdeklődéssel futottam vé­gig. bogy aztán bővebben elme­rengjek a sorsolás kedvező, vagy kedvezőtlen voltán. Először en­gem is az érdekelt, bogy milyen csapatok szerepelnek a megyei­ben. Ránézésre nem tudom egyi­ket sem valami „nagy”-nak ne­vezni és az az érzésem, hogy a sorsolás részűnkre kedvező. Az első fordulóban egy kis úgyneve­zett bemelegitőt játszunk a Ceg­lédi Vasutas Il-ve 1. (Ennek az eredménye nem számit.) A követ, kezd mérkőzésünk az újone Cég- lédbereellel lesz ott, majd a har­madik itthon a U. helyen vég­zett Érdi Traktor csapatával. £í ig.V tovább ... Szóval kisorsoltak bennünkeí egy osztállyal lejjebb, ami keserű valóság. A szurkolótábor elkese­redése még mindig nem csitul Látszólag közömbösség, letörtség üli meg a város sportkedvelő kö­zönségét.' Bizonyos fokú kedvet­lenség uralkodik a játékosok kö­rében Is. Hiába, nehéz beletörőd ni a kudarcba! Az egyesületei belül sincs pezsgő sportélet Mintha mindenki igyekezne félre­húzódni. Ha sportolók.-közé megs az ember, olyan érzés környé­kezi. mintha mindenkit bizony«« önvád marna, mintha valamen­nyien hibásak volnánk, valamen­nyiünket Súlyos mulasztás «er­beute. És talán Így Is van. Az s bizonyos meg nem értés, szét­húzás. ami jellemezte a csapat elmúlt esztendei munkáját, most mélységes letargiában jelentkezik. A legnagyobb baj az, hogy nincs megfelelő játékosgárdánk. Nem tudjuk, ml az «öreg” fiúk és egyik-másik „élvonalbeli” já­tékosunk szándéka. Úgy hírlik, hogy többen leállnak, s való­színű, hogy az egyesületnek egész fiatal gárdával kell elindulnia. Ha így van, az még nem nagy baj. de bajnoki reményeink Így az 1%0/61-es évi bajnokságban nemigen lehetnek. Megmondhatjuk jó előre, sem­mi értelme nem volna a bajnok­ság kierőszakolásának, ha nincs egy magasabb (NB III.) osztály színvonalát elérő csapatunk. Fiá- 1 «aljainkból nem szabad a baj­nokság megnyerése érdekében mindent kihajtani! Fő feladata legyen az edzőnek az egyéni kép- | zés. Fiatal játékosainkat nem haj- ‘ tani, hanem először tanítani kell. Tessék megmondani, a két c«h- ’ kost, Soóst, no meg az öregeket ; kivéve, melyik játékosunk tud | jól, vagy egyáltalán fejelni? VanTe ’ jól lövő és erősen lövő esatá- [ runk? Nincs, de van annál több ’ gyenge felépítésű, alacsonyter- ’ metű játékosunk, akik testerösitő gyakorlatra szorulnak. A csapatmunkát illetőleg tessék ; megmondani, van-e jól tömörülő kemény védelmünk? Tudunk-e ' hátulról, védekezésből gyors, ered- ’ menyes ellentámadást indítani? \ Tudunk-e támadásból saját ’ lS-osunk táján vissza tömör ülni? \ Sajnos nem. Ezeket szép sorja- | ban meg kell tanulni. Ha kevés lesz egy év, kettő alatt, de meg ' kell tanulni „focizni”. Az előző ! évi „jó erőnlét” taktikája csődöt . mó'nddíJ". ” Nem-Tr"iW" ! dicíó, de ha egyáltalán csak erőn­lét volt, attól mint látjuk, kles- | tünk. . Nem akarok a csapat szellemé- L vei foglalkozni, de arról is sok . mindent el lehetne sorolni. Elég t volt hallani egy bajnoki előtti . diskurzust az öltözőben, ahogy 1 egyesek rcplikáztak az edzővel. Igyekszem hozzátenni, a mérkő­zést el is vesztettük akkor. Ön­elégült, öntett játékosra még a „megyei” Nagykőrösi Kinizsinek sincs semmi szüksége, mert aztán már csak a járási következhet. Nagyon sok sporttársammal együtt az a nézetem, az Újrakez­déshez fogjunk fiatal csapattal, jó szellemben nevelt, fiatal sport­emberekkel. Nehéz megválni a régi, kedves labdarúgónktól, de aki nem szívesen Illeszkedik a '/ Kinizsi sportkollektívájába, az J menjen el, keressen boldogulást 4 másutt. Aki nem érzi magát kö- g zénk valónak az alacsonyabb < osztályba kényszerű lésünk miatt, ( az várja ki az egy évet. Inkább í menjen, mintsem kedvetlenül, 5 szív nélkül statisztáljon. í Nehéz, nagyon nehéz ilyen ke- / sernyés útravalót adni egy b»j- } nokságért küzdő csapatnak, de > még nehezebb csalódásokat, ku- (, darcot elviselni. Ha labdarúgóink-. í tói elsősorban csak sportot, lelki- ( ismeretes csapatmunkát kérünk, ; menet közben jó irányítással, 4 kellő szakoktatással majd meg- ( jön az étvágyuk és egy minden l tekintetben megerősödött Kinizsi ( joggal mehet bajnokságra Is, (, olyan csapattal, amelyik megállja í helyét a magasabb osztályban is. | ------------------ “ \ AZ ÖKÖLVÍVÓ NB II | ŐSZI SORSOLÁSA (, r, Az ökölvívó NB II. keleti eso- í portjának őszi sorsolása a követ- í kezö: Szeptember 11: Szalvai Hon- \ véd—Szolnoki MÁV, Bp. vasas— ( Békéscsabai Építők, Nagykörös! (, Kinizsi—Kun Béla HSE. Szabad: £ Kiskunhalasi M. Szeptember 18: Szalvai H__, í Kiskunhalas, Szolnok—Nagykörös, J Békéscsaba—Kun Béla HSE. Sza- í bad: Vasas. 4 Október í: Kiskunhalas—Vasas, ( Nagykőrös—Szalvai H„ Békés- 4 esaba—Szolnok. Szabad: Kun B. | Honv. ( Október 1«: Kun B. HSE—Kis- (, kunhalas, Békéscsaba—Nagykőrös. ^ Szolnok—Vasas. Szabad: Szalvai. í Október *3: Kiskunhalas—Békés­j Csaba Kun B. H__Szolnok, Vasas í —Szalvai H. Szabad: Nagykőrös. ^ Október S0: Szolnok—Kisknn­í halas, Kun B. H.—Szalvai H., 4 Nagykőrös—Vasas. Szabad: Békés- esaba. \ A három csoport győztesei két- í fordulós körmérkőzést vívnak majd az NB I-be jutásért és rain- ^ den csoportból az utolsó esik ki. ( Érdekessége a sorsolásnak, hogy J a Kinizsi a Vasassal megint az ' utolsó fordulóban kerül össze. láttatott. Ismét a templom kel­lő 'közepén, ahol az úr asztala keletfelöli rostályzata állt az egész középső templom széles­ségében, a szószék lépesőzete kezdetéig szinte erős alapfal vonul, melyek ezúttal érintet­lenül hagyattak. Ezen alapfa­lak odamutatnak, hogy itt épü­letnek kellett lenni. Kolostor volt-e vagy magánjaik? Annak semmi nyoma. Valószínűleg inkább arra mutat, hogy mi­előbb a templom a mostani hosszáig növekedett volna, két ízben is kitoldatott. Megjegyzendő még az is, hogy a templom kellős köze­pén az úr asztala és a szószék előtti téren egy félölnyi Hoss- szú beboltozott hely találtatott, mely porhanyó földdel volt te­le. Hogy e kurta boltozatnak, mely temetkező helyül cse­kélysége miatt aligha használ­tatott. Mi czélja volt? Nem tudjuk, téglái kiszedettek, de rajtuk semmi Írásjegy nem volt, s tartalma sem üríttetett ki. íme, ez volt az eredeti templom terjedelme. Hogy mennyezete milyen lehetett? Az sem tudjuk, mert semmi maradvány, mi arra következ­tetni engedne, nem találtatott, ha csak a torony belsejében, a mostani boltozat fölött, a ha­rangok alatt, a falban maradt remek gótfaragású boltozat alapokból, melyek valamikor égés alkalmával a lezuhant ha­rangok által zúsathattak össze, s amelyek a mostani alantabb levő boltozat épült, azt nem következtethetjük, hogy az egész templom boltozata erede­tileg csúcsíves volt. (Folytatjuk.) Megjegyzendő e bontásnál, hogy tégla igen kevés találta­tott s a kibontott köveknek is csak igen kevés része volt a mi vidékünkről való terméskő, nagy része azoknak messziről szállíttatott puhább természetű fehér kő vala. Találtatott egy külső fehér támoszlopban olyan is, melyen 1516 volt je­gyezve. Ez onnan magyaráz­ható meg, hogy a templom fa- rozata egy kissé megveteme- dettnek, dülésre hajlandónak mutatkozott és a keleti közép­ajtó északi felénél akkor al­kalmazták a támoszlopot és így kerülhetett oda az 1516 év­szám. A középső templom farozata úgy alakult, mint egy hatszög fele és kívül támoszlopokkal ellátva, Hogy a fő oltár, míg a közönség a római katholikus hitet vallotta itt lehetett, mu­tatja azon körülmény, hogy az észak felőli oldalfalban egy darab kőből kifaragott oldal­fülke találtatott, mely mint mondják, a helybeli katolikus egyháznak adatott át. Ez lett volna az eredeti templom, alacsony, hosszú, ha más, most legközelebb észlelt jelek mást nem mutatnának. Ugyanis: Midőn a toronyi elöli karzat vasoszlopai alá fundamentum ásatott. a templom egész szé­lességében erős alapfalazat ta­kezését vagy a tizedik század végére, vagy a tizenkettedik elejére tegyük. Ugyanis: Midőn 1876 nyarán a temp­lom két oszlopsorában, még akkor meg volt hegyes bolto­zat, és az eredeti templom fa- rozatának oldalfalai e czélból szedettek ki, hogy a két előb­binek megfelelő harmadik bol­tozat is vonassék: néhány, kö­rülbelül száz ép tégla feszeget- tetett ki, melyeken 1 C M jegy volt tisztán látható. Némelyek úgy vélekedtek, hogy ez a tég­lavető mester névjegye volna, én pedig évszámnak gondol­tam, és a római szokásos visz- szás számítási módja szerint 999-nek olvastam. Azonban a C jegynek ily állásában (meg volt fordítva) jelentőséget nem tulajdonítottam, úgy gondol­tam megfejthetőnek: hogy az MCI rendes írásmenetben a téglavető fenekére metszett évszám, melyet a téglavető tu­datlanságból metszett úgy és a megkészült téglán a bötűk visszásán képződnek l CM MCI — mint ilyen tévesztett visszás téglaírásokat ma is sokszor láthatunk. Szerintem tehát ezen téglák, ha nem 999- ben, bizonyosan MCI —1101 évről tanúskodnának s vagy akkori kijavításnak évére utalnának és így itt a már pár száz évvel előbb ideköltözött őseink művével találkoznánk. f A református templom tör- (, ténetéröl sokféle elképzelés, (következtetés forog közszájon. (, Egyesek szerint 750 éves, má- (sok még messzebbre kutatják % eredetét. De lapozzunk :sak a $ megsárgult írásokban, nézzük, (,mit mond róla a „Nagy-Kőrös” (,1878. július 7-i számában Deák (, József tanár: Í „ADATOK A NAGYKŐRÖSI REFORMÁTUS TEMPLOM ( TÖRTÉNETÉHEZ ( ... Ezen hely és tájéka már (, őseink idejövetele előtt lakott ^ terep föld volt. Mutatja azon %körülmény, hogy itt ásatások (, alkalmával régi emlékek gyaík- (, ran találtatnak — mint Pesti f István polgártársunk pinezéje ^ásatása alkalmával egymás £mellett hét vagy több hamv- í veder találtatott, továbbá mu- (f tátják a nem távoleső földvár (, maradányai is. És így a hely (, fekvésénél fogva, melyet a régi $ följegyzések szerint rengeteg $ erdők, szinte rengeteg nádasok, $ mocsárok környékeztek, védel­emi tekintetben igen alkalmas elakhelyül szolgált és beköltö- ezött őseinknek is megtetszett. £ Hogy az első építkezés mi­dkor történt? arról még eddig 0 semmi írott emlék föl nem fe- ^deztetvén — tudomásunk sze- grint nincsen, csak egy talált — íbár nem igen biztos — jel mu- í tat arra, hogy az épület kelet­KÖSZÖNET A városi könyvtár ezúton mond köszönetét Cseterki Sándornak. Szuhanyik Lász­lónak és Kerekes Emilnének, akik ajándékaikkal hozzá­járultak a könyvtár állomá­nyának gyarapításához. — MINTEGY 800 MÁZSA zöldpaprikát vásárolt fel ed­dig a MÉK Vállalat, melynek 50 százalékát exportálta. Pa- ! rádiósomból naponta 5 va- i gonnal vesznek, túlnyomó ré- : szét külföldre szállítják. — KIHASZNÁLJAK a ked- i véző időjárást a Hunyadi Tsz- ! ben. A jól beázott talajba : terven felül rövid tenyész- : idejű kukoricát vetettek, me- í lyet silótakarmánynak hasz- • nálnak majd fel. — TEGNAP DÉLUTÁN\ megbeszélést tartottak a szak- j maközi bizottság által rende- I zétt szakszervezeti labdarú- i gó-bajnokság részvevői. Meg- : állapodtak, hogy a közeljö- i vőben baráti vacsorát ren- i deznek, ahol ünnepélyes ke- I retek között kiosztják az ér- \ meket, illetve okleveleket az : első helyezettek között. i — MINTEGY 30 vagon ga- i bonát adott át a malomnak i idáig- az állami gazdaság. Eb- i bői húsz vagonnal megőröl-! tek már, s folyamatosan el-: látják belőle a helyi sütő-: Ipar üzemeit és a népbolto- ; kát Augusztus elején két va- \ gonnal Gyömrőre is szállít i a malom. — KIBŐVÍTETT vezető- j ségi ülést tartott tegnap a: Rákóczi Termelőszövetkezet, i A napirenden a gabonabehor- dás ütemének meggyorsítása és az áruértékesítés problé­máinak megvitatása szerepelt. — A HARMADIK ÉVNE­GYED júliusra eső tervét mintegy 24 százalékkal tel­jesíti túl a konzervgyár. A gyenge uborkatermést külön­böző más nyersanyagok (mál­na, meggy stb.) feldolgozásá­val pótolták. Barackból a jel­zett gyenge termés ellenére teljesítette a tervet. — JÓL TELJESÍTI érté­kesítési tervét a Petőfi Tsz. Főzőtökből a tervezett 12 ezer forint helyett 28 ezer volt a bevételük. Uborkából az előirányzott 200 ezer fo­rintos jövedelmet 210 ezerre tfeljesítették. Sárgadinnyéből idáig 61 ezer forintot árul­tak a betervezett 48 ezerrel szemben.

Next

/
Thumbnails
Contents