Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-03 / 156. szám

I960. JÜLIUS 3. VASÁRNAP :\'/£írlap 9 A kubai-amerikai gazdasági háború Az Egyesült Államok kor­mánya — mióta a Fidel Cast­ro vezette forradalom meg­döntötte Batista diktatúráját — „kombinált” támadást foly­tat az imperialistaellenes po­litika útjára lépett Kuba ellen. Ismeretes, hogy az USA monopóliumai milyen mé­lyen beágyazták magukat a kubai gazdasági életbe az el­múlt évtizedek során, s mi­lyen óriási profitot síboltak ki a hatmilliós lakosságú szi­getországból, amelyet az Egye­sült Államok fő cukorszállí­tójává alakítottak. Az amerikai tőke Kubában Az amerikai behatolás mér­tékének nagyságát mutatja, hogy az USA összes latin­amerikai tőkebefektetéseinek tíz százaléka Kubába irányult. Kuba összes termőterületének a fele nyolc nagy amerikai ül­tetvényes monopólium tulaj­donában volt — összesen mintegy egymillió hektár föld! Ezek közül a legnagyobb mo­nopólium az Atlantico de Gol- fo, amely a Rockefeller-csa- lád érdekeltsége... A leg- hirhedtebb pedig a United Fruit Company volt, amely saját rendőri erőket is tar­tott alkalmazottainak féken- tartására. Kuba gazdasági életét az amerikaiak egyoldalúan, a cukortól tették függővé, amely az ország fő kiviteli cikke, s amelyből a forradalom győ­zelme előtt a lakosság kéthar­mada élt. A cukor évi 20 szá­zalékos profitot hozott az amerikai társaságoknak, ami még a gyenge termést ered­ményező esztendőkben is meghaladta a százmillió dol­lárt! De az amerikaiak érde­keltek voltak a sokezer játék- kaszinó jövedelmében, a cu­korfinomítókban, olajfinomí­tókban, a közlekedésben, villamoserőművekben is. Az Egyesült Államok éppen ezért—mindent megkísérelt, hogy megakadályozza a kubai forradalom kibontakozását, mert ez a forradalom éppen a monopóliumok pozíciói el­len irányult. Batista gazdasági öröksége Castro kormánya nehéz gaz­dasági örökséget vett át ^ a Dominikába szökött Batista rendszerétől. Érdemes ezzel kapcsolatban egy összehason­lítást tenni: míg Batista hata­lomra kerülésekor (1952- ben) Kuba államadóssága 177 millió dollár i volt, addig Castro hatalomra kerülése­kor (1959 januárjában) már másfélmililiárd dollár (!) volt az államadósság. Batista 600 milliós dollártartalékkal kezdte uralkodását, míg Cast­ro hatalomra kerülésekor mindössze 72 millió dol­lár volt a kubai államkasz- szában. Ehhez hozzá kell ad­ni, hogy az országban közel 700 ezer volt a teljes, vagy • részleges munkanélküliek szá­ma és Batista 300 millió dol­lárt lopott ki az országból. Ilyen körülmények között látott hozzá — állandó ame­rikai katonai, politikai és gazdasági fenyegetések köze­pette — a forradalmi kor­mány Kuba gazdasági életé­nek újjászervezéséhez és az évtizedek óta megoldásra vá­ró kérdések rendezéséhez. Földreform és gyújtóbomba S az egész világ láthatja, mi történt Kubában másfél esz­tendő alatt: eddig több mint ezer földművelő és állatte­nyésztő szövetkezet alakult a nagy földbirtokokból kisa­játított földeken s további ezer van alakulóban. Átla­gosan 30 százalékkal emel­ték a munkások fizetését, s 30—50 százalékkal csökkentet­ték a villamosáram díját, a telefondíjakat és a lakbéreket. Laktanyák és luxuspaloták szobáiban óvodákat, iskolákat rendeztek be. Csupán 1959- ben több ezer új iskolát nyi­Fidel Castro — a forradalmi hadsereg egyenruhájában — egyik szokásos heti vidéki kőrútján ismerkedik a fiatalokkal. tottak meg és 30 százalékkal növekedett a tanulók száma. Az amerikaiak ismételten támadták a földreformot, a kubai kormány azonban már az első esztendőben — 1959- ben — egymillió helctár földet sajátított ki. Ennek kettős célja volt: 1. megfosztani gaz­dasági hatalmuktól és befo­lyásuktól a forradalom fő el­lenségeit, a földbirtokosokat és ültetvényeseket; 2. föld­höz és munkához juttatni a nincstelen és szegényparaszto­kat, akik ezzel együtt még inkább magukénak érzik a forradalmat és készek annak megvédésére. Amikor Kuba az amerikai tiltakozás ellenére is folytatta a földreform végrehajtását, amerikai repülőgépek — elő­ször 1959 szeptemberében — gyújtóbombákat szórtak a cu­kornádültetvényekre és a cu­korfeldolgozó gyárakra, hogy ezzel megbénítsák Kuba fő gazdasági szektorát. Azután a cukorbehozatal csökkentésével fenyegetődzött az Eisenhower- kormány. Kubai cukor—szovjet olaj Ebben a helyzetben különö­sen nagy jelentőségű esemény volt az év elején Mikojan szovjet miniszterelnökhelyet­tes kubai látogatása, amely­nek végeztével gazdasági megállapodásra került sor Kuba és a Szovjetunió között. A Szovjetunió ennek alapján 425 ezer tonna cukrot vásárol Kuba 1960. évi terméséből, majd az ezt követő négy esz­tendő folyamán évente 1 mil­lió tonnát. Ezenkívül a szov­jet kormány 100 millió dollá­ros hitelt nyújtott a kubai kormánynak, igen alacsony, 2,5 százalékos kamat mellett. Egyezményt kötöttek a kubai cukor felvásárlására a népi Kínával és más szocialista or­szágokkal is. Mindez igen nagy segítsé­get jelentett Kubának az amerikai fenyegetésekkel szemben. Kuba 24 millió dol­lár értékben nyersolajat vásá­rolt a Szovjetuniótól — sok­kal olcsóbb áron, mint aho­gyan az amerikai olajat kap­ják. Ez a szovjet olaj a ku­bai szükséglet egyharmadát fedezi. A Kubában levő olaj- finomítók azonban az ameri­kai Texaco és Stmdard, OH, valamint az angol—holland Shell olajtársaságok tulajdo­nában voltak és megtagadták — nyilvánvalóan Washington­ból sugalmazott utasításra — a Kuba által vásárolt szovjet olaj finomítását. Ezzel akar­ták megbénítani Kuba gazda­sági vérkeringését. A kubai kormány ezért elrendelte a három külföldi társaság olaj- finomítóinak kisajátítását. A külföldi olajfinomítók ki­sajátítása még nagyobb he­vességet adott a kubai—ame­rikai gazdasági háborúnak. Washington ellenakciókat ter­vez és tiltakozást jelentett be. Azonban bármilyen akcióra határozná el magát az Egye­sült Államok, az csak fokozná a latin-amerikai népek robba­nékony amerikaellenességét, amely bumerángként üthet vissza a Latin-Amerikában amúgy is növekvő nehézsé­gekkel küzdő Washingtonra. Sebes Tibor Az ötéves tervben 13,5 millió forintot költenek a visegrádi vár helyreállítására Nagy értékű műemlékeket állítanak helyre a Dunakanyar több községében A történelmi emlékekben gazdag Dunakanyar vidékén az Országos Műemlékfelügye­lőség irányításával az idén is folytatják a híres építészeti emlékek helyreállítását. A visegrádi várban Mátyás ki­rály palotájának feltárása után most főként a terepet rendezik, hogy jobban érvé­nyesüljön a romjaiban is megragadó építmény. Az al­só várban folytatják a Sala- mon-torony helyreállítását: a felső födémeket vasbetonból pótolják és megépítik a hiány­zó déli falsarkot. Kiegészítik az északi kaputoronytól a fel­legvár felé húzódó portáza- tos várfalat. Helyreállítják a várfalba illeszkedő első őr­tornyot. Megkezdték Beat­rix polotája és a kápolna feltárását is. Az utóbbi mun­kálatokra az ötéves tervben még 13,5 millió forintot irá­nyoznak elő. Ugyancsak Visegrádon, a 372. évből származó római, nemrégiben feltárt őrtorony környékén folytatják a régé­szeti kutatásokat és az állag- megóvást. Szentendrén régi szerb építészeti emlékek hely­reállítását kezdték meg. Köz­tük a két legigényesebb fel­adat a püspöki templom és a múzeum restaurálása. Ezt még a nyári hónapokban el­végzik, közben pedig folytat­ják az itt található szerb templomok állagvédelmét. Ráckevén a Savoyai-kastély helyreállítását tervezik. Ad­dig is, amíg az itt működő intézmények megfelelőbb he­lyet kapnak, elvégzik a tető­fedést. Ugyanitt a középkori görögkeleti templom teljes tetőzetét is rendbehozzák, hogy megóvják a pusztulástól az épület nagyértékű freskóit. Ünnepélyesen átnyújtották Cyrus Eatonnak, a nemzetközi Lenin-békedíjat Bensőséges ünnepség zajlott le pénteken Pugwash-ban, eb­ben a kanadai városkában, ahol Cyrus Eaton, az ismert kanadai származású amerikai nagyiparos és közéleti szemé­lyiség felnőtt, s alhol évről év­ié békeértekezletre hívja össze a világ tudósait. Több ezer ember jelenlétében nyújtotta át Szkobelcin akadémikus a Lenin békedíj odaítélésére ala­kult bizottság elnöke Cyrus Eatonnak a nagy kitüntetést. Szkobelcin meleghangú be­szédében méltatta Eaton érde­meit a békéért, a kölcsönös megértésért vívott harcban, majd szeretettel gratulált ki­tüntetéséhez, jó egészséget és sok sikert kívánt Eatonnak. A szovjet nép nevében jókíván­ságait tolmácsolta az Egyesült Államok és Kanada népének. A békedíj átnyújtása után Cyrus Eaton emelkedett szó­lásra. Miután megköszönte az elismerést, kijelentette, hogy az amerikaiak és a kanadaiak többsége vele együtt hisz a szovjet kormány és a szovjet nép őszinte béketörekvéseiben. Mély meggyőződésem, hogy Hruscsov miniszterelnöknek az ENSZ-ben 1959. szeptemberé­ben mondott beszéde, amely a leszerelés szabatos programját tárta a világ elé, korunk egy történelmi megnyilatkozása volt — mondotta. Mindenk,i megérti viszont, hogy a béke nemcsak a Szovjetunió erőfe­szítésein múlik. Sajnálatos, hogy az általános és teljes le­szerelés szovjet tervét nem fo­gadták a megérdemelt helyes­léssel. Korunkban a pusztítás művészete olyan megdöbbentő méreteket öltött, hogy a hábo­rút minden szörnyűségével együtt teljes képtelenségnek kell nyilvánítani. Őszintén hi­szem, hogy a nyugati világ né­pei mindenütt békeszerető em­bereket választanak majd a ma­gasabb tisztségekre és elérik, hogy a vezetők teljes felelős­séggel cselekedjenek ebben a veszedelmes évszázadban. A közvéleményre hatni tudó em­bereknek minden lehetőséggel élniök kell, hogy a béke erköl­csi és gyakorlati előnyeit hir­dessék — mondotta. Eaton befejezésül kijelentet­te: „ami engem illet, sohasem szűnök meg a békét hirdetni honfitársaim körében... el kell hárítanunk az emberiséget fenyegető végzetes tragédiát* Meg kell találnunk világszerte a baráti vetélkedés szellemé­ben végzendő építőmunka módjait. Vessük el a háborús hiúságot és munkálkodjunk a teremtő békén”. Eatont ezután melegen üdvö­zölte Arutyunjan, a Szovjet­unió kanadai nagykövete* Menysikov washingtoni szovjet nagykövet, továbbá Nova Sco­tia tartomány földművelésügyi minisztere és Halifax város polgármestere. Megkezdődött a KGST országok szervezett építésügyi dokumentációcseréje Az Építésügyi Dokumentá­ciós Iroda munkatársai meg­kezdték a teljes hazai építés­ügyi szakirodalom összegyűjté­sét és feldolgozását. Az idén mintegy 3500 szakcikk, külön­böző kiadvány, találmány, újí­tás és szakmai dolgozat anya­gát rendezik, kivonatolják. A KGST Építésügyi Állandó Bi­zottságának javaslatára ugyan­ez a munka kezdődött meg a Az Egyesült Államoknak rendkívül erőskezű elnökre és „áramvonalas" kormányra van szüksége Rockefeller nyilatkozata Nyugati hírügynökségek je­lentése szerint Nelson Rocke­feller, New York állam kor­mányzója beszédet mondott az amerikai szenátusnak a kor­mány politikai-irányító mun­káját tanulmányozó albizott­ságában A többi között kije­lentette, hogy az Egyesült Ál­lamoknak rendkívül erőskezű elnökre és „áramvonalas” kor­mányra van szüksége ahhoz, hogy megfelelően tudjon dön­teni az alapvető fontosságú kül- és belpolitikai kérdések­ben. Rockefeller szerint helyes lenne, ha az elnök „miniszter- elnököt” nevezne ki, aki támo­gatná külpolitikai és belbizton­sági kérdésekben. Észak-Norvégia fölött eltűnt egy „időjárás-megfigyelő“ amerikai repülőgép Mint a Reuter és az UPI je­lenti, az amerikai légierő Euró­pában állomásozó egységeinek wiesbadeni parancsnokságán pénteken közölték, hogy egy RB—47 típusú, Angliában állo­másozó amerikai felderítő re­pülőgép észak-norvégiai kikül­detéséről nem tért vissza tá­maszpontjára. A gép — a köz­lemény szerint — „légifényké­pezésre és időjárás-megfigye­lésre alkalmas készülékekkel” van felszerelve. Felkutatására széleskörű akciót indítottak. Újabb jelentések az Eichmann-ügyről Az izraeli külügyminiszté­rium szóvivője pénteken kije­lentette, ha igaznak bizonyul­nak azok a jelentések, hogy Argentína továbbra is ragasz­kodik Eichmann kiadatásá­hoz, ez ellentétben áll nem­csak a diplomáciai etikával, hanem a Biztonsági Tanács határozatával is. Jeruzsálemben bejelentet­ték, Izrael megbízottakat küld több országba, hogy össze- gyűjtsék az Eichmann elleni bizonyító anyagot. Buenos Airesben Silvano Santander, a Népi Radikális Párt egyik vezetője nyilváno­san azzal vádolta a külügy­minisztériumot, hogy „lassú eljárásával” kezére játszott a náci tömeggyilkos Mengelének a szökésben. Santander elmondotta, hogy a nácik központi irodát tar­tanak fenn Argentínában, amely hetvenkilenc különböző szervezetet irányít Buenos Airesben és háromszázhuszon­egyet vidéken. Hozzáfűzte, hogy Eichmann és más nácik igen kellemesen éltek abból az ötszázmillió dolláros alap­ból, amelyet Peron volt diktá­tortól kaptak. többi szocialista államban is. Nemzetközi munkamegosz­tással minden baráti állam el­küldi saját építésügyi doku­mentációjának rövid tartalmi jegyzékét a többi szocialista országoknak. így minden or­szág csak egy dokumentációt készít, de részletesen tájékozó­dik 11 állam építésügyi ered­ményeiről. A szakirodalmi jegyzékből mindegyik fél ki­választja az őt érdeklő témát és megkapja ennek részletes műszaki leírását. Ezzel a KGST államok között megkez­dődött a szervezett építésügyi tapasztalatcsere. Az év máso­dik fele lesz e munka felfejlő­désének, a gyakorlat megszer­zésének szakasza és a jövő év elejétől kezdődik a minden részletre kiterjedő, rendszeres tapasztalatcsere. Később nem­zetközi munkamegosztással egyszerűsítik a nyugati orszá­gok építésügyi szakirodaimá­nak figyelését, feldolgozását és kicserélését is. A szocialista országod jutott már korábban is volt doku­mentációs csere, de nem ilyen szervezett formában. Az épí­tésügyi dokumentációs iroda például most úgy számítja, hogy havonta érkezik majd hozzá annyi dokumentációs anyag, mint amennyit összesen kapott az utóbbi két és fél év­ben. A szervezett tapasztalat- cserével annyira meggyorsul a szakmai tájékoztatás is, hogy az építésvezető mérnök, a ter­vező, a kutató, vagy a szak­munkás másfél év helyett négy hónap alatt értesülhet bárme­lyik szocialista állam legújabb építési módszeréről, eredmé­nyéről. A dokumentációs iro­da dolgozói elkészítették ja­vaslataikat a külföldi s a ha­zai szakirodalom eredményei­nek gyors ismertetésére és hasznosítására is. Úgy terve­zik, hogy a szaklapokban és más kiadványokban közölt népszerű tájékoztató cikkeken kívül a vállalatoknál doku­mentációs kartonszolgálatot is szerveznek, s ennek alapján azok megrendelhetik az új kül­földi építési eljárások, gépek, anyagok részletes műszaki le­írásait. Félmillió ezüstfa- és ostorfacsemete a Pest környéki homokterületek fásításához A gödöllői erdőgazdaság csemetekertjében az Erdé­szeti Tudományos Intézet munkatársainak irányításával kidolgozták néhány nehezen csírázó mag ültetési módsze­rét. Sikerült megfelelő eljá­rást találni az ezüstfa, az Elkészült az IBUSZ őszi külföldi társasutazásainak terve Az IBUSZ az őszi hónapok­ban olcsó társasutazásokat szervez Lipcsébe, Drezdába, a Tátrába, Krakkóba és Varsó­ba, Krakkóba, a lipcsei vásárra és a Tátrába külön vonat viszi majd az utasokat. Többször is megrendezik a külföldi autóbusz-körűt:57-! so­kat, amelyeknek nagy része több ország területét érinti. Lesznek olyan kirándulások, amelyeknek részvevői Cseh­szlovákia és Lengyelország, illetve Csehszlovákia és Német Demokratikus Köztársaság te­rületén utaznak át, és lesznek olyanok, amelyeknek utasai mind a három ország érdekes­ségeit megtekinthetik. ostorfa és több cserje mag­jának biztonságos csírázta- tására. E magvakat szedés után megszabadítják a gyü­mölcs húsától és a kemény csonthéjpáncélt, amelyen kü­lönben a csíra esetleg éve­kig nem hatol keresztül, meg­törik úgy, hogy a ponyvára terített magot gumicsizmá­sán alaposan megtapossák. Nagyop ügyelnek arra, hogy a frissen szedett magvak ki­száradás előtt földbe kerül­jenek. Ezekkel a módszerek­kel elérték, hogy az ezüstfát és az ostorfát nagyüzemi mé­retekben lehet biztonságosan telepíteni. A gödöllői erdé­szek az idén már félmillió csemetét adnak ostorfából és az olajfűz néven közismert ezüstfából a Pest környéki homokos területek befásítá- sához.

Next

/
Thumbnails
Contents