Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-31 / 180. szám

prsr megt«» Míríap I960. JÚLIUS 31. VASÁRNAP Határozott lépések a nagyüzemi gazdálkodás útján a íápiósavlvi Uvktt Tcrntvlösaöwíkvs étben Nagyüzemi gazdálkodás több száz parcellán! Aki nem pró­bálta, bizony nehezen tudja elképzelni, milyen nehéz 500— 600 embert munkába állítani, irányítani úgy, hogy mindenki hasznosan töltse el munkaide­jét. A tavaly ősszel alakult tá- piószelei Béke Tsz vezetősége kiállta az idei próbát, de a jö­vőben már nem „kérnek” a hasonló nehézségekből. A közelmúltban készült el a termelőszövetkezet jövő évi előzetes terve, s ebben felis­merhető a vezetőségnek az a szándéka, hogy a sok száz apró parcellát összevonják, kialakít­sák a nagyüzemi táblákat, amelyeken már üzemeltethetik a korszerű gépeket, alkalmaz­hatják a vetésforgót és kihasz­nálhatják az egyéb előnyöket. A tsz előzetes tervéről egyéb­ként a járási tanács mezőgaz­dasági osztályának vezetője úgy vélekedett, mint egyik legjobb, leggondosabb munká­ról, amelyet a járás termelő- szövetkezeteinek vezetői készí­tettek. Nem lehet jobbat mondani az előzetes tervről ennél: mesz- szemenően figyelembe vették a helyi körülményeket, a ta­laj- és éghajlati adottságokat, a munkaerőhelyzetet. Röviden tehát: a vezetőség a isz „testére" szabta a tervet. Ebből mit sem von le az, hogy a járási tanács a terv készítése előtt irányelveket, illetve a legfontosabb növényeknél irányszámokat adott a vezető­ségnek. Az viszont a járás szakembereinek előrelátását, gondos mérlegelését mutatja, hogy az irányelvek és az irányszámok szinte pontosan egyeztek a tsz vezetőségének éSuJiagságártak elképzelésévei. A járási tervtárgyald közgyű­lésen nem is volt vita a tsz vezetősége és a járási szakem­berek között. A növénytermelési tervnél szembetűnő a tsz vezetőségé­nek az a törekvése, hogy a? egyes növényféleségek terüle­tének túlzott növelése helyett inkább az átlagtermést növe­lik. A búzánál például a járási 10,6 mázsás átlagterméssel szemben 12 mázsát terveztek a burgonyánál a 70 mázsa he­lyett 100-at, és így tovább. A magasabb termésátlagokra va­ló törekvés eredménye, hogy szinte kivétel nélkül túlteljesí­tik — legalábbis ez a szándé­kuk — a járás által megadott 100 holdra jutó termelési muta­tókat. A járási tanács például 100 holdra 290 mázsa kenyér- gabona termelését javasolta. A termelőszövetkezet szántóterü­letének 25,9 százalékát veti be kalászossal, s mégis 306 mázsa kenyérgabona termelése jut százholdanként. Kukoricából az egységnyi területre jutó ter­més azonos a járási javaslat­tal, burgonyából azonban 37 mázsával meghaladja azt. Az .egyes növényféleségek Sj vetésterületének arányait is ^ messzemenőkig figyelembe ^ vette a vezetőség. A hagyomá- £ nyos növények mellett azon- J ban száz hold kertészetet jj is beállítanak, amelyből húsz j hold öntözéses lesz. De az ipa- J ri növények termelésére is $ jut terület. \ Az állattenyésztési terv í fő jellemzője az, hogy jövőrej már szinte teljesen saját erő-J bői, illetve saját nevelésből ? fejlesztik az állatállományt.; Noha az idén a szarvasmar- J hatenyésztési tervet férőhely í hiánya miatt nem tudják tel-! jesíteni, a járási tanács szak-: emberei egyetértenek azzal,: hogy az 1960-as év végén meg- \ levő 66 szarvasmarha-létszá-1 mot — saját nevelésből — a; következő év végéig 80-ra ; emeljék. Minden száz hold; szántóra 15 szarvasmarha jut ; majd, s ebből 6,5 lesz a tehén. \ Jelenleg 50 anyakocájuk van; és a közeli napokban a TEGI- j tői kapnak még kocasüldőt.j Kellő kiválogatás után jövő­re 70 anyakocát hagynak meg. Ez a kocamennyiség bősége­sen fedezi, illetve biztosítja a süldőutánpótlást a hizlaláshoz. Baromfitenyészetet is létesí­tenek. Ennek előfeltétele azonban az, hogy az e célra ki­szemelt épületet megvásárol­ják. Jövőre kialakuló jelentős törzsállomány lehetővé te­szi, hogy 230 mázsa hízómar­hát. 430 mázsa hízottsertést adjanak el az államnak. Ez­zel a mennyiséggel lényege­sen túlszárnyalják a járás ál­tal megadott értékesítési mu­tatókat. Követésre méltó az a törekvésük, hogy a hizlalás nem az évnek egy rövid — főként a második félévben —, időszakában történik, ha­nem folyamatosan. A terv készítésekor határo­zott a tsz vezetősége arról is, hol alakítják ki az üzemegy­ségeket. Az úgynevezett Áb- rahám-teleki részen új üzemegységet létesítenek. Itt lesz majd a tehenészet és itt helyezik el majd a serté­seket is. A külsőmezői üzem­egységbe, ahol most a tehenek vannak, a növendékek és a hízók kerülnek majd. Az üzemegységek kijelölésének azért Van jelentősége, mert a vetéstervet már eleve úgy készítették el, hogy lehetőleg ne kelljen távolról hordani az állatok részére a szálasta­karmányt, szalmát stb. Ter­mészetesen, megjelölték, hogy hány hold föld tartozik az egyes üzemegységekhez. De azt is számításba vették, mennyi munkaerőre van szük­ség a terület megművelésé­hez, az állatállomány ellátá­sához. Az Ábrahám-teleki üzemegységben 417 embert állítanak munkába, a Csapó1- földi üzemegységben 100-at, 9 kül'stíúiézfi'í üzemegységben pedig 83-at. Lehet, hogy sóKáicnak fel­tűnik: hogyan számol a veze­tőség 600 személyt, amikor a Isz taglétszáma 319 fő. Bát­ran tették őzt, mert a derű­látó számításra maga a tag­ság jogosította fel a vezetősé­get. Az idei aratásnál mint­egy 450 családtag segített. A jövőben is be akarják vonni a családtagokat a munkába. Nagy változást jelent az idei évhez képest, (hogy a nagyüzemi táblák kialakításá­val jövőre már nagyüzemi gépeket is alkalmaznak. Az idén mind­össze 150 hold gabonát vágott le az aratógép. A terv sze­rint jövő nyáron 200 hold ga­bonát kombájnnal, 200 holdat .aratógéppel takarítanak be és •kézzel mindössze 70 holdat. Gépi kapálást is terveztek. Kukoricájukat négyzetesen vetik, mégpedig a következő meggondolásból. A kertészet­ben égyidőben jelentkezik a nagy munka a kukorica kapá­lásával, ezért gépeket állíta­nak munkába, hogy takaré­koskodjanak a kézi erővel. Jövőre egy holdra mintegy három normálhold gépi mun­ka jut majd. A termelőszövetkezet veze­tőségének csupán a növény­termelés és az állattenyésztés előtervét. valamint a munka- erőmérleget kellett elkészíte­nie. Ezzel azonban nem elé­gedtek meg. Amint mondják, nem lehet tervet’ készíteni anélkül, hogy ne lássák, mi­lyen bevételeik, milyen kiadá­saik lesznek. Ez á meggondo­lás vezette őket. amikor a pénzügyi tervet is elkészítették. Bármilyen furcsán hangzik is, a tápiószelei Béke Tsz-ben már most tudják a tagok, milyen jövedelemre számít­hatnak jövőre. A nagyüzemi gazdálkodás adta lehetőségek jobb kihasználásával az idei­hez képest mintegy hét forint­tal növekszik munkaegységen­ként a jövedelem. Jól tudják azonban a tagok, hogy ez még csak a kezdet, hiszen valójá­ban most kezd csak ’kialakul­ni szövetkezetükben a nagy­üzemi gazdálkodás. Mihók Sándor Negyven-ötven vagon paradicsomtennésre számítanak a termelőszövetkezetben. A tsz asszonyai és lányai az export­ra induló paradicsomot válogatják, illetve csomagolják. Könyvelői nap a ráckevei járásban A ráckevei járás tizenki­lenc termelőszövetkezetének könyvelői a járási tanács meghívására minden hónap­ban összejönnek egy-egy ter­melőszövetkezetben tiogy meg­beszéljék a feladatokat, ki­cseréljék hasznos tapaszta­lataikat. A július havi könyve­lői napot csütörtökön az áporkai Vörös Csillag Termelőszövetkezetben tar­tották meg. Csizmazi László járási fő­könyvelő ismertette a mun­kaérőnyilvántartás és az át­író könyvelés alkalmazásá­nak jelentőségét. Az átíró könyvelést az idén csupán öt termelőszövetkezetben hono­sították meg a járásban, de jövőre mindegyük termelő­szövetkezet bevezeti. A köny­velést a gyakorlatban Morvái Mária, az áporkai Vörös Csil­lag Tsz főkönyvelője mutatta be. Ismertette a járási fő­könyvelő a nemrégen el­készült nyersmérleg ta­pasztalatait is. Szóba került az is, hogyan kell elkészíteni a gabonael­számolást. A járási főköny­velő Ismertette azt is, hogy milyen sorrendben kell ele­get tenni a kötelezettségek­nek, továbbá milyen alapo­kat kell képezni. Az egy-egy munkaegységre tervezett ga-: bonamennyiségnek 60 szá- \ zalékát adják ki a tagok- \ nak előlegként. A járási tanács, ügyvi­teli rendet készített a ter­melőszövetkezetek részére. A járási tanács azonban csak rtóhánv legfontosabb pontot jelplt meg, amelyet a*'ügyvi­telnél be kell tartani. Mindegyik termelőszövetkezet vezetőségének augusztus 31- ig kell elkészítenie a saját adottságának megfelelően az ügyviteli rendet. Erre azért van szükség, hogy egy-egy részfeladatnak is meglegyen a felelőse a termelőszövet­kezet vezetőségében. A járási könyvelői napon részt vett Szerdai János, a Földművelésügyi Miniszté­rium pénzügyi osztályának munkatársa, aki elismeréssel nyilatkozott a ráckevei já­rás könyvelőinek felkészült­ségéről és arról, hogy a já­rásban komoly lépések történ­nek a kettős könyvelés . meghonosításában, továb­bá az önköltségszámítás bevezetésében. A járás könyvelői a közös ebéd után megtekintették a Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet kertészetét, ahol el­ismeréssel nyilatkoztak a lá­tottakról. Búg a cséplőgép! Huszonkilenc — a képen látható szérű­höz hasonló — helyre mintegy 36 ezer csomó gabonát hordtak kazlakba a termelőszövetkezet tagjai. A cséplés kedvezően halad. Az öntözött paprika kapálására is jut erejük. lvv\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\w\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v Segítettek a patronálok A dunavarsányi Petőfi Ter­melőszövetkezetet a Csepel Autógyár patronálja. A rend­szeres politikai segítség mel­lett a gyár kőművesei segí­tettek egy negyven férőhelyes lóistálló építkezésénél. A kö­zelmúltban fejeződött be az istálló építése. A gyár négy­öt kőművese szombaton és vasárnap szabad idejében fa­lazott. A termelőszövetkezet tagsága örömmel fogadta a patronálok segítségét, mert így már beköthették lovaikat az új istállóba. A KEDVENC BRIGÁD kellene nekik, annak több hasznát veszik! — szól közbe az egyik kislány. — Kérdés, megérdemlik-e a borjút is? — Hogyne! Megérdemlik! — jut szóhoz végre a brigád­vezető is. Jól dolgoznak ezek a lányok a tizenhat holdas kertészetben. Sok hasznot hajtanak a szövetkezetnek. Ezért aztán ők a kedvencek. — Irigyelnek is bennünket, elhiheti! — toldja meg mind­járt az egyik lány „főnöke” szavát. S ebben az irigykedésben, ha nem is kell szó szerint venni, lehet valami. A lá­nyok ugyanis már eljutottak odáig, hogy protekciójukat keresve, kívül álló lányok is szeretnének bekerülni a bri­gádba. A létszám azonban — sajnos — betelt. . I Idáig jutottunk a be_ szélgetésben. amikor ládával rakott teherautó zötyögött be a sáros dűlőúton. — Gyerünk, lányok! Így vagyunk! — kiáltott az egyik kocsikísérő. Vége a beszélgetésnek. A lányok fürge kézzel válogat­ják az előttük hegyként tor­nyosuló paprikahalmazt. A múlt héten már szállítottak a MÉK-nek 15 mázsát, s most készítik elő a következő 15 mázsás szállítmányt. Búcsú­zunk is az ügyes és tréfás kedvű brigádtól, csupán ne­vüket jegyezzük fel, s itt, saj­nos, helyesbítenünk kell a címet. A brigádban ugyanis asszonyok is vannak, akiket eddig szintén lányoknak néz­tünk. Reméljük, nem harag­szanak meg érte ... íme, a kedvenc brigád név­sora: Sas László, Horváth Zsuzska, Darabont Erzsiké, Takács Sándorné, Kollár Ist­vánná, Rakita Gyuláné, Szarvas Ilona, Gugi Erzsiké és Mizsei Józsefné. Tehát egy férfi, négy asz- szony és négy lány. S mind­annyian egy gyékényen, ame­lyen a paprikát válogatják, de békességben, jókedvűen, bar­nára sülve. Tenkely Miklós j,\\\\\\\\\\\\\V\\\V\\\^^ \ Módosíthatnánk c, ere_ ^ deli közmondást úgy is, f hogy: „Fehérnéppel egy gyé- j kényen árulni nem tanácsos!” %Hogy ebbén a módosított szó- % lásmondásban van-e manap- $ ság valami igazság, azt bajos $ lenne megállapítani. Sas Lász- % ló szerint nemigen, mert ő $ egész csokorra való lánnyal $ árul egy gyékényen, még j! sincs panasza. Nincs, mert !j ezek a kislányok igen „ke- %mény fából vannak faragva”, ^ s alaposan megfogják a mun- $ ka végét, ha sor kerül rá. S ^ lehet-e több kívánsága egy % brigádvezetőnek, mint az, % hogy a brigád tagjai helytáll- ^ janak hajnaltól estig. Sas ^ László ugyanis brigádvezető a £ nagykátai Március 15 Terme- j lőszövetkezet kertészetében. £ Éppen ebédszünet vége felé ^ járt az idő, amikor talállcoz- | tunk a hűvösben üldögélő lá- ■< nyokkal. S ez a találkozás J emlékezetes marad, mert rit- ^ kán lát az ember egy boly- ^ ban ennyi vidám lányt, ennyi % tréfamestert. <j Nem szeretnénk a pletyká­ig zás bűnébe esni, de annyit 2 mindenképpen elárulunk, hogy nincs Nagykátán olyan ese­mény, amely itt szőnyegre ne kerülne. Szerelem, há- gasság? Válás? Uj ruha? Építkezés ? Mindent töviről- hegyire meghánynak-vetnsk, miközben fürge kézzel dolgoz­nak, hiszen pénzből él az em­ber. S ezzel sincs baj. A pénz­zel. A szorgos munka meg- termi gyümölcsét. A tizenhét éves Horváth Zsuzsika példá­ul a múlt hónapban csupán előlegként 800 forintot kapott kézhez. De van olyan hónap, amikor kilencszázat, ezret is hazavisz. — S mire költi? — kérdez­zük. — Staférungra gyűjti — kottyantotta el magát vala­melyik lány, s szavát kacagás kíséri. Nos. témánál vagyunk. Öt perc alatt megtudjuk, hogy kinek ki tetszik, melyik lány­nak ki a jövendőbelije. Az ér­dekeltek szemérmesen iru>- nak-pirulnak, mintha az imént nem is nekik lett vol­na leghosszabb nyelvük. A többiek pedig? A többiek élve a jó alkalommal, alaposan ki­tálalják a szívügyeket. — Horváth Zsuzskának Da­rabont Imre a jövendőbelije, Darabont Erzsikének viszont Zsuzska bátyja, Horváth Sa­nyi teszi a szépet, ha itthon van. Most ugyanis katona Győrben. Imrét pedig két­éves mezőgazdasági szakisko­lára küldte a vezetőség, Sza­badkígyósra. A lányok szerint — s ez egyhangú megállapítás — Im­re jó parti lesz, mert bizto­san kinevezik brigádvezetőnek az iskola után... — Ezeket a házasságokat a brigád döntötte el, vagy a fiúk is tudnak róla? Nevetés. — Persze, a fiúk is tudják. Sőt, a szövetkezet vezetősége is. A lakodalomra borjút és bort ígértek — kapjuk a vá­laszt. — Inkább konyhabútor Tcjipturi melléktormvkvk a tsa-oknvk A Pest megyei Tejipari Vál­lalattal az elmúlt félévben 154 termelőszövetkezet kötött szer­ződést tej szállítására. A meg­állapodás szerint a vállalat tejipari melléktermékeket ad vissza — mérsékelt fuvardíj ellenében — a termelőszövet­kezeteknek. írót mindössze nyolc ter­melőszövetkezet vett igénybe, fölözött tej^t azonban már har­minchat. E termelőszövetkeze­tek 123 280 liter fölözött tejet itattak fel állataikkal. A savó­igény ennél is nagyobb volt, 176 405 liter. Amikor azonban e számadatokat közöljük, azt is el kell mondani, hogy a ter­melőszövetkezetek még mindig nem használják fel kellőkép­pen állataik takarmányozásá­ra a tápanyagokban még elég­gé gazdag írót, fölözött tejet és a savót. Elsőnek a megyében A ceglédi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet ebben az esztendőben 20 sajátnevelé­sű vemhes üszőt és hat bi­kát ad át a Terményforgal­mi Vállalatnak továbbte- nyésztési célra. Ezt pedig teszi — tudomásunk szerint — elsőnek a megyében mű­ködő termelőszövetkezetek közül. | A munka dandárjában A kocséri Uj Elet Tsz a több mint ötezer holdjával, a me- % gye egyik legnagyobb közös gazdasága. A nagy kiterjedésű £ tábláknak gondos gazdája a tagság. A megyében például első- £ nek fejezték be az aratást és napjainkban is lépést tartanak í a feladatokkal. Képeink a termelőszövetkezet tagjainak szor- % galmas munkájáról számolnak be.

Next

/
Thumbnails
Contents