Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-30 / 179. szám

Szentendre r i IV. ÉVFOLYAM. 31. SZÁM. 1960. JÜLIUS 30. SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 121 SZÁZALÉK! Szeptember 18—24 között lesznek a szentendrei napok Ez idén harmadszor kerül sor a szentendrei kulturá­lis napok megrendezésére. Az 1958. és 1959. évi tapasztala­tok alapján, azoknak fel­használásával egy tizennyolc tagú bizottság irányítja az előkészületeket. Az idei kulturális napok megrendezésére nagyobb ösz- szeg áll rendelkezésre, mint az eddigieknél s ez lehetővé teszi, hogy az emléktábláknál is maradandóbb dologgal éke­sítse a várost. Most kapja meg első szobrát Szentendre, amely annyira hiányzott eb­ből a kis városból — Rab Rábyt ábrázolja majd ez a mellszobor. Megrendezésre kerül a Szentendrén élő fes­tőművészek kiállítása is, amely már hagyományossá vált a szentendrei napok al­kalmával. Ezúttal ízléses, szép katalógust adnak ki, ebben a művészek munkásságának is­mertetése mellett egy-egy íesitményük vagy rajzuk reprodukcióját is közlük. Két hangversenyt rendeznek az egy hét alatt, mindkét alka­lommal nagy szimfonikus zenekarok felléptével és ne­ves művészek közreműködésé­vel. Az állami gimnázium rendelkezésre bocsátotta az intézet udvarát, a hangverse­nyek itt lesznek majd, de gondoskodnak arról is. hogy rossz idő esetén megfelelő j épületben lehessen mindeze- ! két a rendezvényeket meg- ' tartani. Dupla vagy semmi j játékot is rendeznek első- sorban a tanuló ifjúság szá­mára. ízléses plakátokat bocsát ki a rendező bizottság részére a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal, ezenkívül szöveges plakátokon is közük az egyes rendezvények részletes műso­rát. Nagyobb gondot fordít a bizottság a közönségszerve­zésre, ezért már augusztus 20-a körül kiragasztják a rész­letes plakátokat. Ezenkívül szervezők járják be az üze­meket. a környéket, hogy az idei kulturális napokon még nagyobb számban vegyenek részt a dolgozók. A Szentend­re című lap hasábjain is min­den héten megemlékeznek majd az előkészületekről. Az eddigiekhez hasonlóan a kulturális napok utolsó nap­ján, szeptember 24-én meg­rendezésre kerül a hagyomá­nyossá vált szüreti felvonulás is. » Kössünk tűzbiztosítást! A nyári időszakban, külö­nösen az aratás és cséplés idején rendkívüli mértékben emelkedik a tűzveszély. A Bükkös torkolata (Mohácsi György tusrajza) A károk keletkezése ellen a tűzrendészet! szabályok pontos betartásával, a bekö­vetkezett anyagi veszteségek ellen pedig biztosítás útján | védekezhetünk. Kormányza- ! tutik az állami biztosítás Rendszeréi azért hozta létre, hogy.- a- lakosság széles töme­gei részére lehetővé tegye az előrelátó gondoskodást. A Pest megyei Tenács v. b. július 23-i, tűzbiztosíi ássál kapcsolatban kiadott utasí­tása nyomán járásunk terü­letén is biztosítási kampány indult. A járási tanács v. b. irányítása mellett a községi tanácsok megtárgyalták a biz­tosításokkal kapcsolatos te­endőket. Vállalták, hogy fel- világosító munkát végeznék. Kiterjeszti ezt a munkát a ter­melőszövetkezetek háztáji gazdaságaira is. A legjobban dolgozik Dunabogdány, Vi- segrád, Kisoroszi, Szigetmo­nostor és Tahitótfalu. Vasárnapi epizód A KENYERELLATASROL Az utóbbi időben sok pa­nasz hangzott el a város ke­nyérellátásáról. Különösen a pénteki és a szombati ellátás­ról, mert ilyenkor egyik üz­letből a másikba siettek az emberek, hogy kenyérszükség­letüket beszerezzék. Ilyenkor boltvezetőink a felelősséget a Sütőipari Vállalatra igyekez­tek hárítani, bár, mint ahogy azt a hivatalos vizsgálat nem egyszer felderítette, a Sütő­ipari Vállalat eleget tett a szállítási szerződéseknek, sőt nem egyszer jelentősen töb­bet sütött, mint ahogy azt a kereskedelem (nem a lakos­ság!) igényelte. A járási népi ellenőrző bizottság és a városi tanács v. b. kereskedelmi fel­ügyelete a viták megszüntetése és főleg a lakosság jobb el­látása érdekében július 28-án megbeszélést tartott a kereskedelmi egységek, a Népbolt és a Sütőipari Vállalat vezetőivel, melyen a kiskereskedelmi boltvezetők közül megjelentek a 15-ös és a 25-ös népboltok vezetői is. A tárgyalás eredményeként megállapodtak, hogy a Sütő­ipari Vállalat függetlenül a kereskedelmi egységek rende­lésétől, 5—10 százalékos tartalék­sütést végez és az esetleg jelentkező többlet-igények­nek megfelelően azt 15 óra 30 percig lcszállitja. Ugyanakkor a kereske­delmi egységek kötelezték magukat arra, hogy a többletsütésből visszama­radt kenyeret a másnapi első szállítmánnyal átve­szik és értékesítik. Ugyancsak a lakosság ellá­tását javítja az az intézkedés is, hogy a Marx téri kenyér- szaküzlet néhány nap múlva áttér a két műszakra. A megbeszélésen megjelent tanácsi vezetők határozottan rámutattak, hogy a kenyérel­látásban- hiány nem mutat­kozhat. Ha a boltvezetők a jövőben nem gondoskodnak előrelátóan a lakosság szük­ségleteinek kielégítéséről — javaslatot teszr leváltá­sukra. A gépállomás igazgatója elmondja. — 828 katasztrális holdat arattunk le aratőgéppel és 413 holdat kombájnnal. Leg­jobb eredményt elért dolgo­zóink az aratógépeknél: Halla Ferenc 186, Nagy Mihály 173 és Horváth István 161 hold­dal. A kombájnosoknál: Kuti Lukács 167, Horka Miklós 146, Rigó János pedig 116 holddal. A kombájnaratás eredménye 5989 mázsa búza, őszi és ta­vaszi árpa. Szerződéses kötelezettsé­geinknek száz százalékig eleget tettünk, sőt még azon felül is vállaltunk munkát. Műszaki hiba miatt egészen minimális volt gépeinknél a kiesés. Nagyon jól beváltak a mozgó műhelykocsik, időben érkeztek minden helyre, ahol valami hiba adódott és azon­nal ki is javították. Cséplőgépeink a helyükön vannak, a cséplőcsapatok ké­szen állnak. A tanácsok mindenütt biz­tosították a csapatokat s a hiányzó embereket ké­sedelem nélkül beállítot­ták. Csak a hordásnak kell befejeződnie és meg­kezdjük a munkát. Tervteljesítésünk is rend­ben van. Éves tervünket jú­lius 10-én már 63 százalékra teljesítettük. Az össztalajmun- kák végzésénél az éves terv­hez viszonyítva 46%-nál tar­tunk s Nagy-Budapest után Abonnyal együtt a második- helyen állunk a megyében. Traktorkihasználásunk június 30-án 40%-os volt. Az össz- talajmunkák nyári-tavaszi ter­vét 103%-ra teljesítettük. Jú­lius 10 és 20-a között a tíz­napos dekádban 1200 normál­holdat teljesítettünk. UJ VEZETŐT kapott a Szentendre Körzeti Földmű­vesszövetkezet Lénárt György személyében. Az új ügyve­zető elnök korábban Buda­pesten dolgozott kereskedelmi vonalon. tűk a KISZÖV-ot, adion ne­künk egy kisebb tehergépko­csit. Szükség is volna rá, mert megkönnyítené és meg­gyorsítaná munkánkat. Ha önök eljönnének egy reggel hozzánk, és szétnéznének, azt hinnék, hogy költözik a szö­vetkezet. Dolgozóink kerék­párokon cipelnek sokszor 150 kiló vasat, huzalokat, létrá­kat. Későbben érnek mun­kahelyükre és fáradtan kez­denek a munkához. Egy gép­kocsi egyszerre megoldaná ezt a sok problémát. Nem­csak a szövetkezetnek hozna nagyobb hasznot és nemcsak a tervteljesítéshez járulna hozzá fokozottabban, hanem egyúttal meglátszana ez a jö­vő évi nyereségrészesedésen is. Az asztalos részleg 1960 el­ső félévére tervezett összeg 173 000 forint volt és 211 009 forintra teljesítették, ez kb. 121 százalékos teljesítésnek számít. Az elmondottak alapján, úgy hiszem, joggal mondhat­juk: egész szövetkezetünk, közötte az asztalos részleg is becsületes munkát végzett, s a jelenleg még meglevő ne­hézségek megoldása után egyre nagyobb mértékben elé­gíthetjük ki a lakosság igé­nyeit, valamint a közületek részéről megrendelt munká­kat is gyorsabban és jobban szállíthatjuk. Alig egy esztendeje, 1959 május végén alakult a szent­endrei Lakáskarbantartó Ktsz asztalos részlege. Egy év nem hosszú idő egy kis­ipari termelőszövetkezet éle­tében, de mégis alkalmas ar­ra, hogy fel lehessen mérni, hogyan dolgozik, képes-e hoz­zájárulni munkájával az igények kielégítéséhez. Kö­zel egy esztendeje annak, hogy ennek a részlegnek mun­kájáról írtunk lapunkban, így most azért mentünk el hoz­zájuk, hogy megtudjuk, va­jon a kezdeti nehézségek le­küzdése után miképpen kezd­te meg munkáját az új ktsz ebben az esztendőben, és a részleg miként teljesítette fél­éves tervét. Fehér András, a Lakáskar­bantartó Ktsz elnöke és Drexler Antal, az asztalos részleg vezető jé, tájékoztatott az eredményről és a még meglevő hiányosságokról. — Jelenleg nyolc tagja és két ipari tanulója van az asztalos részlegnek. A nyolc tag közül egyik nemrégen szabadult és úgy hisszük, a részleg munkáját dicséri az, hogy ez a fiatalember tovább­ra is köztünk akar dolgozni, őszre újabb két ipari ta­nulót szerződtetünk, mindket­ten szentendreiek. — Megalakulásunk óta igye­keztünk a lakosság részéről jelentkező igényeket teljes mértékben kielégíteni. Ezt külön is ki kell hangsúlyoz­nunk, mert felmerültek, olyan kifogások ellenünk, hogy jobban szeretjük a vál­lalati megrendeléseket és inkább azokat teljesítjük, mint a lakosság részéről megren­delt -munkákat. Legjobb tu­dásunk szerint teljesítettük a lakosság megrendeléseit és ezt igyekszünk a jövőben is megtenni. Hogy közületi mun­kákat nagyobb százalékban végzünk, ez, úgy hisszük, nem elítélendő és érthető ás, hi­szen részükről sokkal nagyobb megrendeléseket kapunk, ami nagyban hozzájárul ter­veink teljesítéséhez. így pél­dául a Gellért-fürdőnek most is 200 000 forint értékben vég­zünk munkát, ezenkívül na­gyobb megrendeléseket ka­punk folyamatosan a SZOT üdülési főigazgatóságától, va­lamint a budapesti fürdőigaz­gatóságtól. Minőségi kifogás mind ez ideig nem merült fel a vég­zett munkákkal kapcsolatban, és kötbért sem fizettünk ed­dig. Bár nem vonatkozik első­sorban az asztalos részlegre, mégis meg kell említenünk, hogy szövetkezetünk jó mun­kájának eredményeképpen a megyei KISZÖV többek kö­zött a mi szövetkezetünlzet is kijelölte a ktsz-ek megyei öt- ' éves tervének kidolgozására. Dolgozóink munkájával elégedettek vagyunk. Mind mennyiségileg, mind minő­ségileg megfelelően dolgoz­nak. Ez meglátszott a leg­utóbbi nyereségrészesedésnél is; egyhónapi fizetésnek meg­felelő összeget kaptak. Eredményeink mellett nem szabad megfeledkeznünk a meglevő hiányosságokról som. Az asztalos részleg megalaku­lása óta nem kapott újabb gé­peket, pedig ez elengedhetet­lenül szükséges volna a jobb munka érdekében. Egy sza­lagcsiszoló és egy egyengető gép beállítását tervezzük még ebben az évben. Az anyagellátás terén a szövetkezeti fatelep áttelepü- iése miatt akadályok merültek tel, de reményünk van arra, hogy most már ez is folyama­tos lesz. • Ezek voltak a kisebb hiá­nyosságok és panaszok, de — sajnos —, van ennél sokkal égetőbb és fontosabb problé­mánk is. Ez pedig a gépko­csi. Már a múlt évben kér­UatitHn, Bülo-fyU bácsi/ dóm elmondani anélkül, hogy ff felesleges ismétlésekbe ne £ bocsátkozzam. Hallani ugyanis ff lehet egy négymázsás harcsá-f ról, melyet tízen is alig bír- ff tak kihúzni a Pap-szigetnél,'/ nyolcvanegy darab pontyról % — a legkisebb is ötkilós volt,} esküszöm mindenre, ami $ szent — amit egy óra leper- ff gése alatt rántott ki valaki f, a Pecsó kies vizeiből, fél- ff méteres pisztrángokról, ten- ff geri herkentyűkről, mély- ff vízi polipokról, melyek egye- ff nesen a Csendes-óceánból $ vándoroltak ide másféléves ff vízi-túrával, hogy városunk ff vízügyi hírnevét emeljék — ff szóval akkora mennyiségű ff halról lehet itt hallani, öcsém, $ hogy a lakosság már régen ff megunta a halételek leg-% ínyencebben elkészített fajáig is és képes sortállni a hús-ff bolt előtt, hogy felüdülésből 'ff egy kis rágós marhahúshoz f jusson. Különben félretéve j minden viccelődést, tegnap 'f este egy akkora sügért jog-ff tam, hogy pótkocsis TEFU-t ff kellett fogadni a hazaszállí- ff tásához. ff — Én ezt mind teljes tiszte- ff lettel elhiszem, de ha megen-$ gedi, szeretném megnézni an- 'f nak a sügérnek a csontvázát. ff — Azt nem lehet, öcsém, ff mert odaa jándékoztam a ff szomszédnak, aki házat épít ff és éppen jól fel tudja hasz- ^ nálni az óriási esontni-a> tető- £ szerkezetnek. * lyeknek megfogására ez a nap mint nap újból kezdődő hadjárat folyik — egyáltalá­ban nem tartózkodnak ezen a folyamszakaszon. Vagy ha netán tartózkodnának, akkor is a legmélyebb vízfenéken tömörülnek és kórusban rö­högnek a maguk hangtalan hal-röhögésével, amit csak onnan vesz észre a természet- búvár, hogy a víz felületén minden ésszerű ok nélkül apró kis fodrocskák kelet­keznek. Ha akad nagyritkán egy-két tapasztalatlan hal- siheder, aki bedül a különfé­le villogóknak, mű-giliszták­nak, önműködő legyeknek, rugóra járó csáb-pókoknak és szinte baráti önfeláldozással ráharap valakinek a horgára, akkor olyan izgalom vesz erői a kilométer hosszú, sűrű em­bersoron, mint a parti ná­dason, ha északi szél bor­zolja meg a bugájukat. Na­gyot lódul a pecabot és part­ra pottyan a hal. amely olyan elenyészően picike, hogyha szardíniás dobozban találkoz­nak vele, kegyetlenül szidnák a gyártó céget, amiért ilyen semmire se való moszatokkal töltötte meg a bádogskatulyát. Mert ha nem tudná, öcsém, a horgászatnak van egy for­mája, ami látható és egy má­sik, ami hallható. Nos, a lát­ható részt a fentiekben vá­zoltam. De méltán kérdezheti maga, mi lesz a hallható for­mával? Ezt viszont nem tu­fát váró edényekkel, gumicsiz­mával és letelepszenek hosz- szan a parton. A végén any- nyian vannak, hogy minden méternyi helyre jut egy hor­gász. Mikor aztán teljesen megtelt a térség, elkezdődik a horgok kapkodása. Mindenki beljebb akarja dobni a horgot, mint a szomszéd és nagyobb lendülettel rántani ki, ami­nek az lesz az eredménye, hogy egymás orrlikát és fül­cimpáját akasztják meg, eset­leg feltépik a harmadik szom­széd ingét-nadrágját. Persze, ez mind temetői csendben történik, mert hangos szónak itt nem szabad hallatszani, így a sértettek és sértők csu­pán szemvillanásokkal szúr­ják egymást halálra s a ke­resztanyák sűrű emlegetése is csak elméletben történik. Van a sorban öreg, fiatal ve­gyesen, szép számmal képvi­seltetik magukat a legfiata­labb férfinemzedék tagjai is, akik eszeveszetten csapkod­nak maijuk körül, tízpercen­ként változtatják a helyüket, nyüzsögnek szüntelen, míg csak egy-két nem elméleti nyakleves más tájékra nem irányítja őket. A valódi hor­gász pedig ül és vár. Mint fent. Hogy mire vár, én nem tudom meam ^n^ani. mert ha nem tudná, a halak — me­ff hogy szorgalmas tagja lett a ff horgászok hallgatag társasá- ff gának. ff — Csak kísérletről van szó, £ öcsém, amit nem is tagadok ^ Sőt, mielőtt rászántam vol- 4 na magamat, hogy pecábottal ff felszerelve, elfoglaljam méltó ff helyemet a Duna-parton, gon- ff dós előtanulmányokat foly- % tattam s megállapítottam azt, ff hogy a horgászathoz rengeteg 'f sok türelem, kitartás, elnyelt ff mérgelődés, elsuttogott ká- ff romkodás és állandó, re­ff ményteljes várakozás tartozik, ff A horgász vág egy szép, ff egyenes botot — lehetőleg a % más kertjéből — avagy, ha 'f pénze van, vásárol egyet ff háromszáz vagy hatszáz fo- ff rintért a sportboltban, arra ff rábogoz egy hosszú zsineget, ff kiül a partra, a zsineg végén szomorkodó horogra ráakaszt- ff ván egy öreg, aszott legyet, fff megcsiklandozza a Duna ar- 'ff culatát, és vár. Nagyon so- « káig nem történik semmi, sőt, ff a legeslegtöbbször sose törté- ff nik semmi. Az ember ki-ki- ff emeli a zsineget, megszemléli ff a legyet, azután újra ül a ff parton és bámul a vízre, ami ff kárörvendezve suhan el lá- ff bai előtt a Fekete-tenger felé ff És vár. És megint vár. Kös- ff ben sorstársak érkeznek, bo­jtokkal, kiemelő hálókkal ha

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents