Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-30 / 179. szám

ftmfotü CEGLÉD, ALBERTIRSA, CEGLÉDBERCEL. TÖRTÉL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE IV. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM 1960. JÚLIUS 30. SZOMBAT Ahol nemcsak aktának tartják a műszaki intézkedési tervet A napokban a Ceglédi Hús­ipari Vállalatnál jártunk. Érdeklődtünk, miként vált be a tavaly épített és be­szerelt szárazáru üzem. Amíg az üzemben körülnéztünk, egész sor újdonságot láttunk. A Tanácsi Építőipari Vál­lalat úgylátszik még hosszú időre itt marad, mert az ud­varon mindenfelé újabb épít­kezések folynak. A kazánház­ban új kazánt szerelnek be. Mint Kiskorényi János igaz­gató mondja, az új kazánt ingyen, úgynevezett könyv­jóváírással kapták. Azért van rá szükség, mert a megnöve­kedett üzemet a régi kazán már nem volt képes elegendő gőzzel ellátni. Az üzem fejlődésével pár­huzamosán nőtt a női dol­gozók létszáma, így szükség lett egy női öltözőre is. Az üzem saját munkásaival kez­dett neki az építkezésnek és ma már akárki megláthatja: csinos, kényelmes öltöző áll a dolgozók rendelkezésére. A sokféle építkezést látva megkérdezzük: nem kapko­dás, erőpocsékolás-e az egy- időben való építkezés? — Szó sincs róla. Tessék megnézni ezt a tervezetet, mutatja az igazgató a fiók­ból kivett, bekötött, tábláza­tos könyvet. . Olvasom a feliratot: „Ceg­lédi Húsipari Vállalat 1960. évi műszaki intézkedési ter­ve.*? — Tavaly ősszel, jóval az idei év beköszöntése előtt ül­tünk össze, hogy alaposan megvitassuk, mire fordítsuk azt a pénzt, ami 1960-ban ren­delkezésünkre áll. Sokoldalú megfontolás, sok-sok javas­lat elbírálása után állítottuk össze ezt a tervezetet, amely hónapról hónapra megmond­ja: mikor, mit és kinek kell elintézni, hogy üzemünkben a fokozódó termelékenység, az önköltség állandó ' csökkenté­se, a fizikai munka meg­könnyítése érdekében szük­sége s építkezések megvaló­suljanak. így aztán több he­lyen építkezünk egyszerre — kapom a felvilágosítást. — Mi valósult meg eddig a tervből? — Vállalatunk Dél-Pest megyén kívül több megye területére is szállít húst és töltelékárut. Ezért elsősorban egy pótkocsi beszerzését vet­tük tervbe. A pótkocsi meg­érkezett, így gyorsabban szállíthatjuk friss áruinkat. A nyári melegre számítva ■meg kellett oldanunk a kész­áru-raktár hűtését is. Miután a raktár hűtőházunktól 150 méternyire van, a hűtőköze­gek elvezetése nem lett vol­na gazdaságos. Ezért egy harmincezer kallós kompresz- szort vásároltunk. így most már nem kell a megromlás­tól félteni készáruinkat. — A fizikai munka meg­könnyítésére vásároltunk egy elektromos hasító körfűrészt is. A körfűrész már itt van, szerelése nemsokára befeje­ződik. — A tervezetet látva meg­állapíthatjuk: a gondos elő­készítésnek érik a gyümöl­cse. A nagyüzem termelő munkája napról napra köny- nyebb lesz. Fejlődik és csi- nosodik a húsipari vállalat. Dózsa MI ÚJSÁG AZ FMSZ-NEL? Ismét tehet pálinkáéit! dúsra szerzett ni Gyűlik a papírhulladék Megkezdődött a pálinkafő­zési szezon. Sok termelőnek és tsz-nek legfőbb gondja, hogy hol helyezze el jó áron a pálinkáját. Hamburger elvtárs, az fmsz pálinkafelvásárlója, a kérdésre a következőket vá­laszolja: — Az eddig érvényben le­vő fizetési forma megválto­zott Eddig az 50 fokos pálin­káért 40 forintot fizettünk, s ha a pálinka 50 fokon aluli volt, nem vettük át, s ha a fok túlhaladta az ötvenet, azt nem fizettük. Most hektoliterfok sze­rint fizetjük a pálinkát. 84 forintért vásároljuk a Egy műsoros est tanulságai A Hazafias Népfront félévi munkaterve roppant változa­tos. Egy nagyszabású béke­gyűlés, a termelőszövetkeze­tek kulturális megsegítése, tudományos szakelőadások rendezése mellett helyet en­ged a színvonalas, könnyű szórakoztatásnak is. Nyár van. A tudományos és szakelőadások egyelőre még a szervezés és előkészítés stádiumában vannak s a programból elsőnek egy szó­rakoztató műsor került meg­valósításra. Bizony nem nagy erkölcsi sikerrel, de helyes és fontos, hogy ennek a tanulságait is levonjuk. Kezdjük azon, hogy a zsú­folt ház azt bizonyítja, hogy a HNF jó úton jár, amikor segíteni akar a könnyű szóra­koztatás terén. A HNF nyu­godtan szervezhet szórakoz­tató műsorokat, de sokkal na­gyobb gonddal és körültekin­téssel, mint ez a szerdai mű­sor körül történt. Állítom, hogy a HNF ceglédi vezetősé­gét nem terheli felelősség, mert a műsor nem volt sem jobb, sem rosszabb, mint a sok évi átlag. Minden műso­ros estet ez a sietség, elsie- tettség, igénytelenség jelle­mez. Pár országos név, akik rohannak, mert erre kötelezi őket az újabb szereplés és mellettük néhány szerény ké­pességű ismeretlen. A műsort Latabárék kezd­ték. Igénytelen bohóckodás volt, amit nyújtottak, mond­hatnám, hogy nagyon kevésre becsülték a ceglédi közönsé­get. Sokkal helyesebb lenne, ha Latabár részleteket mu­tatna be azokból az operet­tekből, amelyekben igazán nagy volt. Kabos László a megszokott volt. Kár, hogy Cegléden már legalább két esetben volt jo- nathán alma és természetesen két esetben pottyant le a fá­ról. Egy kis változatosság nem ártott volna. Kovács Erzsi szereti a kö­zönségét. Szívesen énekel. Ö kétszer is szerepelt. Nem volt olyan sürgős dolga, mint La- tabáréknak és Kabos László­nak. A művésznő hangja ked­ves, behízelgő. Igen nagy si­kere volt. Csak az volt a baj, hogy egy kicsit nagyon ki­tárta a hálószobaablakot. A tréfás vetélkedés rende­zésében több volt a jószán­dék, mint a siker. Nagyobb tapasztalattal, gondosabb elő­készítéssel kellett volna ezt megrendezni. Az első díj a vetélkedő hölgy és a táblánál foglalkozó hölgy jó együttmű­ködését dicséri. A jó kollek­tív munka mindig eredmé­nyes. Ennyit a műsorról és most lássuk a tanulságot. A ceglédi közönségnek kell a színvona­las szórakozás. Gondoljunk á moldvai népi együttes sze­replésére, a kínai cirkusz kül- túrházi vendégjátékára, a Svesnyikov-kórusestre, de mindenekfelett a Pjatnyickij- együttes viharos sikerére. He­lyes lenne, ha a ceglédi HNF ezeken a tapasztalatokon elin­dulva foglalkozna a rendezés­sel, biztosítaná a ceglédi kö­zönség számára a színvonalas rendezéseket és ebben az esetben nem maradna el sem az erkölcsi, sem pedig az anyagi siker. Kik. Szezon előtt Ä Cegléd-Csemői Állami Gazdaság csemői üzemegysé­gében levő szeszfőzdében be­fejezték a karbantartást, fel­készültek a pálinka főzésére. A szeszfőzde csak állami gaz­daságok részére dolgozik. Var­ga István elvtárs, a szeszfőz­de vezetője elmondotta, hogy a termelés szeptember hónap­ban fog megindulni. A csemői szeszfőzde teljesen automati­zált, vákuumos elszívás alap­ján történik a szeszfőzés. A gépek beszerelése összesen egymillió forintba került. •—D— Az illetékes válaszol: Nemrég jelent meg lapunk­ban Katona Lajosné Felső- mikebuda 56. szóm alatti la­kos levele, aki a mikebudai italboltra panaszkodott. Ez ügyben felkerestük Majoros Andrást, az Albertirsai Fmsz igazgatóságának elnökét, aki az alábbi felvilágosítást adta: — Már régebben írásban szabályoztuk az üzlet nyitva­tartási idejét, melyet a to­vábbiakban is folyamatosan ellenőrzünk. A nyitvatartási idő meghosszabbítására csak akkor kerülhet sor, ha a községi tanács elnöke erre írásbeli engedélyt ad az üz­let vezetőjének. Mivel levél­írónkat zavarja az italbolt lármája, a községi tanács fel­ajánlott részére egy csere­lakást, amely olyan, mint jelenlegi lakása. Levélírónk beszéljen a tanáccsal a lakás­csere ügyében. A község la­kossága igényli az italbolt mi­nél további nyitvatartását. ★ AZ ALBERTIRSAI FMSZ kiskereskedelmi üzemága for-* galmi tervét 111,7 százalékra, a vendéglátóipari tervét 133,6 százalékra teljesítette. A szö­vetkezet az első félévben 349 ezer forintos nyereséget ért el, s ezzel nyereségtervét 167 százalékkal túlteljesítette. ★ A NAPOKBAN MEGKEZ­DIK az előre csomagolt isko­laszerek árusítását az fmsz papírboltjában, hogy elke­rüljék a tanítás előtti nagy torlódást* ★ Az Albertirsai Fmsz ter­melési tanácsa Nyíri Sán­dort, Bekler Ferencet, Cs. Kiss Ferencnét, Földi Sándort, Gál Lászlót és Szabó Mihályt kiváló fmsz-dolgozó címmel tün­tette ki. ★ ÖT CEGLÉDI könyvelési dolgozó vesz részt a MÉSZÖV által rendezendő bentlakásos könyvelői tanfolyamon, ★ Augusztus 20 tiszteletére nyitják meg az első albert­irsai földművesszövetkezeti önkiszolgáló boltot, melyet a szövetkezet dolgozói készítet­tek el társadalmi munkában, összeállította: Kecskeméti Mihály A ceglédi népi együttesről szilvát és 80-ért az egyéb pálinkaféleséget. Ez ösz­tönző a termelőkre is. Eevezettük a pálinkára való szerződéskötést s ezzel a ter­melő eléri, hogy termékét szállításkor minden további nélkül átvesszük. Eddig több termelővel szerződtünk. A törteli Rákóczi Tsz 30 hekto­literre, a Hunyadi Tsz pedig, teljes termésére kötött szer­ződést. Jelentős a szerződés- kötés, hiszen a tsz-tagság ér­dekét szolgálja, mert pénzből kapják meg pálinkarészesedé­süket. Nagy jelentőségű kulturá­lis kezdeményezés bontako­zik ki városunkban: a műve­lődési ház a KISZ-szervezettel közösen eredményesen dol­gozik a népi együttes meg­szervezésén. Érdeklődésünkre a műve­lődési ház igazgatója és mű­vészeti vezetője számolt be arról, hogy az együttes meg­szervezésének ügye társa­dalmi üggyé kezd válni. Az üzemek és a vállalatok is se­gítenek: a vendéglátóipari vállalattól már négyen je­lentkeztek, a földművesszö­vetkezet részéről pedig Ba­logh elvtárs vállalta, hogy az egyes boltvezetőket is fel­kéri a szervezésben való részvételre. Babinszky elv­társnő szintén vállalkozott a jelentkezési lapok tovább- juttatására és a Rendeltruha- ipari Vállalat is támogatja a kezdeményezést. Bízunk ben­ne, hogy ez a névsor a jövő­ben még bővül. A jelentkezők száma eddig hatvan, ez azon­ban még mindig kevés: sok­kal több fiatal táncosra, éne­kesre lenne szükség; A jelentkezők írásban kö­telezik magukat „a próbákon való megjelenésre és a népi együttes szabályainak meg­tartására”. S mit kapnak cse­rébe? Képzett előadókat; az együttest vezető Borlói Ru­dolfon és a táncvezető Var­ga Pálnén kívül kiváló bu­dapesti művészek és a me­gyei tánc-szakreferensek se­gítik majd őket. Tapasztalat- cserén vehetnek részt Galga- hévízen, Abonyban az ottani népi együttesek szakmai be­mutatóján. A részletesebb programot az előkészítő bizottság szep­tember 15-i ülése fogja meg­határozni. A tervezet nagy része már kilakult: a Nép­művelési Intézet tánckuta­tóit fogják felkérni Cegléd és környéke tánchagyomá­nyainak feldolgozására, s en­nek alapján az első tánc, amit a fiatalok megtanulnak, talán a „ceglédi lakodalmas" lesi Úgy gondoljuk, hogy a helyi hagyományok művészi színvonalú bemutatásával az együttes — ha valóban be­tölti hivatását — országos hírnevet szerezhetne váro­sunknak; — K — — A CEGLÉDI Kossuth Építők férfi kézilabda-csapa­ta vasárnap délelőtt fél 11 órai kezdettel barátságos mérkőzést játszik a Buda­pesti Testvériség csapata el­len; — 7846 HEKTOLITER volt az első félévi szikvíz-terme- lése a Ceglédi Szeszipari és Szikvízgyártó Vállalatnak. — VASÁRNAP délután 4 órai kezdettel a Vasutas- sporttelepen barátságos mér­kőzést játszik a Ceglédi Vas­utas NB Il-es csapata a Bu­dapesti Helyiipar csapata el­len. — RÖVIDESEN megkez­dik a Felszegi úton levő 12-es számú fmsz-bolt önkiszolgáló­vá történő átalakítását. — 106,9 SZÁZALÉKRA teljesítette első féléves ter­melési tervét a ceglédi Gép­üzem és Vasöntő Vállalat. — 133 SZÁZALÉKRA tel­jesítette II. negyedévi ter­melési tervét a ceglédi Me­zőgazdasági Felszereléseket Gyártó Ktsz. — KEDDEN DÉLELŐTT 10 órakor adják át ünnepélyes keretek között az elkészült Felszegi utat a forgalomnak; Ankét volt Csütörtökön este nyolc órai kezdettel a Közlekedésépíté­si Gépjavító Vállalat kultúr- otthonában jól sikerült an- kétot tartottak a vállalat kultúraktivái részére. Juricza Lajos megnyitó be­szédében a vállalat kultúro- sainak fáradságos társadal­mi munkájáról és a kultúrfe- lelösök feladatairól beszélt, majd Kovács Ferenc, az üb titkára üdvözölte a megjelen­teket. Az ünnepi beszédek után a kultúrgárda tagjai és a meghívott vendégek részére vacsorát adott a vállalat ve­zetősége, majd éjjel egy óráig tartó tánccal tettek pontot a jól sikerült ankétre. Sport Mérkőzés után — mérkőzés előtt A ceglédi Kossuth Építők Kézi­labda-csapat áriak múlt vasárnapi ellenfele a járási kézilabda váló- gatott volt. Tefldn/tettel azpnlban arra, hogy ez a mérkőzés egyenlőtlen küz­delmet és színvonal nélküli játé­kot hozott volna, ezért a két csa­pat vezetői arra a megegyezésre jutottak, hoev felcserélik a Kos­suth Építők első és második csa­patának az ellenfeleit. így az első csapat a vele egy osztályban sze­replő Abonyi KSK csapatával, a második csapat pedig a járási vá­logatottal mérkőzött. Ceglédi K. Építőit—Abonyi KSK 29:12 (12:2). Góllövők: Osváth (6), Jakosits, Vincze, Imregi, Irháid (4—4), Rossi (3), Öcsai Károly és Száraz (2—2). Jók: Csendes kapus, Osváth, Irházi és vincze. A női csapat a járás női kézi­labda válogatottjával játszott. Az eredmény 10:3 (4:1) a ceglédi csa­pat javára. Vasárnap mind a női. mind a férfi csapat az NB II-es Testvéri­ség csapatával játszik. A női mér­tő zés 9 óra 30 perckor, a férfi nérkőzés 10 óra 30 perékor kez­dődik. | Heti negyvennyolc órán át 4 végez nehéz, idegölő munkát í a szalagfűrész mellett Podo- g Iák György, a Faipari Ktsz f dolgozója. £ — Nem panaszkodhatom a < munkámra, megszoktam már. | Feleségem is a szövetkezet g dolgozója. De persze, ha vége £ a műszaknak, azért érzem azt | az egészséges fáradtságot, í amely valósággal kívánja a ? pihenést. | — Hazamegy és alaposan ^ kipiheni magát. % Rámnéz, mosolyog. — Hor- i, gászott maga már? á — Soha! y £ — Nohát akkor nem is $ fogja megérteni, hogy pihenés £ helyett felpattanok a motorra $ és usgyi át Szolnokra., a Holt- £ Tiszára horgászni. Tagja va- $ gyök a ceglédi horgászegye- % süléinek. A■ Közlekedésépítő $ és Gépjavító Vállalat patronál í. bennünket. Vagyunk vagy har­A MÁSODIK MŰSZAK mincan: munkások, értelmisé­giek. Van közöttünk kórházi főorvos, több pedagógus és tisztviselő. — A Tisza szolnoki holt ága tizenhét kilométer hosz- szú és valóságos eldorádója a horgászoknak. A szolnoki munkás horgászegylet halász­tanyája lát bennünket vendé­gül és éjszakai szállást is ők biztosítanak. Hajnalban vagy késő este horgászunk általá­ban. Három bottal és hat ho­roggal lehet horgászni, de igazi horgász csak egy bottal horgi- 'szik. A halállomány igen vál­tozatos. Keszeg, süllő, ponty, harcsa, dévér-keszeg, compó. sügér, napkárász és igen sok csuka. Legszívesebben csukára és keszegre megyek. Erre legjobb a felszerelésem és ennek megfelelő csalétket viszek magammal. Kukacot, főtt kukoricát a keszegnek és blinkert a csukának. A csu­kát általában csónakról hor­gásszuk. A csuka a víz raga­dozója, a halállomány legna­gyobb ellensége. Persze ez a természet gondoskodása. Ha a ragadozó halak, csuka, harcsa, sügér nem pusztítanák a kis­halakat, hihetetlen mértékben elszaporodnának. — A horgászat számunkra sport és szórakozás. Mondhat­nám, idegnyugtató szórakozás. Több horgászversenyen vet­tem részt. A verseny feltétele általában, hogy minél több halat fogjon a versenyző súlyra, néha azonban darab- számra megy a verseny. Fajta szerinti verseny is szokott lenni. Például pontyverseny. Főleg ősszel és tavasszal meg csukaverseny. Persze, néha egy kis huncutság is van az első díj körül. Nem kell egyéb, csak az, hogy az élelmes horgász egy nap­pal előbb elkezdje a horgá­szást és tekintélyes mennyi­ségű halat tartalékoljon a másnapi versenyre. Ha ezt okosan elhelyezi a nádasban vagy másutt, akkor gyerekjá­ték becsempészni a megfelelő helyre és már biztos is az első helyezés. — Melyik volt élete legna­gyobb fogása? 1942-ben Tiszakécskén fog­tam egy huszonhárom kilós, százharminc centis harcsát, i Másfél órán át küszködtem; vele és éjjel egy óra tájánj sikerült csak kihúzni a vízből,; miután teljesen kifárasztot- \ tam. Hatalmas lakomát csap-j tunk belőle másnap a halász-', tanyán... • — AUGUSZTUS 20 meg­ünneplésének előkészületeit beszélték meg csütörtökön délután a termelőszövetkeze­tek, vállalatok vezetői rész­vételével az albertirsai tanács­házán. — MA DÉLUTÁN 5 óra­kor a ceglédi strandon a Ceglédi VSE—Szegedi AK bajnoki vízipóló-mérkőzést játszik az országos vidéki r bajnokságért. : — JÓL HALADNAK a j csépléssel a csemői Szabad j Föld Tsz-ben. Egy időben ad- i ják vissza a tavalyi vetőma- : got a tsz tagságának, vala- : mint a munkaegység-előleg- | ként betervezett gabonát is. A pőruljárt lyúktolvaj M. Sándor még tavaly de­cemberben sűrűn járt a Cifra­kerti Állami Gazdaság le nem vágott kukoricaszár táb­lájába „böngészni”. Kukorica­keresés mellett elfogdosta az arratévedt tyúkokat is. Egy alkalommal három darabot fogott, összekötözte a lábai­kat, kabátjával letakarta, hogy majd alkalmas időben elviszi. Terve nem sikerült, mert közben mások megtalál­ták és visszaadták gazdájá­nak. Az otthagyott kabát nyo­mán fölismerték a tettest. A szabálysértési hatóság pénz­bírsággal sújtotta. A ceglédi MÉH-telepet a nyári hónapokban igen sok úttörőpajtás keresi fel. A szünidőt igen jól kihasznál­ják a hulladékgyűjtésre és kö­zülük nem egy komoly ösz- szeget tud megkeresni a hul­ladékgyűjtéssel. Képünkön a Bulyáki Tibor által gyűjtött tíz kilogramm papírhulladé­kot méri Farkas Sándor át-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents