Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-03 / 156. szám
MW. JCUUS 3. VASÁKN4&P 7 MESÉLŐ KÖVEK — HÍRES EMBEREK A LEGÖREGEBB TANÚ A Gerecse lábánál, a dombbá szelídülő hegy tövében szép falu lapul. Zsámbék. A falu felett ott magasodik a legöregebb tanú, a zsámbéki templomrom, megyénk legjelentősebb és legrégibb műemléke, amely Európa-szerte is ismert. Régi nagyurak kedvelt helye, s imákat mormoló szerzetesek otthona volt ez a környék. A múltról itt már csak hideg, mohos kövek, s megsárgul, iniciálés pergamentekercsek beszélnek. Egy legenda XII. Béla felesége francia hercerfkisasszony volt. Amikor eljött a nász, s búcsút vett hazájától, sokan elkísérték. Közöttük ott volt Aynard francia lovag is. A királyasszony kedvelt lovagja — érthető —, rövidesen tekintélyes birtokhoz jutott, övé lett — többek között Zsámbék és ikörnyéke is. De akkor még aligha volt neve ennek a vidéknek, ha volt is, nem jegyezte fel a történelem. Aynard lovag, mint katonához illik, várat építtetett a birtokon. Nem messze a ma is álló templomromtól, ott rajzolódnak ki az értők szeme előtt a régi-régi vár alaprajzának vonalai. Aynard szerette a szép asszonyokat, s a legenda arról szól, hogy víg élet folyt a várban valaha. Felesége elől ide bújt a vígkedélyű lovag. De a legendát a tudomány fénye szétoszlatta. A,legújabb kutatások szerint a vár előbb, mint a XIV. század vége, nem épülhetett. Sorsa — bármikor is épült — szorosan egybeforrt a temploméval. 1258 Smaragd comes (herceg) szé- kesfejérVári prépost elégedetten szemléli az eléje tett oklevelet, amit már nevével ellátott. Ö, mint székesfejérvári prépost, királyi álkancellár, s választott kalocsai érsek, valamint két testvére, Gilet és Egyed comesek nevüket örökre beírták a történelembe, mert nagy dolgot vittek végbe: ,,megalapítjuk Keresztelő Szent János premontrei pré- postságát Sambochon”. A herceg, amikor 1258-ban az oklevélre rávezette a nevét, valóban megmentette azt a történelem süllyesztőjétől, mert akkor már építőmesterek jelesei hajoltak a tervek fölé, s jobbágyok, szolgák, foglyok serege görnyedt az irdatlan súlyú kövek alatt. Magasodik, épül a templom. A második templom. Mert előtte, a most épülő helyén, már állott egy. Az elajándékozott hozomány A tájon már — mint ezt a kutatások kiderítették — a XI. század elején magasodott egy templom. Ennek alapjaira építették, fel — Smaragd comes megbízása alapján az 1200-as évek elején — azt, amely ma szemünk elé tárul. A táj a fentebb említett három hercegé volt. Egyed comes Péna nevű felesége hozta hozományként házasságába, s a három férfi nem akart osztozni rajta. Birtokuk úgyis any- nyi volt, hogy számbavenni sem győzték. S mivel temp- lomrom is állt a birtokon, papoknak ajándékozták. De nagylelkűen felépítették a templomot, amely magán viseli kora ízlésének változását, s átmenet a román stílből a gótikusba. Hazánkban az egyik legbecsesebb műemlék. A premontreiek örömmel fogadták az adományt, hiszen nemcsak templom, s kolostor járt azzal, hanem tekintélyes földbirtok is, ahol jobbágyok serege termelte mindazt, amit csak a földi javakból a szerzetesek imát mormoló serege megkívánt. Hatalmas a birtok, s a jobbágykunyhóra gőgösen néznek le a komor kolostor- s templomfalak. A torony harangja imára hívja a szerzeteseket reggel, délben, este, s izzadt, kérges kezek hányják magukra a keresztet a földeken, pillanatnyi pihenőként. > Évtizedek suhannak a hatalmas, gyönyörű templom, s rideg kolostorának falad felett, 'akik épülni látták, már á sírban vannak. De az új szerzetesek tovább imádkoznak, a jobbágyok unokái tovább húzzák az igát. Miklós nádor rendelete, amely 1346-ban kelt, csak tovább növeli a birtokot, határkiigazítást rendel el a premontreiek javára. Szerzetesek háborúja A história nem sokat őrzött meg ebből az időből. Jóval több, mint két évszázad suhant el, s a premontreiek már szemükkel nem tudják átfogni a hatalmas birtokot. De új rend tűnik fel az országban, a pálosoké, mely kíméletlen hancot indít minden más rend ellen — azok birtokaiért. £475-ben Mátyás király követet küld a pápához. Zsámbékot, templomostól, kolostorostól, birtokostól a pálosoknak adományozza, s ehhez kéri a pápa jóváhagyását. Sixtus pápa el is küldi rendeletét: minden a pálosoké. Vége szakad a nyugalomnak. Megkezdődik a szerzetesek háborúja — a birtokokért. A pápa rendeletének kelte óta négy esztendő telik el, s csak ekkor, 1470-ben iktat be Gábor egri püspök 15 pálos szerzetest a birtok jogaiba. De a premontreiek nem nyugodhatnak bele a földi javak elvesztésébe. Tiltakozást szövegeznek, s követ indul vele magához Krisztus földi helytartójához. Vissza a birtokot. De a követ válasz nélkül tér meg. S évek múlnak, a válasz csak nem érkezik. így hát útnak indítják a második tiltakozást. De válasz erre sem érkezik. Mert a szerzetesek háborújába beleszól a nemzet létét fenyegető háború. A török veszedelem. Lófarok a kolostoron Az ország felén már ott hivalkodik a törökök jelképe, a lófarok. De a szerzetesek háborúja nem csitul. János királyhoz mennek igazságot kérni, de az — 1527-ben — a pálosokat erősíti meg jogaikban. S miközben falvak válnak a török gyújtogatásának martalékául, s emberek ezreit hajtják rabszolgaként a Nagyér birodalmába, a pálosok — szorgalmas méhként — tovább növelik a birtokot. Övári László özvegyének, Ilona asszonynak birtoloait szerzik meg 1534-ben a zsámbéki pálosok. A török beveszi Budát. A hírt hallva menekülnek a pálosok. Elárvul a birtok, el a kolostor s a templom is. A várban pár félénk zsoldos lapul, fogvacogva lesik, mikor Évszázadok tanúi: remekbe faragott oszlopok. csap ide a török. De közben arra van bátorságuk, hogy összeraboljanak mindent a szegényektől, amit csak a pálosok birtoklása náluk meghagyott. 1541. Kalandozó, por ty ázó janicsárok fedezik fel a hegyek között megbúvó várat, s templomot. Száguldanak a hírrel urukhoz. Sereg indul, de nincs ki ellen harcolnia. A zsoldosok csapata szétfutott. A pasa itt üti fel tanyáját. Bontani kezdi a templomot, s gyönyörűen faragott, pótolhatatlan köveit mecsetbe, fürdőbe építteti. Csatornát ásat, s a templom hajójának köveivel fedett. Mielőtt bevégezhette volna a pusztítást, a szultán, a Nagyúr parancsa másfelé szólítja. Kalandozó törökök, rablócsapatok martaléka lesz a környék, s a pálosok elvitt kincseit a nincsteleneken kérik számon. S azok életükkel fizetnek azért, amit a jó barátok messzi, idegenbe menekítettek. Mielőtt még más rótenné a kezét a birtokra. De nem könnyű a dolguk. Katonák vették be magukat a kolostorba, mert a háborúskodásban a vár tövig leégett, s itt lelnek csak fedelet. De a barátok nem közösködnek. Bernát fráter 1609- ben panaszt küld az egyházi hatóságoknak, járjanak el világi hatóságoknál, hogy pusztuljanak innét a katonák. További sorsát ismét köd takarja. A vár helyén gróf Zichy Péter építtet gyönyörű kastélyt, de a templom és a kolostor lassan pusztulásnak indul. Sorsát az 1763. évi földrengés pecsételi meg, megrepedvesebb műemlékeink első sorában említik, évszázadok tanúját idézi a királyi Magyarország, de egy koronát, s majd egy pengőt sem áldoznak rá, hogy megmentsék a pusztulástól. Akik építették, akik ott görnyedtek a tűző napon, hogy hajlékot, s oltárt emeljenek a szerzeteseknek, azok nevét nem jegyezte fel a történelem. Pálosok, premontreiek emlékét már régen feledjük. De az ő két kezük alkotta falak ma is állnak, hirdetve az alkotás, a munka nagyszerűségét, örökkévalóságát. 1960. A kormány határozata alapján, mely műemlékeink védelmét fontos felMusztafa A merész ív alatt egy új falura látni. Musztafa pasa birodalma ez a környék. Bár Budán székel, de martalócai az urak itt, félholdas zászlójuk, ló-, farok jelvényük ott leng a vár fokán, s a kolostoron. A tatai kapitányt nem hagyja nyugodni a hivalkodó jelvény, s többször rajtaüt a törökön. Emiatt Musztafa panaszt küld Miksa császárnak, a kapitány ellen, aki megszegte a megállapodást. De a panasz nem sokat segít. 1581-ben a győri és veszprémi kapitányok ütnek rá a várra, s a környékre seregükkel, Budára zavarják a törököt. Ibrahim és Musztafa tombol mérgében, de már csak hetekre kerül vissza hozzájuk a birtok. Utána ismét a császáriaké. így megy ez hónapról hónapra, évről évre, míg végleg ki nem takarodik a török az országból. De akkorra Zsámbék környékén mindössze két család maradt. Ennyien élték csak túl urak marakodását a birtokért. A barátok ismét megjelennek Alig takarodott el a török, a pálosok ismét megjelennek. nek merész ívű falai, a kolostor iámmá lesz. Évszázadokon keresztül tépi a szél, mossa az eső, pusztítja ember és természet premontreiek és pálosok háborújának okát és tanúját. A környék kőbányának használja. Kastélyt építtető urak ide zavarják kőért szolgáikat. A XIX. század végén .felfedezik”. írnak róla, k^ne(Gábor Viktor felv.) adatként szabta meg, egymillió forintos költséggel megóvó munkákat végeztek a templomon. S már készülnek a tervek, hogy Magyarország egyik leglátogatottabb műemlékévé tegyék. S a legöregebb tanú hallgatag falai a nap szikrázó fényében csodálkozva tekintenek le a községre, ahol ezer holdakon, jobbágyok unokáinak tenni a kenyeret a kalász. Mészáros Ottó A templom, a megóvási munkák befejezése után.
