Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-03 / 156. szám

MW. JCUUS 3. VASÁKN4&P 7 MESÉLŐ KÖVEK — HÍRES EMBEREK A LEGÖREGEBB TANÚ A Gerecse lábánál, a domb­bá szelídülő hegy tövében szép falu lapul. Zsámbék. A falu felett ott magasodik a legöre­gebb tanú, a zsámbéki temp­lomrom, megyénk legjelentő­sebb és legrégibb műemléke, amely Európa-szerte is ismert. Régi nagyurak kedvelt he­lye, s imákat mormoló szerze­tesek otthona volt ez a kör­nyék. A múltról itt már csak hideg, mohos kövek, s megsár­gul, iniciálés pergamenteker­csek beszélnek. Egy legenda XII. Béla felesége francia hercerfkisasszony volt. Amikor eljött a nász, s búcsút vett ha­zájától, sokan elkísérték. Kö­zöttük ott volt Aynard francia lovag is. A királyasszony ked­velt lovagja — érthető —, rö­videsen tekintélyes birtokhoz jutott, övé lett — többek kö­zött Zsámbék és ikörnyéke is. De akkor még aligha volt ne­ve ennek a vidéknek, ha volt is, nem jegyezte fel a történe­lem. Aynard lovag, mint katoná­hoz illik, várat építtetett a bir­tokon. Nem messze a ma is ál­ló templomromtól, ott rajzo­lódnak ki az értők szeme előtt a régi-régi vár alaprajzának vonalai. Aynard szerette a szép asszonyokat, s a legenda arról szól, hogy víg élet folyt a vár­ban valaha. Felesége elől ide bújt a vígkedélyű lovag. De a legendát a tudomány fénye szétoszlatta. A,legújabb kutatások szerint a vár előbb, mint a XIV. század vége, nem épülhetett. Sorsa — bármikor is épült — szorosan egybeforrt a temploméval. 1258 Smaragd comes (herceg) szé- kesfejérVári prépost elégedet­ten szemléli az eléje tett okle­velet, amit már nevével ellá­tott. Ö, mint székesfejérvári prépost, királyi álkancellár, s választott kalocsai érsek, vala­mint két testvére, Gilet és Egyed comesek nevüket örök­re beírták a történelembe, mert nagy dolgot vittek végbe: ,,megalapítjuk Keresztelő Szent János premontrei pré- postságát Sambochon”. A herceg, amikor 1258-ban az oklevélre rávezette a nevét, valóban megmentette azt a történelem süllyesztőjétől, mert akkor már építőmeste­rek jelesei hajoltak a tervek fölé, s jobbágyok, szolgák, fog­lyok serege görnyedt az irdat­lan súlyú kövek alatt. Magaso­dik, épül a templom. A máso­dik templom. Mert előtte, a most épülő helyén, már állott egy. Az elajándékozott hozomány A tájon már — mint ezt a kutatások kiderítették — a XI. század elején magasodott egy templom. Ennek alapjaira épí­tették, fel — Smaragd comes megbízása alapján az 1200-as évek elején — azt, amely ma szemünk elé tárul. A táj a fentebb említett há­rom hercegé volt. Egyed comes Péna nevű felesége hozta ho­zományként házasságába, s a három férfi nem akart osztoz­ni rajta. Birtokuk úgyis any- nyi volt, hogy számbavenni sem győzték. S mivel temp- lomrom is állt a birtokon, pa­poknak ajándékozták. De nagylelkűen felépítették a templomot, amely magán vise­li kora ízlésének változását, s átmenet a román stílből a gó­tikusba. Hazánkban az egyik legbecsesebb műemlék. A premontreiek örömmel fogadták az adományt, hi­szen nemcsak templom, s kolostor járt azzal, hanem tekintélyes földbirtok is, ahol jobbágyok serege termelte mindazt, amit csak a földi javakból a szerzetesek imát mormoló serege megkívánt. Hatalmas a birtok, s a job­bágykunyhóra gőgösen néz­nek le a komor kolostor- s templomfalak. A torony ha­rangja imára hívja a szer­zeteseket reggel, délben, este, s izzadt, kérges kezek hány­ják magukra a keresztet a földeken, pillanatnyi pihe­nőként. > Évtizedek suhannak a ha­talmas, gyönyörű templom, s rideg kolostorának falad felett, 'akik épülni látták, már á sírban vannak. De az új szerzetesek tovább imád­koznak, a jobbágyok unokái tovább húzzák az igát. Miklós nádor rendelete, amely 1346-ban kelt, csak to­vább növeli a birtokot, ha­tárkiigazítást rendel el a pre­montreiek javára. Szerzetesek háborúja A história nem sokat őr­zött meg ebből az időből. Jó­val több, mint két évszázad suhant el, s a premontreiek már szemükkel nem tudják átfogni a hatalmas birtokot. De új rend tűnik fel az or­szágban, a pálosoké, mely kíméletlen hancot indít min­den más rend ellen — azok birtokaiért. £475-ben Mátyás király követet küld a pápá­hoz. Zsámbékot, templomos­tól, kolostorostól, birtokostól a pálosoknak adományozza, s ehhez kéri a pápa jóváhagyá­sát. Sixtus pápa el is küldi ren­deletét: minden a pálosoké. Vége szakad a nyugalom­nak. Megkezdődik a szerze­tesek háborúja — a birtoko­kért. A pápa rendeletének kelte óta négy esztendő telik el, s csak ekkor, 1470-ben ik­tat be Gábor egri püspök 15 pálos szerzetest a birtok jogaiba. De a premontreiek nem nyugodhatnak bele a földi javak elvesztésébe. Til­takozást szövegeznek, s kö­vet indul vele magához Krisztus földi helytartójá­hoz. Vissza a birtokot. De a követ válasz nélkül tér meg. S évek múlnak, a válasz csak nem érkezik. így hát út­nak indítják a második til­takozást. De válasz erre sem érkezik. Mert a szerzetesek háborújá­ba beleszól a nemzet létét fe­nyegető háború. A török ve­szedelem. Lófarok a kolostoron Az ország felén már ott hivalkodik a törökök jelké­pe, a lófarok. De a szerzete­sek háborúja nem csitul. Já­nos királyhoz mennek igazsá­got kérni, de az — 1527-ben — a pálosokat erősíti meg jogaikban. S miközben falvak válnak a török gyújtogatásának mar­talékául, s emberek ezreit hajtják rabszolgaként a Nagy­ér birodalmába, a pálosok — szorgalmas méhként — to­vább növelik a birtokot. Övári László özvegyének, Ilona asszonynak birtoloait szerzik meg 1534-ben a zsámbéki pá­losok. A török beveszi Budát. A hírt hallva menekülnek a pá­losok. Elárvul a birtok, el a kolostor s a templom is. A várban pár félénk zsoldos la­pul, fogvacogva lesik, mikor Évszázadok tanúi: remekbe faragott oszlopok. csap ide a török. De közben arra van bátorságuk, hogy összeraboljanak mindent a szegényektől, amit csak a pá­losok birtoklása náluk meg­hagyott. 1541. Kalandozó, por ty ázó janicsárok fedezik fel a he­gyek között megbúvó várat, s templomot. Száguldanak a hír­rel urukhoz. Sereg indul, de nincs ki ellen harcolnia. A zsoldosok csapata szétfutott. A pasa itt üti fel tanyáját. Bontani kezdi a templomot, s gyönyörűen faragott, pó­tolhatatlan köveit mecsetbe, fürdőbe építteti. Csatornát ásat, s a templom hajójának köveivel fedett. Mielőtt bevégezhette volna a pusztítást, a szultán, a Nagyúr parancsa másfelé szólítja. Kalandozó törökök, rablócsapatok martaléka lesz a környék, s a pálosok elvitt kincseit a nincsteleneken ké­rik számon. S azok életükkel fizetnek azért, amit a jó barátok messzi, idegenbe me­nekítettek. Mielőtt még más rótenné a kezét a birtokra. De nem könnyű a dolguk. Katonák vették be magukat a kolostorba, mert a hábo­rúskodásban a vár tövig le­égett, s itt lelnek csak fede­let. De a barátok nem közös­ködnek. Bernát fráter 1609- ben panaszt küld az egyházi hatóságoknak, járjanak el világi hatóságoknál, hogy pusztuljanak innét a katonák. További sorsát ismét köd takarja. A vár helyén gróf Zichy Péter építtet gyö­nyörű kastélyt, de a temp­lom és a kolostor lassan pusz­tulásnak indul. Sorsát az 1763. évi földren­gés pecsételi meg, megreped­vesebb műemlékeink első so­rában említik, évszázadok tanúját idézi a királyi Ma­gyarország, de egy koronát, s majd egy pengőt sem áldoz­nak rá, hogy megmentsék a pusztulástól. Akik építették, akik ott görnyedtek a tűző napon, hogy hajlékot, s oltárt emel­jenek a szerzeteseknek, azok nevét nem jegyezte fel a tör­ténelem. Pálosok, premont­reiek emlékét már régen fe­ledjük. De az ő két kezük alkotta falak ma is állnak, hirdetve az alkotás, a munka nagyszerűségét, örökkévalósá­gát. 1960. A kormány határoza­ta alapján, mely műemlé­keink védelmét fontos fel­Musztafa A merész ív alatt egy új falura látni. Musztafa pasa birodalma ez a környék. Bár Budán székel, de martalócai az urak itt, félholdas zászlójuk, ló-, farok jelvényük ott leng a vár fokán, s a kolostoron. A ta­tai kapitányt nem hagyja nyu­godni a hivalkodó jelvény, s többször rajtaüt a törökön. Emiatt Musztafa panaszt küld Miksa császárnak, a kapitány ellen, aki megszegte a megál­lapodást. De a panasz nem sokat se­gít. 1581-ben a győri és veszp­rémi kapitányok ütnek rá a várra, s a környékre seregük­kel, Budára zavarják a törö­köt. Ibrahim és Musztafa tombol mérgében, de már csak hetekre kerül vissza hozzá­juk a birtok. Utána ismét a császáriaké. így megy ez hónapról hónapra, évről év­re, míg végleg ki nem taka­rodik a török az országból. De akkorra Zsámbék kör­nyékén mindössze két csa­lád maradt. Ennyien élték csak túl urak marakodását a birtokért. A barátok ismét megjelennek Alig takarodott el a török, a pálosok ismét megjelennek. nek merész ívű falai, a ko­lostor iámmá lesz. Évszázadokon keresztül té­pi a szél, mossa az eső, pusz­títja ember és természet premontreiek és pálosok há­borújának okát és tanúját. A környék kőbányának használja. Kastélyt építtető urak ide zavarják kőért szolgáikat. A XIX. század végén .fel­fedezik”. írnak róla, k^ne­(Gábor Viktor felv.) adatként szabta meg, egy­millió forintos költséggel megóvó munkákat végeztek a templomon. S már készülnek a tervek, hogy Magyaror­szág egyik leglátogatottabb műemlékévé tegyék. S a legöregebb tanú hallgatag fa­lai a nap szikrázó fényében csodálkozva tekintenek le a községre, ahol ezer holdakon, jobbágyok unokáinak tenni a kenyeret a kalász. Mészáros Ottó A templom, a megóvási munkák befejezése után.

Next

/
Thumbnails
Contents