Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-29 / 178. szám

CEGLÉD. ALBERT I RS A, CÉG LÉ D BÉRC EL. TÖRTÉL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE IV. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM 1960. JÚLIUS 29. PÉNTEK Látogatás az albertirsai Dimitrov Tsz-ben sége július 30-án — szomba­ton — tanulmányi üzemláto­gatást rendez a vállalatnál dolgozó munkások gyerme­kéi részére. Program: reggel 8 órakor a vállalat kultúrotthonában (Vigadó) filmvetítés. Ezután gépkocsival szállítják ki a gyermekeket az üzembe, ahol felügyelet mellett bemutatják részletesen a vállalat életét (közben a gyermekeket meg­vendégelik). A vállalat vezetősége ezúton is kéri a kedves szülőket, hogy hat évnél fiatalabb gyer­mekeket csak felügyelettel, esetleg személyes kísérettel hozzák el, mely esetben a kis­gyermekek édesanyját is sze­retettel fogadjuk. — jula — — AZ ALBERTIRSAI Bé­ketábor Termelőszövetkezet már most gondol a télre. A saját erőből készített, vályog­gal hozzáfogtak a szerfás szarvasmarha-istálló téliesí- téséhez. — A CSEMÖI Üj Élet Ter­melőszövetkezetben kovács-, bognárműhelyt es kézi raktá­rakat építenek saját erőből. — SZERDÁN DÉLUTÁN a gerjei sporttelepen edzőmér­kőzést játszott a Ceglédi Vas­utas a Kossuth Építők csapa­tával. A találkozó 2:2 arányú döntetlennel végződött. — TÖBB NAPOS társas­kirándulást tervez a Táncsics Termelőszövetkezet. Augusz­tus 10—15 között mintegy 30 fiatal tekinti meg a Ba­laton környékét. Zsengellér Ilona és Zsilka Mihály július 30-án este fél 7 órakor tart­ják esküvőjüket a ref. nagytemp­lomban. Ez úton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik felejthe­tetlen jó édesanyánk, nagyanyánk, dédnagyanyánk és testvérünk: özv. Berzsenyi Pálné, szül.: Détári Er­zsébet temetésén megjelentek, részvétükkel fájdalmunkban osz­toztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család Ez úton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik felejthe­tetlen jó édesanyánk, nagyanyánk, özv. Banai Pálné, szül.: Kernács Lidia, temetésén megjelentek, részvétüket nyilvánították, sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család Nyílt-tér. 1960. július 22-én a Pest megyei Hírlap Nyílt-tér rovatban megje­lent feleségem, Borsós Pálné, szül. Kása Erzsébet közlésem, vele kap­csolatban téves, nyilvánosan tőle bocsánatot kérek: férje Borsós Pál, Cegléd, vm., Déli út 31. Németh Vince nagykőrösi lakos­nak a tsz nevében részére senki hitelt ne adjon, mivel a tsz-nek nem tagja, nem alkalmazottja. Érte sem erkölcsi, sem anyagi fe­lelősséget nem vállalunk. Csemő, 1960. július 22. Csemő Rákóczi Mtsz Vezetősége — AZ EGRESI GÁBOR Kultűjsptthon -'meghívta - a> Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat fotokör-tagjait, „A hónap legjobb képe” című ki­állításon való részvételre. Most lázas készülődés folyik a legjobb képek kiválogatá­sára. Ez a kiállítás folya­matos lesz és negyedéven­ként rendezik. Az első két negyedév képeit 18x24 cm méretben július 31-ig kell beküldeni. — 102,3 SZÁZALÉKRA tel­jesítette II. negyedévi ter­vét a Ceglédi Községgazdál­kodási Vállalat. — 575 ELEKTROMOS kézi fúrógépet és 22 tonna színes­fém-öntvényt készített az el­ső félév folyamán a ceglédi Gépüzem és Vasöntő Válla­lat; — VASÁRNAP délután a Ceglédi Kossuth Építők lab­darúgó-csapata edzőmérkő­zést játszik Farmoson. — A TÁNCSICS TERME­LŐSZÖVETKEZETBEN két hétig 40 budapesti és kör­nyéki fiatal segített a bur­gonya- és gyümölcsszedés­ben. A fiatalok teljes ellá­i tást és fizetést kaptak. 'XXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXX^.XXXXXXXXXX^XXXX', mondok semmi egyebet, csak; azt, a kiállítás döntése eile-í nére Babért az ország számta-'f lan helyéről keresik meg je-; deztetés céljából. Sőt, hogy\ egészen humoros dolgot is; mondjak, dr. Komáromi Jó-; zsef, a zsűri egyik bírája, aki-! nek természetesen szintén ré-1 sze volt Babér leminősítésé-í ben, szintén bejelentette, hogy J elhozza nőstény puliját fedez- \ tetésre. \ — Állítom, hogy ez az el- ! járás helytelen. Sokat árt a / magyar pulitenyésztésnek és / ideje lenne, ha végre meg- í szűnne az egyesületben a! szakmai féltékenység, de fcü-; lönösen a vidék és a főváros J közötti értelmetlen, céltalanJ vetélkedés. Az ügyet különben elsősor-f ban a ceglédi kutyatenyész- J tők megnyugtatására tettük J szóvá és ha lapunk eljutna aj kutyatenyésztők érdemes egye- J sületébe, szolgáljon némi ta-J nulságul. Rik. * kölcsönzőhelyiségben elhe­lyezett mintegy 20 000 cédulát tartalmazó katalógus. Az új katalógus előnye, hogy akár szerző, akár cim, akár műfa­jok vagy tudományágak sze­rint kikeresheti az olvasó a könyvet. Az ifjúsági könyv­tár részére most készül egy képekkel illusztrált, a könyv tartalmát is bemutató kata­lógus, s ugyancsak folyik még a régi könyvanyag egy részé­nek feldolgozása is. — K — Új, szélesvásznú mozi Cegléden színháznál is jobban várt eredmény lesz, ha a művelő­dési ház modern filmszínháza is megkezdi működését; — A Filmtechnikai Vállalat eredetileg csak december 31- re vállalta a szélesvásznú fil­mek vetítéséhez szükséges gé­pek beszerelését. Sokszori utánjárással sikerült elintézni, hogy a szerelővállalat — be­látta a ceglédi filmszerető kö­zönség jogos igényét — a szerződéses határidővel szem­ben több hónappal előrehozta a szerelés megkezdését. — A szerelők július 25-én megérkeztek. Haladéktalanul munkához láttak. Kijelentet­ték, hogy mindent elkövetnek a szerelés meggyorsítása érde­kében. Komoly remény nyílt arra, hogy augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepére az első előadás nézői birtokukba vehetik ezt a régen várt kul­turális létesítményt. Dózsa Utolsó, befejező szakaszába lépett a városi művelődési ház kibővítésének munkája. A város vezetőségének meg­bízása alapján a budapesti moziszerelő vállalat, a Film­technikai Vállalat megkezdte a földszinti színházteremben a szélesvásznú filmek vetíté­sére is alkalmas, legmoder­nebb FITE típusú vetítőgépek szerelési munkálatait. A tanács községfejlesztési csoportja ezzel kapcsolatban lapunk részére a következő tájékoztatást adta: — A városi párt és tanács v. b. hatalmas áldozatot ho­zott, hogy Cegléden megte­remtse a kulturális élet fej­lődéséhez elengedhetetlenül szükséges központi művelő­dési házat. A két év óta folyó építési munkák első eredmé­nyeként a színházi előadások részére elkészült a közönség által tetszéssel fogadott nagy­terem. Második és talán a HOL DOLGOZIK APUKA? A Közlekedésépítési Gép- : javító Vállalat párt-, szak- szervezeti és vállalatvezető­Glkésziilt a járási Könyvtár katalógusa A könyvtár olvasói a Ceg­lédi Hírlap hasábjain is több­ször hiányolták a könyvállo­mányt bemutató katalógust. Jogos kérésüknek a könyv­tár dolgozói eleget tettek: az olvasók rendelkezésére áll a „Rózsakínálás, zene mellett../' kán, fáradtan lépdel asztaltól- asztaXig. Mutatja a kosara kin­cseit, és a korsó sör mellett üldögélő emberek rá se hede­rítenek. Elfordulnak, amikor közeledik az asztalukhoz. Nem értem, miért fordulnak el. Olyan nehéz lenne kimonda­ni: „Köszönjük szépen nem kérünk”. De nem mondják. Elfordítják a fejüket. Valami múltból maradt, fennhéjázó, „úri” gesztus ez. Persze nem nagy dolog, apróság. De azért ne haragudjanak, hogy el­mondtam! Sokszor az aprósá­gok is megronthatják percek, órák, napok, néha egy élet hangulatát. A néni nem bántott meg bennünket. Mi miért bántjuk meg őt? F. L. Nem Reviczky Gyula szép verséről van szó, hanem arról az idős néniről, aki estéről es­tére járja virágokkal teli ko­sarával a szórakozóhelyek ter­meit és kerthelyiségeit. Ta­vasszal ibolyát árult meg gyöngyvirágot, s most, hogy fülledt estéivel ráköszöntött a nyár, rózsacsokrokat kínál a napi munka után békésen sö­rözhető vendégeknek. Fekete fejleendője alatt fáradt az ar­ca. Biztosan vannak fiai, ta­lán unokái, de erről kevesen tudnak s nagyon keveset, ró­la, magáról is keveset. Senki sem kérdezi meg, Mari néni­nek, Terus néninek vagy An­nus néninek hívják. Megáll az asztal előtt, nem is szól, csak, mutatja piros, fehér vi­rágokból kötött csokrait. Igaz, oda szokott menni, csupán fér­fiakból álló asztaltársaságok­hoz is, ahol valóban kevés re­ménye lehet, hogy vásárol­nak a virágaiból, de biztosan úgy van vele, hátha a lányok­nak, asszonyoknak szóló hó­dolaton kívül is akarja, valaki színes szirmokkal díszíteni az estéjét. ... Nézem, ahogy lassacs­Öj útra lép a képzőművészeti szakkör Pataki József, a salgótarjáni bányász képzőművészeti szak­kör kitűnő vezetője. Egész napon át szabad fog­lalkozás volt. Ezen idő alatt mindenki szabadon festett, rajzolt. Modellt a tanfolyam vezetősége biztosított. — Az elméleti oktatásra es­te 8-tól 11 óráig került sor. A továbbképzés során a kö­vetkező emlékezetes előadá- sőkra került sör; A magyar képzőművészet a felszabadu­lástól napjainkig, a képzőmű­vészeti szakkörök tevékeny­sége művelődéspolitikai irány­elveink tükrében, Marxista esztétika, A szép problémája, Társadalom és műalkotás. Előadássorozat volt a festé­szeti iskolákról is. Közben szemléltetőül színes francia filmeket vetítettek, többek között a francia impresszionis­tákról, a francia gobelinkészí- tésről, Manetről, Cezanrói. A tanfolyam végső célja a szakkörök színvonalának emelése. Én is számtalan tervvel jöttem haza s ezeket a terveket az évi munka so­rán szeretném megvalósítani. Mindenekelőtt is szándékom az, hogy a képzőművészeti nevelést kiterjesztem olyan érdeklődők számára, akik nem tagjai a szakkörnek, és csak kulturális érdeklődés ve­zeti el őket kiállításainkra. Ezek számára országosan is­mert előadókkal, képzőművé­szekkel és műtörténészekkel ismeretterjesztő előadásokat szeretnék tartani. Remélem, hogy ezt nemcsak ők, ha­nem szakkörünk tagjai is szí­vesen fogadják. Az ifjúság rajztanítását és képzőművészeti nevelését nagyrészben átvették az or­szágban nagy sikerrel műkö­dő képzőművészeti szakkörök és rajziskolák. Ennek a mód­szernek az az előnye, hogy kizárólag olyan növendékek iratkoznak be a tanfolyamok­ra, akiknek határozott hajla­muk van a rajzoláshoz, fes­téshez és a tanfolyamokon alapos előkészítést; kapnak a főiskolai felvételhez. A ceglédi képzőművészeti szakkörnek jó híre van. Szám­talan kiállításon bebizonyítot­ta, hogy céljának kitűnően megfelel, az ifjúság képzőmű­vészeti nevelését magas fokon végzi. Most ismét nagyot lép előre a megkezdett úton. P. Kovács Sándor, a szak­kör vezetője, festőművész két­hetes továbbképző tanfolya­mon vett részt Tokajon, ahol az ország szakköreinek veze­tői kitűnő elméleti és szak­mai továbbképzést kaptak. — Két héten keresztül vol­tunk Tokajon, július 2-től 16-ig. A tanfolyamot festői környezetben a Ságvári End­re diákotthonban tartották. A tanfolyam vezetője Cséri La­jos szobrászművész volt és az előadók sorában országos hírű képzőművészek mellett Bodnár Éva és Xantusz Fe­renc műtörténészekkel is ta­lálkozhattunk. A hallgatók között volt Moldován István festőművész, az egyik népes, budapesti üzemi szakkör veze­tője, Bokros László, szolnoki festőművész, a jászberényi szakkör vezetője, Karsai Zsig- mond, péceli festőművész, IT ÜRÜR, KERVAN GECCSER sen ezzel kapcsolatban érde­mes lenne feltenni néhány kérdést. Nevezetesen azt, hogy használ-e az ilyen a magyar puliienyésztés ügyének? Hasz­nál-e a Magyar Kutyatenyész­tők Egyesületének az, ha ki­állításain ilyen dolgok történ­hetnek? Helyes-e, ha az érde­keltek döntenek? Ki nevezte ki a bíráló bizottság két tag­ját: dr. Bordács Imre pest- szentimrei tenyésztőt és dr. Komáromi József mátyásföldi tenyésztőt, holott egyik sport­társ sem végzett bírói tanfo­lyamot és mint azt Simor György kutyatenyésztő, szám­talan külföldi kiállítás meg­hívott bírája* állítja, egyik sporttársnak sem volt a kiál­lítás idején bírói igazolványa? És mit szól mindehhez Hö- römpő István? — Nagyon lehangolt a kiál­lítás zsűrijének döntése. Nem ceglédiek is ’ felvonultak és abban mindannyian egyetér­tettek, hogy Babér nagy meg­lepetést fog hozni a kiállítás közönségének. Tizenkét más kiállított kutyával szemben Babér büszkén állta a közön­ség és a zsűri tekintetét s a meglepetés be is következett a zsűri döntése után: Babér csak a Kitűnő II. helyezést érte el. Az eredmény kihirdetése óriási felháborodást keltett. Cinkóci István országos hírű tenyésztő, Somogyi József szobrászművész (a ceglédi Dó- zsa-szobor alkotója), puliba­rát, Kátai Sándor oroszlányi bányász is kifejezést adott felháborodásának. Az oklevél kiadása után Hörömpö István széttépte az oklevelet s ezt a kiállítás közönsége lelkesen megtapsolta. Ennyi a tény és természete­nagyottb támogatást adni az egyes községéül lövésZköreinelk is. Sziráki Péter lövészkluto-vezető ^XXW.XXXXWWv'XXXX^XXXXXXXnXXXSXXNXX'XXXXXX ^ Török olvasóink természete- $ sen jól tudják, hogy mit je- % lent a rímben idézett köz- $ mondás és gyorsan lefordí- ^ tóm magyar olvasóink szá- $ mára: a kutya ugat, a kárá­ig ván halad. Jelen esetben $ azonban nem a közmondás- $ beli kutya ugat, hanem Babér, % a ceglédi kutyatenyésztők ^ büszkesége, a látványosság $ számba menő puli. Hogy í miért ugat? Tartsunk sorren­det. ^ Hörömpö István régi ceg- J lédi kutyatenyésztő és tenyé- % széféből igen szép pulik ke- J rülnek ki még exportra is. $ Persze minden kutyatenyésztő % vágya és álma a kiállítás és % főként az, hogy kutyája a J „Győztes” éremmel hagyja el J a kiállítás területét. Erre ké- J szült Hörömpö István évek J óta s erre minden reménye $ meg is volt a kétéves, érett % osztályban induló, Babér $ nevű kannal. í Eljött a kiállítás napja. A rendezéseiben július 24-én került lebonyolításra a házi bajnokság és a járási lövész-verseny. Ugyancsak ekkor került megren­dezésre az MHS alapszervezetek összetett honvédelmi versenye is, ezen belül a lövészet, összesen 79 fő vett részt a versenyen. A lö- vésziklub 30 lövéséé, három test- ’helyzetes bemutató lóversenyt rendezett. Eredmények (felnőtt): i. Sziráki Péter, 2. Etédi Ferenc, 3. Zsig- mond József, 4. Oldal Lajos. Ifjúsági (30 lövéses, három test- helyzetes): 1. Fabók János, 2. Milus István, 3.' Rajkort Pál, 4. Kőszegi József. 10 lövéséé fekvő testhelyzetben: 1. Szűcs János (Munkásőrség), 2. Pál Lajos (Mikebuda). 3. Kovács Sándor (Dózsa N. Tfez), 4. Berkes Tibor (Mikebuda), 5. K. Nyúl Jó­zsef (Mikebuda). Ugyancsak jó eredményt ért el a lövészklulb versenyzői közül Csorna Lajos és a nők közül Pa­lásti Márta. A versenyen az egyes kategóriákban 1 _2—3—4. helyezet­t ek díjakat kaptak. Sajnos a rendezés nem volt min­den tekintetben kielégítő, mert akadályozta a versenyt a iármű- ■ hiány, nehezen lehetett a felsze­reléseket kiszállítani. Cegléden helyes lenne a lövész- sportot fokozottabban kifejlesz­teni, ehhez azonban egy köziponti lőtér lenne szükséges, hoev meg- "felelő körülmények között gya­korolhassanak. A közeljövő-ber szeretnénk a lövészklub részérő: A ceglédi lövészklub Jégszekrény és a jótállás ról a beszélgetés után. A kő­szívű szerelők azt mondták: a levelet még nem Icapták meg, ha odaérkezik, vissza­igazolják és a bekapcsolást sorra veszik. Ha minden jól megy, a jövő hónap közepén, de inkább a végén majd el­végzik a bekapcsolást (az egész körülbelül 10 perces munka). Hozzátették még azt is, hogy nincs elég szere­lőjük arra, hogy örökké ide- oda szaladgáljanak. Még ezt is elfogadjuk, de akkor miért írják elő, hogy a bekapcsolást csak ők végez­hetik? Vagy esetleg azt gon­dolják, hogy térítés ide, té­rítés óla, mire idő is, meg sze­relő is lesz, addigra a jótál­lás lejár ? ? ? Az 50 gyerek élelmét addig mi hol tárol­juk ???..i — H — A napokban nagy öröm ér­te a Rákóczi úti bölcsődét: a megyei tanácstól egy modern, 370 literes hűtőszekrényt kap­tak. Gyorsan mozgósították a szerelőket, elkészítették a kapcsolótáblát és.., nem merték bekapcsolni a hűtő- szekrényt. Ugyanis a közel 30 ezer forint értékű beren­dezés jótállási jegyén az áll, hogy a bekapcsolást csak a hűtőgyár javítórészlege végez­heti, méghozzá külön térítés ellenében. Ha más helyezi üzembe a készüléket, elvész a jótállás. Egye kutya a térítési dijat, kibírjuk — gondolták a böl­csődében — nem akarjuk el­veszíteni a jótállásit, jöjjön hát az a szerelő. Elment a le­vél, de a válasz késett. Fel­hívták telefonon a javító­részleget s bizony a vidám mosoly lehervadt az arcuk­A tsz építkezései felől ér­deklődtünk. Zászlós elvtárs elmondotta, hogy saját erőből igen je­lentékeny beruházásokat for­dítanak építkezés céljaira. Most épült egy lóistálló 20 férőhellyel. A Kis-tanyán nemrégen fejezték be egy ro­mos, 18 férőhelyes lóistálló újjáépítési és átalakítási mun­káit. Ugyancsak elkészült egy 400 férőhelyes süldőszállás. Most a kőművesek egy 20 férőhelyes sertésfiaztatón dol­goznak, s ha ez elkészült, még három ehhez hasonlót építenek. Ezekután Zászlós elvtárs az állattenyésztésről beszélt. — Előirányzott terveinket szarvasmarha vonalon már lé. nyegesen túlteljesítettük. Na­ponta 1500 —1600 liter tejet adnak teheneink, ebből 1000— 1100 liter kerül a forgalomba, a közellátás szükségleteinek kielégítésére. Eddig kilencezer napos­csibét vásároltunk. Az év fo­lyamán sor kerül még további kilencezer csibe vásárlására. Ezzel szintén messze túltelje­sítettük tervünket. Rövidesen a tsz életében őszre gyökeres változás áll be. A megyei tanács a megye te­rületén működő tsz-ék közül kettőnek p teljes gépesítését tűzte ki. Örömmel közöljük, hogy az egyik választás a Dimitrov Tsz-re esett. így élnek a tsz-ben. A sok szép, már megvalósult vagy a jövőben megvalósuló terv teszi az itt dolgozó emberek min­dennapi munkáját eredmé­nyesebbé, életüket szebbé, boldogabbá. Kohlmayer Ádám Az albertirsai Dimitrov Ter­melőszövetkezet irodájában Zászlós Mihály főmezőgazdász és Bánszki II. Sándor párt- titkár adott tájékoztatást munkájukról, terveikről. Elő­ször a most folyó munkák közül a legfontosabbakról, az aratásiról és a csépiéiről be­szélgettünk. — A kenyérgabona levágá­sát — mondotta Zászlós elv­társ — június 22-én kezdtük el és július 21-én fejeztük be. Hátra van még azonban 15 hold zab betakarítása, de ez is befejeződik a napokban, így tehát összefoglalva el­mondhatjuk: az aratás a tsz- ben zökkenőmentesen, rend­ben és időben folyt le. — Milyen termésátlagot várnak ? t — Erről sajnos nem sok jót mondhatok. Rendelke­zésre álló adatok szerint az elmúlt évi 19.5 mázsás átlagunk körülbelül 15 mázsára csökkent. Ennek okát a kisparaszti parcel­lákban kell keresnünk. Most is bebizonyosodott, hogy a kistáblás gazdálko­dás sem mennyiségben, sem minőségben nem ér­heti el a nagytáblás, illet­ve a nagyüzemi gazdálko­dás színvonalát. A jövő­ben ezt a hibát kijavítjuk és a gabonát egy helyre, egy táblába vetjük. A cséplésről Bánszki elvtárs « következőket mondotta: — Jelenleg egy cséplőgép dolgozik, de hamarosan sor kerül még egy gép beállítá­sára. A borsó cséplését már befejeztük, a szegletes ledne- kér hétfőn kezdjük el.

Next

/
Thumbnails
Contents