Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-27 / 176. szám
1960. JÚLIUS 27. SZERDA n st HF.CYEI yf/llIflP A zöldség- és gyümö és ellátás helyzete a megyében A Pest megyei MÉK-igazgatójának nyilatkozata Pest megyében a zöldség- és gyümölcsfelvásárlást a Szövetkezetek Pest megyei Értékesítő Központja, a MÉK végzi. Feladatkörébe tartozik a különböző kiskereskedelmi szerveken keresztül a lakosság ellátása is. Munkatársunk felkereste Egri István elvtársat, a MÉK igazgatóját és tájékoztatást kért tőle a zöldség- és gyümölcsfelvásárlás, illetve ellátás helyzetéről. — A tavasz folyamán bíztató terméskilátások, hogyan váltották be a reményeket? — kérdezzük Egri elvtársat. — Áprilisban hideig volt az Időjárás. Az éjszakai fagyok ■nagyon visszavetették az induló vegetációt. Májusban az egész megyében erős aszály jelentkezett. Mindez sokat ártott a zöldség- és gyümölcsfélék fejlődésének. Nemcsak késleltette az áruvá érést, hanem erősen csőiéként a termékmennyiség is. Különösen nagy volt a kiesés az egres és a földieper termésében. A kajszibarackban a téli, valamint a tavaszi fagyok okoztak jelentős kárt. Az időjárás mostohaságá- nak következménye — és ezt minden kertészkedő ember tudja —, hogs’ a legtöbb zöldség- és gyümölcsféle beérése mintegy két hetet késett. — Hogyan alakult a megyei felvásárlás? — A felvásárlási szervezet megfeszített munkájának köszönhető, hogy felvásárlási tervünket a második negyedévben mintegy 10 százalékkal sikerült túlteljesíteni, méghozzá nemcsak összességében, hanem kiemelt cikkenként is. A felvásárlási tervteljesítés kedvező alakulását jelentősen elősegítette a mezőgazdaság szocialista átszervezésében történt előrehaladás, amelynek során megnövekedett a zöldség- és gyümölcsfélék termelésével foglalkozó termelő- szövetkezetek száma. A tsz-ek tervszerűbb és szerződésileg irányított termelési tevékenysége szilárd alapja volt a fel- vásárlási eredmények biztosításának. Különösen jó eredményt ért el az inárcsi Március 21, a kakucsi Lenin, a dabasi Szikra. a nagykőrösi Rákóczi, Hunyadi és Dózsa, a ceglédi Alkotmány és Táncsics, a duna- bogdányi Úttörő, a bugyi Tes- sedik Sámuel, a túrái Galga- menti, a szentlőrinckátai Uj Világ tsz és valamennyi abo- nyi termelőszövetkezet. Azért persze akadt néhány olyan termelőszövetkezet is, ahol a vetésben, a talajmunkában semmi hiba nem volt, de már a termés betakarításában — különösen a zöldborsónál — komoly hiányosságok mutatkoztak a munkaszervezést illetően. Ezek a termelőszövetkezetek az idejében történő szedés elmulasztása miatt komoly anyagi kárt szenvedtek. — Minek tulajdonítható az előbb említett termelőszövetkezetek kiemelkedően jó munkája? — Döntően hozzájárult a legtöbb termelőszövetkezetben a jó eredményhez az eredményességi munkaegység-elszámolás bevezetése. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy azokban a termelőszövetkezetekben, ahol családokra felosztott földterületeken folyik a termelés, ott az eredményesség fokozottabb jelentkezése mellett lényegesen jobb minőségű és ütemezetten termelt, nagyobb mennyiségű zöldárura számíthatunk. A jövőben az eredményességi munkaegység-rendszer elterjesztésével is biztosítani akarjuk az árualapok megtermelését és szervezett piacon keresztül való forgalomba hozatalát. Az áruforgalom lebonyolításában azonban még mutatkoznak hiányosságok. Különösen a termelőszövetkezetek áru- elő.ielentését illetően. Előfordult például, hogy egy tsz bejelentette 150 ezer darab exportpaprika leszállítását. Ténylegesen viszont 250 ezer darabot szállított. Mivel erre mj nem voltunk előzőleg felkészülve, nem rendeltünk vagont. s a többletet mintegy 40 fillérrel olcsóbban voltunk kénytelenek más irányban értékesíteni. Időben megadott előrejelzés esetén az egész mennyiséget a magasabb áron vehettük volna át. Ilyen tekintetben mi messzemenő segítségére vagyunk a termelő- szövetkezeteknek. Figyelmeztetjük őket, hogy az egyes zöldség- és gyümölcsféléknél mikor következik be árváltozás. Ösztönözzük őket, hogy még a magasabb ár érvényessége alatt igyekezzenek minél több árut leszállítani. — Hogyan alakult a megyei ellátás? — A múlt év hasonló időszakához viszonyítva az idén a második évnegyedben 92 vagonnal adtunk több árut a lakosság ellátására. Július első felében ez tovább fokozódott. Amíg tavaly július 1—21 között 106 vagon, az idén 161 vagon árut kapott a megye áll ami és földműve'szü ve tkezeti kereskedelme. A megyéin belüli ellátás javulását elősegítette az idei nagyobb szervezettség is. Járási előadókat állítottunk be, akiknek elsődleges feladatává tettük — az igények felmérésén keresztül — a lakosság egyenletes áruellátását. Előnyösen befolyásolta a megyén belüli ellátás alakulását a boltvezetői jutalmak, illetve célprémiumok bevezetése is. A népbo’.tokon kívül most már érvényesítettük ezt a módszert a földművesszövetkezeti kereskedelemben is. — Gyakran jogosan vetődik fel a" háziasszonyok részéről, hogy drága a zöldség- és gyümölcsféle. Rosszindulatú híresztelések azt terjesztik, hogy a nagyobb mértékű termelőszövetkezeti fejlesztés okozza ezt. Mi az igazság? — Először az, hogy a zöldségfélék az időjárás következtében kéthetes késéssel kerültek a piacra. Ez önmagában is bizonyos áreltolódást jelent. Másodszor igaz az, hogy egyes cikkeknél késtünk a felvásárlási ár csökkentésével. Ez a mi 'hibánk volt. Ezeket a hibákat nagyrészt kiküszöböltük. Az árak egészséges csökkentése mind a fogyasztónak, mind a termelőnek kedvező, hiszen az áru tömeges termelése végső soron arányban áll a termelési önköltséggel. Az árak csökkenésére jellemző példa, hogyan alakultak négy nap alatt — július 21-ről 25-re — az árak: az uborka 1.80-ról 1.40-re, a zöldbab 5.60- ról 4.60-ra, a paradicsom 4.40-ről 3.30-ra, a burgonya 2.60- ról 2.20-ra, az alma 4.80- ról 3-ra, a paprika 9.80-ról 6.40 forintra csökkent. E hét végén a nagyobb árutömegek lehetővé teszik a további árcsökkenést is! Bőségesebb ugyan az áruellátás a tavalyinál — ezt az előbb említett számszerű adatok is személtetik —, de ezzel sem vagyunk megelégedve. Az áruellátás további .javítására lörekszüuk! Erre a lehetőség megvan, éppen a termelőszövetkezeti zöldségtermelés fokozódása eredményeként. Az esetleg jelentkező rosszindulatú h aragul at keltést a tényekkel szereljük le. Nézzék meg az árufelhozatalt az elkövetkező napokban, ez mindenkit meggyőz majd a termelőszövetkezeti gazdálkodás eredményeiről. A földművesszö vetkezeti zöidség-gyümölcs felvásárlási, és értékesítő, kereskedelem az elkövetkezendő hetekben minden erejével arra törekszik, hogy a lakosságot minőségileg jobb, több és olcsóbb áruval lássa el — fejezte be nyilatkozatát a Pest megyei MÉK igazgatója. Új szovjet módszer az influenza vírusának meghatározására A szovjet viruskutatók több nagyhatású preparátumot készítettek a vírusos influenze gyógyítására. A preparátumokat sikerrel alkalmazták a gyakorlatban, a gyógykezelést azonban megnehezítette, hogy az egyes esetekben csupán bonyolult vizsgálatokkal lehetett meghatározni, milyen csoportba tartozó vírusok váltották ki a megbetegedést. A szovjet kutatók most újfajta preparátumot kísérleteztek ki, amelvnek segítségével rendkívül rövid idő alatt lehet meghatározni az A, A—1-es, A—2-es, B- és C-típusú vírusokat. ___________ M eghalt a Katrnsa egyik tervezője Ötvenöt éves korában meghalt 1. I. Gvaj, a műszaki tudományok kandidátusa, a második világháború híres fegyverének. a Katyusa elnevezésű sorozatvető egyik tervezője. ___________ H ÁROMLÁBÚ KISMALAC A Heves megyei Visznek községben a Béke Termelőszövetkezet egyik anyakocája hat malacot ellett. Köztük egy háromlábú kismalacot. A háromlábú malac szépen fejlődik. Most töltötte be a há romhónapos kort, súlya 25 kiló. A szövetkezet állattenyésztői nagy gonddal ápolják a háromlábú malacot. NEHÉZ A TORREÁDOR ELETE A portugál igazgatás alatt álló Mozambiqueban, Lou- renco Marquban szombaton bikaviadal volt. Amadeu dós Anjus torreádor annak rendje és módja szerint leszúrta gj^ikál- Ifl?«- ám, de nem számolt azzal, hogy a pöriügál törvények' értelmében nem szabad bikaviadalon megölni az állatot. A „szerencsés” torreádort még az esti órákban letartóztatták és bíróság elé állítják. Hiába, nehéz a torreádor élete . . . Híven a nyolcszoros élüzem címhez Lj gyártmányok — Határidő előtti szállítások — Eredményes munkaverseny' Még május végén is úgy tűnt: egyenlő a lehetetlennel, nem tudja a Szentendrei Kocsigyár határidőre elkészíteni az építkező tsz-eknek a sürgős vasalkatrészeket. Későn érkezett a nyersanyag, hiányzott a megfelelő présgép, s még több, más nehézség is akadályozta a folyamatos munkát. A kocsigyáriak csak egyet tudtak: ha törik, ha szakad, június végére el kell készíteniük a vasalásokat. És mint már annyiszor, most is bebizonyították, nem ismernek lehetetlent, számítani lehet rájuk. Határidőre elkészültek a tsz-munkák második lépcsőjével, most dolgoznak a harmadik alkatrész- szállítmányon. Közben az egyéb cikkek gyártásával sem maradtak el. Az ciüzem szinten dolgozó vállalat 113,1 százalékra teljesítette féléves tervét. Az élüzem cím kötelez — írtuk nem is olyan régen az üzemről s ezt a kocsigyáriak is jól tudják. Eddig is jól dolgoztak és így akarják folytatni a hároméves terv utolsó hónapjaiban is. Szeptember 30-ig — de lehet, hogy még előbb, mind a 4084 istállóhoz szükséges vasalást elkészítik. Erre az évre 120 ezer darab melegágyi ablakkeret gyártását tervezték, s ennek már tetemes része készen van. Több új, a mezőgazdaságban használatos szállítóeszköz prototípusát is elkészítették. Nem most írtunk először a takarmányszállító kiskocsiról. Ebből már 200 darabot gyártottak, s készen van a szivatytyúval felszerelt lajtos kocsi mintapéldánya — sőt a sorozatgyártását is elkezdték. Tavaly 401 rönkcsörlőt készítettek itt az erdőgazdaságoknak, az idén is gyártanak ilyen gépeket. Már a múlt évben hozzáfogtak a politechnikai oktatáshoz szükséges asztalok gyártásához, 600 darabot készítettek belőle. Éppen most készült el egy új típusú politechnikai asztal, amely szemben az előzővel. már négy tanuló foglalkoztatásához alkalmas. Ezen az úgynevezett egyetemes gyalupad-rendszerű munkaasztalon papír-, fa- és fém- munikákat lehet elvégezni. A J régebbi típussal szemben az ^ új asztal kapacitása 50 szá- ^ zalékkal nagyobb, míg az ^ ára csak körülbelül 30 szá- ^ zalékkal emelkedik. A gyár ^ most már ezt a típust is soro- ^ zatban készíti. á y A tömegm unkák mellett ^ nagy gondot fordítanak a ^ Szentendrei Kocsigyárban a | kísérletekre és az új gyártmá- í nyolc kialakítására. Elkészült | egy törpefűrészgép prototí- J pusa is. J A 220 milliméteres kis fűrészgéppel az egészen vékony faderekakat is fel tudják fűrészelni deszkává. A nagyobb fűrészgépekkel ^ ezt nem lehetett elvégezni,^ így népgazdasági szempontból £ téfA is jelentős a törpefürész. A £ tet"vek szerint év végéig el- ^ készítik a 13 darabból álló ^ nullszériát. ^ A Szentendrei Kocsigyárban $ — ezt az eredmények is iga- % zolják — élénk munkaverseny ^ folyik. Versenyben állnak í egymással a műhelyek, és az egy műhelyen belüli dolgozók. Hogy a tsz-munkák határidőre elkészültek, az elsősorban a kovácsműhely dolgozóinak az érdeme. A hidegvasaló-műhely munkásai is kitettek magukért. A faipari műhely dolgozói nagy mennyiségű ablakkeretet gyártottak terven felül. A nyolcszoros szentendrei élüzem rászolgál a dicséretre. Ha továbbra is ilyen lelkesen végzik munkájukat a kocsigyáriak, kilencedszer is felkerül az élüzem-csillag a gyár kapuja fölé. HoftícetodeH Szocialista módon dolgozni, tanulni és élni Dunakanyari idill. (Foto: Gábor Viktor) fi a megkérdeznénk tíz CT embert, hogy miről nevezetes számára az 1959-es esztendő, személyes emlékei után kilenc bizonyára ezt felelné: az elmúlt év a kongresszusi munkaverseny és a gazdasági megerősödés éve volt. Ami igaz is. Volt azonban a tavalyi esztendőnek még egy nagy jelentőségű eseménye, amelynek gyümölcseit azonban majd az elkövetkező évek érlelik: ekkor indult meg hazánkban a szocialista brigádmozgalom. Most, amikor közzétették a SZOT elnökségének irányelveit a szocialista brigádok további működésére, nem árt felmérni a mozgalom eddigi eredményeit és hibáit. Először az eredményekről, hiszen ezek vannak többségben. Pest megyében több mint ötszáz brigád versenyez a megtisztelő címért. A több mint ötszázból eddig tizenhét brigád nyerte el a szocialista címet. Derekasan megdolgoztak érte! Sajben György — a Pestvidéki Gépgyár munkásának — brigádja kiváló termelési eredményein kívül elsősorban a politikai és általános műveltségre irányuló törekvésével, Jakab Gyula, a Dunakeszi Járműjavító lies üzemrészében dolgozó asztalos brigádjával pedig a közösségi embertípus kialakításában elért eredményeivel vívta ki munlMtár- sai megbecsülését, s a szocialista brigád címet. De akik még nem..nyerték el, azok is többek, jobbak, tudásban és emberségben gazdagabbak lettek. 4 mozgalom eddigi hiti báiról beszélni lehetetlen anélkül, hogy ne hangsúlyoznánk: többségük tapasztalatlanságból, a világos és félreérthetetlen irányelvek hiányából fakadt. Nem a jószándék körül volt baj, hanem ott, hogy szakszervezeti titkáraink egy része sem ismerte pontosan a mozgalom céljait. Sokan csak azokat a feladatokat tartották fontosnak, amelyek a termelés emelését tűzték ki célul. Nem értették meg azt, amit az irányelvek most félreérthetetlenül leszögeznek: „A szocialista brigád- mozgalom kiemelkedő jelentőségét az adja, hogy az eddigi versenyformáknál hatékonyabban mozdítja elő a magasabb termelési eredmények elérését, a termelőerők fejlődését, a szocialista termelési viszonyok elmélyítését, s ezzel párhuzamosan a dolgozók szakmai, erkölcsi, politikai nevelését, az új szocialista embertípus kialakítását.” Ez a tapasztalatlanság és a jóhiszemű félreértés volt az oka annak, hogy néhány üzemünkben olyan alacsonyra állították a szocialista brigád-mozgalom mércéjét, hogy az szinte semmiben sem különbözött a csupán gazdasági célokért folyó munkaversenytől. S természetesen semmiféle erőfeszítést nem is igényelt a verseny résztvevőitől. Előfordult, hogy a felajánlásokat általánosságban. sematikusan fogalmazták meg, ezért teljesítésük nem is ellenőrizhető. Példa erre a Ceglédi Gépüzem és Vasöntöde, ahol a Petőfi nevét viselő vasalószerelő brigád az alábbi vállalásokat tette: Brigádunk túlteljesíti havi termelési tervét. (Menynyivel?) A brigád a kommunista erkölcs szabályai szerint él. (Melyek azok a szabályok?) A brigád tagjai részt vesznek valamilyen politikai oktatási formában. (Milyenben?) Feltétlenül a mozgalom céljainak tisztázatlanságából és félreértéséből eredt az a hiba is, amikor olyan vállalásokat tettek a versenyben résztvevő brigádok, amelyeket — maguk is tudták —, hogy nem teljesíthetnek. 4 z irányelvek most G* valamennyi félreértést tisztázzák, választ adnak a vitás kérdésekre. A jövőben például nem fordulhat elő," hogy ■ egy-egy brigád ilyen felajánlást tegyen: vállaljuk, hogy hat hónap alatt legalább egy újítási javaslatot benyújtunk. (Anélkül, hogy ismerné a vállalat újítási feladattervét, tudná, hogy melyik üzemrészben milyen munkaműveletnél, vagy melyik gépsornál van szükség — és lehetőség — az újításra.) Nem fordulhat elő, mert az irányelvek hangsúlyozzák: a brigádok „járuljanak hozzá az üzem műszaki, szervezési, gyártmány- és gyártásfejlesztési és újítási feladattervi problémáinak megoldásához”. Végül, igen helyesen szabják meg az irányelvek azoknak a brigádoknak a további feladatait, amelyek már elnyerték a megtisztelő címet. Időszerű és szükséges volt ez azoknak a brigádoknak az esetében is, amelyek saját kezdeményezésükből tűztek maguk elé újabb célokat, s azoknak is, amelyek eddig hiába keresték a választ a „hogyan tovább?" kérdésére, Nyíri Éva
