Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-24 / 174. szám

Emelkedett a földművesszövetkezet dolgozóinak átlagkeresete A földművesszövetkezet igazgatósága néhány nappal ezelőtt a szövetkezet dolgo­zóinak helyzetéről tárgyalt. A vitában felszínre került né­hány hiányosság is, melyek­nek felszámolására utasítot­ta az igazgatóság az fmsz igaz­gató-elnökét. De az igazgatósági ülésen el­hangzott beszámoló sok érde­kes, tanulságos adatot is tar­talmaz. Kiderül belőle például, hogy a szövetkezet jó törzs­gárdával rendelkezik. A dol­gozók 60 százaléka 1954 óta náluk van. Ugyanakkor hiá­nyosság mutatkozik az után­pótlásban. Az fmsz alkalma­zottainak 50 százaléka 40 éven felül, viszont a 16—25 évesek a munkásíétszámnak mind­össze 18 százalékát adják. Ezen a helyzeten igyekezett segíteni az igazgatóság a hat kereske­delmi tanuló, egy felszol­gáló tanuló és két köny­velői gyakornok munkába állításával. Rossz képet mutat a dolgo­zók iskolai végzettségének fel­mérése is. A földművesszövet­kezet vezetősége ezen úgy kí­ván változtatni, hogy minden alkalmazottjának módot és lehetőséget nyújt a továbbta­nulásra. -Sokan máris jelent­keztek. Tizenöten a kereskedel­mi technikumba kértek felvételüket,, ketten a gün-„,, náziumba, huszonhatan pedig az általános iskolá­ba iratkoztak be. A politikai oktatásban ez év­ben 39 felnőtt és 19 fiatal vett részt. A dolgozók megbecsülését bizonyítja az, hogy ez év első felében 95-en kaptak pénzju­talmat, öt embert pedig juta­lomüdülésre küldtek munká­juk jutalmául. Egy kormány­kitüntetett, öt „kiváló föld­művesszövetkezeti dolgozó”- jelvénnyel, egy „belkereske­delem kiváló dolgozó”-jel- vénnyel, 21 „kiváló földmű­vesszövetkezeti dolgozó”-okle- véllel és 8 a „szakma kiváló dolgozója”-jel vénnyel kitün­tetett dolgozója van a földmű­vesszövetkezetnek. A kereset-kimutatási táb­lázat szerint az előző év első feléhez viszonyítva, 6—10 százalékos az átlag- kereset növekedése. Jelentős javulást tapasztalt az igazgatóság a kereskedelem és a vendéglátóipar kulturált­ságában is. Általában figyel­mes, udvarias a kiszolgálás. Ez azonban nem jelenti azt, hogy már nincsenek hiányosságok, s ezek felszámolásához sok se­gítséget tud nyújtani a város lakossága is. Éppen ezért kér­jük, hogy észrevételeikkel, pa­naszaikkal forduljanak min­denkor bizalommal a földmű­vesszövetkezet vezetőségéhez.­.... Halasi János „T anulni, tanulni, tanulni../7 Tizenöt esztendő óta sok szó esett nálunk a tanulásról. If­jak és idősebbek egyaránt igyekezettel és eredményesen barátkoztak a könyvvel és a különböző tudományokkal. Az utóbbi időben a mezőgazdaság­ban bekövetkezett változás a termelőszövetkezetekben dol­gozók számára is mindinkább szükségessé teszi a továbbkép­zést. A nagyüzemi mezőgazda­ság további fejlődésének el­engedhetetlen feltétele a szak­mai és politikai műveltség emelése. A körülmények alapos mér­legelése után a város termelő­szövetkezeti tanácsának elő­terjesztése alapján a párt v. b. megtárgylta s jóváhagyta az 1960—61. évre szóló mezőgaz­dasági oktatási tervet. A tervezet szerint alsó-, kö­zép- és felsőfokú képzés indul az ősszel a termelőszövetkezeti dolgozók részére. Az alsófokú képzésre (szak­munkásképzésre) a tsz-dolgo- zók és gépállomási dolgozók jelentkezhetnek. Itt az FM szakokatási főigazgatósága szakmunkás képző tanfolyamá­nak anyagát sajátíthatják el. Az oktatás szakosított. A középfokú képzést a bri­gád vezetők számára indítják. Anyagát a mezőgazdasági technikum tananyagának leg­fontosabb részeiből állították össze. A felsőfokú képzésben a már közép- és felsőfokú végzett­séggel rendelkező szakembe­rek, tsz-elnökök vesznek részt. Anyaguk a továbbképző inté­zet által előírt tematika, össze­vont növénytermesztési és ál­lattenyésztési anyag. Az oktatás megszervezésére egy szakemberekből és peda­gógusokból álló bizottságot alakítottak. Patronálásra az FM Szakigazgatási Főigazgató­ságát, a Mezőgazdasági Szak­emberek Továbbképző Intéze­tét, a megyei tanács mező- gazdasági osztályát és az MSZMP megyei bizottságát kérik fel. Az oktatási és továbbképzé­si problémát a tsz-ek közgyű­léseiken is megvitatják, de már most is sokan érdeklőd­nek a továbbképzési lehetősé­gekről: Ezek a tanfolyamok bizonyá­ra hozzájárulnak majd a vá­ros mezőgazdaságának fej­lesztéséhez. Elkészült a Luca-széke „Megszólalt” a „zenélő” kút a zeneiskolával szemben. Né­hány héttel ezelőtt bíráltuk, hogy körülötte szemétdomb volt, de ma örömmel jelent­jük: elkészült és ismét vizet ad a kút. VÉDEKEZZÜNK A PAJZSTETŰ ELLEN ! A szőlőhegyeken a kalifor­niai pajzstetű akadályozás nélkül rajzik, egy-cgy 20 cen­tis ágdarabon és a napi sza­porodás a hőmérséklettől füg­gően 21—50 darab, „biztos je­léül” annak, hagy szilvater­mésünk nemzetközi viszony­latban eladhatatlanná válik. Ebből a gyümölcsből évi exportlehetőségünk 200—500 súlyvagon között ingadozik. Idén pedig kilátásaink is job­bak, mint az elmúlt eszten­dőben, mert a tőlünk északra és nyugatra fekvő országok barack- és szilvatermése a tavaszi fagyok következtében elpusztult. Bármerre járunk a határ­ban, nem látjuk azt az erő­teljes védekezést, amely a kártevők leküzdését biztosí­taná és így termésünket exportra alkalmassá tenné. Fogjunk hozzá, még nem késő, kezdjük el a védekezést! Papp László Bélyeggyűjtők összejövetele A bélyeggyűjtő kör tag­sága gyűlést tartott a múlt héten. Elhatározták, hogy az ősszel bélyegkiállítást ren­deznek. A kiállítás megszervezésé­re külön bizottság alakult. Úgy határoztak, hogy a bé- lyegbemutatót október 16— 23 között a művelődési ház emeleti dísztermében tart­ják. Erre az alkalomra em- iékbélyegzőt is készíttetnek és alkalmi postahivatal fel­állítását kérik majd az ille­tékesektől. SZÜKSÉG VAN A JÓ MESTEREKRE vulás mutatkozik a cipészek anyagellátásában, hiszen már ebben a negyedévben is több talphoz jutnak, mint az elő­zőben. N. É. Kibővített KISZ-bizottsági ülésen vettek részt pénteken délután a KISZ-titkárok és az aktivisták. Az értekezlet témája a KlSZ-kongresz- szusra való felkészülés volt. Kalló József, a KISZ vb-tit- kára ismertette a választási tervet, amelyet megvitattak a részvevők. A KISZ-gyűlésen részt vett Somodi Gyula, a me­gyei KISZ első titkára, és Vida Gyula, a megyei párt- bizottság munkatársa. Somo­di Gyula hozzászólásában hasznos útmutatást adott a KISZ-szervezetek további munkájához. A KISZ-választásokra szep­tember 15 és október 30-a között kerül sor. Ezt köve­tően újjáválasztják a vá­rosi KISZ vb-tagjait is. — BEFEJEZŐDTEK a ma­lom tatarozási munkálatai, s már meg is kezdődött a mun­ka. Az állami gazdaság na­ponta 200 mázsa gabonát ad át; eddig mintegy 25 vagon­nal őröltetett. A jövő héttől kezdve már új búzából sült kenyeret árulnak az üzletek­ben. • - ■ — MINTEGY HATVAN HOLDON végeznek tarlóve­tést a Petőfi Termelőszövet­kezetben. Tizennyolc hold ku­korica, 26 hold napraforgó és hat hold kelkáposzta ültetését I már befejezték, a közeljövő­ben még tíz holdon ültetnek káposztát, A nagy-körösi tűzvész az 1826-ik évben lé miniig szélesebb tért fog­lalt el, utóbb az egész város szélességére kiterjedt, így a szolnoki kapun kívül levő ak­tokra is átment és nemcsak a város területén útjába lévő házakat, hanem az akiokon is minden épület garádját el­pusztította s a gyephez és a gát tavához is kiért. E rémítő csapásban leég­tek a város két nótáriusának és két professzorának „q ár- tély házaik”, az alszegi leány­iskola, két korcsma, továb­bá amint számba vétetett 478 udvaron levő ház és az ezek mellett volt mellékes épületek, azon kívül négy százrazma- lom, 94 akól, s mindezekben temérdek házi bútorok, gaz­dasági eszközök, szarvasmar­hák, mindenféle ruhák, élel­mi czikkek. A kár egy millió forintra becsültetett. Életüket csupán egy asz- szony, Gasi Gáspár né s egy csecsemő gyermek vesztették el, kik közül az első a házban égett, utóbbi pedig a nagy füstben megfulladt. A helyi lakosság — mely az előző években mindenkor, s közelebb is a jelzett év áp­ril 4-én Farkas Gáspárné ól­jából nagy szélben kiütött tűz alkalmával teljes mértékben kimutatta az oltás körüli még e vidék előtt is ismeretes me­részségét, bátorságát, gyorsa­ságát — jelenben az irtóztaló veszélynek $ ennek leírhatat­lan sebességgel való terjedő-, sértek látásától mint egy le­veretve, házaiknak, s abban volt minden vagyoniknak, egy­szerre lett elenyészését szem­lélve, s a rájuk is reményte­lenül érkezett utolsó ínségnek, végromlásnak tudatától elfo- gódva, úgy látszott, hogy min­den bátorságát, lélekjelenlé­tét, sőt, még eszméletét is elvesztette. S ezen önkívüli létnek — mely a kutakat is többnyire a vízig leégette — hogy mindaddig, míg ezen gyászos esemény feljegyezni, rendeltetett — ápril 17 — a tűz egészen el nem oltítha- tott, hanem sok helyen az om- ladékok, kivált az akiok ga- rádjai között magát ki ütö- gette, melynek oltására a vá­ros épen maradt részéből a kár nem vallott lakosoki hor­dókkal hordták a vizet.” Miből származott ezen gyul­ladás? Vigyázatlanság-e vagy valamely titkos gonoszság okozta azt, még eddig nem bizonyos. „A városi hatóság a felette károsult lakosok helyzetének némi könnyítése czéljából hi­vatalos kötelmének tekintette minden lehetőt megtenni és míg egy részről az útcsinálás és a katonatartás terhe alól a lakosság felmentése, az itt szállásolt katonaságnak más helyre elhelyezése a város adójából leengedés és a se­* — MÄRIA-NAPI REKORD- FORGALOM a virágüzletben. A virágüzlet pénteki forgalma meghaladta az ötezer forintot. Mintegy háromszázan vásá­roltak ezen a napon. Kétszáz darab gladióla, ezer szál szegfű, húsz szál rózsa és majdnem száz cserepes virág kelt cl az idei Mária-napon. — 110 MÁZSA kajszibarac­kot küldött idáig — a Hunga- rofructon keresztül — Cseh­szlovákiába és a Német Demokratikus Köztársaságba az állami gazdaság hangácsi üzemegysége. Az egész barack­termés előreláthatólag 240 mázsa lesz, a különbözeiét a konzervgyárak szállítják szer­eződés keretében. j — ENGEDÉLY NÉLKÜL ^ legeltette szarvasmarháit a f Hunyadi Termelőszövetkezet ^ Csikos-dülői rétjén Csete Bá- ; lintné, Honvéd utca 15. szám ^ alatti lakos. A szabálysértési ^ hatóság 200 forint pénzbírság ^ megfizetésére kötelezte. \ — ÁTVETTE a Községgaz­dálkodási Vállalat a Kecske- ^ méti utca 34. szám alatti j négylakásos épületet. Az új í lakók a jövő héten költözköd­jek, I í Az egészségügyi osztály közleménye ^ A „Fodor József” Egész- jégügyi Szakiskola (Budapest, ^ III. San Marco u. 48.) kétéves ^ közegészségügyi járványügyi 4, ellenőri tagozatára felvételt ^ hirdet érettségizett fiúk szá- í mára, y ^ Az iskola kollégiumában ^ bentlakásos elhelyezés csak ^ korlátolt számban lehetséges, ^ ezért a hallgatók egy részé- ^ nek maguknak kell gondos- ^ kodniuk lakásról. ^ A felvételi kérelmeket köz- í vétlenül a szakiskola igaz- J gatójához kell beküldeni. ^ Mellékelni kell az érettségi J bizonyítványt vagy hiteles ^ másolatát, három hónapnál ^ gém régebbi orvosi igazo- ^ lást a testi és szellemi al- ^ kalmasságról, ezenkivül a ^ születési anyakönyvi kivona- ^ tot és önéletrajzot is. ^ A szakiskolába való felvé- £telt megelőzően a jel ént ke- ^ zőknek a középiskola kémia ^ és biológia anyagából felvé­teli vizsgát kell tenniük. ^ Az iskolát elvégzett köz- í egészségügyi és járványügyi ^ ellenőrök elhelyezéséről az ^ állam gondoskodik. Dr. Mogán Béla városi főorvos „Nagy-Kőrös város lakossá­ga előtt az 1826-ik év ápril 15- ike a rettegés és jélelem nap­ja. E napon lett a város alsó része a lángok martaléka.” — Az eseményt évkönyveinkben így örökítették meg: „... 1826- ik év ápril hó 15-én 12 és 1 óra között a piacztéren lévő nagyvendéglő közelében Far­kas János és Szamara János örökösei udvartelkeinek hátul- só részén összeérő és tűzfallal egymástól el nem választott (egyik nádas, másik zsinde- lyes) két épület egyszerre meg­gyulladt. Erős nyugati szél fújt, mely a tűz erejét a kes­keny utcára szorította s emiatt a különben is keskeny utcán, az oltó eszközöket si­kerrel alkalmazni nem lehe­tett. Azonban alig, hogy a fentebbi helyen tűz ütött ki, csaknem azon pillanatban a jó távollevő tizedik ház: Vdvardi József háza is meg­gyulladt. Ámbár a tűz itt el- fojtatott, de mivel ez által az emberek és oltó eszközök kétfelé vonattak el és így az elsőbb helyen támadt tűz kö­rül a segítő és oltalmazó ke­zek megkevesedtek, a tűz elő­ször is. a Hoffer Sándor és Papp Constantin házaikra ment át és ellenállhatatlan erőre kapva, néhány perez múlva a nagy szél a lángokat, s a tüzes üszköket a távolabb levő épületekre szórta szét. \Az égés a szolnoki kapu fe­A lakosság igényei a kis­iparral szemben állandóan nőnek. A kisiparosokra vár az a feladat, hogy a lakosság különleges igényeit kielégít­sék. Természetes tehát, hogy minden mesterembernek al- £ landóan lépést kell tartania ^ a fejlődéssel, tanulnia kell. J A sok fontos feladat közül | talán az utánpótlás-nevelés a ^ legsürgősebb tennivaló. A j felszabadulás után jó néhány | évig ugyanis szünetelt ez a| folyamat. Ennék káros ki- í hatását; a szakemberhiányt g érezzük egynéhány területen, g bár az utóbbi évek iparita- ^ huló-szerződtetései enyhítettek ^ ezen a problémán. Az ez évi szerződéskötések ^ jelenleg folynak. Az általános ^ iskolát elvégzettek számára ^ korlátlan lehetőségek nyílnak ^ az ipari pályáik felé. Külö- ^ nősen a villanyszerelő, laka- ^ tsos, szűcs, szobafestő és fa- ^ esztergályos szakmákban ke- ^ resnek tanulókat. Az utánpótlás nevelésén túl- ^ menően a magasabb fokú ^ szakmai képzést is igyekez- ^ nék megoldani. 1961-től kezd- ^ ve iparengedélyt csak mester- ^ levéllel rendelkező szakem- ^ bér kaphat. Hogy ennek a í rendelkezésnek érvényt sze- 2 rezhessenek, a KIOSZ több ^ mesterképző tanfolyamot szer- j vez, amelyeken 36 órán át- ^ veszik az egy-egy szakma leg- ^ fontosabb anyagát. A tanfo- ^ lyamon való részvétel önkén- ^ tes. Nálunk jelenleg hét szak- ^ mában 14 kisiparos számára ^ indítottak továbbképző elő- ^ adásokat. A szakmai továbbképzés je- lentősége vitathatatlan. Van £ azopban, ami az igények ki- ^ elépítése szempontjából leg- £ alább ekkora fontossággal bír, J s ez az anyagellátás, mely £ iparáganként változik. A í KIOSZ vezetősége arra tő-; rekszik, hogy minden kisipa- 5 nos számára a legmesszebb- ; menőkig biztosítsa a szüksé- ; ges nyersanyagot. Sajnos, az; egyes szakmákban mutatkozó j anyaghiány nem az anyag-; elosztó bizottság hibája. A; fűrész- és faáruhiány példáiul j országos jellegű. Viszont ja-j XXVVXVXVVVXXXXXVVXVVVVVVVXVVVVVVVVVVVVXVVV' gélynek országszerte leendő eszközöltetése végett a me­gyéhez felterjesztést intézett. A kártvallott lakosok épüle­teihez szükségelt anyagok­nak haladék nélküli vevése és a meghatározott áron alul ol­csóbban előállítása iránt is felkéretett a kamara.” Amennyiben pedig az ily gyulladásnak, kivált nagy szélben oly hirtelen és ellen­állhatatlan terjedését főkép­pen az épületek sűrűsége, és a náddal fedett épületek rendetlen helyeztetése okoz­ta, múlhatatlan intézkedés­nek mutatkozott az egész város szabályozása, s ez irányban is a vármegyéhez kérelem rendeltetett felterjesz­teni. „Végül a szomszéd Kecs­kemét nemes szívű elöljáró­ságának azon részvéte, hogy a tűz kiütése után csakhamar két vízipuskát, az nap estve a városi cassából 200 forintot, valamint a kecskeméti sena­tor, néhai Czollner Mihály úr özvegye ugyanakkor 200 forintot, másnap pedig ápril 16-án kenyérrel és egyéb élel­mi czikkekkel megterhelt számös szekeret küldöttek se­gélyül — emlékezet végett jegyzőkönyvileg megőrökítte- tett, s a városi tanács köszö­netének levélben adott kife­jezést. Egyszersmind megbi- zatott Szűcs Pál második bí­ró, hogy a remélhetőleg érke­ző élelmiszereket a károsult lakosok s azok családja kö­zött és számához képest — további rendelkezésig — na­ponként a város gazdája ál­tal osztogattassa ki, a jegy­zői hivatalnoknak pedig az adományok rendszeresen fel­jegyzésére, s jegyzőkönyvbe iktatása kötelességévé téte­tett.” így vall az 1826-i tűzvész­ről a „Nagy-Körös” egy meg­sárgult — régi - száma. Kibővített KISZ-bizottsági ülés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents