Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-23 / 173. szám

CEGLÉD, ALBERT IRS A, CEGL É DBE RCEL, TÖRTÉL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE

IV. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM

1960. JÚLIUS 23. SZOMBAT

Lenyugvófélben már a nap, elcsendesültek a téglagyár géljei. A bányában nem marják az anyagot a bagger kanalai, nem csörögnek a csillék a kisvasút sinein. Az egyik kemencénél azonban mégis van mozgás. Félmeztelen izmos fiatalemberek hatalmas megrakott téglás targoncával tűnnek el a kemence sötét nyílásában. Minden izmuk feszül az erőltető munkában s azt hinné az ember, nehezen bírják...

A kemencében pokoli forróságban egy pislogó villanykörte fénye mellett csendes, szikár fiatalember kapkodja le a targoncáról az égetésre váró téglákat. Makai Pál ö, a délu- tános brigád vezetője.

Percre kiülünk a kemence elé, hiszen a benti forróságban beszélgetni sem lehet. Makai Pál mosolyog:

— Ez még nem is meleg, nem hinném, hogy negyven foknál több lenne. Van úgy, hogy ötven-hatvan fokos kemencében is kell dolgozni. Persze szokás dolga az egész. Én már négy évet töltöttem el téglagyári munkával — megszoktam. A többiek is így vannak.

A brigád munkájáról érdeklődöm.

— Négyen vagyunk délutá- noßok, a munkánk főleg a berakás. Van olyan nap, hogy a déli tizenkét órától este nyolcig tartó műszakban 10—12 ezer téglát is berakunk a kemencébe.

— Mennyi a kereset?

— A melegségi pótlékkal együtt megkeresek 1800—2000 forintot. A behordok, a brigád többi tagjai 1600—1800-at.

— Állandóan délutáni műszakban este'nyolcig" dolgozik. Hogyan és mikor tud szórakozni? — faggatom tovább a brigádvezetőt.

— Bizony, munka után nincs nagy kedvem a szórakozáshoz. Elolvasgatom az újságot, tájékozódom a világ eseményei felől, azután lefekszem. Vasárnaponként szoktunk eljárni valamelyik vendéglőbe sörözni.

Gyurika Józseftől érdeklődöm tovább. A huszonhárom éves izmos fiatalember már öt éve kapja a fizetést a gyár irodáján. Azelőtt Dorogon dolgoAz iskolafogászat múltja és jövője

Ebben az évben tölti be az iskola-fogorvosi rendelő működésének tizenharmadik esztendejét. A fontos intézmény csendben végzi emberbaráti munkáját. Alig hallunk róla, így olvasóinkat bizonyosan érdekli az a néhány sor, amelyben dr. Radó György fogszakorvos ad részletes tájékoztatást.

— A XX. században az or- vastudomány nagy küzdelmet folytat a betegségek ellen s ez nemcsak abból áll, hogy meggyógyítja az egyes betegségeket, hanem abban is, hogy megelőzi azokat.

— A gyerekek iskolaorvosi vizsgálatát az állam azért rendelte el, hogy egyes betegségeket már kezdetben felismerhessünk s azokat ilyenformán könnyebben gyógyíthassuk. Ezt a munkát az iskolaorvosok, iskola-fogorvosok és egyéb szakorvosok együttesen végzik. Az iskolafogorvos munkája igen fontos. Minden fog, amelyben már nincsen élő, ép ideg — gyökerében fertőzött. A fertőzés azután különböző szervekre is átterjedhet. A fog körüli gyulladás izületi gyulladást, vesebajt, szívbajt és egyéb szervi megbetegedéseket okozhat. Mindezeket a bajokat csak úgy előzhetjük meg, ha a fogak szuvasodását is kellő időben kezeljük és így a fogak további romlását megakadályozzuk. Az orvosi megelőzésnek tahát igen nagy jelentősége van.

Amit az átoktűskéről tudni kell!

A pázsitfűfélék családjába tartozó átoktüske a Duna— Tisza közi homoktalajokon sok kellemetlenséget okoz. Egyéves gyomnövény. Az Észak-Amerikai Egyesült Államokból hozták át hozzánk és igen találóan nevezték el átoktüskének.

Hazai megtelepedésével a kerékpárgumit is kiszúró királydinnyét is elnyomta, tüskés termésével pedig a fertőzött területen dolgozók életét keseríti meg, s lehcPiaci jegyzetek

Meglátszott a tegnapi piacon, hogy Cegléden szeretika virágokat. Gladioluszerdő fogadta a vásárlókat. Megfigyeltem, hogy aki befejezte a vásárlást a zöldségpiacon, kosarát egy-egy csokor virággal egészítette ki. Vgylátszik városunkban valóban igaz a közmondás: aki a virágot szereit, rossz ember nem lehet.

*

A bezárások nagy része piacra dobta a legújabb, gyártmányú alumíniumpisz- \ tolyt. Jó lenne, ha ezeket az j árusakat figyelmeztetnék; ! ugyanis van egy rendelet, i amely szerint a forgalomba < kerülő játékokat meg kell j vizsgáltatni, ellenőriztetni j kell, hogy az alkalmas-e gye- - rekjátéknak. Mi úgy gon- í dőljük, hogy ezek nem alkal- í masak. !

•

*

A tegnapelőtti eső máris \ érezteti hatását a piacon. A ; zöldáruk ára mérséklődött \ és a paradicsomot 3 forintért, í a paprikát 6 forintért áru- i sitották kilónként.

•

A tejpiacon baromfit, a ba- : romfipiacon gyümölcsöt, a zöldségpiacon tejterméket árusítanak. Egészségügyi szempontból nem megengedhető az Ilyen árusítás. Jő lenne, ha erre felfigyelnének azok is, akik a ceglédi piacot szakosították.

A városi tanács határozatot hozott egy bizottság alakítására, melynek feladata lenne a piaci árak szabályozása. Sajnos a bizottság jelenleg nem működik, s ennek hiánya érezteti hatását a terménypiacon is. Már valóságos uzsoraárakat kérnek a szemes terményekért. Egy kilogramm kukoricát 4,50- ért, a darát pedig 5 forintért árusították pénteken.

— timi —

tétlenné teszi a homokon való mezítlábjárást és a burgonya kézi szedését.

Az emló's állatok szőrébe bejutva a bőr felületére Is rájut és nem hagy nyugtot a tehetetlen jószágnak.

A legelésző állatok mellett az ember is terjesztője.

Az ellene való védekezést megnehezíti, hogy a kapálások befejezése után (aratás- cséplés idején) hozza termését. A szúrós tokban levő összetett termés beéredés után lehullik, illetve az arra járó személy ruházatába vagy állat szőrzetébe bejutva terjed tovább.

Ezért fokozott gonddal nézzük át területünket és az utak melletti füves részeken bekapálással, az összefüggő szántóterületen pedig az aratás után végrehajtott középmély szántással semmisítsük meg.

A 18 055/1951. (VI. 3.) F. M. számú rendelet az átoktüskét karantén gyomnak minősíti, az ellene való védekezést kötelezővé teszi.

— Sz—J —

— Ezek a meggondolások teremtették meg az iskolafogorvosi intézményt. A legkisebb szuvasodás betömésével megelőzhetjük a fogak pusztulását. Általában az iskolába kerülő gyerekek 90 százalékának szuvas a foga. Sőt, egyes kerületekben 95 százalékos arányszámot is találunk. A fogak szuvasodása különböző korú1 «lényektől függ: táplálkozás, helytelen vagy hiányos szájápolás, egyéni hajlam. A fog állományának kb. 75 százaléka mészsókból áll, tehát ezeknek a pótlása, fogyasztása szükséges. Nagy mennyiségben tartalmaz m észsókat a tej, vaj, tojás, szárazbab stb. Ásványi anyagokat pedig a gyümölcs, főzelékfélék.

— Cegléden az iskola-fogorvosi intézmény 1947-ben létesült és az évek folyamán kialakult gyakorlat lehetővé teszi a leghelyesebb módszerek alkalmazását. Az iskola feladata nemcsak a tanítás, hanem az is, hogy a gyermek testi és lelki egészségét megőrizze. Az iskolafogorvosi intézmény feladata ezzel kapcsolatban az, hogy a gyermek fogazatát épségben megtartsa. A szülők és a pedagógusok segítségével minden gyermek 6—14 éves korig állandó orvosi ellenőrzés alatt áll és ha az szükséges, azonnali kezelésben részesül. A fogszuvasodást gyakori előfordulása miatt népbetegségnek tekinthetjük. Ezért fontos, hogy az iskolafogászat keretében állandóan megfigyeljük és kezeljük gyermekeink fogait. Nem adhatok gyakorlatibb tanácsot a szülőknek, mint azt, hogy segítsék az iskolafogorvost munkájában, mert ezzel igen sok súlyos betegségnek veszik elejét.

JEGYZETEK

A papírbolt előtt beszélgetek a boltvezetővel.

Egy tíz év körüli kisfiú a fához támasztja kerékpárját. Köszönés után odaszól a boltvezetőnek — tessék vigyázni a kerékpárra, amíg bemegyek csokit venni.

Hiába, nálunk uborkaszezon van — mondta a boltvezető... •k

Szombaton úgy két óra felé megeredt az eső. A strandon mindenki sietett az öltözőbe. A kijáratnál két kislány beszélgetett:

— Nem bánom, úgyis megvárom, amíg eláll.

— Gyere, úgy sem tudunk itt ma már fürödni.

— Megint várjak egy napot, hogy felvehessem az új fürdőruhát? ..;

Mi újság a földművesszövetkezeinél ?

AZ FMSZ papírboltjában a napokban megérkeznek az új tanév megindulásához szükséges iskolafüzetek. Elsejéig befejezik a kicsomagolást és utána megkezdik a fUzetek árusítását.

A CEGLÉDI FMSZ ellenőrei az elmúlt negyedév folyamán 250 ellenőrzést végeztek, s 70 leltárt vettek fel ez alatt az idő alatt.

A NAGY MELEG következtében megnőtt a szikvízfogyasztás. A lakosság ellátása érdekében Fried Dezső vezetésével 12—13 órát dolgoztak a szikvízüzem dolgozói. 196 200 üveg szikvizet és 30 600 üveg üdítő italt állítottak elő a II. negyedévben, helyi üzletek és tsz-ek zavartalan ellátása mellett a csemői vásárlókat is ellátták szikvízzel.

A CSEMŐI FMSZ szikvízüzemének építése befejezéshez közeledik. A víz tisztasági vizsgája után megkezdik a villanyszerelési munkálatokat és a III. negyedév folyamán szeretnék üzembe helyezni az új szikvízüzemet, mely biztosítja majd Csemő szikvízellátását.

AZ ORION-SZERVIZ megnyitása óta megnövekedett a szövetkezet áruházában a televízióvásárlás. Már nemcsak ceglédiek, hanem a környékbeliek is vásárolnak. Az elmúlt napokban 12 TV-készü- léket adtak el. Legkeresettebb a Munkácsy készülék- típus, melyből hetet adtak el. Érdeklődés mutatkozik még a rádió iránt is, melyből 25 darabot adtak el az elmúlt napokban. Jégszekrényből 4 darab fogyott az áruház műszaki osztályán.

— Kecskeméti —*

Nem lehetne egy kicsit türelmesebben ?

A földművesszövetkezet étkezdéjét szívesen keresik fel a vendégek. Ezt bizonyítja a több mint 400 előfizető, aki ott fogyasztja el ebédjét, és az a napi 100 menü és étlap szerint fogyasztó ember, aki ugyan nem állandó vendég, de sűrűn ott ebédel. Ez a nagy forgalom a bőséges áruválaszték mellett a jó és ízletes ételnek köszönhető. Úgy gondoltuk, a lehetőségeket kihasználják a felszolgálók is, de sajnos, ez nem így van. Általános panasz, hogy soká viszik ki az ételt és emellett még a legelemibb udvariasságot sem érzi a vendég. Van olyan eset, hogy egy-másfél órát is kell várni a megrendelt ebédre. Az előfizetéses vendégek pedig arról panaszkodnak, hogy a fél óra ebédidő alatt, ami például a Rendeltruhaipari Vállalatnál van, nem lehet megebédelni. Vagy elkésik a dolgozó a munkahelyéről, vagy nem ebédel. Pedig a kiszolgáló nagyobb türelmével és jobb munkaszervezésével meg lehetne oldani a problémákat. Az ott ebédelő vendégek a felszolgálóktól nagyobb udvariasságot és sokkal több türelmet várnaki

— 15 MÁZSA sárgadinnyét vitt a budapesti piacra értékesítésre q Hqnvndi Terme- lő&zöyeticezet a héten. „

— 100 426 kerékpárt őriztek az első félév folyamán a városi tanács kerékpármegőrzői.

— az őszi Árpa csépiésének 60 százalékát végezték el csütörtökig a Hunyadi Termelőszövetkezetben. 1350 mázsát csépeltek el. Az eddigi mérések szerint 12 mázsás átlagtermést értek el.

— 88 300 GYÖGYBETÉTES gyermekcipőt gyártott a Cipőipari Vállalat az első félév folyamán.

— 59 MUNKAKÖNYVÉT

adott ki július első felében a városi tanács munkaügyi csoportja.

— 107.9 SZÁZALÉKRA teljesítette II. negyedévi tervét a ceglédi Faipari Ktsz.

— KÉT DARAB új U—28-as traktort kapott csütörtökön a gépállomás. Ez a traktor a Vörös Csillag Traktorgyár legújabb gyártmánya.

— ALIG EGY HETE, hogy reggel nyolc órától van nyitva a strandfürdő, máris sokan keresik fel a reggeli órákban is. Ezzel az új nyitással elkerülik az eddigi 10 órai nyitásnál előforduló tolongást, sorba állást.

Rendszeres

növényápolási munka a csemói Szabad Föld Tsz-ben

A csemői Szabad Föld Ter- , melőszövetkezet a gabonabe- 1 takarítás nagy munkája köz- : ben sem feledkezik meg a nö- ! vényápolási munkák végzé- ; séről. Ismerik a kártevők el- í szaporodásának hátrányait, i ezért a répát 1 százalékos bor- : dóilével permetezik. A gyü- ; mölcsös ellenségei, a levéltet- ! vek ellen a 0,15 százalékos ni- ; kotinnal védekeznek. A liszt- i harmat ellen a nyári higítású ; mészkénlét, a gombabetegsé- ; gek ellen pedig a bordóileves : permetezést használják.

; A kártevők, férgek és beteg- ; ségek elszaporodását elősegí- í ti a fák alatt lehullott rotha- : dó gyümölcs. Gondoskodnak i ezek eltávolításáról is, mert a : hullott és férges gyümölcsöt j összeszedik és a javát ledarál- i ják cefre alapanyagnak. A hasznavehetetlen hulladékot I elássák.

Befejezték a szőlő negyedik permetezését és folyamatban van az ötödik permetezés is. A lombot másfél, a fürtöt 1 százalékos bordóilével permetezik.

—gl—

„Böngészde" lesz a könyvesbolt helyén

A Szabadság téren járva láthatják a járókelők, hogy költözik a könyvesbolt. Juhász Károlyné boltvezető a következőket mondja:

— A héten kiürítjük a boltot, a könyveket egy raktár- helyiségben helyezzük el. Hétfőtől kezdve az utcán pavilonban fogunk árusítani. Erre azért van szükség, mert a boltunkat átalakítják. Fővárosi könyvesboltok mintájára, új, modem „böngészdénk” lesz, ami azt jelenti, hogy a vásárlók a polcokon elhelyezett könyvek között válogathatnak. Ezt a vásárlási rendszert a fővárosi dolgozók megkedvelték és helyesnek tartják. Reméljük. hogy a ceglédi vásárlók érdeklődését is jobban felkelti ez a módszer, megkedvelik és továbbra is gyakori látogatóink lesznek.

Baj van a marhákkal?

Nem volt énnekem kérem ezalatt a húsz esztendő alatt senkivel semmi bajom. Az emberek ismernek, megbecsülnek és hogy én is szívesen kedvére teszek mindenkinek, arra csak azt mondom bizonyításul, hogy én szüntettem meg elsőnek a tülkölést, azért, hogy senkinek a reggeli pihenését ne zavarjam. No, aztán történt az egyik májusi hajnalon, hogy egy derék ismerősöm egy kétkerekű kocsit tologatott a Csikós utcán. Hát persze, a jószágnak nincsen annyi esze, hogy kitérjen. Bizonyos, hogy még a gyalogjárón is sétálgatott egy-egy tehénke, lehet, hogy útját is állták a kocsinak. Erre a szomszéd elég fennhangon kezdte. Én nem szóltam semmit, csak elhajtottam az útból a marhát. Azóta aztán nincsen maradásom. Porolnak a tehenek, mocskolják a

gyalogjárót. Port kavarnak, ami fertőzi az utca végén levő élelmiszerbolt levegőjét. Hordjam el magam a Csikós utcából — mondják néhányon. Hajtsak a Tükör utcán vagy a Csokonai utcán. Volt olyan, aki tanácsrendeletre hivatkozott, Én, „mint a Dózsa Népe Tsz tagja, természetesen bementem a tsz irodájába, ahol nem hallottak olyan tanács- rendeletről, amely intézkedne ebben a dologban és azt a felvilágosítást kaptam, hogy végezzem tovább a munkám. Én ehhez tartom magam, annak ellenére, hogy az a bizonyos ismerős, aki a dolgot elindította, kijelentette, hogy egészen a miniszterig elmegy, ha kell, de nem nyugszik bele a dologba.

— No és Szlovák elvtárs hogyan magyarázza a dolgot?

— Mondom, hogy húsz éven keresztül senkinek nem volt kifogása a Csikós utcán való

hajtás ellen. A Csokonai utcán i való terelés lehetetlen. Ebben \ a kis nadrágszár utcában nemi lehet száz marhát hajtani. Az } utca végén mély gödrök van- \ nak, tele sárral és az év nagyi részében tele talajvízzel. Bűn } lenne a jószágot ezeken a göd- \ rökön keresztülhajszolni. De} kérdezem, hogy a Csokonaii utcában nem porolnának-e a} tehenek és nem mennének-e i fel a gyalogjáróra?

A legsúlyosabb panasz, hogy \ a fellMvart por megmérgezi} az élelmiszerbolt levegőjét. } Erre csak azt mondhatom, } hogy reggel ötkor indulok. Hat } órakor, de legkésőbb fél hét-} kor már kinn vagyunk a le-'t gelön. Becsületem szerint } mondom, én azt az élelmiszer-} boltot nyitva még nem lát-} tam. Reggel hét órakor nyit,} amikor már régen elhaladtunk} és este, amikor hazahajtunk,} a bolt már zárva van. De ta- í Ián az is baj, hogy a bolt an-t nak a házában van, aki a\ leghangoskodóbb.

Rik. í

\\\\\\\\TO\\\\\\\\\\\\\\\\\V,\\\\\\\\\\\\\\>

'} Minden reggel pontosan öt } órakor áll meg Szlovák Ist- f ván csordás a Széchenyi úti í óvodánál. Vrestőgyü tehenek i ballagnak ki az útra, néme- Í lyik hátratekint és hosszú j bőgéssel búcsúzik a kapufél- } fától. A csordás pulija ügye- } sen térltgeti a jószágokat vé- } gig a Széchenyi úton.

} — Ez az én útvonalam vagy

} húsz esztendeje! — mondja Í Szlovák István. Erre hajtom í a csordát, amelyben a Dó- 1 zsa népe meg a Hunyadi tsz } tagjainak állatai vannak. Vé- } gig a Széchenyi úton. Onnan } a Kátai útra fordulok, majd í a Szóló utcán, a Felszegi úton |és a Bajcsy-Zsüinszky úton £ keresztül ráfordulok a Csi- i kós utcára. Onnan aztán £ egyenesen a csordára. Vala- $ mikor a Pesti úton hajtottunk. % Dehát, mióta az országút asz- £ falt lett és amióta annyira $ megnőtt ott a forgalom, le- ^ szoktunk a Csikós utcára. ^ Mondom, van ennek legalább á húsz esztendeje.

zott a bányában, de a szíve csak hazahúzta Ceglédre.

— Nőtlen vagyok, s bizony én még munka után igencsak elmegyek valamerre. Sétálni, sörözni, mikor hová. A fizetéssel meg vagyok elégedve, havonta nyolcszáz forintot hazaadok, s nekem is marad még ruházkodásra, költőpénznek.

— Hány ruhája van olyan, amiben akárhová elmehet?

— öt — hangzik a gondolkodás nélküli válasz.

Gyura István, a brigád harmadik tagja nagy „gondban van”. Vőlegény s ősszel lesz az esküvője. A bútorok már rendben vannak, csak a lakás. Az a nagy gond. azzal nem tudja még, mi lesz.

— Még csak két hónapja dolgozom a gyárban, de úgy látom, itt maradok. A munkám elvégzem rendesen, a fizetés sem a legkevesebb, és másutt is dolgozni kell.

A legfiatalabb. Zsolnai István. Három éve dolgozik a gyárban, de már csak pár hónapig marad itt. Várja őt az egyenruha, az állampolgári kötelesség — bevonul katonának.

— Leszerelés után ide akarok visszajönni dolgozni — mondja. Szakmám nincs, vidékre nem akarok járni, elégedett vagyok a körülményekkel ...

Nyikorognak a téglás targoncák, a Makai-brigád szorgalmasan dolgozik tovább. Ma is behordanak legalább tizenkétezer téglát a kemencébe. Sietős a munka, az építkezéseken várják a téglát...

Esti beszélgetés a téglagyárban