Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-21 / 171. szám

L O N X I IV. ÉVFOLYAM, 171. SZÁM 1960. JÚLIUS 21. CSÜTÖRTÖK Az idei időjárás eddig ked­vezett a szőlőtermelésnek, de a tartós szárazság most már erősen érzékelteti Hatását. Pe­ronoszpóra fertőzés ugyan nem volt, így a négyszeri permetezés is elegendőnek bizonyult. Ezzel szemben a tőség, szárazság csökkenti a terméskilátásokat. A bogyók nem fejlődnek, sörétesednek, ez különösen a sovány sző­lőkben szembetűnő. Ezek a jelenségek általáno­sak, vonatkoznak tehát a Dó­zsa Tsz szőlőjére is, ahová túlnyomórészt elhanyagolt, ki­öregedett szőlők kerültek. Így átlagban csak közepes szőlő­termésre számíthatunk. Vi­szont, ha megnézzük a Dó­zsa régebbi telepítésű sző’e- jét, akad benne olyan rész is, ahol holdanként 80 mázsa termésre van kilátás. Megérte azt a sok, fáradsá­gos munkát, amelyet ráfordí­tottunk. Valamennyiünknek tanulságul szolgálhat, hogy mit jelent a jó szaktudás a jövedelmezőség szempontjából. Ugyanis nem mindegy, hogy hogyan kezeljük, metsszük a szőlőt. A jó karban levő sző­lő helyesen metszve bő ter­mést, ellenkezőleg pedig csak értéktelen, tűzre való venyigét ad. Sokat kell tanulnunk, hogy a maradiságot végleg felszámoljuk, szaktudásunkat állandóan gyarapítjuk, jó eredményre csakis így szá­míthatunk. Szövetkezetünk fokozatosan tovább növeli szőlő- és gyü­mölcsös területét. Idén és a jövő évben is 20—20 hold sző­lőt telepítünk, ezenkívül na­gyobb gyümölcsöst és szamó- cást is. Emellett azokat az elhanyagolt szőlőket, amelyek még megérdemlik a talpraál- lítást, fokozatosan helyrehoz­zuk. Ehhez pedig sok szak­emberre van szükség. Az ez évben indítandó szakmai (ezüstkalászos) tanfolyamokon ezért számítunk tagjaink mi­nél nagyobb részvételére. Hódosi Jenő üzemegységvezető BÖLCSŐDE, REGGEL 6 ÓRA Tisztára felsepert gyalogjá­ró, fellocsolt udvar várja a reggel legfrissebb bölcsődei lakóit a Tömöri utcai bölcső­dében. A szülők elfoglaltsága szerint reggel 5-től fél 8 óráig érkeznek meg a kis lakók. Olyan otthonosan mozognak, mint akik valóban hazajön­nek. i — Hol dolgoznak a kicsik szülei? — kérdezem Szebel- lédi Józsefnét, a kis csoport vezetőjét. — A szülők főként a láda­gyár, a konzervgyár, DÁV, tanács dolgozói és pedagógu­; sok. Mindig vannak újabb je­A nagyüzemi gazdálkodás új feladatok elé állítja mezőgaz­daságunk dolgozóit. Egyre több, jól képzett szakemberre van szükség. Az Agrártudo­mányi Egyesület a pártbizott­ság útmutatása alapján elké­szítette oktatási tervezetét, melyet július 19-én megvitat-, tak. A terv szerint, az egyesület tagjai továbbképző jellegű tanfolyamon vesznek részt. Az előadásokat egyetemi tanárok tartják. Elegendő jelentkező esetén két osztályt indít városunk­ban a ceglédi mezőgazdasági technikum. Négy év után ok­levelet nyerhetnek itt azok a tsz-étnö1eSk^~mún ka csapatve ~ zetök, akik megfelelő képesí­téssel nem rendelkeznek. Szakmunkásokat képez az ipari iskola mintájára szerve­zett mezőgazdasági szakisko­la, ahová sok, tsz-ben dolgozó fiatal jelentkezésére számíta­nak. Ezenkívül ősztől tavaszig időszerű mezőgazdasági kér­désekkel foglalkozó előadáso­kat tartanak, az agrártudomá­nyi egyesületi tagok. Az elő­adásokon minden érdeklődő részt vehet. Városunk határa 27 000 ka- tasztrális hold. Ezen hat ter­melőszövetkezet gazdálkodik, bátran mondhatjuk, máris szép eredménnyel. Nem kis felelősség terheli tsz-elnökök, főagronómusok, főkönyvelők, Mennyivel könnyeb­ben megoldhatnának cgy-eg" felvetődő problémát, ha segítő társként, tudományos szakkép­zettséggel rendelkező mun­kacsapatvezetők és tsz-tagok állnának mellettük. Lehetett valaki jó gazda a 8— 10 holdján anélkül, hogy me­zőgazdasági szakkönyvet va­laha is kezébe vett volna. Még átlagosnál magasabb termés- eredményeket is elérhetett nagyapáitól, apáitól tanult termelési módszerekkel. De másként kell gazdálkodni a 27 ezer holdon, mint a nadrág­szíj parcellákon. Hogy hogyan kell jól gazdálkodni? Azt a jelentkezők majd az előadá­sokon fogják elsajátítani. Békés FILMHÍR A Papa, mama... című filmek főszereplője, Robert Lamoureux az írója, rendezője és főszereplője az Ez a kis barna című vidám francia filmnek, amelyet a közelmúlt­ban mutattak be a francia fő­városban. Beszélgetés a Vénuszról Amikor közöltem a Vénusz helyettes vezetőjével, hogy a presszó forgalmáról és a megnyitás óta eltelt egy hónap tapasztalatairól szeretnék ír­ni, így válaszolt: — Végre, egyszer jót is ír­nak rólunk! _ ? — Többször foglalkozott már velünk az újság, de min­dig csak bírált valamit. — És nem volt igaza? — De igen. Csak arról nem mi tehetünk, hogy az építő­vállalat szakemberei nem tud­nak helyesen írni, s hogy a fagylaltgép rosszul működött. Igaza van. Erről nem ők te­hetnek. De dicséretükre vá­lik, hogy amiről tehetnek: tesznek. Minden igyekezetük­kel azon vannak, hogy a ven­dégek jól érezzék magukat, A presszó helyettes vézető- je, a fiatal Balog Klára (nem­régen végezte az élelmiszer- ipari technikumot, és minden vágya az volt, hogy egy ilyen ragyogó, modern üzletbe ke­rüljön), mindig megkérdezi a vendégek véleményét a ki­szolgálásról, a készítmények­ről, újdonságokról és az eset­leges hibákról. — Örömmel mondhatom: hogy az illetékesek szerint a megye legjobb kávéfőzői kö­zé tartozunk. Ezt mutatják a számok is. Míg a régi cukrászdában na­ponta 700—800 forint volt a bevétel presszókávéból, most a napi 1500 forint is meg­van. — Megszerette-e a közön­ség a cukrászda újdonságait? — A csokoládékrémet sze­rették meg a legjobban a ven­dégek, de a Vénusz-szeletet is sokan kérik. A turmix-italok — bár kitűnőek —, nem lettek annyira közkedveltek, mint vártuk. Megkérdeztem, foglalkoz­tatja-e őket az a gondolat, hogy a presszó előtti téren asz­talokat helyezzenek el. A ja­vaslattal egyetértenek, de nem tudják, hogy az itteni vendé­gek vajon igényelnék-e? NE 12 nap alatt 5600 forint Dicséretet érdemel az Arany János Tsz kollektí­vája az aratásban végzett jó munkájáért, és az ennek során megnyilvánult jó közös­ségi szellemért. A tervezettnél jóval na­gyobb területet, 563 holdat vágtak le kaszával. Ebből egy aratópárnak 10,5 hold ju­tott. A legtöbbet, 25 holdat Sebők István és aratópárja vágta le, és ezzel 12 munka­nap alatt 195 munkaegysé­get szereztek, ami pénzben kifejezve több mint 5600 fo­rint. A tarló szántását megkezd­ték, s mintegy hat hold bur­gonya vetését felében vál­lalták a tagok. A jövő héten megkezdődik a mákszüret is. A húsz holdnyi mák szépen fejlődött, féregtől mentes. A száraz időjárás azonban visz- szavetette úgy, hogy előre­láthatólag egy-két mázsás terméscsökkenéssel kell szá­molniuk. BALESET Szirénázik a mentőautó, s az emberek kezdik a találga­tást. Mindenki szeretné tud­ni, hogy mi történt, kit ért baleset. Az eredmény aztán az szokott lenni, hogy kü­lönböző, rémregényekbe illő történetek kapnak lábra. Hasonló völ'{ '’az eset szer­dán. Az új bérház építkezé­sénél történt baleset „kiszí­nezve" futótűzként terjedt. A sokféle híreszteléssel szemben az igazság az, hogy a gerendabeemelésnél történt egy kisebb baleset. A geren­dát tartó kapocs kinyílt és a kötél végét fogó munkás, Cseh Ferenc hanyatt esett (és nem le a földre). Csutorás Sándor főorvos szerint a baleset nem súlyos: Cseh Ferenc jobboldali kö­nyökficamot, kisebb agyráz­kódást és könnyebb felületi horzsolódást szenvedett. Né­hány napig kórházi ápolás­ra szorul. TíUY, — ÜLÉST TART ma reg­gel 9 órai kezdettel a vá­rosi tanács végrehajtó bi­zottsága. Napirendjén beszá­moló hangzik el a lejárt ha­táridejű vb-határozatok vég­rehajtásáról, majd a község­fejlesztési alap első félévi eredményéről. Ezután kerül sor a községfejlesztési alap harmadik negyedévi prog­ramjának összeállítására. Vé­gezetül Kovács János, az Ál­lami Biztosító nagykőrösi fiókjának vezetője ad majd számot az 1960. évben vég­zett munkáróL — ÉRIK A SÄRGADINY- NYE a Rákóczi Termelő- szövetkezetben is. Idei első, jelentősebb, mintegy hatmá­zsás szállítmányát hétfőn küldte Budapestre. lentkezők, de férőhely hiá­nyában nem tudjuk őket fel­venni. Közben minduntalan érkez­nek a gyermekek. F. Tóth Péterkét édesapja hozza. Nagy „szakértelemmel” vetkőzteti, majd pirospettyes kisnadrágot ad rá. Ez itt az egyenruha. » Péterbe szorongatja kezében a néhány szál virágot, amit Fehér mamának hozott. Kis uzsonnászacskójában pedig néhány szem gyümölcsöt tar­togat barátai számára. Úgy látszik, hogy a papák korábban kelők, mert Tolnai Editkét is az édesapja hozza el. A kislány egy hónapig I kórházban volt csalánkiütés­sel. Diétás élelmet kérnék ré­szére — mondja az édesapja —, tojást és húst egyelőre nem szabad fogyasztania. Majd apai csók után átadja a kislányt a gondozó néninek. Szakáll Lajos szintén korán behozta Zoli fiacskáját. — Ez hányadik műszak? — kérdezem. — A viráglocsolás, a reggeli házimunka után talán a har­madik részleg, de a legkedve­sebb. Nekem mindig szót fo­gadnak a fiaim, az édesanyai szeretet mellé minálunk az édesapai szeretet teljes érték­kel felzárkózott. Közben az édesanyák egy­más után érkeznek az aprósá­gokkal. Mocsai Lacikát is bi­zalommal hagyja itt mamája. Ö is diétát kap, mert csalán- kiütése van. Fehér Tiborné gondozónő közben elfoglalja az ittmaradt kicsiket, hogy a sírást, nyű- gösködést a nóta- váltsa fel. Az óráról és a mamáról szóló versikét Karkus Ági mondja legharsányabban, hiszen ő az egyik „legöregebb” lakója a bölcsődének. Majd néhány pillanatra megszólítom Font Kálmánné vezető gondozónőt. Milyen változást hozott ez a nyár a bölcsőde életében? — Július 16 óta önálló konyhánk van. Kovács Amb- rusné 43 személy részére főz és a beteg vagy érzékeny gyermekek számára külön ételt biztosíthatunk. A leg­nagyobb örömünk pedig az, hogy rövidesen átköltözünk a Sziget utca 4. szám alá, ahol egészségesebb környezet várja a kis lakókat. Közben a két barátnő egy­másba karol, hiszen Jutka és Editke jó pajtások. A régi épület omladozó falai között sarjadó új barátságok, bonta­kozó életek jó kezekben van- van. Ezt árulta el minden édesanya, édesapa nyugodt tekintete, ahogyan gyerme­kére mosolygott, amikor a nevelők gondjaira bízta gyer­mekét. Tovább növeli szőlőterületét a Dózsa Tsz A magas hozamok záloga a jó szaktudás Nagykőrös első „footballcsapata“ dulaváltóházat a „meccs” alatt védelmezze. Nem a ruhák bizton­sága, hanem a házikó törvényte­len igénybe vétele végett. Lantosék megérkeztek, s hogy öreg labdarúgók és „gazdagok” voltak, a magukkal hozott sárga­kék dresszeket (hosszúcsíkosakat) magunkra öltöttük s felálltunk Nagykőrös első labdarúgó-mérkő­zéséhez. Pintér — Szépe, Bámy — Bevi- laqa, Ney L„ Sasi — Koroknál, Kása, Albusz, Funi, Fuszt L. Gerő Sándor helyi gyógyszerész sípjelére megindult a játék. Leg­többünkön az izgalom melege- hidege futkározott és úgy érezr tűk, a végén kiszakad a szivünk. Erre nem került sor, mert Lanto­sék alaposan lehűtöttek bennün­ket: ll:l-re győztek. Nagykőrös egyetlen gólját a hátvéd Szépe lőtte. Addig is tudtunk egyet- mást a szabályokból, de itt hal­lottuk először az angol szavak helyes kiejtését, mint például: goál — taccs — henc — komer — sutt — ofszájd — centerhalf — bekk — dribli stb. — Sasi György (Folytatjuk) Vasárnapi pillanatképek STRANDKÖNYVTÁR — EGYNAPOS kirándu­lást tervez a Tiszához július 24-ére az iparos dalkör. A részvevők száma előrelátha­tólag hetven személy lesz. — CSERESZNYÉT loptak a Dózsa Termelőszövetkezet temetőhegyi gyümölcsöséből Mohácsi Sándor, Kürti lapos dűlő 3. és Csikány Béla, Fe­kete dűlő 1. szám alatti la­kosok. A szabálysértési ható­ság ezért 200—200 forint pénzbírság megfizetésére kö­telezte őket. — HÉTFŐN megkezdte a munkát a MÉK-átvevő a Rá­kóczi Termelőszövetkezet bokrosi üzemegységében. Már az első nap több mázsa ház­táji terményt vásároltak fel a tsz tagjaitól. — ENGEDÉLY nélkül le­geltették állataikat az erdő­, ben Dani István, Csíkvái í dűlő 45, és Kucsera Dénes- í né, valamint idősebb Buj- í dosó Jánosné, Száraz dűlő ! 18. szám alatti lakosok, 200, (illetve 100—100 forintra bün- ! tette őket a szabálysértési í hatóság. I [szerkesztői üzenetek ; Forgó Mihály, Arboz u. 7, ; Kártérítési igényének rende- > zésére a Közép-Tiszavi.dékí í Vízügyi Igazgatóság illetékes, \ ezért panaszát oda további- ! tottuk orvoslás céljából. Kér- j jük, írjon máskor is. \ Kovács Istvánná és társai ! Szabadság Tsz: A 71/1955 i MT. sz. rendelet a következő ! SZTK-juttatásokra jogosítja í a tsz tagjait: Orvosi, szakor- ! vosi gyógykezelés, a szüksé- ! ges gyógyszerek és gyógyvi- ! zek, valamint kórházi ápolás. ! Nem jár a betegápolás kere- í tében táppénz, útiköltség ; gyógyászati segédeszközök, í szemüveg, fogpótlás és temet- í kezési segély. elolvasni, s mégsem túlsá­gosan „nehéz” olvasmány. Az ifjúság megtalálja a me­sekönyvet és az ifjúsági irodalmat is, ha két lu­bickolás között pihenésre vágyik. A strandolok örömmel üdvözölték a strandkönyv­tárat. A kölcsönzés egy­szerű: az irodában (pénz­tárban) megfelelő pénzösz- szeg vagy igazolvány le­adása ellenében mindenki kiválaszthatja a katalógus­ból, amit éppen olvasni óhajt. A könyv visszaadá­sával egyidejűleg a letétbe helyezett igazolványt, vagy pénzt is visszakapja: a köl­csönzés díjtalan. Jó olvasást! F, M. Abban az időben, amikor még nem álltam ilyen szo­ros kapcsolatban a városi könyvtárral, sokszor bosz- szankodtam a strandon, hogy már megint nem hoz­tam magammal semmi ol­vasnivalót. Valószínűleg az ehhez hasonló bosszanko- dásokra gondolva létesített a strandon fiókkönyvtárat a városi könyvtár. Hatvan kötetet válogat­tunk össze. A kötetek leg­nagyobb része kisalakú, hogy ne okozzon problé­mát ha fejünk fölé tartva olvassuk, ne fárassza el a kezet. Figyelembe vettük azt is, hogy a sokat olvasó emberek is találjanak meg­felelő irodalmat. A könyvek legnagyobb része olyan, hogy érdemes többször is ■ Sok sportoló volt vendégünk vasárnap. Lányok, fiúk tűntek fel itt is, ott is. A körösiek pe­dig szívesen megfordultak egy-egy csinos lány után. k Kora délután szinte kihalt a város, csak estefelé népesült be a korzó. Mintha megbeszél­ték volna a körösiek mikor indulnak sétálni; a Kőrisfától a postapalotáig és vissza, vagy az új cukrászdától a könyves­boltig. k Ilyenkor vasárnap este ta­lán még többen vannak erre, mint Pesten a Váci utcában... Este a „Vénus” a központ. Ide igyekszik mindenki. Illet­ve igyekezne, mert nem min­dig talál helyet. Nem is cso­dáljuk, itt lehet legkelleme­sebben befejezni a vasárnapot. Olyan a mi városunk, mint a többi alföldi város. Sík, mint az asztal, poros is egy kicsit, az utcák néhol görbék, de azért van egyénisége. Mindig Kőrös tud lenni. k Vasárnap már kora reggel né­pes az utca, Pelig azt hinné az ember, hogy még mindenki al­szik. Asszonyok sietnek 'ko­sárral a karjukon, férfiak be­szélgetnek. Kőrösön inkább a ■ férfiak szoktak trécselni az ■ utcán. Nők csak a legritkább ■ esetben állnak le csoportosan \ beszélgetni valamiről... k \ A központi vendéglő előtt imár délelőtt alig győzik elhe­gyezni a kerékpárokat. Azt \tartja a körösi mondás: „A ísör növeli az étvágyat”. A sok \kerékpárról arra lehetett kö- í vetkeztetni vasárnap délelőtt, í hogy sokan szerettek volna jó í étvággyal ebédelni. 1911 tavaszán is, mint minden iskolaév vége felé, a diákok ki­jártak a vásárállásra (a belső laktanya helyére) íüleslabdázni. Ehhez legalkalmasabb terület volt a cédulaváltóház melletti, elkerí­tett marhavásártér, melynek gye­pét egész nyáron legeltették. Május végén, egyik vasárnap délután megjelent ott Szépe Pisti (a későbbi orvos) és mivelhogy egyetemi évét elvégezte, meg­ajándékozta magát egy „igazi’! és szabályos „footballabdával”. Te­hát megérkezett hóna alatt a bőr­rel, melyet késő estig nézeget­tünk, simogattunk. Ez nagy esemény volt. A körösi fiúk eddig csak hallottak róla, s most lám, már dong is jobbra- balra, mert hogy körbeállva rúg- dostuk ide-oda kíméletesen, ne­hogy Pisti megharagudjon. Kö­rülültük, s a gazdája megmagya­rázta a szabályokat. Elmesélt né­hány pesti „nagy” mérkőzést és hogy Anglia miként vezet ebben a sportágban az egész világon. A következő vasárnap felállított bennünket, a rákövetkezőn pedig kicserélte a gyengébbeket. Július végére már két csapatot állítot­tunk össze, és örömünkben a legelső mérkőzés kezdetekor a ti-, zenegy fiú sorra csókolta a láb- í dát. { Július utóján már két összeszo- í kott csapatunk volt. de a „nagy” í együttes rendszerint elporolta a; másodikat. Augusztusban hárman J átutaztunk Kecskemétre, s Ney) Laci révén megismerkedtünk í Kecskemét akkori híres és hír-! hedt (mert verekedősek voltak); futballistáival, a Lantos-fiúkkal j és a következő vasárnapra lekö-! töttük a KVFC (Kecskeméti Ve-Í gyes Football Club) csapatát. Az; izgalomtól sem enni. sem aludni J nem tudtunk, esténként megje-í lentünk a „pályán” (a marhaál-! lásban) és szervezkedtünk. Meg-. állapítottuk, hogy erre az alka-; lomra meg kell szabadítani a; „pályát” a tehéntudománytól. A1-! kuba bocsátkoztunk a csordással.! hogy csütörtöktől vasárnap estig! nem engedi be arra a területre a; teheneket. Két pakli négyes do-l hány volt a tiszteletdíj. amit va-! sárnap nyújtottunk át, hangsúlyo- i zott elégedettséggel. ; Ebéd után kimértük . a szabály- szerű pályát. Az üggyel-bajjal, protekcióval megszerzett kapulé­ceket beásva, felállítottuk, miköz­ben a még nehezebben (pénz kel­lett hozzá) beszerzett meszet, az ápoldából kölcsönkért csöbörben megoltottuk, és a locsolóban fel­oldva diadallal vittük a játéktér vonalainak kimeszeléséhez. ' Volt egy negyven körüli önkéntes tűz­£ ltó szurkolónk — öt kértük meg, ogy az öltözőnek kinevezett cé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents