Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-20 / 170. szám

IV. ÉVFOLYAM, 170. SZÄM 1960. JŰLIUS 20. SZERDA A lakosságon múlik hogy kibovítik-e a szociális otthont Néhány hónappal ezelőtt foglalkozott a városi tanács végrehajtó bizottsága a szo­ciális otthon bővítésének és egy új iskolai napközi létesí­tésének terhével. Hosszas vita után született meg a határo­zat, amely szerint még ebben az évben terven felül kibővítik a szociális otthont. Erre a célra a költségve­tés szerint 402 ezer forint­ra volna szükség, de csak 320 ezer forint van. A hiányzó 82 ezer forintot társadalmi munkában ter­vezték be, amit a város lakossága, elsősorban fu­varozási munkák végzé­sével nyújtana. Az építkezés megkezdése­kor a ládagyár dolgozói, a magánfuvarosok csoportja és az ipari tanulók két délután derekas munkát végeztek. A strand melletti üres telekről a szociális otthonhoz szállítot­tak mintegy 80 ezer téglát és sok törmeléket is elegyenget­tek. A szociális otthon bőví­téséért eddig ez volt az egyet­len, számottevő társadalmi megmozdulás. De még mindig az okozza a legnagyobb gon­dot, hogy nem folyamatos az építőanyag szállítása. Hetekkel ezelőtt, a faáru- gyár munkáskollektívája ajánlkozott egy délutáni társadalmi munkára. Anyagmozgatást, fuvaro­zást végeztek volna. De mindössze hárman jöttek el a vállalat dolgozói kö­zül, és a hosszas várako­zás után — mivel többen nem jöttek —, ök is tá­voztak. Körülbelül két héttel ezelőtt a termelőszövetkezetek társa­dalmi segítségét akarta igény­be venni a tanács műszaki osztálya. A bővítési munkála­tokat. vályoghiány akadá­lyozta, ehhez kellett volna a fuvar. Valamennyi tsz-elnök felajánlott ekkor egy, esetleg két kocsit. Másnap, amikpr az illetékesek a segédmunká­sokat — akiknek fizetni kell — a helyszínre rendelték, mindössze a Rákóczi Tsz vál­totta be ígéretét. Az odaren­delt munkások várakozással, tétlenül töltötték az időt. A szociális otthon férőhe­lyeinek szaporítására nagyon nagy szükség van, de ha nem segítünk, kétséges, hogy be­fejeződik-e az építkezés. Nem lesz elég a rendelke­zésre álló pénz építő­anyagra és a munkások fi­zetésére. ha a társadalmi munkába számolt 80 ezer forintot is a 320 000 fo­rintból kell kifizetni. Hová lett a kezdeti lelkese­dés? Most lenne rá a legna­gyobb szükség. Még lehetne segíteni. A tanács tagjai és a Hazafias Népfront helyi bi­zottsága tudna rendkívül so­kat segíteni. A város lakossá­ga szívesen vállal társadalmi munkát csak legyen, aki a megmozdulásokat megszerve­zi, irányítja. A végrehajtó bi­zottság és a tanács tagjai vál­lalták!! Most a lakosságon a sor... Iparitanuló-felvétel a gépállomáson Harmadik éve foglalkoztat függetlenített oktatóval ipa­ri tanulókat a helyi gépállo­más, 1958-ban négy fiatalt, ta­valy pedig újabb nyolc je­lentkezőt vettek fel. Ebben az évben 18 tanulót vesznek fel géplakatos és né­hány érettségizett fiatalt az autóvillamossági szerelő szak­mába. A jelentkezők felvételi vizsgája július 27-én lesz. A vizsgabizottságnak tagjai a helyiipari iskola igazgatója és egyik -■ ktan ára, a gépállomás igazgatója és főmérnöke lesz. Az érdeklődők e hónap 23-ig jelentkezhetnek a gépállomás igazgatójánál. Ballagjunk végig az Örkényi úton, amely a parkerdőn át a Pálfája felé vezet. Az út két oldalán házak sorakoznak. Furcsán építették őket. Össze­vissza, a nép találóan ^Gatya- szár falunak” hívja emiatt. A Horthy-rendszer házhelyjutta­tásának emléke ez. Amint kiérünk az erdőbe, eszünkbe jut, miért is nevez­te el a nép ezt az erdőt Pál- fájának? Az erdő nem régi eredetű, hiszen nagy része akácos. S a Pálfája nem is az erdőre, hanem csak egyetlen fára vonatkozik. (Ilyen elneve­zéssel más város határában is találkozunk, például Kecske­méten: Kisfái, Törökfái, Ka- szapfája, Gatyás fái.) Városunk határában máshol is található hasonló elnevezés. A Pálfája tehát csak egyetlen fát jelentő név. S ezt az egy fát nem ne­héz megtalálni. Minden körösi ember — a legkisebb gyerek is — ismeri. A ligeti út köze­lében már vagy hatszáz éve álldogáló nagy tölgy neve ez. Alig van olyan Pálfáját járt gyerektársaság, amely meg ne ölelgette és ki ne jelentette volna csodálattal: „öten is alig birtuk átfogni a derekát!’ Ez a fa a Pál fája. De ugyan miféle Pál nevét viseli? Abból az időből való elnevezés ez, amikor még nem volt vezeték­neve a körösi embernek sem. A fátlan Alföldön egy-e>gy fa is olyan jeles tárgy volt, hogy az ültetőjéről nevezték el. Le­hetett az pásztorember, aki a gulya-állás mellé ültette a fácskát, s ez aztán évszázado­kon át viselte ültetője nevét. Nagy volt ez a fa már akkor is, amikor II. Lajos király el­ment a mohácsi csatába. Ter­mészeti kincsként maradt ránk ültetője nevével, aki valaha 1360. körül élhetett. A háború utáni tüzelőhiány az erdőt kiirtotta, de a Pálfa megmaradt. Pálfájáról újsá-, gunk hasábjain is láttunk fel­vételeket, de ott tévesen basa­fának nevezték. Van nekünk basafánk is, oda majd a követ­kező sétánk alkalmával láto­gatunk el. Dr. Balanyi Béla Háború és béke Alig jelentek meg a Háború és béke című filmet hirdető plakátok, a mozilátogatók lázbajöttek. S amint árulni kezdték a jegyeket az előadá­sokra, rengetegen álltak sor­ba, hogy helyet keressenek maguknak. Egy nagy regény, a világ- irodalom egyik legnagyobb regénye filmen. Azt hiszem, ez volt a nagy vonzóerő. S vajon mit kapott a néző a közel négyórás előadáson? Kétségkívül látványos, nagy­szerű rendezésű filmet, remek egyéni alakításokat. A Háború és béke című filmalkotás el­sőrangú. Színes képei, bámu- latraméltó tömegjelenetei, a csodálatos ruhák — mind megannyi ok, hogy elismerően nyilatkozzunk. A film mére­teiben, technikai kivitelezésé­a 4?<r­Két észrevétel a mozi figyelmébe Az írás ismerős — avagy kit illet a dicséret? Míndkét észrevétellel fel­kerestük Sulyok Sándort, az Arany János Filmszínház ve­zetőjét, aki a következő fel­világosítást adta: A bolhák kellemetlenkedé­seit, sajnos, tapasztalatból is­merik. Egyszer már tenni is próbáltak ellene, felszórták a termet Gesarollal. A bol­hák egy pár napra eltűntek ‘ ugyan, de az irtószer szagát a legnagyobb nemtetszéssel fo­gadta a közönség. Döntse el végre a közvélemény, mi a kellemetlenebb: a Gesatol sza­ga, vagy a bolhacsípés. Ami a mellékutcai kijárat kivilágítását illeti: az ajtó fölé még ma erősebb égőt szerelnek. Szeretem a filmet, éppen ezért gyakori látogatója va­gyok az Arany János Mozi­nak. Ezekben a nyári hetek­ben azonban a legjobb szóra­kozást is elrontják a bolhák. Igen, a bolhák, mert túlsá­gosan szeretik a nagy néző­teret, jobban mondva az ott található „zsákmányt”. Az ember azt sem tudja, mit csi­náljon: a filmet né^e, vagy vakarózzon. Feltétlenül hasz­nos lenne, ha a mozi vezetői „hadjáratot indítanának” az oesmány rovarok ellen. És még egy észrevétel: a filmszínház mellékutcai kijá­rata esténként olyan gyengén világított, hogy az emjper könnye* kitörheti kezét-láöát. Jobb világítást kérünk'ehhez az ajtóhoz. B. Erzsébet Magyar u. 7. SZERKESZTŐI ÜZENETEK i Kedves P. Balázs! Először is elnézését kérjük, hogy levelé­re kissé késve válaszolunk. Ez azonban nem azt jelenti, hogy észrevételeivel nem fog­lalkoztunk. Mint azt vasárna­pi számunkban olvashatta, az új csemegeüzletben bekö­tötték már a mirelithűtőszek­rényt, így szombat óta mély­hűtött áru is kapható. A szom­szédos építkezésre vonatko­zó bírálata is hasznos volt. Eltűnt a téglarakás az üzlet elől. Ami a bolt dolgozóinak udvariasságát, illetve udva­riatlanságát illeti: írunk majd róla, s akkor észrevételét is felhasználjuk. Kérjük, leve­leivel keressen fel bennünket máskor is! „Tüske” A locsolóautó mun­kabeosztását illetően javasla­tát eljuttattuk a városi tanács vb műszaki osztályának. Ké­rését az illetékesek helyén­valónak tartják, s a napokban a kért időpontban (13 és 14 óra között) locsolják majd a József Attila utcát. Sajnos, az új öntözőautó műszaki hibával került for­galomba. Emiatt alighogy megkaptuk, vissza kellett vin­ni a gyártó vállalatnak. Ami­kor néhány hét múltán újra a városunkba került, néhány napi használat után ismét üzemképtelenné vált. Ekkor az egyik helyi kisiparosra bízták javítását. Kedd reg­gel óta ismét üzemben van, s reméljük, hogy náost már vé­gigdolgozza az idényt. ben van olyan, mint a regény, de tartalmában, szándékában, célkitűzéseiben megközelítő­leg sem adja vissza az orosz irodalom klasszikus alkotását Elsősorban az orosz nép szorul háttérbe a filmen. Oroszország Napoleon ellen vívott hősi harca valahogy kimarad, illetve az egészet csak Napoleon önzésén, fel- fuvalkodottságán keresztül érezhetjük — nagyon halvá­nyan. Így a nézőket alig-alig tud­ja magávalragadni a film. Mindenki megcsodálja a szé­pen megrendezett jeleneteket, mindenki elismerően bólint, de a jól ismert visszhang, mely a film befejezte után tovább­rezeg bennünk — hiányzik. Tóth Tibor Beszélgetés a Rajkózenekar egyik vezetőjével Még mindig baj van a tisztasággal Mi épül a Mentovich utca sarkán? — kérdezi Szentpéteri Emő­ke, Zöldfa utca 9. szám alatti olvasónk. S mivel a közel másfél méter átmérőjű friss betonkörnek sok nézője akad, többen is kíváncsian vetik fel ugyanezt a kérdést. A városi tanács v. b. mű­szaki osztályához fordultunk felvilágosításért. Megtudtuk, hogy a Szabadság térről a játékbolttal szemben levő hirdetőoszlopot helyezik át erre a piacra vezető, for­galmas helyre. Rendszeres vendége va­gyok a Nagykőrösi Fodrász Ktsz női részlegének. Saj­nálattal kell megállapíta­nom, hogy itt a tisztasággal bizony baj van. Sok a panasz a törülközőkre. Hadd mond­jak el ezzel kapcsolatban egy esetet: Június 4-én, szombaton hajmosás és berakatás cél­jából jártam a szövetkezet­ben. A tanuló kislány meg­mosta a fejemet. A nyakam­ba piszkos törülközőt tett. Ráadásul lyukas volt, úgy hogy a fejem is kifért volna rajta. Ezt akkor vettem észre, amikor az üzlet első helyi­ségébe jöttem és egyik is­merősöm figyelmeztetett rá. A koszos törülközőt levet­tem a nyakaidból, s helyet­A dicséret jóleső dolog. Kü­lönösen áz, ha a nagy nyilvá­nosság előtt, a sajtóban jele­nik meg. A Ceglédi úti nép­bolt dolgozóit többször di­csértük már. Érthető, hogy utána egy-egy fokkal még kedvesebben, udvariasabban foglalkoznak vevőikkel. Néhány nappal ezelőtt, a jú­lius 14-i lapszámban, a Kecs­keméti lányok városunkban című írásban is dicsértünk. Nagy Éva, a vendég-óvónők köszönetét tolmácsolta „a tej­bolt, és a csemegeüzlet dolgo­zóinak s mindazoknak a csa­ládoknak, akiknél adatgyűjtő útjuk során” a lányok megfor­dultak. A címzés pontatlan volt, mert a napokban a következő néhány soros levélkét kap­tuk: „A tegnapi „Kecskeméti lányok városunkban” című cikk utolsó bekezdésében említett „csemegebolt” alatt a Ceglédi úti népbolt ér­tendő. nem pedig az új cse­megeüzlet. Kérjük, ezen he­lyesbítést közölni, mert a népbolt dolgozóit illeti a di­cséret, ugyanis ott vásárol­tunk ennivalót. Az óvónőképzősök” Nincs is itt különösebb hi­ba. A dicséret azé, akit meg­illet, jelen esetben megint- csak a Ceglédi úti népbolt dolgozóié. A levélkének mégis van egy szépséghibája: nem az óvónőképzősök írták. Er­ről a jellegzetes írás árulko­dott, ugyanis a bolt egyik ro­konszenves dolgozójától több-; szőr kaptunk már ugyan-: ilyen kézzel írt levelet. Pe- \ v'dig, nem lett volna szerényte-l lenség, ha saját nevét írja alá.; Hiszen a tény, az tény. i CSIRKE A VONATON j j Mostanában, hogy az éjjeli-í vonattal is szoktam Budapest; felé utazni, kellemetlen meg- í lepetés, hogy aki nem szokta ; meg a „csirkeól-szagot”’ nem ; tud bejutni. Sok utas kosárban kézi-; podgyászként szállítja a ba-j romfit a pesti piacokra. Va-j lószínűleg, nemcsak abból a \ meggondolásból, hogy a pes-j tiek is ehessenek finom pap-; rikáscsirkét, hanem azért is, ; mert ott viszonylag drágáb- ( ban tudják eladni. ; * Utitársaikra azonban nem; gondolnak. A meleg, fülledt; levegőt nem cserélik, mert azj utasok többsége éji álmát; alussza. A paprikáscsirkét én is na-; gyón szeretem nokedlival, de; véleményem szerint a csirke-j utasok éppen olyan undorítói illatot terjesztenek, mintha \ záptojásokat ütnének fel ai zárt személykocsiban. Ajánlom e kérdés megvizs-j gálását a MÁV illetékes igaz-■ gatóságának. jj B. I. I Szabadság tér 1. Séta a határban PÁLFÁJA % A Cifrakert fái alatt, a sza­badtéri színpad közeléljen be­szélgettünk Tomolák József­eiéi, a „Rajkó” egyik vezetőjé- í vei, aki egyben a zenekar szó- 4 listája is. 4 A sikerekről és a külföldi 4 turnékról faggatom. í Szerényen — mintegy ma- ^ gyarázatul a sok sikerre — be­szélt arról, hogy külföldön a í magyar zene egzotikum. y e A sikerhez hozzátartozik az, 4 hogy a zenekar tagjai mind ^fiatal. jóképű fiúk — mondja 4 és nevet — A zenekar legfia- í talabb tagja a 12 éves Lendvai Í Jenő — aki a legkitűnőbb prí- | mások egyike —, de a fegöre­bebb sincs több 16 évesnél. > _____ — Nem sokat pihentünk — folytatja. — A jövő héten pél­dául naponta fellépünk. A ta­vaszon pedig egymás után jár­juk be Koreát, Kínát és Ausztriát. Most itthon turnéznak. Be­járják a KISZ építőtáborokat, a dél-dunántúli megyéket, a nyár végén pedig a bulgáriai út következik. — Nem fárasztó a sok uta­zás? — De igen, azonban a fiata­lok szeretnek világot látni. S azt is tudják, hogy ahová el­jutnak, ott ők képviselik a ma­gyar zenét, így mindig igye­keznek tudásuk legjavát ad­ni... ; — ÚJABB zöldséges üzlettel ; gazdagodott városunk. A ^ földművesszövetkezet a Petőfi ; utca 47. számú házban (Dó- ; nát-féle bolt) gyümölcs- és í zöldséges boltot nyitott. I — AZ ELSŐ jelentős rneny- jnyiségű paprikaszállítmányt a ; Rákóczi Tsz küldte a konzerv- ; gyárnak. A szerződés kereté- ; ben átadott 90 mázsa cecei [fehér paprikát tovább értéke- ; sítés céljából Pestre szállítot- ;ta a gyár, mert feldolgozását \ még nem kezdte meg. — A HARMADIK évne­gyedben 1500 darab zakót és 2000 nadrágot gyárt szerződés­re a Férfiruha Nagykereske­delmi Vállalatnak a helyi Szabók Ktsz. — 46 VAGON babot vásá­rolt fel eddig a konzervgyár, melyből 37 vagonnyit már fel is dolgozott. A felvásárolt 28 vagon uborkából 27 vagonnal tartósítottak már. — JÓL HALADNAK a tarlóhántással a Petőfi Ter­melőszövetkezetben. Arról a területről, ahonnan már el­hordták a gabonacsomókat, mintegy 30 százalékban elvé­gezték ezt a munkát. Ezenkí­vül 50 holdon már a másod­vetés is a földben van. — EGYRE TÖBB kollektív mozi-, illetve színházlátoga­tást szerveznek a konzervgyár kiszistái. Legutóbb például a Rajkózenekar műsorát néz­ték meg 37-en. — MEGDÉZSMÁLTAK a Dózsa Termelőszövetkezet bor­sóföldjét Farkas Ferencné Pálfái Bánom dűlő 25. és Nyikos Sándorné Pálfái Bá­nom dűlő új házi lakosok. Éppen a piacra tartottak a lo­pott borsóval, amikor a me­zőőrök elfogták őket. A sza­bálysértési hatóság Nyikos Sándornét 250 forintra. Far­kas Ferencnét pedig 300 fo­rint pénzbírság megfizetésé­re kötelezte. — AZ EDDIG FELSZEDETT száz mázsa burgonyából mint­egy 42 mázsányit szállított külföldre az Arany János Tsz. Még húsz hold vár betakarí­tásra. Az Arany János Mozi műsora Július 18—20-ig: Rövidnadrágos ember. Olasz—spanyol film. 10 éven aluliaknak nem ajánlott! Kisérőműsor: Lábatlankodó. Július 21—24-ig: ilyen nagy sze­relem. A nagy sikerű dráma csehszlovák filmváltozata. Magyar híradó. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kísérőműsora: 12. Világhíradó. Matiné 24-én. vasárnap délelőtt 10 órakor, egységesen 2 forintos hely árakkal: Papírsárkány. te ismerősöm ajánlotta fel , az ő nyakában lévőt. Ezután ért a második meg- í lepetés. A szövetkezet egyik i dolgozója, barátságtalanul az í ismerősömre szólt: „Ne adja \ oda, ez a sajátom! Csak az í én kuncsaftjaimnak szabad \ használni!" \ Kellemetlen és furcsa eset. ; Semmiképpen nem alkalmas $ a vendégek ideszoktatására.; Egyébként nagyon-nagyon \ üdvös lenne, ha időnként a \ tisztiorvos is körülnézne itt. $ Mivel hasonló panaszok több- \ szőr felvetődtek már, na- | gyón hasznos lenne, ha az ^ illetékesek végre felébredné- \ nek és orvosolnák a bajt. Nem ^ kerülne nagy fáradságba és f feltétlenül megérné! Friss Antalné, a konzervgyár cTblgozója '

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents