Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-19 / 169. szám
1960. JÚLIUS 19. KEDD MEGVEi Rövidehb úton jusson el a szerfa a tsz-ekbe Mfért a MEZŐSZÖV utalja ki a faanyagot? Az rrdőgaztiawágok és a tsz-ek legyenek egymással közvetlen kapcsolatban Van még bürokrácia címmel lapunk június 29-i számában cikk jelent meg. Abban megbíráltuk a Gödöllői Állami Erdőgazdaság „bürokratikus ügyintézőjét”, mert a valkói Petőfi Tsz faszerkezetű istállójához a méretre vágott szériát az albertirsai erdészetből utalta ki, ami a tsz-nek mintegy 2800 forintos többletköltséget okozott. Érthetetlennek tűnő intézkedés volt ez, ugyanis a tsz szomszédságában működik a valkói erdészet, ahol szintén készítenek állati férőhelyek építésére alkalmas szerfát. A valkóiak emiatt az erdőgazdaságot marasztalták el, kiderült azonban, hogy tévedtek. Hatszáz hegyközségi család közelebb került a városhoz Ünnepélyesen átadták a forgalomnak a vác—gombási áj utat közreműködésü (Váci tudósítónk jelenti.) A várostól északkeleti irányban, egyórás gyaloglás után érjük el a Naszály lejtőin elterülő, nagy ki terjedésű hegyvidéket. Húsz esztendővel ezelőtt a Sejce, Csipkés, Gombás, Papvölgy nevű települések az őszi esőzés beállta után, teljesen el voltak vágva a külvilágtól. A felszabadulást követő másfél évtized alatt a hegyközségbeliek nagyon sokat kaptak a dolgozó nép államától. 1955-ben gyulladt ki először a villanyfény a barátságos kis házakban, egy év múlva telefonösszeköttetés létesült, népboltok nyíltak. Szombaton, fejlődésük újabb tésében való két. Simonits Imre tanácstag beszédében tolmácsolta a környékbeli lakosság örömét, háláját. Elmondta, hogy húsz éve még a kerékpárt is megcsodálták ezen a vidéken és mától kezdv^ számos tsz-tag, dolgozó paraszt saját motor- kerékpárján száguld majd az új útvonalon. ígéretet tett, hogy a hegyvidék — Vác gyümölcsöskertje —, ezentúl még több és szebb terményt juttat majd a városi dolgozók asztalára. Kiszel elvtárs ezután elvágta az úttesten áthúzott piros- és nemzetiszínű szalagokat s Kiszel János tanácselnök avatóbeszédét mondja. (Cserny Gábor felv.) szép állomásához érkeztek: ünnepélyesen átadták a forgalomnak a városból idevezető, három és fél kilométeres új útszakaszt. Hat esztendővel ezelőtt hangzott el az egyik tanácsülésen interpelláció arról, hogy utat kellene építeni a város szélétől a gombási is-* kóláig, hogy az itten élők a| rosszabb időjárás beállta utáni is eljuthassanak a lakottabb 0 területekre. Nagy lelkesedés-^ sei fogadták a hírt, hogy a vá- i rosi tanács magáévá tette a 0 javaslatot és komoly társa-^ dalmi munkát fejtettek ki — 0 több tízezer forintos érték-^ ben —, hogy az új útvonal^ megépülhessen. Szombaton délután ünnep- í lőbe öltözve mentek az iskola^ irányába a hegyközségiek, 0 hogy részt vegyenek az avató- i ünnepségen. Sokan eljöttek a 0 városból is, hogy együtt örül- 0 jenek velük ezen az emléke- 0 zetes napon. A városi tanács^ végrehajtó bizottsága nevében \ Kiszel János vb-elivök mon- £ dott beszédet. — Büszkék vagyunk arra — | mondotta többek között —, j hogy a mi, új társadalmunk i másfél évtized alatt, többet i adott ennek a hegyvidéknek, mint az elmúlt rendszer egy \ évszázad alatt. Ennek az út- ' nak a megépítése mutatja leg- \ szemléltetőbben, hogy milyen; lehetőségek rejlenek a dolgo-J zó tömegek aktív kezdeménye- ; zésében, alkotó összefogásé- \ ban, ha a tanács, a párt irá-J nyitásával a munka élére áll,; ha a tömegekkel együtt tervez, \ él, dolgozik. A tanácselnök ezután kö-> szönetet mondott Simonits Im-j re, Bohus Mihály és Barazutti j Sándor tanácstagoknak áldó- * zatos, fáradtságot nem isme-j rő szervező munkájukért. Meg- j köszönte a Pest megyei Kő-j bánya- és Útépítő Vállalat! műszaki és fizikai dolgozóinak í az út tervezésében, megépí-j ezzel az ünnepség hivatalos része véget ért. Az esti órákban megvendégelték az iskola udvarán az útépítőket és sokáig együtt vigadott, táncolt velük a környék lakossága. Papp Rezső A napokban felkerestük a Gödöllői Állami Erdőgazdaságot. Beszéltünk Király Miklós igazgatóval és Hunyadi József fahasználati előadóval. Meggyőződtünk róla — noha a valkói tsz esetében is fennáll a bürokratikus ügyintézés ténye — erről nem az erdőgazdaság, hanem a MEZÖSZÖV tehet. A szerfás istállókat építő tsz-ek és a szerfát kitermelő erdőgazdaságok ugyanis nem egymással, hanem a MEZÖSZÖV- vel állnak kapcsolatban. A tervfeladat szerint 1960 augusztus végéig a Gödöllői Állami Erdőgazdaságnak 47 sertésfiaztató, öt sertésszállás, 15 sertéshizlalda, 10 juhho- dály, 34 növendékmarha-is- tálló és 3 csibenevtlő építéséhez kellett kitermelniök a szabvány szerint méretre vágott szerfát. Ezt a nagy mennyiségű — mintegy 2000 köbmétert kitevő — fát a tsz- ek határidő előtt, június 10-ig el is szállították. A Pest megyei tsz-ek 59 garnitúrát kaptak, a többit a Szolnok, Szabolcs és Békés megyei tsz-ek vitték el a MEZÖSZÖV kiutalása alapján. Az erdőgazdaságok csupán névsort kapnak a MEZÖ- SZÖV-től, hogy melyik tsz- nek milyen istálló faanyagát kell kiadniok. Mint a tények tanúsítják, a gödöllőiek mindent megtettek, hogy a tsz-ek az építés helyéhez legközelebb eső erdészettől vehessék át a szerfát. A túrái, gal/gahévízi, hévíz- györki és vácszentlászlói tsz-ek például Valkóról, az isaszegiek Isaszegről, a püspökszilágyiak, penciek Püspökszilágyról kapták, és így tovább. S hogy egyes tsz-ek- nek, mint a pusztavacsiak- nak, valkóiaknak és másoknak miért nem a szomszédságukban levő erdészettől s miért 150—250 kilométerről kellett a szerfát hazavinniök, arra csak a MEZÖSZÖV tud választ adni. Minden lehető segítséget megadnak a tsz-eknek az erdőigazgatóságok. Ám, ha a megyei tanács mezőgazdasági osztálya megbízásából a MEZÖSZÖV közli velük, hogy melyik tsz-nek milyen istálló faanyagát adják ki, nem áll módjukban változtatni az utasításon. Az erdőgazdaság például csak utólag tudja meg, hogy a körzetébe tartozó tsz-ek kapnak-e más erdőgazdaság területéről faanyagot istálló építéséhez. Azzal érvelnek egyesek, hogy a szerfa-istállók faanyaga kiutalásának jelenlegi rendszere kifogástalan, mert nem minden erdőgazdaság termel mindenfajta istálló-típushoz szerfát. A gödöllőiek esete igazolja, hogy ez az érvelés sántít. Nagyobb gondossággal, körültekintéssel el lehetne kerülni a keresztbe történő szállításokat, sok bosszúságtól, fölös költségtől lehetne megkímélni a tsz-eket. Úgy véljük, helyes lenne megvizsgálni, szükséges-e, hogy a MEZÖSZÖV a tsz-ek és az erdőgazdaságok közé ékelődjön, s ez a szerv utalja ki a jövőben is a szerfát? Észszerűbb megoldásnak látszik, hogy a tsz-ek igényeit — mint most is —, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya gyűjtse össze, s a névsor alapján az Országos Erdészeti Főigazgatóság a tsz-hez legközelebb eső erdőgazdaságokat jelölje ki — a MEZÖSZÖV kikapcsolásával —, a szükséges szerfa kitermelésére, illetve kiadására. Ha a megyei tanácsok, és a tsz-ek közvetlenül a fa kiadására kötelezett erdő- gazdasággal lesznek kapcsolatban, nem fordulhatnak elő a már megtörténtekhez hasonló hibák. A fa egymagában nem elegendő egy istálló felépítéséhez. Az erdészet adja a fát, a MEZÖSZÖV pedig gondoskodjon a szükséges kellékek (vasalások, szögek, stb) biztosításáról és juttassa el azokat közvetlenül az építkező tsz-ekhez. Sok állati férőhelyet kell készíteniük a tsz-eknek az idén és az elkövetkező években. Az indokolatlan keresztbeszállítások kárt okoznak a tsz- nek, az államnak egyaránt, s megrontják a tsz-ek és az erdőgazdaságok között kialakult egységes, a közösség érdekeit szolgáló kapcsolatát, ami fékezheti előrehaladásunkat. Úgy véljük, az illetékes szervek megtalálják a módját, hogy az istálló építkezésekhez szükséges szerfa még egyszerűbben és gyorsabban juthasson el a termelőszövetkezetekbe. Csekő Ágoston Korszerű vágányok Felújítják a vágányokat a mendei vasútszakaszon. A síneket „végtelenre” hegesztik. (Gábor felv.) Üdülőhellyé nyilvánítják Felsőgödöt Mi újság a Dunakanyar váci járási községeiben, hogyan állnak ezekben a falvakban a községfejlesztéssel? Erről érdeklődtünk a járási tanácson. — A járás Duna melletti községei — kaptuk a választ Horváth elvtárstól, a végrehajtó bizottság elnökétől —, szépen fejlődnek, csinosod- nak. Alsógöd például, amelyet már üdülőhellyé nyilvánítottak, most még több gondot fordít az utak és parkok karbantartására. Rendezték a Duna-partot is és a járásban lezajlott tisztasági versenyben Felsőgöddel együtt ez a község érte el a legjobb eredményt. Felsőgödöt nemsokára üdülőhellyé nyilvánítják. Még az idén 500 méter új utat kap a község, s a Duna-parti sétányt korszerű, higanygőzös világítással látják el. Jó ütemben halad a községfejlesztési tervek megvalósítása a szomszédos községekben is — fejezte be rövid nyilatkozatát Horváth elvtárs. í A végtelen földek Cegléd ^ határában, ahol 1514-ben Lő- írinc pap parasztjai gyülekezetek Dózsa zászlói alá, s ame- e lyet a nagy parasztháború e előtt és azután is robotban e görnyedő jobbágyok verejté- e ke öntözött, a XIX. században e éppen úgy a földesúri magtárakba ontották dús kincsü- e két, mint századokon keresz- 0 tül. A legelőkön földesúri 0 csordák híztak, s az egész határban korlátlan úr volt a ^tiszttartó, aki a bot suhogó ^szavával tanította törvénytisz- 0 teletre a folytonosan elégedet- í lenkedő zselléreket. V 0 Ám 1834-ben, a forradalom 0 előre vetette árnyékát, hirtelen megmozdult a föld a vá- 0 ros urainak lába alatt. A Iá- okosság legszegényebb rétege, 0<t zsellérség — akiket az 1818 0 —20-ban végrehajtott tago0$ítás is föld és remény nél- 0 kül hagyott — földet követeli 0 magának. Szántóterületet, me- 0 lyet az óriási legelőből ki- 0 hasítva akart feltörni, hogy 0 ne kelljen többé takarmányon 0 tengetnie családja életét, mint ^ az 1831-es ínséges, járványos 0 esztendőben. 0 A zsellérek legelőkihasítási ^mozgalmát a városbeli mes- 0 te rém berek indították el és 0 irányították. Asztalos Márton 0 és Nagy Pál molnárok a ^ csizmadiákon kezdve, vala- 0 mennyi céh munkásait megnyerték mozgalmuknak, amely ^ a zsellérházak után járó leEgy ceglédi titkos mozgalom gelőnek a nincstelen zsellérek által történő birtokbavételét tűzte ki céljául. A városi szegénység, a napszámosok népes tábora örömmel tette magáévá az iparosok törekvését, amelyben a zsellérek évszázados vágyát vélte megvalósulni. A mesterek és az érdekelt zsellérek nagy része három ízben titkos gyűlést rendezett a csizmadia céh házában, ahol a legelőkihasítás részleteit beszélték meg. Itt határozták el, hogy küldöttséget menesztetlek Budára, kipuhatolni céljaik megvalósításának körülményeit. E lépésüket a földesúri érdekeket szolgáló városi tanács igen vétkes és büntetésre méltó cselekedetnek tartotta. A gyűlés részvevői személyenként három garassal járultak hozzá a „deputatió” útiköltségéhez. A céhbeliek a céhen keresztül, a napszámosok pedig tizedenként adták ösz- sze garasaikat, melynek hiányát — bármily csekély ösz- szeg volt is ez — az ínséges esztendőt nyomorgó családjuk nagyon megérezte. A legelő kihasításáért indított titkos ceglédi mozgalomról végül mégis tudomást, szerzett a városi elöljáróság, s a vakmerőnek, .vétkes kicsapongásnak nevezett mozgalom szervezőit letartóztatták, majd nem késlekedtek alaposan kidolgozott vádiratot küldeni a megyéhez, jeléül annak, hogy éberen őrködnek az úri tulajdon sérthetetlensége felett. E titkos mozgalomról készült, alább szó szerint közölt okmány régen megfakult sorai közül nemcsak a kegyes urbáriumra hivatkozó, s( adóért reszkető „városatyák” szemlélete és szolgalelkűsége bontakozik ki, hanem előcsillan a feudalizmus elleni harcban egymásra talált iparosok és szegényparasztok történelmi összefogása is. „Cegléd város Bíróinak alázatos kérelme Tekintetes Nemes Nemzetes és Vitézlő Vattai Batta Sámuel Űrhöz, Tekintetes Pesth Vármegye Fő Szolga Birájához. Tekintetes Fő Szolga Biró Űr, Kegyes Jóakaró Urunk! Fájdalmasan esik ugyan a véllünk egy társaságban élő és minden köz terheket véltünk együtt hordozó Lakos társaink közül valamelyik ellen panaszt tenni, de mivel a rendetlenségeket, melyek jót nJem szoktak szülni, és a vétkes kicsapongásokat el sem nézhettyük. Kintelenek vagyunk a Tekintetes' Űrnak alázatosan előterjeszteni miképen az Tanúk vallomása szerint Asztalos Mártony és Nagy Pál nevezetű Molnár Mesterek, elsőbben a Csizmadiák Czéh Mesterét, és az által az egész Csizmadia Czéhet annakutánna pedig minden Czegléden levő több Czéhet é.% Házzal bíró több napszámosokat fel ingerelvén, hogy a Zsellér Házak után járandó legelőnek kihasítását munkálkodnak, a fel bizgatott mester emberek, és napszámos Zsellérek a nélkül, hogy az Elöljáróságnak, vagy a Czéh-Commisá- riusoknak jelentést tettek volna, három ízben a Csizmadiák Czéh Házánál alattomos gyűlést, s tanácskozást tartottak a felől, hogy a kérdéses legelőnek kihasítását kérjék, és mely úton induljanak el keresésében? — De ennél sokkal vétkesebb s büntetésre méltóbb tettek az, hogy azon gyűlésbe elhatározván Deputatusokat rendelni Budára Nagyságos Referens Consiliarius Űrhoz, annak megtudása végett, hogy lehet é reménységek a legelőbeli részeik kihasításának megnyeréséhez, azt határozták: hogy Deputatussaiknak úti költségre, s a legelő kihasításának ki keresésére mindnyájan 3. három garast tegyenek öszve, s ezen határozás következésében a Czéhek felszámítván, hogy mindegyik kebelekbéli Mesterekre három garassával mennyi esik, a Czéh közös pénzéből annyit Jarusi János Csizmadiák Czéh Mesterének, a második tanúnak, kit Mester emberek Perceptorának rendeltek által adták: — A házzal bíró Napszámosok pedig minden Tizedből külön Perceptort tévén, s azok által az egész Városbeli Napszámosokat eljáratván, s jól lehet ily szűk termés idején gyermekeivel együtt éhes is majd el halnak, s adójokba tsak egy fillért sem fizethetnek, mindegyiktől három, s több garasokat, azoknak nagy ter- heltetésével mint az 3. 4. és 5. 6. alatti beszedési jegyzékek mutatják ki csalattak, mely öszve tett, és ki zsarolt Summa pénzekből a Mester emberek által adatott, s 2 ik Tizedbéli Zsellérektől beszedett öszvesen 47 ft 48 x rok- ra menő Summa pénzt Depu- tatussai/c az útra elkölteni el is vitték, de a többit észre vévén, mi letartóztattuk. Az Hlyen titkos gyűlések tartása; s pénz öszve szedése tehát a szegény adózó Néptől a kegyes Urbárium szerint tilalmas, de a Népre káros is lévén, alázatossan kérjük Tekintetes Fő Szolga Bíró Urat, hogy azoknak indítóit és többjeit méltóképpen megbüntettetni, amit az öszveszedett pénzből a Depu- tatusök elkövettek, azt azokkal vissza téríttetni, s végre az ily alattomos gyűlések tartásának, s pénzek öszve- szedésének erős gátat vetni méltóztasson. Kik kegyességébe ajánlottak alázatos tisztelettel maradunk A Tekintetes Fő Szolga Bíró Űrnak alázatos szolgái Czegléd Várossá Bírói." (1834) Krizsán László
