Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-17 / 168. szám
rtsr MECíCI kMtrtap 1960. JŰLIUS 17. VASÁRNAP ,Elfordulás" az üllői Március 15 Tsz-ben Ä közelmúltban a maglódi Micsurin Tsz-ben újságolta a főkönyvelő, hogy nehéz helyzetükben az üllői Március í'5 Tsz, tagjai segítették ki őket. Néhány napra átjöttek kapálni a Micsurin tábláira. Az egészhez még annyit tett hozzá Cséke Zsigmond elv- társ, a maglódiak főkönyvelője: „Bárcsak sok olyan tagunk lenne, mint azok, akik kisegítettek bennünket”. Mondani sem kell, hogy a kíváncsiság nem hagyott addig nyugton, amíg nem sikerült találkozni ennek a „segítő” szövetkezetnek a vezetőiével. Mert manapság, a munka dandárjában, nemigen adnak kölcsön egymásnak a termelőszövetkezetek tagokat. Az elmúlt hét egyik napján á tsz elnökét, Varga Pált és Lapu Bélát, az agronómust nagy gondok közepette találtam. Ennek egyedüli oka az volt, hogy nehézséget jelent a szövetkezetben a a gabona raktározása. De hát azért egyik termelőszövetkezeti vezető sem panaszkodik, ha a jó termés következtében ilyen nehézségeik vannak. így van ezzel Varga Pál tsz-elnök is. Az időszerű munkák miatt azonban nem fáj a vezetők feje az üllői Március 15. Tsz- ben. Az aratást, mire e sorok megjelennek, befejezik. A kukoricát kézzel kétszer megkapálták, a cukorrépát háromszor. A burgonyát kétszer kapálták és harmadszorra töltögették. Második kaszálásé lucernájukat kazalba rakták. Rendben van tehát a termelő- szövetkezet „szénája.” Varga Pál elvtárs amint idáig érünk a beszélgetéssel, feledve az előbbi gondot, már jókedvűen újságolja: — A napokban a járástól voltak itt elvtársak és megnézték a kukoricát. Azt mondták, hogy az egész járásban nem Iáttak iiyerr-szép^fejlett ; ktStoricáf , mint »nálunk. /Xmikor ennek „titka” felől érdeklődöm elmondják: kizárólag annak tulajdonítják, hogy a száraz időjárás ellenére is jól fejlődik határukban a növényzet, hogy idejében elvégezték a növényápolási munkákat. — Nálunk nincs munkaerő- hiány, bármilyen sürgős legyen is a munka — mondja az agronómus. A félreértések elkerülése végett: nem sok az a 63 tag a négyszáz hold szántóhoz. Különösen nem sok, ha azt is számítjuk, hogy harminc holdon kertészkednek is, ami ugyancsak „emészti” a munkát. Tehát nem ebben kell keresni az okát, hogy mindig van elegendő munkáskéz. Sokkal inkább a tagok szorgalmában, és abban, hogy több férj, az üzemből hazaérkezve, kezébe veszi a kapát és kiballag a tsz táblájára, vagy éppen fordítva, a feleségeket és a családtagokat is gyakran lehet a tsz földjein látni. Aki régebben ismerte az üllői Március 15 Tsz működését, tagságának munkáját, annak talán furcsának, hihetetlennek tűnnek az előbbi sorok. Igaz, maguk a tagok is beszélgetnek néha arról, hogy tavaly tavasszal milyen mélyponton volt a tsz gazdálkodása. A legjellemzőbb talán az akkori viszonyokra az, hogy a járási tanács a tsz feloszlatásának gondolatával foglalkozott. A „pálforduláshoz” tehát nem is kellett olyan hosz- szú idő. Azt nem a tsz elnökétől tudjuk — ő annál szerényebb, hogy erről beszéljen —, hogy a „pálfordulásban” nagy szerepe van neki is. Tavaly már év közben érkezett a szövetkezetbe. Igazságos, keménykezű vezető, aki nem tűri a lazaságokat. Eleinte, amikor néhány tagnak keményen megmondta a véleményét, azok haragudtak is érte. Igaz, a zárszámadáskor éppen azok szorongatták a kezét legmelegebben, akiknek a fejére olvasta az igazságot. Varga elvtárs elsősorban annak tulajdonítja a termelő- szövetkezet gazdaságában végbement változást, hogy jobbára megértették a tagok: akkor növekszik jövedelmük, ha többet termelnek a földek, növekszik az állattenyésztés hazama stb. Ez elmondásra bármennyire egyszerűnek és magától értetődőnek tűnik, egész éven keresztül ezért a célért dolgozni, minden tevékenységét ennek alárendelni, már nem ilyen egyszerű és nem ilyen könnyű. Éppen ezért van nagy jelentősége a termelőszövetkezetben is meghonosított új jövedelemelosztásnak, mert ez növeli a tagság felelősségérzetét, érdekeltté teszi a termelés növelésében. — Nem tartjuk csodamódszernek az új jövedelemelosztást, de alkalmasnak tartjuk ■arrar''hog^yele érdekeltté -tegyük,-tagjainkat a termelésben -^mondja Varga élvtárs az új jövedelemelosztás módszeréről. Nagyon tanulságos és megszívlelendő az, amit a két termelőszövetkezeti vezető elmond. A tagság elfogadta az új jövedelemelosztás módszerét, és a tagok vállaltak is művelésre kapásokat. Igen ám. de többen úgy gondolták: a vállalt terület megművelésével mindennemű kötelezettségüknek eleget tesznek. A vezetőség kiszámította a tagoknak, hogy egy-két hold kukorica, pár száz négyszögöl cukorrépa megművelésésé- vel nem lehet annyi munkaegységet teljesíteni, hogy az ebből származó jövedelem elegendő legyen egy-egy család eltartásához. A termelőszövetkezet egyéb munkáiból is ki kell venni részüket ahhoz, hogy magas jövedelmet érjenek el. A felvilágosító munkának meg is van az eredménye — bármilyen munkáról is legyen szó, szívesen részt vesznek abban a tagok. — A múltkoriban tizenhat hold borsó kaszálását és behordását néhány nap alatt befejeztük. Hajnali 3 órakor kezdtük a munkát és senki sem húzódozott a munkától — mondja az elmondottak bizonyítására Lapu Béla. — A harmincöt hold lucerna szénáját két nap alatt takarítottuk be — kapcsolódik az agronómus szavaihoz a tsz elnöke. A kapások területét kiosztották a tagság között művelésre, de a kapálás, illetve a munkák elvégzésének idejét nem bízzák csupán a tagok belátására. A vezetőség egy hét vagy tíz nap időtartamra munkatervet készít, amelyet a tagsággal ismertetnek. A tervben megjelölik, hogy mikorra kell befejezni egy-egy növényfajta ápolását vagy az egyéb munkákat. A terv végrehajtását rendszeresen ellenőrzik. Amennyiben a tagok közül valaki is elhanyagolná a terület megművelését, úgy az ilyen tag munkaegységének terhére más kapálja meg a területet. Ilyen eset azonban alig fordult elő. Az új jövedelemelosztás meghonosítása mellett a tsz vezetősége nem engedte ki kezéből a tagság irányítását sem. A tagságnak a termelésben való érdekeltsége mellett ennek eredménye is, hogy lelkesen és szervezetten dolgoznak a tsz tábláin és még a szomszédos tsz megsegítésére is futotta erejükből. — A vezetőség nagyon elégedett a tagok munkájával — ezekkel a szavakkal búcsúzott Varga elvtárs. Legyen a jövőben is így. Mihók Sándor JO ARAT AS VOLT Tápiósüly tsz-község július 13-án sikeresen befejezte az aratást. A Virágzó Tsz 750 holdas gabonatábláinak egy részén kombájn végezte el a betakarítást, de a még egybe nem szántott, volt egyéni parcellákon a szorgalmas tagság kaszásai, kévekötői és marokszedői serénykedtek. Őszi árpából 17, rozsból 14, búzából pedig 16 mázsát fizetett a jól előkészített föld. A tagság elégedett a terméssel; jó aratás volt. teljesített;; ai állammal szembeni kiiteie/ettsegét a budakalászi Szabadság Tsz A budakalászi Szabadság Termelőszövetkezetben pénteken befejezték az aratást és csaknem ezzel egyidejűleg a gabona behordását is. A termelőszövetkezet ezzel a járásban elsőnek végzett az aratással és a behordással. De egy más dologban is első a termelőszövetkezet: gabonából teljesítette az állanwial szembeni kötelezettségét is. FIALNAK AZ ÖVES KOCÁK A mendei Lenin Termelő- szövetkezet állami támogatással egy öves sertéskocatörzset kapott. A már a termelőszövetkezetben bebúgatott kocák az elmúlt napokban megkezdték a fialást. A tagság elégedett a szaporulattal, mert az előhasú öves kocák átlagosan hét kismalaccal örvendeztették meg őket. — BEFEJEZTE 703 hold gabona aratását a vérségi Törekvő Tsz tagsága. Zsíros József és Rajzinger László kombájnosok 240 hold gabona learatásával segítették a szövetkezet tagságát. Bolgár vendégek Kosdon és Dunaíüreden Pénteken délután a Pest megyei MÉSZÖV és a Pest megyei MÉK Pavlov Lyuben elvtársat, a bolgár követség első titkárát és dr. Kaszavetov Marin elvtársat, a követség kul- túrattaséját látta vendégül. A vendégek /megtekintették a kosdi Naszályhegyalja Termelőszövetkezet málnását, majd a budapesti Beloiannisz Termelőszövetkezet virágkertészetét és őszibarackosát látogatták meg. Este a dunafüredi földművesszövetkezet Dunagyön- gye Halászcsárdáját keresték fel. A mindvégig szívélyes és baráti megbeszélésen részt vett Tatár Kiss Lajos elvtárs, a SZÖVOSZ elnöke, Király László elvtárs, a Pest megyei Pártbizottság másodtitkára, Jámbor Miklós elvtárs, a párt- bizottság osztályvezetője és Hegedűs Tibor elvtárs, a SZÖ- VÉRT elnöke. A vendéglátó megyei szövetkezeti szerveket Bokor József elvtárs, a Pest megyei MÉSZÖV elnöke és Egri István . elvtárs, a Pest megyei MÉK igazgatója képviselte. Gabonabetakarítás a mendei Lenin Tsz-ben A mendei Lenin Termelőszövetkezetben 750 hold gabona várt betakarításra. A tsz tagságának a Monori Gépállomás is segítségére sietett, de a tagok is kaszát fogtak. Az őszi árpa betakarításával végeztek. A termést a termelőszövetkezet udvarában létesített kombájnszérűre hordták. Éjjel-nappal folyik a szövetkezetben az őszi árpa és az egyéb gabonafélék tisztítása. A kombájn aratta őszi árpát cséplőgéppel tisztítják. w-VZsákokba kerül a gabona. (Gábor Viktor felv.) TERMELŐSZÖVETKEZETEK! TSZ-TAGOK! EGYÉNI TERMELŐK! KEDVEZŐEN VÁLTOZOTT FELTÉTELEKKEL INDUL AZ 1961 ÉVI SERTÉSHIZLALÁSI AKCIÓ! A TŰZŐR L éteznek ugyan ezen a vidéken másféle örök is, úgy mint; éjjeliőr, mezőőr, vadőr, stb., ám én ezúttal nem ezekről, hanem a tűsőrről akarok szólani, aki a végtelennek tűnő termelőszövetkezeti tarló közepén egy sebtiben összetákolt figyelő- torony tetején tartózkodik. De mielőtt még a toronyba vezető létrán felmásznék hozzá, engedjék meg, hogy a tűzör elnevezéssel kapcsolatosan kinyilvánítsam szerény ellenkezésemet, mivel, hogy a szóbanforgó egyén tudtommal nem a tűz, hanem a tarlón levő gabonakeresztek felett őrködik. Észrevételemet — miután melléje kupo- rodok — a tűzör is jogosnak véli, noha hozzáteszi, hogy érzése szerint kicsit szőrszálhasogató vagyok, s tekintve, hogy jobb elnevezést hlrtelenében sem én, sem ő nem tud javasolni, ez a téma hamarosan lekerül a napirendről. Egy ideig szótlanul üldögélünk a toronyban. a tűzör az alkony odó tájat, én pedig ökelmét nézegetem, s egy-kettőre megállapítom, hogy — miként a mai nap —, ő is élete alkonya felé ballag. Ráncos barna arcát, szé- les-karimájú kalap árnyékolja be, ami alól gondozatlan bajuszának két vége úgy csüng lefelé, akár némely teáén csapott alakzatú szarva. abát nincs a tűz- őrön, lajbiban és fehér ingben ül, aminek az újjá úgy könyéktájig fel van gyűrve és enitélfogva ernyedt karjain jól láthatók a csavart kötélhez hasonlatos, vastag, kék erek. Máskülönben nyugdíjban van már a tűzör. Ennek előtte a szövetkezet növendékmarháinak gondozását látta el, a tűzőrséget csak azért vállalta magára, hogy a nyugdíj, meg a háztáji föld mellé keressen néhány munkaegységet, no meg azért, hogy a férfiak erősebb,je segíthessen a betakarításnál, Mert hát ugyebár a tűzörség ellátása nem jelent különösebb megerőltetést? A lába sem rongálódik vele, mert egész nap csak ül az ember, s keskenyre húzott szemmel nézi, pásztázza a területet, ügyel, hogy a veszedelmes .,vöröskakas” kárt ne tegyen az idei termésben érdesemre, hogy jó-e még a szeme ehhez a mesterséghez, kicsit gyanakodva pillant rám a tűzör, majd ezt követően, alighanem megnyertem a bizalmát, mert a fülemhez hajolván, titokzatosan megsúgja: „bizony néha már elhomályosul előttem a vidék, de ilyenkor kihívom Petit, az unokámat, s ő szokott helyettem nézni ...” Ari Kálmán Kössön még ma SERTÉSHÍZLALÁSI SZERZŐDÉST f A ‘ a* Altai forgalmi l'állalattal Szerződés köthető minden meglevő, hizlalásra alkalmas malacra és süldőre, továbbá tenyésztésbe fogott kocára és kanlott sertésre. A lekötött sertést 1961. január 1-től kezdődően lehet a szerződésben kikötött szállítási hónapban átadni, úgy. hogy a hús- és húsjellegű sertés legalább 110 kg, zsírjellegű sertés legalább 126 kg, a tenyésztésbe fogott koca. illetve kanlott sertés legalább 170 kg. súlyú legyen. Lekötött sertésenként 400 Ft előleget folyósítunk. Átvételi árak 110—130 kg feletti súlyú fehér hússertés ló.óu t 130 kg feletti súlyú fehér hússertés 16,— ” 110—140 kg súlyú hús- és húsjellegű sertés 14.80 ” 140 kg feletti súlyú hús- és húsjellegű sertés 15.30 “ 126—140 kg súlyú zsír- és zsírjellegű sertés 14.50 ” 140 kg feietti súlyú zsír- és zsírjellegű sertés 14,80 ,, 170 kg és ezen felüli súlyú, tenyésztésbe fogott vagy kanlott sertés 14,— “ Bővebb felvilágosítást kirendeltségeink s körzeti felvásárlóink adnak. PEST-NÓGRAD MEGYEI ÁLLATFORGALMI V.
