Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-14 / 165. szám
1960. JULIUS 14. CSÜTÖRTÖK res T MEOV yßrrfap 3 Pest megye egyik legszebb strand|a nyílik meg Ráckevén Mégis kitatarozták a Duna Étterem helyiségeit Kellemes meglepetés éri a látogatót, aki Ráckevére érve, elkedvetlenedve gondol arra, hogy a Duna Étteremben kell elköltenie ebédjét, a Buda- környéki Vendéglátóipari Vállalatnak ebben az eddig any- nyira mostohán kezelt üzemegységében. Évek óta sok panasz hangzott el miatta. A község pedig hiába harcolt, hiába bizonygatta, hogy főképpen azért nem számíthat egyéb, nagyszerű idegenforgalmi lehetőségeinek fokozottabb kihasználására, mert egyetlen „szalonképes” étterme sincs, a vállalat nem tett semmit. Most pedig az étterem korábban olyan barátságtalan külsejű hajléka ragyogó tiszta homlokzattal, kitakarított kapubejárattal csábítja a vendégeket. Frissen meszeltek és festették az udvari részeket is, eltakarították előlük a régi lim-lomot és a háttérben megterebélyesedett fiatal nyárfák árnyé- , kában, ízlésesen megterített kerti asztalok kelletik magukat, közvetlenül a Duna-ág ezüstösen csillogó tükre mellett. Marián József, a vendéglő vezetője boldogan újságolja: — Szinte meglepetésszerűen kezdődött meg a közelmúlt napokban itt a tatarozási munka. Most már csak az udvari gerendaoszlopok, az ajtó- és ablakkeretek átfestése és a belső helyiségek rendbehozósa van hátra, de ezzel is elkészülünk hamarosan. Az utcai étterembe neonvilágítást kapunk, az étterembe 120 új szék. vadonatúj, teljes éttermi felszerelés került. Megtudjuk azt is, hogy a rendbehozott étterem nagyszerűen megállta a helyét a ’ múlt hetekben lezajlott erőpróbán, amikor a ráckevei Duna-szakaszon tartották meg az országos evezősbajnokságot. A gimnázium épületében elszállásolt sportolók a Duna Étteremben étkeztek. Nyolc napon keresztül napi 500—1000 vendéget szolgáltak itt ki igen változatos étrenddel és kifogástalan minőségű fogásokkal, mégpedig minden zavar, fennakadás nélkül. Ugyanebben az épületben szégyenkezett eddig a cukrászda is, amely a kaputól jobbfelé eső helyiséget foglalja el. Ez a helyiség törött, rongyos faburkolataival, kopott, rozoga berendezésével még a leglefokozottabb igények kielégítésére sem volt alkalmas. Most már ezt is rendbehozták, amennyire lehetett, ami azonban végleges megoldást nem jelent. A cukrászdát rövidesen más, alkalmasabb helyre teszik át. jelenlegi helyiségét pedig a Duna kapja meg, amelynek étterme így végre megszabadul a söntés kellemetlen szomszédságától. A ráckeveiek méltatlankodva beszélnek arról a levélről, amely a Népszabadság egyik korábbi számában jelent meg és amelynek írója azt panaszolta, hogy a ráckevei strandnak még mindig nyoma sincs, sőt a helyét piactérnek szánták és kőkupacokkal rakták tele. — Ha a levélíró érdeklődik, vagy ha áttéved tekintete a szemközti partra, semmiesetre sem írta volna meg panaszos levelét — mondja Tóth Gábor, a közsági tanács vb-elnöke. — Könnyen megtudhatta volna, hogy nem a piacunkat helyezzük el a hídfő jobboldalán elnyúló partszegélyen, ahol korábban volt valami strandféle, legalább is itt lubickoltak a gyerekek, hanem itt egy gyönyörű, négyszáz méter hosszú és húsz méter széles parti sétányt építünk, fasorokkal, padokkal, gondozott utakkal. Azokból a bizonyos kökupa- cokból pedig, amelvekről a levélben szó esik. már kialakította a lakosság társadalmi munkája a tervezett parti sétány külső vonalát. Kétezerháromszáz köbméter terméskövet szállítottunk uszályokon ide, hogy megvalósíthassuk ezt a szép tervet. A napokban jönnek a kotróhajók, hogy a kövekből épített kőgát mögötti meder- és partrészt feltöltsék. Ami pedig a ráckevei strandot illeti, hát az már látható az innenső oldalról is. Valóban idelátszik a túloldal terebélyes nyárfái alól az a hosszú, most készült épület, amelyben húsz tágas kabin és egy gondnoki lakás helyiségei sorakoznak. Az épületen most végzik a kőművesek az utolsó simításokat. Előtte, a dús lombú nyárfák kellemes árnyékában egy pavilonszerű épület áll. Évekkel ezelőtt épült, a ráckevei mezőgazdasági kiállítás céljaira, most abban rendezi be a Duna Étterem strandvendéglőjét. A partot a napokban földgyalugéppe] hozzák rendbe, egyes részeit finom homokkal borítják, a többire pázsit kerül. Az új ráckevei strand hamarosan megnyílik a közönség számára és aki látta, nem sok túlzást érezhet abban a ráckevei véleményben, hogy ez lesz Pest megye egyik legszebb természetes strandfürdője. Magyar László Kevés konzervet fogyasztunk — A vásárlók 50 százaléka még nem evett készételt A Belkereskedelmi kutató Intézet érdekes tapasztalatai Érdekes vizsgálat eredményeiről számoltak be a Belkereskedelmi Kutató Intézet szakemberei. Néhány hónap alatt több mint 800 kereskedőtől és kétezer családtól tudakozódtak: mi az oka, hegy hazánkban aránylag kevés konzervet fogyasztanak? A vizsgálat kiterjedt a konzervfogyasztást befolyásoló tényezők felkutatására is. Amint kiderült, hazánkban az egy főre jutó konzervfogyasztás évente alig haladja meg az egy kilogrammot. Franciaországban ezzel szemben átlagosan négy kiló, Nagy-Britanniában tizenkét kiló, az Egyesült Államokban pedig több mint 28 kiló konzervet fogyaszt egy-egy iákos. A közvéleménykutatáskor megkérdezett vásárlók és háziasszonyok szerint hazánkban azért fogyasztanak aránylag kevés konzervet, mert ez az élelmiszerfajta még nem eléggé elterjedt. A konzervek népszerűségét — mint megállapították — nagyban gátolják a maradi fogyasztói előítéletek. A megkérdezetteknek csaknem fele még sohasem fogyasztott készételt. A rendszeres fogyasztók véleménye szerint a tartósított és mélyhűtött gyümölcsféleségek és készételek beváltak, jó az ízük és alkalmazásukkal sokkal gyorsabb a főzés. A statisztikák szerint hazánkban még mindig gyakori az úgynevezett házi befőzés. A megkérdezettek 90 százaléka rendszeresen tesz el télire gyümölcsöt és zöldséget. A közvéleménykutatáskor kiderült, hogy a Mirelité mélyhűtött áruk sokkal népszerűbbek, mint a konzervek. Az utóbbi években mind többen vásárolnak készételt és gyümölcskon- zervet. A Balkereskedelmi Kutató Intézet szerint ha a gyárak tovább növelik a konzervvá- lasztékot, a készételeket és a gyümölcsöket, még ízlete- sebbre készítik, fokozódik a vásárlás. Jó példa volt erre az ipari vásár önkiszolgáló konzerv-éttermének sikere is. Itt a több száz különböző konzervből naponta átlagosan 5000—6000 adag fogyott el, és a vásárlók meglepetéssel vették tudomásul, hogy a konzervből is lehet olcsó és jóízű ebédet készíteni. Kedvező az időjárás a vadállomány fejlődéséhez A rendkívül enyhe és kevés havú tél után a tavaszi és nyári időjárás is kedvezett az erdők, mezők vadjának. A Földművelésügyi Minisztérium vadászati osztályán adott tájékoztatás szerint a vadállomány a szokottnál kisebb veszteséggel telelt át, s — az általában kedvező időjárás és a bőséges táplálék révén — a tavaszi szaporulat megmaradása, fejlődése igen jó. Különösen erős iramú fejlődés tapasztalható a nyúl, a fogoly és a íácánállomány- nál: valószínűnek tartják a szakemberek, hogy a következő őszi, téli vadászati idény sok kellemes meglepetéssel várja a vadászokat. Egy hónap alatt 280 különjáratot indított a MALÉV Június elsejétől július elejéig, egy hónap alatt összesen 280 különjárata volt a MA- LÉV-nek, amelyeken turista- csoportok utaztak Európa különböző részeibe, így Csehszlovákiába, Romániába, a Német Demokratikus Köztársaságba, a Szovjetunióba, Albániába és más országokba. A jelentkezések most is nagy számban futnak be, s minden . valószínűség szerint az igazi légi csúcsforgalom — különjáratokban — most kezdődik, s augusztus közepén, végén éri el tetőpontját. Ebben az időszakban ugyanis ezer turistát visznek repülőgépen Olaszországba, s ugyancsak repülőgépen utazik az olimpiai csapat is. — AZ ELSŐ DINNYÉT piacra szállította tegnap a nagykőrösi Szabadság Tsz. Az ízletes turkesztáni sárgadinnyét szinte pillanatok alatt elkapkodták a vevők a tsz kispesti elárusítóhelyén. Néhány nap múlva minden este 15—20 mázsa sárgadinnyét küldenek a piacra. Jókai Mór Tápiószelén Vasárnap este már harmadszor játszották, nagy sikerrel a tápiószelei színjátszók a Debreceni Lunátikust, Jókai Mór színművét. Vecsei Irén (Borosa) és Terek János (Tarisznya Gergő) szerepében a negyedik felvonásban. (Koppány György felvétele) ÖRÖMEINK — GONDJAINK TÖBB BÁTORSÁGOT! Falvainkban mind több lesz a háztartási gép, s mind több lesz a javítani való is, hiszen elkerülhetetlen, hogy egy ideig tartó használat után „ne hibásodjék meg valami a masinán”. Szervizlehetőség azonban nincsen. Vagy helyi fusizó barmolja össze úgy-ahogy, borsos árat kérve a kicsi javításért vagy várni kell, amíg egyszer arra jár a szervizkocsi, vagy pedig be kell szállítani nehéz pénzen a fővárosba, vagy a legközelebbi városba. Ezenkívül semmiféle lehetőség nincsen. Éppen ezért örömmel értesültünk arról, hogy a MÉSZÖV a helyi földművesszövetkezetek keretein belül szerviz-szolgálatot akar szervezni. Néhány helyen meg is indult a munka, s a gazdasági eredmények bizonyítják, hogy az, mint üzlet sem rossz üzlet, kifizetődő. Éppen ezért érthetetlen, hogy a legtöbb helyen a földművesszövetkezetek vezetői húzódoznak a szervizek felállításától, akként gondolkodva, hogy az csak több gondot és problémát jelent, nem törődve azzal, hogy e gond megoldása a lakosság helyzetén jelentősen könnyít, apró, de nagyon is bosszantó hibát szüntetve meg. A napokban a Belkereskedelmi Minisztérium rendelkezést bocsátott ki a szervizek működésévei kapcsolatban. Helyes és jó intézkedés ez, de sajnos, a falvak többségében nincs kivel betartatni. Jóval több bátorságra, kezdeményező készségre lenne szükség e területen a helyi fmsz-vezetök részéről, de a járási földművesszövetkezeti központok részéről is. Első lépésként — ha másként nem megy — azt kellene elérni, hogy legalább körzeti szervizeket hozzanak létre, kettőt- liármat egy járásban, s akkor nem kellene a legtávolabbi vidékről is a fővárosba utaztatni a javítani valót. Még az is segít pillanatnyilag, ha a járási székhelyen állítanak fel ilyen szervizt, s azután, következő lépésként a községekben. Nem elég a fóldművesszö- vetkezeti üzletekben eladni a mosógépet, a villanytűzhelyt, a porszívót, a padlókefélőt, a hűtőszekrényt, hanem gondoskodni kell azok javításáról is. Ez ugyanolyan üzleti kötelesség, mint az eladás. Nem szükséges ehhez hónapokig tai'tó előkészület. A meglevő példák bizonyítják, hogy két-három hét alatt megoldható a szerviz felállítása. Éppen ezért helyes lenne. ha az FJK-k foglalkoznának ezzel, s meghatároznák, hogyan kell biztosítani a földművesszövetkezeteknek e feladat megoldását. — m — UNESCO-konferenda Budapesten- valamennyi európai ország képviselőinek részvételével - A legnevesebb szakemberek tartják a referátumokat - Magyar kiadványcsere tízezer külföldi intézménnyel Hazánk évről évre sokoldalúbban és nagyobb súllyal vesz részt az UNESCO munkájában. Küldötteink ott vannak a különféle tanácskozásokon, mégmozdnlásokon; hazánk is bekapcsolódott a Kelet—Nyugat kulturális értékeinek kölcsönös megismertetésére és megbecsülésére kezdeményezett mozgalomba, a fővárosban és vidéken rendszeresen bemutatjuk a világszervezet reprodukciós kiállításait. Néhány hazánkfia UNESCQ- ösztöndíjat kapott, s rövidesen megjelenik a nagy magyar elbeszélők műveinek kötete a világszervezet gondozásában. A sokoldalú kulturális kapcsolat és tevékenység elismeréseként az UNESCO Magyarországot kérte fel az európai országok közötti nemzetközi kiadványcsere kérdéseinek megvitatására hivatott regionális konferencia megrendezésére. Az előkészületek, amelyeket az UNESCO magyar nemzeti bizottsága, a Kulturális Kapcsolatok Intézete és a Művelődésügyi Minisztérium irányít, megkezdődtek. Az eseményt szeptember 13—19 között Budapesten rendezik meg. Előreláthatólag valamennyi európai ország szakértői részt v.esznek a tanácskozáson, amelyre hazánkba érkezik a világszervezetnek néhány könyvtári kérdésekkel foglalkozó tisztviselője is. Az UNESCO felkérésére a budapesti konferenciára a legnevesebb szovjet, lengyel, angol, dán, francia, holland, belga, nyugatnémet és magyar szakemberek dolgozták ki a referátumokat, amelyeket jó előre, már az elmúlt hetekben eljuttattak az érdekelt országokba. A tanácskozáson a referátumokat nem ismertetik majd, csak néhány magyarázatot fűznek hozzájuk, s az idő legnagyobb részét a vitára, véleménycserére fordítják. A nemzetközi kiadványcsere az egész világon fontos szerepet kap a kulturális kapcsolatokban. A különféle országokban sok olyan tudományos kiadvány — tanulmány, ismertetés, szakkönyv — lát napvilágot, amelyet úgynevezett házi használatra, szűk réteg számára adnak ki, s így egyáita- . Ián nem lehet megvásárolni. 0 Ezért a különféle intézmények 0 kiadványcsere útján szerzik 0 meg ezeket a munkákat. A szocialista országokban egyébként ^más a helyzet, mert a kétoldalú kulturális egyezmények ré- í székén t évről évre rendszereden ismertetik és megküldik ^egymásnak a fontosabb, érdeklődésre számottartó kiadványo- ákat. y 0 Hazánk majd egy évszázadod^ ezelőtt kapcsolódott be a 0nemzetközi kiadványcsere vér- 0 keringésébe. ^ Napjainkban körülbelül | 130 magyar intézmény áll ^ kapcsolatban a külföldi # országok csaknem tízezer í hasonló szervezetével, y 0 tudományos egyesületével, ki- 0 adójával, kutatóival. A Ma- 0 gyár Tudományos Akadémia 085 ország 1705 intézményével 0 tart kapcsolatot. Az egyéb ki- 0 adványcserét az Országos Szé- 0 öhenyi Könyvtárhoz tartozó, 0 úgynevezett nemzetközi csere- 0 szolgálat bonyolítja le. Ez a 0szervezet évente körülbelül 0140 000 tétel könyv, folyóirat és Omás kiadvány exportját, illet- Ove importját bonyolítja le, 50 í országgal. / ''GY IS mondhatnám: „lányok a fák tetején”, mi- : oeUiogy a nap legnagyobb ré- \ szében jobbára ott szoktak tar- | tózkodni. ám érkezésünkre l le másztak a lombok közül, s í most kosaraikra és vödreikre \ kuporodva, jókedvűen várják í az újságíró kérdéseit. : Először is a kölcsönös be- I mutatkozás szertartásán esünk \ túl: Mocsári Júlia, Kaczur • Margit, Forgács Erzsébet, Gál ! Sarolta, Kádár Margit... — í mondják be sorban egymás ne- t veit, de nem mulasztják el \ azt sem, hogy az egyes nevek \ mellé kuncogva hozzá ne te- ; gyék az illető gúnynevét is, \ mellyel itt ajándékozták meg l egymást, s melyet természe- I tesen szigorúan csak a ko- \ lektíván belül használnak. ! Kérlelnek is, nehogy „kiír- \ jam” az újságba, mert ha a ; falubeli fiúk elolvassák, vég- \ képpen rajtuk marad. I Megígérem, hogy hallgatok i a gúnynevekről, majd ezt kö- % vetően a lényegre, azaz a \ munkájukra fordítjuk a szót, 0 Azt, hogy mit szednek, kér- í deznem se kell, látom magamJíánuak a lak alatt tói is a körtétől és almától roskadozó ágakat, ám az egyes körte, illetve almafélék fajtáját illetően már bővebb felvilágosításra szorulok. Megtudom, hogy arabicska körtét és vajalmát szednek, az asztragánból még csak a le- hullottakat kapkodják össze. — Mikor kezdték a munkát? — teszem fel a következő kérdést. — A múlt hét derekán. — És meddig tart a szezon? — Késő őszig. Ha ezzel végzünk, utána az asztragán szedéséhez fogunk. — Mennyi a napi hozam? — Fáról szedve, 180 kiló. Ha ezzel megvagyunk, huszonhét forint ötven fillér munkabért kapunk. — És meg tudják szedni? — Ennél még többet is. Attól függ, milyen a fa, meg milyen a hangulat. — Szabad-e enni szedés közben? — Eddig még senki nem mondta, hogy nem szabad. — S élnek a lehetőséggel. — Ajaj, de még mennyire. Most nem kell fütyülni a fán, mint a régi világban. — Honnét tudják, hogy akkor fütyülni kellett? — Hallottuk az öregebbektől. — Aztán melyik ízlik jobban, az alma, vagy a körte? — A körte, mert az olyan édes, akár a méz. — De ha jóllaknak gyümölccsel, nem esik jól az ebéd. — Dehogy nem ... Főleg a sós leves ... Azt kívánjuk nagyon az édes körte után. IDŐKÖZBEN előkerül Gold- stein Antal brigádveze- tö is, kitől megtudom, hogy a Cegléd-Csemöi Állami Gazdaság 1-es üzemegységében mintegy 18 ezer termőfa van, s az ezeket ápoló brigád létszáma 74 fő. de az emberek többsége most az aratásnál, meg a cséplésnél segédkezik, tizennégyen szőlőt sarabol- nak, tizennyolcán pedig a gyümölcsszedésnél dolgoznak. Végül még megkérdem tőle: — Van-e sok baja a lány okltal? — Főleg szombaton, meg hétfőn — feleli mosolyogva. — Miért éppen ezeken a napokon? — Mert szombaton már kis vasárnapot éreznek, hétfőn pedig alig győzik elmesélni egymásnak vasárnapi élményeiket, a bált, a mozit, meg a meccset. i BRIGADVEZETO szavai ■AÍ általában vitát váltanak ki a lányokból, majd a zaj el- csitulása után felhangzik a brigádvezetői utasítás: — Erzsi, Sári, ti kapkodjátok össze a fa alját, a többiek pedig induljanak új fát kezdeni! A vidám leánysereg néhány pillanat múlva eltűnik a szemünk elöl, csupán csengő kacagásukat halljuk valahonnét a fák koronái közül. Ari Kálmán
