Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-02 / 155. szám

1960. JÚLIUS 2. SZOMBAT T^nrfap 3 Érdliget 42 utcájának ARATÓK KÖZÖTT és 300 telkének már van ivóvize SZABADTÉRI MOZI ÉPÜL A STRANDON A huszonnegyedik órában ér­kezett csendes esők locsolták végig a megye szántóföldjeit. A több hetes, aszályos, száraz időjárás után az aranyat érő eső nemcsak a növényekbe öntött lelket, hanem felvidí­totta a föld munkásait, a pa­rasztokat is. Túlléptünk Pé- ter-Pálon és a július első két hetét az aratás munkáira ál­dozza a falu népe. Határ járó utunkon azonban egyetlen zokszót sem hallottunk amiatt, hogy néha csepereg az eső, s emiatt lassabban haladhat az aratás. — Kellett, nagyon kellett ez a kiadós esőzés — így véle­kedik Tóth József, a ceglédi Alkotmány Tsz elnöke. — nem is tudnánk megmondani mennyit ér. A beszélgetés az aratásra terelődik: — Ma lendültünk munkába — mondja, s közben az abla­kon a szürke esőfelhőket für­készi. ■— Nem okozna nehézséget az 530 hold gabona learatása, hisz három aratógépet kap­tunk a gépállomástól, de ro­zsaink olyan magasra nőttek, hogy a gép nem tud megbir­kózni vele — folytatja, majd „rozsot látni” hív bennünket a határba. Embernagyságúra nőtt rozs­Kamocsai József, a Nagykőrösi Gépállomás kombájnosa szorgalmasan rója a köröket a Rákóczi Tsz ősziárpa-tábláján. táblánál állunk meg. Két ka­szás vágja a rendet, két fia­talember a markot szedi és a kévéket kötözi. Egy közeli táblán azonban már félredob­ták a kaszákat, s szinte futó­lépésben hordják a nehéz ké­véket keresztekbe. Csöpörögni kezd az eső ... A nagykőrösi Rákóczi Tsz ősziárpa-tábláján csak déi­Tisztítják az ősziárpát a kőröstetétieni Dózsa Tsz tanya- központjában. felé indította be a kombájn motorját Kamocsai János kombájnos. Hétfőn kezdte meg a munkát a tsz-ben és csü­törtök délig mindössze a 11. holdnál tart. — Nem mi tehetünk róla, hogy kevés a teljesítmény — mondja a 19 éves traktoros, aki egyébként most esik át az aratási tűzkeresztségen —, az eső nem engedett bennünket dolgozni. Fejes Pál. akit a tsz bízott meg zsákolással, a várható termésről beszél: — Jók a gabonáink, különö­sen a tsz régi tábláiról vá­runk jó termést. A nagykörös—kocséri or­szágút baloldalán, az Arany János Tsz tanyaközpontjához közel, frissen ácsolt látótorony emelkedik a magasba. Fel kell kapaszkodni a létrán, hogy az „ügyeletessel”, Lócskai Pállal szót válthassunk. — Ma reggel óta tartom a tűzőrséget — mondja a 63 éves, korához képest eléggé megtört Lócskai Pál. — Ha átlőtt elő is fordult tűz, egy-egy portán vagy par­cellán, hát néhány hold ter­mése ment csak veszendőbe, de most könnyen a fél határ termése kárba veszhet — magyarázza meg beosztásának fontosságát, s közben körül­tekint az aranysárga gabona­táblákon. Lócskai Pál az életre vi­gyáz ... Bajra érkezünk a kocséri Űj Élet Tsz hat dűlőben levő rozstáblájára, Hatvani József zetoros. meg Berecz Sándor aratógépvezető az aratógépet „agyusztálja”. Egy csavar sza­kadt el a kötözőasztalon, azt igyekeznek pótolni. Szél Ist­ván brigádvezető és Király Kálmán tsz-tag érdeklődve szemlélik a traktorosok igye­kezetét környékén levő forrásokat szeretnénk jobban kihasználná. A strand területén, hatal­mas fák lombkoszorújában áll Érdliget szabadtéri szín­pada és nézőtere. Helyeseb­ben most készül — házilag. A községi tanács 30 ezer fo­rintot szavazott meg erre a munkára, amelybe a lakosság is belesegít társadalmi mun­kával. A színpad építése már nagyjából befejeződött, most készülnek a nézőtér padjai, és egy vetítőtorony építését is tervezik, — Sok segítséget kapunk — folytatja Polgár Dezső — Érdliget egyik leglelkesebb la­kosától, Dobos Ferenctől, aki a Filmtechnikai Vállalat tervezője, tehát szakember ezen a téren. Nemcsak a szük­séges tervek elkészítésére vál­lalkozott, hanem egész családjával együtt a fizikai társadalmi munkában is részt vesz és gondoskodik a szükséges anyagok beszerzésé­ről. Ha minden jól megy, július elején készen áll a szabadtéri színpadunk. Beszél aztán a további ter­vekről, amelyek között egy nagybefogadású, szélesvásznú mozi és egy művelődési ház építése is szerepel. — Nem olyan sablonos kul- túrotthonra gondolunk — magyarázza —, hanem olyan intézményre, amelyben he­lyet kapnának a közöttünk élő írók, költők, képzőmű­vészek, hogy közvetlen kap­csolatba kerülhessenek a kö­zönséggel és így vehessenek részt az irodalmi és művészeti nevelés szép munkájában. Megtudjuk még, hogy a jö­vő évben megkezdik az érdi gimnázium építését is. Az idén már az első osztály megnyílik, egyelőre ideigle­nes hajlékban. Azért van rá szükség, mert a budapesti gimnáziumok túlterheltek, az érdi diákok számára már alig tudnak helyet szorítani. Meg­kezdik Érdligeten egy új általános iskola építését is, bár a helyet nem jelölték még ki a számára. — Az a baj — mondja Pol­gár Dezső —, hogy Érd fej­lesztési terve még mindig nem készült el, pedig nagy szükség lenne rá, hogy irányt szabjon a jövőbeni munkáknak és tervezgetéseknek. Magyar László Hosszú hónapokig tartó előkészítés és agitáció ered­ményeképpen Vecsésen is megalakult az ivóvíztársulat, amely most már gyorsan megoldja ennek a közel ti­zennyolcezer lélekszámú nagy­községnek egyik legsúlyosabb problámáját. Vecsésnek eddig egyáltalában nem volt kifo­gástalan, egészséges ivóvize. Ásott kútjai ártalmas bacillu- sokat tartalmazó vizet adnak. Szakértők már régen megállapították, hogy a község talajának mélyé­ben bőséges vízrétegek vannak, tehát egy kis ál­dozatkészséggel minden nagyobb nehézség nélkül biztosíthatják a lakosság vízellátását. Néhány hónappal ezelőtt indult meg a községben az erőteljesebb' mozgalom és an­nak ,élére dr. Trebitsch Ru­dolf orvos állt, aki fárad­hatatlan agitációval, valóság­gal házról házra járva győzte meg a vecsésieket: nincs he­lye a további halogatásnak, meg kell alakítani az ivóvíz­társulatot, amely aztán tör­vényes formák között gondos­kodik arról, hogy a lakosság korszerű berendezések segít­ségével minél előbb egészsé­ges ivóvízhez jusson. A kez­deményezés, amelyhez Szent- pótery László, a község vb- elnöke is nagy segítséget nyújtott, kedvező visszhangra talált és most már sor került a társulat hivatalos megala­kítására is. Épül a tárolómedence a Kaktusz utcában. Érdliget fejlődésének ütemét. Sokszor felbukkant már a kí­vánság, hogy legalább Érdli­getet kellene önállósítani. A kérdés megérdemelné a tüzetesebb tanulmányozási, mert a jelek, a tünetek mint­ha igazolnák az „elszakadási törekvések” jogosságát. Itt van például az ivóvíz-kérdés. Az öregfaluban még mindig megoldatlan. Utcáin fel-feltü- nik a szamárfogatú lajt, amelyből a lakosság pénzér4 vásárolhatja — kannaszámra — a vizet. Pedig a falu hatá­rában nagyszerű források í természetesen vannak más i problémáink is — mondja Polgár Dezső. Büszkén mu­tatja az érdligeti strandot, amelynek medencéjében vi­dáman lubickol a fiatalság. — Fejlesztésére ebben az évben százezer forintot biztosítot­tunk és ebből már 24 ezer fo­rintot fel is használtunk. | Rendbehoztuk a kabinokat, j elkészítettük a gyermeknapo- I zót és ülődeszkákkal láttuk el j a padokat. Még hátra van : az öltözőhelyek bővítése és a j medence vízellátásának javí- 1 tása. Erre a célra a Kutyavár A tennivaló mindenütt tö­méntelen. Áldatlan évtizedek tengernyi mulasztása vár pót­lásra és nagyszerű lehetőségek kínálkoznak lépten-nyomon. Megyénk községeinek egy ré­sze lázas erőfeszítéssel indult el a fejlődés útján és aránylag rövid idő alatt nagyszerű vannak, vizük bőségesen ele­gendő lenne, csak a vezeték- hálózat hiányzik hozzá. Érdliget viszont már meg­oldotta a maga vízproblémá­ját. Két éve — néhány Jel- kes ember fáradhatatlan agi- tációjára — megalakult az ivóvíz társulat. Az érdligeti Előregyártott hatalmas betonlapokból készülnek az érdi járdák. eredményekhez jutott. Azon múlik minden, hogy kinek a kezében van az irányítás és az irányítókban van-e képes­ség a rendelkezésre álló anya­gi és erkölcsi erőforrások ki­használására. Érden, ebben a Budapest közvetlen szomszédságában el­nyúló községben is sok a terv, de a gond is. — A legnagyobb baj talán az — mondja Polgár Dezső, az Érdi Községi Tanács épí­tési állandó bizottságának agilis elnöke, hogy Érd tulajdonképpen három község: az öregfalu. Érdliget és Park­város. Valójában csak a kö­zös igazgatás kapcsolja össze őket. Érdekeik nem mindig azonosak. Más a tempójuk, mások a céljaik. Az öreg Érd gyakran lefékezi a fiatal telektulajdonosok tömegesen beléptek és vállalták a rájuk eső anyagi terheket. Aztán hozzáláttak a vezeték- építéshez. Megtörtént a for­rásfoglalás és ma már negy­venkét utcának van vize, kö­rülbelül háromszáz felkel be­kötöttek a hálózatba és meg­kezdték a magasan fekvő Kaktusz utcában a nagyszabá­sú víztároló építését is. Per­sze, menet közben azért ál­landóan adódnak újabb ne­hézségek, de a társulat elbír ezekkel is. Lassanként le­győzi az ellenállást és meg­győzi a telektulajdonosokat, hogy csak akkor folytathatják a vezetéképítést, ' ha az érde­keltek vállalják a minimá­lis anyagi terheket. — Az ivóvíz-kérdésen kívül Húszmillió forintos vízmüvet épít Vecsés Az alakuló közgyűlést a községi tanácsházán tar­tották igen nagy érdeklő­dés mellett. Vecsés község tanácsa már korábban elkészítette a szük­séges tanulmánytervet, amely szerint a község ivóvízszük­ségletének biztosításához há­rom mélyfúrású kútra van szükség. A község alatt 280— 350 méter mélységben bővizű talajréteg van, a mélyfúrású kutakkal ezeket kell megcsa­polni. A már korábban vég­zett vizsgálatok eredménye valószínűsíti azt a feltevést, hogy ebben a mélységben olyan rétegre bukkannak, amelynek föltárása és hasz­nosítása kevesebb költséget igényel. A község ugyanis a Duna régi medre fölött fekszik, alatta igen széles kavics­réteg terül el. A szakértők már kidolgoz­ták a vecsési vízmű tervét. A terv Szerint körülbelül hatvan kilométer hosszú csőhálózat épül a község belterületén és egy Toma-féle 600 köbméteres víztorony. A hozzávetőleges számítások szerint a vízmű kiépítéséhez mintegy húszmil­lió forintra van szükség. A kormány ehhez természete­sen tekintélyes segítséget nyújt, a többiről az érdekelt lakosságnak kell gondoskod­nia. Ezért kell megalakítani az ivóvíztársulatot, amelynek tagjai lakóházanként mintegy kétezer forintos kötelezettsé­get vállalnak, úgy, hogy ezt az összeget tíz év alatt évi részletekben fizethetik be az ivóvíztársulatnak. A társulat a szükséges összeget törlesztéses köl­csön fórmájában az OTP- töl előre megkapja, tehát a vízmű felépítésének semmiféle pénzügyi aka­dálya nem lesz. Az alakuló ülésen kiderült, hogy a község lakosságának több mint ötven százaléka már aláírta a belépési nyilat­kozatot és vállalta az előírt kötelezettséget, ami jogi elő­feltétele volt a társulat meg­alakításának. Az ülésen el­hangzott felszólalások pedig azt mutatták, hogy a lakosság túlnyomó nagy többsége lel­kes örömmel csatlakozik a mozgalomhoz. Ilyen előzmények után ki­mondották a társulat megala­kítását, megválasztották az igazgatóságot és felhatalmaz­ták, hogy a munkálatokat ké­sedelem nélkül kezdje meg. A jövő héten már meg­indulnak a feltárási és kutatási munkálatok. Még ebben az évben legalább háromezer méter hosszúságú csőhálózatot fektetnek le és hamarosan megkezdik a víz­torony építését is. Itt említjük meg, hogy a közeli napokban Diósdon szintén megalakul a- ivóvíz­társulat. m. ]. — Elég öreg lehet már ez az aratógép — mondjuk a ki­szolgált aratógép láttán. — De lehet még vele dol­gozni, igaz többet mérgelő­dünk. mintha úi géppel dol­goznánk. De azért mégis meg­lesz a no hold — válaszolja Hatvani József. Mi hiszünk neki... Cséplőgép a kőröstetétieni Dózsa Tsz tanyaközpontjában. Na, nem csépelnek még, az korai lenne. Tisztítják a kom­bájn aratta és csépelte őszi árpát. — Az utolsó zsákokat tisz­títjuk már, s ezzel le is tettük a gondot a 110 holet őszi árpa betakarításáról — újságolja Seffer Ottó, a tsz mezőgaz­dásza. — Aztán jól fizetett-e — érdeklődünk. — 16.5 mázsát holdja — vá­laszolja. de mentegetőzve még hozzáteszi —, nagyon rosszul telelt, azért ilyen ke­vés. Az ősziárpa-termés további sorsa felől érdeklődünk Pong- rány Pál főkönyvelőtől — A tagoknak két kiló elő­leget adunk a napokban mun­kaegységenként. A kiosztásra betervezett és a vetőmagnak szükséges mennyiségen felül a többit a tsz állatállományával etetjük fel. Ez hozza majd a pénzt a konyhára — ismer­teti a főkönyvelő a vezetőség és a tagság terveit. Itt-ott némi gonddal, de va­lójában mindenütt a jó ter­més örömteli tudatával taka­rítják be a mesye szövetkezeti parasztjai az új termést. Mihók Sándor Foto: Tenkcly Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents