Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-02 / 155. szám
1960. JÚLIUS 2. SZOMBAT T^nrfap 3 Érdliget 42 utcájának ARATÓK KÖZÖTT és 300 telkének már van ivóvize SZABADTÉRI MOZI ÉPÜL A STRANDON A huszonnegyedik órában érkezett csendes esők locsolták végig a megye szántóföldjeit. A több hetes, aszályos, száraz időjárás után az aranyat érő eső nemcsak a növényekbe öntött lelket, hanem felvidította a föld munkásait, a parasztokat is. Túlléptünk Pé- ter-Pálon és a július első két hetét az aratás munkáira áldozza a falu népe. Határ járó utunkon azonban egyetlen zokszót sem hallottunk amiatt, hogy néha csepereg az eső, s emiatt lassabban haladhat az aratás. — Kellett, nagyon kellett ez a kiadós esőzés — így vélekedik Tóth József, a ceglédi Alkotmány Tsz elnöke. — nem is tudnánk megmondani mennyit ér. A beszélgetés az aratásra terelődik: — Ma lendültünk munkába — mondja, s közben az ablakon a szürke esőfelhőket fürkészi. ■— Nem okozna nehézséget az 530 hold gabona learatása, hisz három aratógépet kaptunk a gépállomástól, de rozsaink olyan magasra nőttek, hogy a gép nem tud megbirkózni vele — folytatja, majd „rozsot látni” hív bennünket a határba. Embernagyságúra nőtt rozsKamocsai József, a Nagykőrösi Gépállomás kombájnosa szorgalmasan rója a köröket a Rákóczi Tsz ősziárpa-tábláján. táblánál állunk meg. Két kaszás vágja a rendet, két fiatalember a markot szedi és a kévéket kötözi. Egy közeli táblán azonban már félredobták a kaszákat, s szinte futólépésben hordják a nehéz kévéket keresztekbe. Csöpörögni kezd az eső ... A nagykőrösi Rákóczi Tsz ősziárpa-tábláján csak déiTisztítják az ősziárpát a kőröstetétieni Dózsa Tsz tanya- központjában. felé indította be a kombájn motorját Kamocsai János kombájnos. Hétfőn kezdte meg a munkát a tsz-ben és csütörtök délig mindössze a 11. holdnál tart. — Nem mi tehetünk róla, hogy kevés a teljesítmény — mondja a 19 éves traktoros, aki egyébként most esik át az aratási tűzkeresztségen —, az eső nem engedett bennünket dolgozni. Fejes Pál. akit a tsz bízott meg zsákolással, a várható termésről beszél: — Jók a gabonáink, különösen a tsz régi tábláiról várunk jó termést. A nagykörös—kocséri országút baloldalán, az Arany János Tsz tanyaközpontjához közel, frissen ácsolt látótorony emelkedik a magasba. Fel kell kapaszkodni a létrán, hogy az „ügyeletessel”, Lócskai Pállal szót válthassunk. — Ma reggel óta tartom a tűzőrséget — mondja a 63 éves, korához képest eléggé megtört Lócskai Pál. — Ha átlőtt elő is fordult tűz, egy-egy portán vagy parcellán, hát néhány hold termése ment csak veszendőbe, de most könnyen a fél határ termése kárba veszhet — magyarázza meg beosztásának fontosságát, s közben körültekint az aranysárga gabonatáblákon. Lócskai Pál az életre vigyáz ... Bajra érkezünk a kocséri Űj Élet Tsz hat dűlőben levő rozstáblájára, Hatvani József zetoros. meg Berecz Sándor aratógépvezető az aratógépet „agyusztálja”. Egy csavar szakadt el a kötözőasztalon, azt igyekeznek pótolni. Szél István brigádvezető és Király Kálmán tsz-tag érdeklődve szemlélik a traktorosok igyekezetét környékén levő forrásokat szeretnénk jobban kihasználná. A strand területén, hatalmas fák lombkoszorújában áll Érdliget szabadtéri színpada és nézőtere. Helyesebben most készül — házilag. A községi tanács 30 ezer forintot szavazott meg erre a munkára, amelybe a lakosság is belesegít társadalmi munkával. A színpad építése már nagyjából befejeződött, most készülnek a nézőtér padjai, és egy vetítőtorony építését is tervezik, — Sok segítséget kapunk — folytatja Polgár Dezső — Érdliget egyik leglelkesebb lakosától, Dobos Ferenctől, aki a Filmtechnikai Vállalat tervezője, tehát szakember ezen a téren. Nemcsak a szükséges tervek elkészítésére vállalkozott, hanem egész családjával együtt a fizikai társadalmi munkában is részt vesz és gondoskodik a szükséges anyagok beszerzéséről. Ha minden jól megy, július elején készen áll a szabadtéri színpadunk. Beszél aztán a további tervekről, amelyek között egy nagybefogadású, szélesvásznú mozi és egy művelődési ház építése is szerepel. — Nem olyan sablonos kul- túrotthonra gondolunk — magyarázza —, hanem olyan intézményre, amelyben helyet kapnának a közöttünk élő írók, költők, képzőművészek, hogy közvetlen kapcsolatba kerülhessenek a közönséggel és így vehessenek részt az irodalmi és művészeti nevelés szép munkájában. Megtudjuk még, hogy a jövő évben megkezdik az érdi gimnázium építését is. Az idén már az első osztály megnyílik, egyelőre ideiglenes hajlékban. Azért van rá szükség, mert a budapesti gimnáziumok túlterheltek, az érdi diákok számára már alig tudnak helyet szorítani. Megkezdik Érdligeten egy új általános iskola építését is, bár a helyet nem jelölték még ki a számára. — Az a baj — mondja Polgár Dezső —, hogy Érd fejlesztési terve még mindig nem készült el, pedig nagy szükség lenne rá, hogy irányt szabjon a jövőbeni munkáknak és tervezgetéseknek. Magyar László Hosszú hónapokig tartó előkészítés és agitáció eredményeképpen Vecsésen is megalakult az ivóvíztársulat, amely most már gyorsan megoldja ennek a közel tizennyolcezer lélekszámú nagyközségnek egyik legsúlyosabb problámáját. Vecsésnek eddig egyáltalában nem volt kifogástalan, egészséges ivóvize. Ásott kútjai ártalmas bacillu- sokat tartalmazó vizet adnak. Szakértők már régen megállapították, hogy a község talajának mélyében bőséges vízrétegek vannak, tehát egy kis áldozatkészséggel minden nagyobb nehézség nélkül biztosíthatják a lakosság vízellátását. Néhány hónappal ezelőtt indult meg a községben az erőteljesebb' mozgalom és annak ,élére dr. Trebitsch Rudolf orvos állt, aki fáradhatatlan agitációval, valósággal házról házra járva győzte meg a vecsésieket: nincs helye a további halogatásnak, meg kell alakítani az ivóvíztársulatot, amely aztán törvényes formák között gondoskodik arról, hogy a lakosság korszerű berendezések segítségével minél előbb egészséges ivóvízhez jusson. A kezdeményezés, amelyhez Szent- pótery László, a község vb- elnöke is nagy segítséget nyújtott, kedvező visszhangra talált és most már sor került a társulat hivatalos megalakítására is. Épül a tárolómedence a Kaktusz utcában. Érdliget fejlődésének ütemét. Sokszor felbukkant már a kívánság, hogy legalább Érdligetet kellene önállósítani. A kérdés megérdemelné a tüzetesebb tanulmányozási, mert a jelek, a tünetek mintha igazolnák az „elszakadási törekvések” jogosságát. Itt van például az ivóvíz-kérdés. Az öregfaluban még mindig megoldatlan. Utcáin fel-feltü- nik a szamárfogatú lajt, amelyből a lakosság pénzér4 vásárolhatja — kannaszámra — a vizet. Pedig a falu határában nagyszerű források í természetesen vannak más i problémáink is — mondja Polgár Dezső. Büszkén mutatja az érdligeti strandot, amelynek medencéjében vidáman lubickol a fiatalság. — Fejlesztésére ebben az évben százezer forintot biztosítottunk és ebből már 24 ezer forintot fel is használtunk. | Rendbehoztuk a kabinokat, j elkészítettük a gyermeknapo- I zót és ülődeszkákkal láttuk el j a padokat. Még hátra van : az öltözőhelyek bővítése és a j medence vízellátásának javí- 1 tása. Erre a célra a Kutyavár A tennivaló mindenütt töméntelen. Áldatlan évtizedek tengernyi mulasztása vár pótlásra és nagyszerű lehetőségek kínálkoznak lépten-nyomon. Megyénk községeinek egy része lázas erőfeszítéssel indult el a fejlődés útján és aránylag rövid idő alatt nagyszerű vannak, vizük bőségesen elegendő lenne, csak a vezeték- hálózat hiányzik hozzá. Érdliget viszont már megoldotta a maga vízproblémáját. Két éve — néhány Jel- kes ember fáradhatatlan agi- tációjára — megalakult az ivóvíz társulat. Az érdligeti Előregyártott hatalmas betonlapokból készülnek az érdi járdák. eredményekhez jutott. Azon múlik minden, hogy kinek a kezében van az irányítás és az irányítókban van-e képesség a rendelkezésre álló anyagi és erkölcsi erőforrások kihasználására. Érden, ebben a Budapest közvetlen szomszédságában elnyúló községben is sok a terv, de a gond is. — A legnagyobb baj talán az — mondja Polgár Dezső, az Érdi Községi Tanács építési állandó bizottságának agilis elnöke, hogy Érd tulajdonképpen három község: az öregfalu. Érdliget és Parkváros. Valójában csak a közös igazgatás kapcsolja össze őket. Érdekeik nem mindig azonosak. Más a tempójuk, mások a céljaik. Az öreg Érd gyakran lefékezi a fiatal telektulajdonosok tömegesen beléptek és vállalták a rájuk eső anyagi terheket. Aztán hozzáláttak a vezeték- építéshez. Megtörtént a forrásfoglalás és ma már negyvenkét utcának van vize, körülbelül háromszáz felkel bekötöttek a hálózatba és megkezdték a magasan fekvő Kaktusz utcában a nagyszabású víztároló építését is. Persze, menet közben azért állandóan adódnak újabb nehézségek, de a társulat elbír ezekkel is. Lassanként legyőzi az ellenállást és meggyőzi a telektulajdonosokat, hogy csak akkor folytathatják a vezetéképítést, ' ha az érdekeltek vállalják a minimális anyagi terheket. — Az ivóvíz-kérdésen kívül Húszmillió forintos vízmüvet épít Vecsés Az alakuló közgyűlést a községi tanácsházán tartották igen nagy érdeklődés mellett. Vecsés község tanácsa már korábban elkészítette a szükséges tanulmánytervet, amely szerint a község ivóvízszükségletének biztosításához három mélyfúrású kútra van szükség. A község alatt 280— 350 méter mélységben bővizű talajréteg van, a mélyfúrású kutakkal ezeket kell megcsapolni. A már korábban végzett vizsgálatok eredménye valószínűsíti azt a feltevést, hogy ebben a mélységben olyan rétegre bukkannak, amelynek föltárása és hasznosítása kevesebb költséget igényel. A község ugyanis a Duna régi medre fölött fekszik, alatta igen széles kavicsréteg terül el. A szakértők már kidolgozták a vecsési vízmű tervét. A terv Szerint körülbelül hatvan kilométer hosszú csőhálózat épül a község belterületén és egy Toma-féle 600 köbméteres víztorony. A hozzávetőleges számítások szerint a vízmű kiépítéséhez mintegy húszmillió forintra van szükség. A kormány ehhez természetesen tekintélyes segítséget nyújt, a többiről az érdekelt lakosságnak kell gondoskodnia. Ezért kell megalakítani az ivóvíztársulatot, amelynek tagjai lakóházanként mintegy kétezer forintos kötelezettséget vállalnak, úgy, hogy ezt az összeget tíz év alatt évi részletekben fizethetik be az ivóvíztársulatnak. A társulat a szükséges összeget törlesztéses kölcsön fórmájában az OTP- töl előre megkapja, tehát a vízmű felépítésének semmiféle pénzügyi akadálya nem lesz. Az alakuló ülésen kiderült, hogy a község lakosságának több mint ötven százaléka már aláírta a belépési nyilatkozatot és vállalta az előírt kötelezettséget, ami jogi előfeltétele volt a társulat megalakításának. Az ülésen elhangzott felszólalások pedig azt mutatták, hogy a lakosság túlnyomó nagy többsége lelkes örömmel csatlakozik a mozgalomhoz. Ilyen előzmények után kimondották a társulat megalakítását, megválasztották az igazgatóságot és felhatalmazták, hogy a munkálatokat késedelem nélkül kezdje meg. A jövő héten már megindulnak a feltárási és kutatási munkálatok. Még ebben az évben legalább háromezer méter hosszúságú csőhálózatot fektetnek le és hamarosan megkezdik a víztorony építését is. Itt említjük meg, hogy a közeli napokban Diósdon szintén megalakul a- ivóvíztársulat. m. ]. — Elég öreg lehet már ez az aratógép — mondjuk a kiszolgált aratógép láttán. — De lehet még vele dolgozni, igaz többet mérgelődünk. mintha úi géppel dolgoznánk. De azért mégis meglesz a no hold — válaszolja Hatvani József. Mi hiszünk neki... Cséplőgép a kőröstetétieni Dózsa Tsz tanyaközpontjában. Na, nem csépelnek még, az korai lenne. Tisztítják a kombájn aratta és csépelte őszi árpát. — Az utolsó zsákokat tisztítjuk már, s ezzel le is tettük a gondot a 110 holet őszi árpa betakarításáról — újságolja Seffer Ottó, a tsz mezőgazdásza. — Aztán jól fizetett-e — érdeklődünk. — 16.5 mázsát holdja — válaszolja. de mentegetőzve még hozzáteszi —, nagyon rosszul telelt, azért ilyen kevés. Az ősziárpa-termés további sorsa felől érdeklődünk Pong- rány Pál főkönyvelőtől — A tagoknak két kiló előleget adunk a napokban munkaegységenként. A kiosztásra betervezett és a vetőmagnak szükséges mennyiségen felül a többit a tsz állatállományával etetjük fel. Ez hozza majd a pénzt a konyhára — ismerteti a főkönyvelő a vezetőség és a tagság terveit. Itt-ott némi gonddal, de valójában mindenütt a jó termés örömteli tudatával takarítják be a mesye szövetkezeti parasztjai az új termést. Mihók Sándor Foto: Tenkcly Miklós
