Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-13 / 164. szám

TV. ÉVFOLYAM, 164. SZÄM 1960. JÜHUS 13. SZERDA AMI MELLETT ELMEGYÜNK... Csak fél 6-ot mutat az Brag templom toronyórája, de régi, becsületes szokásá­hoz híven szinte az egész vá­ros talpon van már. Az éj­szakai pihenőtől megfiatalo­dott arcú emberek indulnak munkába. Néhány embert — egy kis csoportot követtem. A Tázerdei utcán már szor­gos kezek serénykedtek, hi­szen a poros gyalogjárót sok helyen felseperték, fellocsol­ták. Nem vették észre a munkába indulók, pedig meg kellene látni. Természetes, megszokott fordulattal ka­nyarodtak be az italboltba, amely még csendes, legfel­jebb a pálinkás, rumos pohár koccanása hallik. A bolt tisz­ta, környéke is a takarítás nyomait viseli. Az ajtón ép­pen kifordult egy gondos férfi, aki a pohárkában élete párjának gyomorerősítőt vitt haza. Közben az én csoportom férfitagjai is tovább indultak a Damjanich utca felé, szem­mel láthatóan még fiatalo­sabban, vidámabban. Isme­rősen köszöntötték az új ház építésénél dolgozókat, köz­ben ügyet sem vetettek az új hídra, amely a Fokos ut­ca végét zárja le. Pedig hány­szor mentek el a beszakadt betonlapok mellett, hányszor megcsodálhatták, hogy a kes­keny, épségben maradt híd- részlegen nehéz talicskát tol­nak a piacra igyekvő terme­lők. Most jó, biztonságos a híd. A munkások eljutottak a Biczó Géza utcáig és lassan a szélrózsa minden irányába folytatták útjukat. Ekkor vet­tem észre, hogy egy üt év kö­rüli kislányka is tart ve­lük, aki hangos köszöntés után a buszmegállóhoz sza­ladt. A gyári napközi otthon­ba igyekezett. Lassan a kerékpárosok ha­da is megindult a főúton. Tiszta ruha, tiszta utca, mun­kára kész emberek. Ez a reggeli kép és mi lesz mind­ebből estére! Duhaj nótától hangos italbolt, szétdobált papír az utcán. Gondozatlan- ság, ápolatlanság, rendetlenség. Szinte hihetetlen, hogy ugyan­ezek a munkából jőve megta­gadják önmagukat. Pedig a magunk és városunk érde­kében igazán mindnyájan megtehetnénk ugyanannyit, az esti órákban, mint amennyit megteszünk reggel. Mezősiné 25 ÉV A SZAKMÁBAN Nulla óra 35 perc. A busz elindult, a forgalmista fázó­san húzódik vissza a szobá­jába. A volánnál Sinka Sándor bácsi figyeli a kocséri ország­utat, nincs-e az útjában va­lamilyen forgalmi akadály. 25 éve dolgozik a szakmá­ban. 1935-ben állították ki autóvezetői igazolványát. Szép szolgálati idő ez. Az első busz, amit Nagykőrösön vezetett — a láda alakú FIAT —, még dö­cögve rótta az utat az állo­másig és vissza. Azóta sok idő telt el. Most modern Ikarus-busszal szál­lítja utasait a vasúttól a kór­házig, s a konzervgyártól a vá­sártérig, a meghosszabbított útvonalon. Valamikor sok volt, ha naponta 150 em­bert szállított, ma az utasfor­galom az 1500-at is megha­ladja. — Nem fáradt még? — kér­dezzük. Válaszul hivatása szépségei­ről mesél. Ahogyan a pilótá­nak gyönyörűség a felszállás, úgy büszkélkedik ő is a háta- mögött hagyott másfélmillió kilométerrel. Megközelítőleg ennyi utat futott be a két ás fél évtized alatt, balesemente- sen. — Hol tölti a szabadságát? Nyáron egyszerre veszi ki, és gyógyfürdőbe megy. Mióta a cserke-szőlői gyógyvizet fel­fedezték, minden évben ott tölt két hetet a nyári szabad­ságból. Az idén Harkány-für- döbe szeretne menni, egyelőre várja a beutalót. — né — Kerüljön boltjainkba végre palackozott tej! Még nincs 7 óra, s a tej bolt előtt máris sorbaállnak az asz- szonyok. Két kiszolgáló méri a tejet, s üggyel-bajjal próbál eleget tenni a türelmetlenke- dőknek. Mindenki siet. Akad aki 7- re, 8-ra hivatalba megy, s van aki a munkába induló hozzá­tartozójának készít reggelit. A 6-kor nyitó boltban 9 óra­kor már nincs tej. De mi tör­ténik azokkal, akiknek 6-kor kezdődik a munkaideje. Le­mondanak megszokott kávé­jukról, vagy házhoz hordatják a sokszor '„pancsolt” tejet és annyit fizetnek, amennyit kér­nek érte. A vásárlóközönség régi kí­vánsága: hozzon forgalomba a tejüzem palackozott tejet. A szerkesztőségünkbe érkezett levelek sokasága is erről ta­núskodik. A palack könnyen tárolható, az üzletek hűtő- szekrényében megvárná azo­kat is, akik csak délután tud­ják beszerezni szükségletüket. Csorog a meggylé. Azután egy szivattyú az egészet fel­szívja és egy hordóba to­vábbítja. — Nyársapáton, a konzervgyár nemrég létesí­tett gyümölcsszörp-feldolgo- zó telepén történik mindez. Itt préselik ki azt a gyümölcs­levet, melyből a hűsítő ita­lokat készítik. Végigjárva a telepet, leg­először az tűnik fel, hogy milyen kevés ember dolgozik itt. — Mindössze 9—10 ember — mondja Szűcs László mű­szakvezető. Pedig a napi termelésből jóval több ember munkájára lehet következtet­ni. Egy műszak alatt 100—150 hektoliter gyümölcslevet pré­selünk. Azért nem kell sok munkás, mert minden gépe­sítve van. Végignézzük a vil­lanydarálót, a kanalas szállí­tószalagot, a derítőt, a prése­ket s valóban: csak itt-ott dolgozik egy-egy ember. Az idegen csak csodálkozik, Megkerestük az ügyben Klingl Józsefet, a tejüzem ve­zetőjét. Hollgassuk meg az ő véleményét! — Ismerjük a problémát. Mi is hallottunk ezekről a pana­szokról. S hogy mégsem adunk a kereskedelemnek palacko­zott tejet, annak az az oka, hogy nem rendelkezünk töl­tőgéppel, és elegendő munka­erő sem áll rendelkezésünkre. Ha mindössze ezen múlik megvalósítása — véleményünk szerint — a probléma nem is olyan nehéz. Hozzávetőleg 300—400 liter palackozott tej kielégítené a helyi igényeket. S ezt talán még töltőgép nél­kül is megoldhatná a tejüzem. Az Élelmiszeripari Miniszté­rium Tejipari Igazgatóságá­nak mindössze egy. esetleg két új munkaerő beállítását kel­lene engedélyeznie. Feltétle­nül megérné, mert a lakosság kívánságának, igényeinek ten­nének eleget vele! hogy milyen nagyszerűen megy minden. Az első pilla­natban ki sem tudjuk válasz­tani, melyik gép tetszik a leg­jobban. Talán mégis a kettős hid­raulikus prés. Kétszáz atmosz­féra nyomással préseli a da­rált gyümölcsöt. A prést is gépi úton töltik. Győzzük a megrendelést — mondja Szűcs jLászló. Sőt, nagyon sok nyersanyag ke­rül a raktárakba is télre. így a most megindított lévonal a konzervgyárban a nyári sze­zonmunkák elmúltával is biz­tosít munkalehetőséget. A meggy után máris követke­zik a málna, aztán pedig a barack, majd az alma. Mi győzzük, csak bírják horda­ni! No, ott sincs baj. Hozzák a teherautók mázsaszámra a málnát a Duna és az Ipoly mellől, Nagymarosról, meg Bernecebarátiból. Lesz elég málnaszörp..; a tyr- • Hogyan kerül a csibe a szobába ? Névtelen levélben kaptuk a következő észrevételt: „Nem tetszik, hogy az Ady Endre utca 32. szám alatti házban megüresedett egy szoba, konyha, mellékhelyi­séges lakásban csirkét ne­velnek a tsz-nek, amikor ilyen lakáshiány van.” Az ember első hallásra, a tények ismerete nélkül haj­landó lenne bosszankodni ezen. Mert ugyan ki helye­selné, hogy a mellékhelyisé­ges, szoba-konyhás lakást a csirkék vegyék birtokukba, amikor jónéhány rászoruló család is szívesen beteleped­ne?! Csakhogy a tények isme­retében másként kell véle­kedni. N. Szűcs néni, a Sza­badság Termelőszövetkezet tagja nyári konyháját ürí­tette ki és varázsolta csibe- eldorádóvá. Leányával együtt jelenleg ezer darab csibét gondoznak. A tsz csibeneve­lői közül nála a legalacso­nyabb (4 százalékos) az el- hullási százalék. Érvényt kell szerezni a köztisztasági rendeletnek! Amikor az ember a Tömö­ri utcában közlekedik, soha nem tudja, hogy a 3. számú ház lakói közül mikor önti nyakon valaki szennyvízzel. De van itt más probléma is. Akadnak neveletlen, faragat­lan emberek, akik nyilvános WC-nek használják ezt az utcát. Nagyon üdvös lenne, ha végre az illetékes hatóságok Is észrevennék az ilyen dol­gokat, s a rend és tisztaság ellen vétőkkel szemben is ér­vényesítenék a törvény által kiszabott büntetést. És még egy észrevétel: most építik és hozzák rend­be kultúrotthonunkat. A mel­lette álló bölcsőde is megér­demelné a mihamarabbi fel­újítást. D.-né, Községgazdálkodási Vállal' ’ ELŐFIZETÉSES VACSORÁT SZERETNÉNK! Magam és jó néhány tár­sam nevében fordulok a szerkesztőséghez. Vidéki em­ber vagyok, családomtól tá­vol élek, Nagykőröshöz köt a munkám. Az étkezés rend­szeres megoldása így meg­lehetősen nehéz. Ebédre az Aranyakalász Étteremben fi­zetek elő, vacsorát pedig — főtt híján — hideget fogyasz­tok. Ez nemcsak, hogy költsé­ges, de unalmas is nap mint nap. Bizony, sokszor jól­esne este is a meleg étel. Sokan vagyunk így Nagy­kőrösön. Az lenne a ' kéré­sünk — ha van erre lehető­ség —, főzzön előfizetéses va­csorát is a Vendéglátóipari Vállalat. Sokat segítene rajtunk ezzel. Sz. A. Központi Szálloda ★ Kedves Sz. A.! Kérésével megkerestük a vendéglátóipa­ri vállalat vezetőit, s meg­tudtuk, hogy kívánságuk könnyen teljesíthető. Az elő­fizetéses vacsora bevezetésé­hez legalább 20—25 jelentke­zőre van szükség. Ha a na­pokban jelentkeznének eny- nyien, a jövő héttől kezdve máris készítenék az egy tál ételből álló vacsorát, ami hozzávetőleg 4 forint 90 fillér­be kerülne. SZERKESZTŐI ÜZENETEK P. R. Kérdésére közöljük, hogy a Szállnak a darvak című szovjet film Cannes-ban nasv- díjat nyert. A férfi főszerepet A. Batalov alakította. — Kár, hogy nem közölte címét. Le­vélben részletesebben tudtunk volna válaszolni érdeklődésé­re. „Dixi”: Az Egyesült Nemze­tek Szervezetét a második vi­lágháború után hívták életre, 1945-ben, a San Francisco-i konferencián. Ekkor állapod­tak meg az ENSZ alapokmá­nyában és jelölték ki székhe­lyüknek New Yorkot. Az ENSZ-nek jelenleg 82 tagálla­ma van, közöttük 1955 óta ha­zánk is. A közöltek szerint a fogadást ön nyerte. TÖBBEKNEK: Napi pos­tánkban még mindig akadnak névtelen levelek, bejelentések. Minthogy ezekkel nem áll mó­dunkban érdemben foglalkoz­ni, kérjük kedves olvasóinkat, írásaikon tüntessék fel nevü­ket és lakcímüket. Patay és Magyar utcai lako­sok: Kérésükkel megkerestük a DÁV helyi üzletigazgatósá­gának vezetőjét, aki megígér­te, hogy a kérdéses villany- körtét a legrövidebb időn be­lül kicserélteti. LÁTOGATÁS A CEGLÉDI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT NAGYKÖRÖSI RÉSZLEGÉNÉL A ceglédi húsüzem megrendelésére készített vasajtókat festi Tóth György és Kopa Ferenc lakatos. Somodi László éppen a tsz-istállók jászlaihoz készítette a karikákat, amikor a fotós lefényképezte. (Foto; Dobos) MINTEGY 36 VAGON zöldbabot vásárolt fel idáig a konzervgyár. Ebből a meny- nyiségből 30 vagonnyit tar­tósított, hat vagonnal pedig a MEK-nek adott át. — ZETORT vásárolt a Rákóczi Termelőszövetkezet 85 ezer forint értékben. Az új erőgépet bejáratták már s most a hordásnál nyújt nagy segítséget. — HOSSZÚ NYARAT jósol az akác. A város csaknem minden tájáról beérkezett je­lentések szerint az akácfák másodszor is virágzanak. — CSEKE MIHÁLY, a Sza­badság Termelőszövetkezet kertészeti üzemegységének vezetője ezer négyszögöles uborkaparcellájáról idáig mintegy 70 mázsa termést ta­karított be, melyért a tsz közel 40 ezer forint jövede­lemhez jutott. — JELENTŐSEN javult a termelékenység a tejüzemben az elmúlt évihez viszonyítva. Különösen a fuvarköltség te­rén takarítottak meg sokat, mintegy 60 ezer forintot. Ezenkívül lényegesen emelke­dett az egy munkaórára eső termelési érték is. Verekedésért 2 hónapi börtön Jankó József 30 éves nagy­kőrösi (Zátony utca 5. szám alatti) lakos a rendőri fel­ügyeletre vonatkozó szabá­lyokat ismételten megszegte. Tilalom ellenére nyilvános helyen, vendéglőkben jelent meg és ott italt fogyasz­tott. Egy alkalommal a vele együtt szórakozó Jakab Györ­gyöt úgy megverte, hogy ne­vezett nyolc napon túl gyó­gyuló súlyos sérülést szen­vedett. A városi bíróság Jankó Jó­zsefet felelősségre vonta és kéthónapi börtönbüntetéssel sújtotta. Az ítélet jogerős. — A KONZERVGYÁRI nyereségrészesedés kifizetése után 264 gyári dolgozó csak­nem 200 ezer forintot helye­zett el takarékbetétben. — BEFEJEZTE az aratást a Rákóczi Tsz bokros: üzem­egysége. A szövetkezet gabo­naterületének 84 százalékán is levágták a kalászosokat, s előreláthatólag a hét végére teljesen learatnak. — 115 SZÁZALÉKRA tel­jesítette tervét az Épület- és Lakáskarbantartó, Ktsz. A tervezett 1 900 000 forint ter­melési értékkel szemben két­milliónál jóval magasabb ter­melési szintet értek el. — SÁRGADINNYÉVEL je­lentkezett hétfőn a pesti pia­con a Szabadság Termelő- szövetkezet. 62 holdas diny- nyetáblájáról az első alkalom­mal két mázsa termést bocsá­tott a vásárlók rendelkezé­sére kilónként 12 forintos áron. Falusi dolgozók IX. spartakiádjára készülünk 13'l). június 16—17-én városunk­ban bonyolítják le a IX. sparta- kiárt megyei döntőjének legtöbb verseny számát. A verseny helye a Kinizsi-sporttelep, ahol július 16-án délben fél 1 órakor kezdő­dik a verseny. Csupán a tekéző- ket viszi át génkocsi Ceglédé az Építők-, Bányász- és Vasutao- tekepályákra. A versenyek az at­létika. a kézilabda, a röplabda és a torna sportágakban egyöntetűen fél 4-kor kezdődnek. Mintegy 500 versenyzőt a gim­náziumban és a Petőfi általános iskolában helyeznek el. Ellátásuk­ról a konzervgyár gondoskodik, A szombat estét a KISZ központi művészegyüttesének műsora teszi kellemessé a szabadtéri színpa­don. Vasárnap reggel fél 10 órakor az atlétika-, a kerékpár-, a kézi­labda- és a röplabda-versenyek befejezése következik. Majd fél 5 órakor a pontversenyben győz­tes járás felvonulásával a sport­pályán kezdődik meg a záróün­nepély és az eredményhirdetés. Az előkészítő munka pontossága már biztosítéka a versenyek za­vartalan lebonyolításának. —M-» Ahol a meggyszörp és a málnaszörp „terem“ A MEK-nek is van annyi esze Hatalmas kosár körtét tol egy idősebb néni a MÉK Rá­kóczi utcai felvásárló telepe felé. A teher nagy, az öreg karok gyengék, egyre sűrűb­ben áll meg pihenni. Körül­néz, s ha úgy látja, nincs a közelben senki, néhány ki­sebb, satnya gyümölcsöt gyor­san kikapkod és a kosár mé­lyére ássa. Mire a telepre ér, már zsák a legszebb, mutatós példányok maradnak a felszí­nen. Ügyes, nagyon ügyes. Csak­hogy a MÉK felvásárlóinak régi, jó szokásuk, hogy a ko­sár alján kezdik a vizsgála­tot. (s.)

Next

/
Thumbnails
Contents