Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-13 / 164. szám
«ST MECÍ s/űHgp I960. JÜLIUS 13. SZERDA Figyelők és közeledők Salgó vára úgy ül a Vár------------------- bérc csúcsán, m int horpadt, rongyos, fekete kucsma. Onnan erdő szalad a falu széléig, amelyet a vízmosások szabdalnak szét, mint öi'eg arcot a ráncok. Ilyen Pe- rőcsény község a Börzsöny ölében. Földjeit az erdők aljából, dombok oldalából szakította ki a nép, hogy kenyeret és gyümölcsöt teremjen, szemet adjon a jószágnak. Kemény munka lehetett ezt a tájat termővé tenni. Sok-sok esztendő temérdek fáradságába kerülhetett. — Aki valaha fát döntött, gyökeret ásott, azt hitte, akkor, magának fárad. De mije lett? Semmije. Mire oda került, hogy szántani kellett volna, nem volt se eke, se iga, se mag bele. Jött a kölcsön, rá a kamat, aztán „jó napot szántó”, ha akarsz, újra verekedj az erdővel!... Idős parasztemberek mesélték el így a perőcsényx határ megszületésének történetét, mikor az Április 4. Termelőszövetkezet irodája után kérdezősködtem. Egy bicikliző fiú végül így igazított útba: — Nem irodáznak azok a faluban ... Nincs is nekik. A málnát szedik most mindnyájan, ott megtalálja őket! Rájuk is akadtam. Azzal fogadtak, hogy megkóstoltatták velem a frissen szedett málnát. S ahogy ízlelgettem az illatos — édes szemeket, tekintetük figyelőén függött rajtam. Éreztem, dicséretet várnak. A málnaszüretelők. elígérő bokrokon már szemek piroslanak. Ültetni is úgy ültették, hogy a sorok közé férjenek majd lókapával. Most cukorrépát vettek sorközi véleménynek. — Megpróbál az ember mindent, hogy ne csak megéljen a közösben, hanem jól éljen — összegezte Jónás József a rná! na telepítés vitáját. — Mert a íésai határban is van málnánk. De ez már öregszik .;. Azért a 850 ezer forint bejön a két darabból. Valamivel tán több, mint amire számoltunk... Kell, hogy „klappoljon” minden, mert nagyon figyelnek bennünket. — Van is mire — toldotta hozzá Fiedel József elnök, aki akkor érkezett a búzatáblából. A domb túlsó oldalán — csak tette Megkezdődött a Dunakanyar általános iidülófejlesztési és rendezési tervének kidolgozása Yisegrádot és Nagymarost alakítják ki a tájegység központjává A „magunkcsinálta” sertésszállás. — Nemcsak ízlik, hanem különlegesen jó az illata — mondtam végül. — Hát még majd jövőre milyen lesz?! — mosolygott az egyik asszony, Fiedel János- né. — Első esztendőre ilyen termést hozott — intett körbe a karjával Darányi Sándorné. — A vámosmikolaiak szerint a málna csak a harmadik évben fordul termőre —, idéztem az aznap hallott szakvéleményt. — Pedig ezen a hat holdon csak a múlt tavaszon került a földbe —, erősködött Fiedel Józsefné. Parázs szóváltás kereke------------ dett a málnatelepítésről. Kiderült, hogy ők a nagymarosit tartják a legjobbnak. Kora tavasszal is onnan hoztak „alanyt”. Meg is mutatták, hogy a majdnem téra hová az elnök mutatott — ringott a sárga búzatábla. Azt néztem. — A jövő hét közepén bele- állhat a kombájn ... Mennyi? Húsz hold csak... de a tíz mázsa átlagot megadja. A tavaszi árpa is tizenhatot adott... Elhallgatott, mint aki gondolkodik valamin és jóízű mosoly ömlött el az arcán. __ Krecsmán András b ácsival találkoztam az imént... ö is a búzánkat nézte. A múlt héten meg a huszonkét hízónkat „látogatta” meg a tanyán és azt a magunk csinálta sertésszállást... No, nem valami híres, de egyelőre meglehetős ... Hát András bácsi nem dicsért, nem is gáncsosikodott, csak annyit mondott, amikor elváltunk: „Nehezen éviekül az ember egymaga... Ha van, aki kezet nyújtson, könnyebben ér partot.” — Jó gazda az öreg - hozzá Jónás József. — Cziria József is az — mosolygott az elnök. — ö is a figyelők között van? — kérdeztem. Az elnök nevetett. — Mi még csak tizenheten vagyunk a tsz-ben. Fzért én úgy mondom: vannak a mi falunkban figyelőik és közeledők. — Cziria József melyik csoporthoz tartozik? — ítélje meg maga — adta vissza a szót az elnök. — Miből? — Abból, ami történt. — Ha elmondja. — Ha hagyja ... Ezen a párbeszéden már-------- többen nevettünk, m ert közben a Salgó vára mögé csúszott a nap, hűvösebb lett a szellő. Az asszonyok összeszedelőzködtek és körülállták bennünket. — Cziria Józsefnek megdöglött az egyik lova — folytatta az elnök. — Azt pedig még a 14 holdas gazda is megérzi... Egy lóval ezen a hegyen föl, völgyön ie vidéken nem él meg a paraszt- ember. Eljött hát hozzám, hogy segítsük ki. Megfizeti. Mondtam: „Nekünk pénz nem kell!” Elhívtuk kazlazni, mert a környéken nincs olyan ember, aki úgy értsen hozzá, mint ő. Volt is mit beraknia, mert a harmincegy hold lucerna, meg here jól fizetett az idén ... Szét is nézett ná lünk alaposan és meg is mondta, hogy az tetszik neki: nem tudott olyan korán jönni, hogy dologban ne talált volna bennünket... Mire beballagtunk a faluba, leszállt az este. Csoportban mentünk, együtt. A férfiak a kalapjukhoz érintve két ujjúkat, az asz- szonyok hangos „mire végeztétek”-kel köszöntötték csoportot. Nem tudtam megállapítani, közülük kik a figyelők, és kik a közeledők ... Déri Károly A modem közlekedési eszközökkel Budapestről mintegy 35 perc alatt megközelíthető, festői szépségű Dunakanyar üdülési lehetőségeinek kihasználására megkezdődött e tájegység általános üdülőterületi fejlesztési és rendezési tervének kidolgozása. Az Építésügyi Minisztérium megbízásából a területet jól ismerő mezőgazdasági, közlekedési és építészmérnökökből tervezőbrigád alakult. Jancsó Vilmos tervező-brigád- vezetö irányításával a mérnökök már megbeszélték a fejlesztés általános elveit. A helyszínről gyűjtött adatok alapján hozzáfogtak az alaptérképek elkészítéséhez és illetékes szervekkel részletesen megtárgyalják, felmérik, előreláthatóan milyen mértékben kívánnak itt üdültetni. Megbeszélik a megyei és a községi tanácsokkal azt is, hogy a terv el- | készü'te előtt ne engedélyezze- i nek olyan építkezéseket, ame- | iyek később akadályoznák az ! egységes rendezést és fejlesz- ’ tést. A nagy folyamkanyar és a nyugat felől húzódó pilisi, valamint az északról határoló börzsönyi hegyvidék sok kedvező alkalmat ad az üdülésre. Az elgondolások szerint földrajzi helyzetének és más adottságainak megfelelően Vise gr Adói és Nagymarost fejlesztik e tájegység közös központjává. Jónás József a hagymát vizsgálja: hagymának? átveszik-e már főző- (Gábor Viktor felv.) A tervben rendezik az üdülésre alkalmas településeket, Kijelölik a szállók, az üdülök, a korszerű utak helyét. Gondoskodnak a táj erdőinek, műemlékeinek, belső vizeinek védelméről. Ezenkívül külön építési szabályrendelet kidolgozását is tervezik, hogy zavartalanná tegyék az üdülést ps megóvják a területet az ártalmas szennyeződést kibocsátó üzemek telepítésétől. A Dunakanyar általános üdülöfejlesztési és rendezési tervének kidolgozását az év végére befejezik. Ez hosszú időre előre megszabja majd e terület beruházási összegeinek helyes, a fejlesztési tervvel összehangolt íel- használását. Most palántázzák a paradicsomot Novemberben gyökérnélküli bokron, üveg alatt érik be a termés Három állami gazdaságban, Törökbálinton, Taksonyban és Balatonújhelyen a napokban paradicsompalántázáshoz kezdtek a kertészek. A korábbi években ilyen későn sohasem ültettek ki palántákat. Az újszerű termelési módot már az idén 120 holdon próbálják ki. A most kiültetett palánták valószínűleg nem érlelik meg szabadban termésüket. A korai fagyok elől úgy védik meg őket, hogy az októberre teljesen kifejlett növényeket levágják és a hollandi ágyakban tő nélkül, szorosan egymás mellé állítják, így aztán november hónapban jelentős mennyiségű frissen szedett paradicsomot adhatnak exportra és hazai fogyasztásra. Lj módszer a kender feldolgozására A déli területen Szentendre és az északi oldalon Diósjenő alkalmas alközpont kialakítására. A tájegységet a folyami választóvonal két területre osztja, de ezek összekötésére egy j híd építését tervezik. A Duna- | partot Esztergomig néhány i szakasz kivételével fürdésre, j esónakkikötásre teszik alkalmassá. Ezzel a Dunakanyar mentesíti a szombat-vasárnaponként mintegy 150 000 embert vonzó Római-part túlzsúfoltságát. Dobogókő túlzott forgalmát azonos üdülési lehetőségekkel enyhítik majd. Sí-lesik!ók, bob-pályák tervezésével a Pilist és a Börzsönyt a télisport híveinek kedvelt üdülőterületévé fejlesztik. A Szegedi Kenderfonógyárban 13 műszaki dolgozó fél évvel ezelőtt két brigádot alakított a szocialista cím elnyeréséért és azóta mindkét brigád igen jó eredményeket ért el a háromnegyed évszázados gyár öreg gépparkjának és technológiai módszereinek tökéletesítésében. Lacsán Mihály mérnökökből és technikusokból álló brigádja az iparágban elsőnek kidolgozta a kender pácolásának mód- i szerét. Az eljárás lényege, hogy a kendert olajemulzióval pácolják, így finomabb lesz a fonal, csökken a hulladék, egyben a dolgozók egészségét is védik, mert nem keletkezik por. A nyersanyag egyharmadát már az új módszer szerint dolgozzák fel és ha az eljárás az egész üzemben elterjed, évente 800 000 forint értékű nyersanyagot megtakarítanak. Joó György műszaki brigádja szintén több hasznos technológiai módszert dolgozott ki. 180G0 érettségizett jelentkezett egyetemre, főiskolára Feltűnően magas a nők arányszáma Hazánk egyetemein, felsőis- koiáin végéhez közeledik az idei tanév és ugyanakkor megkezdődtek a felvételi vizsgák. Illetékes helyen elmondották az MTI munkatársának, hogy tizennyolcezren jelentkeztek az idén a felsőoktatási intézmények nappali tagozataira: ezek közül 72 százalék kiÚjabb fejlődés az idegenforgalomban Az első félévben tovább fejlődött az idegenforgalom. Jelentősen emelkedett a baráti országokból érkezett turisták száma. Csehszlovákiából 10 100 kirándulót láttunk vendégül. A Szovjetunióból 2354, a Német Demokratikus Köztársaságból 2200, Romániából 810 és Lengyelországból 770 turistát hozott az IBUSZ hazánkba. A fejlődést jól mutatja, hogy a A jótállási időn belül nyolc nap alatt kötelesek a garanciális javításokat elvégezni a szervizek Miniszteri utasítás a járművek és a nagy értékű elektromos cikkek javításáról Az utóbbi években a kereskedelem mind több értékes motorkerékpárt, kerékpárt, elektromos háztartási gépe“; és híradástechnikai gépet hoz forgalomba. A vevőkkel az árun minden esetben kis tábla tudatja a jótállási időt, amely elektromos hűtőszekrényeknél 12 hónap, minden más gépnél pedig hat hónáp. A garanciális javításokra vonatkozó rendelkezéseket eddig nem mindenütt tartották meg. Most miniszteri utasítás "jelent meg, amely szabályozza a garanciális javításokat. Az utasítás szerint ezentúl az úgynevezett rögzített bekötésű, vagyis terjedelmes, súlyos árucikkeket, tehát tűzhelyet, gáz- és vil- lanyboylert, sütőt, hűtőszekrényt, televíziót és zeneszekrényt — ha erre csak egy mód is van — a tulajdonos lakásán kell megjavítani. Ha ez nem lehetséges, az elszállításról a javító vállalatnak kell gondoskodnia a gyártó vállalat költségére. A könnyebb, elromlott háztartási gépeket, rádiókat, magnetofonokat, a tulajdonosnak kell szervizbe szállítani és hazavinnie. A miniszteri utasítás kimondja azt is, hogy a szervizeknek a garanciális javítási munkákat úgy kell megszervezniük, hogy a javítást nyolc nap alatt (járműnél és varrógépnél tíz nap) elvégezzék. így a jövőben a garanciális idő alatt elromlott cikkek kijavítására kevesebb ideig kell várni, mint eddig. A szaküzletek ezen kívül kötelesek jóra kicserélni az olyan elromlott gépet, amelyet a vevő 48 órán belül visszaszállít a boltba. A Belkereskedelmi Minisztérium ezentúl országszerte rendszeresen ellenőrzi a boltokat és a szaküzleteket, hogy megtartják-e a rendeletet. baráti országokból jött utasok 1959-ben 170 000 napot töltöttek el hazánkban, az idén viszont az év végére ez a szám előreláthatólag megközelíti a 270 000-et. Hazánkból az első félévben 18 000 turista látogatott el a baráti országokba. A Szovjetunióba körülbelül 5500, Csehszlovákiába 9000, a Német Demokratikus Köztársaságba 2500 kirándulót szállított az IBUSZ, a többiek Lengyelországot és Romániát keresték fel. A tizennyolcezres szám az év végére körülbelül ötvenezerre növekszik. Ezekben az utazásokban az idén jóval több munkás és paraszt vett részt, mint eddig bármikor. Emelkedett nyugati idegen- forgalmunk is. Sok turistát vonzott hazánkba a Budapesti Ipari Vásár, és jelentősen nőtt azoknak a száma, akik évtizedekkel ezelőtt vándoroltak ki és az idén rokoni látogatásra jöttek az óhazába. tűnő, jeles, vagy jó eredménnyel érettségizett. 5800 olyan fiatal van a pályázók között, aki még tavaly vagy még ennél is korábban végezte a középiskolát és azóta dolgozott. Feltűnő a nők arányszáma a jelentkezők között, csaknem a fele, 42 százalék nő. A jelentkezők közül 450-en — bár még a vizsga előtt állottak — máris társadalmi ösztöndíjra kötöttek előzetes szerződést. — A számadatok is azt bizonyítják — folytatódik a tájékoztatás —, hogy fokozódott az ifjúság tanulási kedve, érdeklődése a felsőoktatás iránt. Szépséghibája az érdeklődésnek, hogy az nem oszlik meg eléggé arányosan az egyes felsőoktatási intézmények között, így például, amíg az Eötvös Lóránd bölcsészettudományi karon 250 helyre 1950-en kérték felvételüket, addig a miskolci gépészmérnöki karon a 300 helyre csupán 280- an pályáztak. Az egyetemeken és főiskolákon július 15-én befejeződnek a felvételi vizsgák. Az egyetemek az eredményt július 25-ig írásban közük az érdekeltekkel. Egyes egyetemi karokon, főiskolákon az aránytalan jelentkezések miatt még nem töltötték be a helyeket, itt pótjelentkezéseket, illletve pótfelvételit tartanak majd és ennek időpontját később közlik. Gondosan készül a kereskedelem az iskolai szezonra A papírkereskedelemben az év legnagyobb erőpróbáját az iskolaszezon jelenti. A nagykereskedelem már az elmúlt év végén megkezdte a felkészülést erre az időszakra. Szeptemberié mintegy negyvenöt- millió füzet áll a diákok rendelkezésére a tavalyi harminckétmillióval szemben. Az iskolai füzetek és könyvek bekötésére 737 tonna kék csomagolópapírról gondoskodnak az üzletek. Az iskolai szezonra már lesz elegendő olcsó töltőtoll és grafitceruza is. Az ÁPISZ-boltok raktárain jelenleg már 400 000 különböző töltőtoll és 640 000 grafitceruzát tartalékolnak. Lesz elegendő gombfesték, irkatartó, növénygyűjtő, számolókorong, szögmérő és tolltartó is. Az idén bőséges mennyiségű iskolaruha is várja a vásárlókat.
