Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-12 / 138. szám
A szorgalom és a szaktudás sem hiányzik Gondos, előrelátó gazdáknak bizonyultak tavaly, tavasszal a termelőszövetkezetbe lépett nagybörzsönyi parasztok. Alig száradt meg a tinta aláírásuk nyomán, a belépési nyilatkozaton, máris a határt járták vetőgépeikkel. Az őszieket felül- vefették lóherével, vörösherével és ennek köszönhetik most, hogy mintegy 30 hold pillangós termését takaríthatják be. A kezdeti szorgalom nem hagyott alább, amit bizonyít az is, hogy a Börzsöny lankás domboldalain a takarmánybetakarításnál a férfialt és az asszonyok is mind kint dolgoznak. — Távol, 22 kilométerre a Vasútállomástól nemigen gondolhatunk másra, mint az állatállomány fejlesztésére — mondja Glázer Gyula, a tsz elnöke. — Ehhez kiváló adottságaink vannak, ezért szorgalmazzuk. A takarmány biztosításán kívül — az idén további 200 hold pillangóst vetettek — több más cselekedetük is azt mutatja, hogy a nagybörzsönyi szövetkezeti parasztok komolyan veszik elhatározásukat. Tavaly ősszel — a közös gazdálkodást ugyanis ekkor kezdték— hatvanhét szarvas- marhát adtak a közösbe a tagok. Ma máz 160 szarvasmarhájuk van. Igaz, nem igyekeztek vásárra hajtani a háztájin felüli üszőket, teheneket, hanem felajánlották a szövetkezetnek. Ily módon 67 fiatal üszőt vásárolt fel a tsz, s közben leborjaztak a közösre adott tehenek is. — A legnagyobb gondot a férőhely hiánya okozta — emlékezik Vissza Glázer elvtárs a kezdeti nehézségekre. — Tudtuk, hogy ézen 'fe'magunk segíthetünk leginkább. Kaptunk 300 ezer forint állami hitelt építőanyagra, s ehhez hozzátettük magunk erejét — folytatja. , Az állami hitelből és a „maguk erejéből” olyan 48 férőhelyes szarvasmarhaistállót építettek, amit bárki megirigyelhet. A követ bányájukból biztosították, a tsz kocsijai hordták a helyszínre és a mesterek mellett a tsz-tagok dolgoztak. Bauer György, a tsz főkönyvelője nem tpgadja meg könyvelői mivoltát, amikor elmondja: , — Szerényen számolva legalább 200 ezer forintot megtakarítottunk az istálló építésénél azzal, hogy besegítettünk. — Ha azt is számoljuk, hogy á 3004/2-es rendelet szerint 20 —25 százalék hitelelengedésben is részesültünk, akkor még többet is — toldja meg . a könyvelő számítását az elnök. A jövő tervei közé tartozik, az állattenyésztés további fejlesztése. A sertéstenyésztés megalapozása érdekében 25 anyasertést vásároltak. - Az újabb állatoknak újabb istállók, ólak kellenek. Az esős napokon — amikor a határban nem lehet dolgozni a tagok fejtik a követ, az újabb 48 férőhelyes szarvasmarhaistállóhoz és a 300 férőhelyes hizlaldához. Törzsállomány, takarmány, épületek: mindezeket biztosították az állatállomány fejlesztéséhez. De a legfontosabb: a szorgalom és a szaktudás sem hiányzik a nagybörzsönyi szövetkezeti parasztoknál. Másfél hét múlva megpendülnek a kaszák Az idén még sok dolga lesz az emberi erőnek és a kézi kaszának a fiatal tápiószelei Béke Tsz gabonatábláin. Aratógéppel csupán 120 hold gabonát tudnak levágni, a megmaradó csaknem 500 holdat azonban a tagoknak kézi kaszával kell learatni. A szövetkezet felkészült az aratásra, amely az egész falu közügye. Nemcsak a szövetkezet gazdái, hanem még üzemben dolgozó családtagjaik is részt vesznek a jövő évi kenyérnek való learatásában. Ha az idő napos, száraz márad, másfél hét múlva pen- dülnek meg először a kaszák a szövetkezet gazdag termést ígérő ősziárpa-tábláin, ,s tíz nap alatt végeznek az egész aratással. Gondoskodás a gyerekekről aratás idején Pénteken este megbeszélésre ültek össze Inárcson a falu vezetői. Napirenden a gyerekek elhelyezése szerepelt. Nem kis gond az, mert sok asszonynak van kicsi gyereke, s ezeknek az apróságoknak az aratás idején is gondozás, felügyelet és meleg étel kell. Ezérí aztán úgy döntöttek a falu vezetői, hogy az óvoda a korábbi évektől eltérően nem tart most szünetet, július végéig folyamatosan nyitva, tart. Mintegy 50 gyerekről gondoskodnak majd. A gyerekek reggeltől estig az óvodában lesznek, s főznek is részükre. A Március 21 Termelőszövetkezet fizeti majd a szakácsnőt, emellett pedig tejet, burgonyát, zöldárut biztosít. Ez az intézkedés lényegesen megkönnyíti . majd a gyors aratást. BEHORDÁSI MENETREND — Reálisnak és megvalósíthatónak tartjuk a püspökhatvani Szikra Tsz gondosan kidolgozott aratási, betakarítási és cséplési tervét — mondotta a minap Rubletzki1 Sándor, az aszódi járás '"főmezőgazdásza. — A fiatal szövetkezetben ,a* gabonatáblák szétszórtsága miatt csak száz holdat tud learatni a gépállomás kombájnnal. A megmaradó 650 hold gabona aratását a szövetkezet 165 családja vállalta. A tervet magunk is láttuk s rendkívül alaposnak tartjuk. Arról is meggyőződtünk, hogy az aratást időben he tudják fejezni, mivel a munkában a szövetkezeti gazdák és családtagjaik mindannyian részt vesznek. Egy dolgot nem láttunk tisztán: a szétszórt táblákról hogyan tudják biztosítani a gabona behordását a cséplés helyére? — Gondoltak erre is a püspökhatvaniak — hangzott a válasz. — A munkavállalások teljes egészében fedezik a szükséges kézierőt mind az aratáshoz, mind a behordás- hoz. — Mivel végzik a hordást? — A szövetkezetnek 32 pár lova van. Pontos menetrendet készítettek, amelyben meghatározták, melyik fogat hol, mit és hová hord. Az őszí búza hordásához például 286 fogatnapra van szükség. A 7200 kereszt tavaszi árpa hordása 180 fogltnapot vesz igénybe. És sorolták tovább — ismerve a falu határát —, melyik dűlőből hány nap alatt tudják a kijelölt fogatok behordani a csomókba rakott kévéket. Meg • határozták azt. is, 1-dik segítenek az egyes fogatoknak. — Megvalósítható ez cl hor dási terv is? — fordultuk újra Rubletzki elvtárshoz. — Biztosra veszem, hogy é püspökhatvaniak két hét alatt befejezik a 650 hold gabona hordását,, ha csak az időjárás meg nem akadályozza. MINDENKI ARATNI AKAR a ceglédi Rákóczi Tsz-ben — Az aratás az egyetlen olyan munka, amitől nem félek — mondja Molnár Sándor, a ceglédi Rákóczi Tsz agronó- musa, amikör az aratás megszervezéséről beszélgetünk. — Miért e nagy bizakodás? — kérdezzük. — Mintegy 700 hold kalászosunk van, s ebből a gépállomás két aratógépe 340 holdat levág. A többit a tagok kézi kaszával. Néhány napja, hogy a brigádvezetők megkezdték a vállalások összeírását. ' Nem beszéltek még mindenkivel, de alig van már el nem vállalt aratni való — mondja bizakodóan Molnár elvtárs. — Minek tulajdonítja az aratás iránti nagy kedvet? — kérdezősködünk tovább. — Leginkább annak, hogy jó termésre számítunk, az őszszel már közösen vetett gabonákból. Nagy kár lenne az aratás elodázásával elpocsékolni a jó termést. Nálunk olyan tagok vannak, akik megértik, hogy a kenyér az élet. Hát ezért nem lesz gond nálunk a 700 hold gabona leara- tása — válaszolja érdeklődésünkre.Cegléden és környékén a termelőszövetkezeteknek nagy kiterjedésű szőlőseik vannak. A Rákóczi Tsz-nek is több mint 200 hold közös szőlőterülete van és a háztáji is több 100 holdnál. A peronoszpóra elleni • védekezés fő időszaka éppen az aratás idejére esik és a két munka, az aratás és a szőlőművelés nem egyszer hátráltatják egymást. Nos, a. Rákóczi Ts^berr kev^s-kivétellel mindenki-vállal aratást — még a' szóiőkoen. ilolgöző tagok j®, — A Hajdú és a Fejes szőlészeti brigád tagjai nem végleges adatok szerint 70, illetve 56 hold gabonát vágnak Te. Áz ő segítségükkel 10—12 nap alatt learatunk — összegezi beszélgetésünk eredményét Molnár élv társ. A főagronómus bizakodó, de vajon mit mondanak a tagok? Kaczur Ferenc a növénytermelési brigádban dolgozik. Brigádvezetője szerdán beszélt vele, hogy mennyi aratást vállalt. Vállaltam, hogy öt hold gabonát learatok — mondja nekünk. — Megértjük, hogy egyik napról a másikra nem tud az állam annyi gépet adni, amennyi elegendő lenne. De hát amikor egyéniek voltunk, akkor is a mi gondunk volt. Kaczur Ferenc Szeróczki Balázzsal fog öss*5. aki ugyancsak öt hold learatását vállalta. Kaczur Ferenc úgy mondja, hogy egy nap alatt egy holdat rendbe tesznek, tehát nem is kell két hét és végeznek a tíz holddal. Öcsai Sándorra és lányára több ezer baromfi gondozását bízták a tagok. Becsülettel helyt is állnak ezen a poszton. Ám az aratásból Ócsai Sándor is ki akarja venni a részét. — Bíró{ Lászlóval együtt hat holdat aratunk le — mondja. — Mi lesz addig a csirkékkel?. — A lányom majd elvesződik velük — válaszolja. A tsz tejeskocsisa, Schwá- benszki Pál most egyezkedik a vezetőséggel, hogy az . aratás idejére-valaki mást bízzanak meg a tej szállításával, lehetőleg olyat, aki nem tud aratni. — öt holdat akarok learatni. Remélem, a vezetőség is beleegyezik ebbe — mondja Sehwábenszki Pál. Nem kétséges, van alapja h vezetőség bizakodásának. Kihasználnak minden percet tó üzemében is. Jól beosztják a napot, kihasználnak minden percet, mert csak akkor lesz gazdag a szövetkezet is, tagjai is. KÉTSZER TEREM A FÖLD A túrái Üj Ütőn Tsz az év elején alakult, mintegy 800 taggal. Mostanában naponta — a családtagokkal együtt — mintegy ezer ember dolgozik a szövetkezet földjein. Ezekben a napokban 450—500 asszony és férfi szedi 300 holdról a zöldborsót, amelyet a Nagykőrösi Konzervgyárba szállítanak Három darab traktor vontatta palántázógép segítségével 16 asszony naponta földbe rak 180 000 darab téli káposzta- paprikapalántát es Nőnek a kacsák A lctkési Bástya Tsz-ben a gondos asszonyok több mint kétezer pecsenyekacsát nevelnek szerződésre. A kacsákat 2—3 héten belül átadják a Baromfifeldolgozó Vállalatnak ■— Miért? — Nehéz, akadozó a válasz. — Talán megszokásból, talán azért, mert „valamit csinálni kell". S egy kis számításból, óvatosságból is. Várják az eredményt, a bátrabbak eredményét, akik már szakították ezzel a nemszeretem vándor- élettel, s felfedeztek egy új üzemet helyben: a termelőszövetkezetet. Nem egy, nem is két ember. Egy év alatt jó félszáz volt üzemivel gyarapodott a tsz létszáma — tájékoztat Vigh Sándor', az elnök. S bizony, az üzemből jöttek, a fixhez szokottak eleinte egyesegyédül s kizárólag áz anyagiakat nézik. Hogy „hol jönnek ki jobban". Nyitrai Kálmán a Prés- és Kovácsoli- árugyárból tért meg, s nyíltan mondja: „Én csak akkor maradok itt, ha megtalálom a számításomat". A számításukat keresik, s ehhez mérten Jókedélyű, szorgos tagokból áll a zsámboki Petőfi Tsz Holló-brigádja. A nyolc tagú brigádban dolgozik Holló István és feleségp, Deák József, Szabó István, Bajnóczi Istvánná (akinek férje most jött vissza- a tsz-be), Szabó • Máté, Gasparavics Istvánná és Nová- ki Jánosné (férje fogatos a tsz-ben.) Amikor kerestük' őket. a három napja pótlólag vállait 85 hold kukorica kapálása közben találtunk rájuk. Nyolcvanöt hold' kukorica művelése nem kis dolog, különösen, ha kiszámítjuk. hogy ebből a brigád minden egyes tagjára csaknem 11 hold kézikapálás jut. Tudni kell, hogy más múnkákat is végez a brigád, nemcsak ezt. Többek között elkészítettek egy 202 ablakból álló melegágyat. ahol felneveltek mintegy félmillió palántát. Közösen művelnek két hold paprikát, amelynek minden munkája — palántaneveléstől locsolásig, szedésig — az övék. Másfél hét múlva piacra visznek csaknem 40 000 darab töltenivaló paprikát, amelyért jó pénzt várnak,, mivel minden száz forint értékű paprikából negyven forint (egy munkaegység) az övék. Győzik-e vajon a' pluszként vállalt kapálást? Mosolyogva felelték, hogy igen, pedig még az aratásban is segítenek, s ez ősztől ők dol- 1 goznak a szövetkezet savanyíNyugatrol borul: a nehéz felhőkkel szemben, hegyre felkapaszkodva cammog a pá- tyi autóbusz. Nehézkesen töri át magát az esőváró, sűrű levegőn, az utasokról szinte folyik a veríték. — Ez, ez az utazás meríti ki az embert igazán, nem is a napi munka i— mondja a ■velem szemben ülő fiatalember. — Te is a négyessel jöttél be? — kérdezi a társa. — Azzal. A négyessel. Hajnalban. Most megint a négyessel mennek hazafelé. Délután. Vagyis 12 órát töltenek el otthonuktól távol. Nyolcat munkával, négyet várakozással és utazással. — Ez több, s állítom, fárasztóbb, mint amennyit a termelőszövetkezetiek átlagosan dolgoznak — jegyzi meg | az előbbi fiú, amikor beszéd- | be elegyedünk. — Miért csinálják? .XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX' is dolgoznak. Vagyis az üzemekből visszajöttek szorgalmára mindig számíthat a szövetkezet. Humoros esetek is adódnák. Hónap vége felé jön nagy tűzzel Veckerman János és panaszkodik: — Elnök elvtárs, már látom, nem lesz meg a 80 munkaegység, amire a feleségemmel számítottunk. ■ Én 50 munkaegységgel nem merek hazamenni. Vigh Sándor, a tapasztalt vezető mosolyt nyom el magában. — Ejnye, fiam, milyen új házas ember az, aki nem mer az asszonykájához menni? Persze, tudja ő, hol az igazi hiba. Akik az üzemben meg-, szokták a biztos 900—1000 forintot a hónap végén, most hajlamosak rá, hogy csak a 15 forintos előleget tekintsék „készpénznek’1! Ezért volt. be- te'rvezve a Veckerman-csaiád- ban a 80 munkaegység, vagyis hó végére az 1200 forint. Az elnök megnyugtatja, anélkül, hogy önérzetében megbántaná. .Ám más alkalommal, amikor ugyanez a fiatalember azzal a panasszal jött. hogy a tapasztaltabb gépállomási traktoro-
