Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-11 / 137. szám

Szentendre IV. ÉVFOLYAM, 24. SZÄM 1960. JCNIUS 11. SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Biztató kilátások az Április 4 Tsz-ben Jó idő van, már javában folyik a földeken a munka, dolgoznak az emberek, gon­dos kezek serénykednek, hogy legyen télire kenyerünk, le­gyen mit aprítani a tejbe. A nem földműves emberek is megnézik a gondosan ápolt növényeket és bosszankodnak, ha elhanyagolt szántóföldeket látnak. Városunkban a két termelő- szövetkezet egyesülése óta kü­lönösen nagyobb figyelemmel nézik: miként munkálkodik a szövetkezet tagsága, milyen módon tartja rendben háza- táját, hogy próbál tagjairól gondoskodni, mennyiben teszi vonzóbbá a még egyénileg gazdálkodók előtt a közös munkát. Bennünket is ez a kíváncsi­ság vitt el múlt szombaton az Április 4 Termelőszövetkezet rendkívüli közgyűlésére. Nem mentünk el hiába. Amit ott hallottunk, s amint meggyőződtünk róla, hogy ^ tervezéseikkel nem a feliegek­ben járnak, biztosítékát lát­tuk, hogy a szövetkezet vég­leg megszabadul a meglevő hibáitól, s tagjai nyugodtan élvezhetik a jól végzett mun­ka megérdemelt gyümölcsét. No de menjünk csak sorjá­ban. (Nézzük meg, mit is tár­gyaltaik, miről is beszéltek ezen a rendkívüli közgyűlé­sen. Nem írhatunk le mindent, sok is lenne, meg aztán úgy hisszük, a legfontosabb dol­gok azok. melyek érdekelhe­tik azokat, akik szemmel kí­sérik ennek a szövetkezetnek a munkáját. Rendet teremtett a köz­gyűlés először is a vitás tagsági viszonyok között. Eddig nem volt rendes nyilvántartás. Azokat, akik csak névleg voltak tagjai a szövetkezetnek, törölte, s újabb jelentke­zőket vett fel. A tíz újonnan felvett tag kö­zött van ács, zetoros és ko­vács is. Ezekre a szakmunká­sokra is szükség van a szövet­kezetben. Ezután került sor az újabb, a szövetkezet életének előre- lendítését szolgáló javaslatok megtételére és bejelentésére. Farkas Pál elvtárs, a szövet­kezet új elnöke, röviden, tö­mören ismertette: mit kell ten­nie a szövetkezetnék, mit kell beszereznie, hogy a munka rendben, akadályok nélkül folyjon. Ennek érdekében új üzemágak létesítésére van szükség. így rövidesen meg­kezdi a szövetkezet a gomba- . termelést. Egy 1200—13001 négyzetméter nagyságú pince áll rendelkezésre, amelynek berendezését elkészítik és azonnal hozzákezdenek üze­meltetéséhez. Másik új üzemágként vízi­szárnyasok neveléséhez kez­denek. Ezek közül a legjöve­delmezőbb a pecsenyekacsa nevelése. A városi tanács ren­delkezésükre bocsátotta a Pap­sziget egy részét, segítséget nyújtott a Földművelésügyi Minisztérium is. A megfelelő baromfi tápanyag és kukorica is rendelkezésükre áll. Ezzel az üzemággal a szövetkezet még ebben az évben mintegy 100—120 ezer forint tiszta jö­vedelemre tehet szert, s négy­ötezer kacsát nevelhet fel és adhat piacra. Budapest közelsége szük­ségessé teszi öntözéses kertészet létesítését. Szent­endre nagyrészben ipari jellege is ezt követeli. Negyven-ötven holdon tud­na ilyen művelést végezni a szövetkezet, ami nagy­ban hozzájárulna ahhoz, hogy a tagság magasabb összegben kapjon teljesí­tett munkaegységeire pénz. előleget. Természetesen ennek meg­valósítása csak a jövő évben kezdődhet. Beszélt Farkas elvtárs arról is, hagy egy szövetkezet csak abban az esetben tud nagyobb megtakarítást elérni, ha mi­nél jobban gépesítve van. Ezt nem lehetett eddig elmondani az Április 4 Szövetkezetről. A különböző szállításokért, talaj­munkákért súlyos százezreket kellett kifizetni. Most már be is szereztek egy teherautót, a közeljövőben hozzák meg a Zetort egy billenő pótkocsi­val, valamint egy héttonnás teherautót trágyaszállításra. Kapnak ezenkívül egy 45 ló­erős univerzál gépet. Ezzel megtakarítják azt a közel fél­millió forintot, amit évenként a különböző munkálatokért fizettek ki a gépállomásnak. Növelik az állatállományt is. Teheneket csak legalább 14—15 litereseket vásárolnak, a meg­levő gyengébbeket meghizlal­ják, s úgy értékesítik. Az állatállomány megfelelő táplálására szükséges takar­mányra is gondoltak. A múlt évben elvetett és nem sikerült herevetés helyére muhart vet­nek, s pótolják azt szénával, megnagyobbítják a silót, vala­mint a kukoricagórét, hogy befogadóképessége a várható termésnek megfelelő legyen és ne kelljen akkor kapkodni tárolóhely után. Igen fontos az a határozat Is, amit a hitelek felhasz­nálásával kapcsolatban hoztak. A hiteleket csak az aiz üzemág használhat­ja fel, amelyik részére fel­vették, s ugyancsak annak az üzemágnak kell gon­doskodnia törlesztéséről is. A tagság megnyugtatását és az igazságosságot szolgálja másik elhatározásuk, mély ki­mondja, hogy a vezetőség tag­jai js a törvényes rendelkezé­seknek megfelelően, munka­egység után kapják fizetésü­ket. Az elhangzottak, valamint a tagság élénk érdeklődése, a velük való törődés alapján merjük remélni, hogy nem­sokára az Április 4 Tsz lesz megyénk egyik legjobb szö­vetkezete. . TÖBB KÖZÉRDEKŰ KÉRDÉST TÁRGYAIT A VÁROSI TANÁCSf | Május 27-én tartotta idei ^ harmadik rendes ülését a vá- ^ rosl tanács. Napirendjén sze- ^ repelt az időszerű mezőgazda- ^ sági munkák helyzetéről szóló ^ jelentés, valamint a nyárig munkálatokra való felkészü- ^ lés, a tanács kereskedelmi ál-| Iandó bizottságának beszarna©- | lója a város kereskedelmi | hálózatának tevékenységéről. ^ Meghallgatta a tanácsülés a ^ végrehajtó bizottság elnöke- ^ nek jelentését az 1960. évi ^ községfejlesztési terv teljesí- í tésének állásáról, majd a | mandátumvizsgáló bizottság | jelentése alapján beiktatta a ^ május 15-én megválasztott új ^ tanácstagokat. Megválasztotta ^ az üzemek, intézmények és ^ társadalmi szervek által jelölt^ járásbírósági ülnököket. Hatá- | rázott a Ságvári Endre turista- J háznak és környékének Szent- ^ endréhez történő csatolásáról. ^ A tanácsülés a tárgyalt napi- ^ rendi pontok alapján több f fontos és közérdekű határoza-* tot fogadott el, melynek is- ^ mertetésére visszatérünk. KONTRASZT-h 3Ití»a véleményein Június 2-án a délelőtti órák­ban a menetrend szerint közle­kedő autóbusz a Rákóczi utcai fiúiskola előtti útszűkületben egy szabálytalanul parkírozó, 11. TEFU. vállalathoz tartozó teherautó pótkocsija által meg­sérült. No, nem történt tragi­kus baleset, senki sem sebesült meg. Az autóbusz yezetője kapujában levő Duna-parti italbolt, Szentendrén Mindkettőért a Budakörnyéki Vendéglátóipari Vállalatot illeti dicséret Panaszos levél a Budakörnyéki Vend ég látói pari Vállalathoz A leányfalui út -kiszélesítése végre megszüntette azt a hiá­nyosságot, amit mind a benn­szülöttek, mind az üdülők na­gyon régen éreztek: szép, lát­ványos, biztosan sok pénzbe kerülő eszpresszó készült a megújhodott „Gyöngyszem­ben”. De hogy a boldogság so­se legyen teljes, meg kell mon­danunk: nagyon szerencsétlen és káros dolog volt az eszp­resszót és a söntést közös te­remben elhelyezni. Akit a szí­ve a sötés felé sürget, az nem kívánkozik az eszpresszóba és viszont. Most hiába főzik a Gyöngyszem eszpresszó-söntés Kentaur-képződményben a va­lóban kitűnő feketét, ha a csendes szórakozást kedvelők —különösen szombaton és va­sárnap — nem térnek be egy- egy csésze kávéra, mert a lum­pok olyan atmoszférát terem­tenek a helyiségben, ami miatt Budapesten már régen bezár­ták a talponállókat és földön- heverőket. Ne tessék azt gon­dolni, hogy itt valami elosztá- lyozásról van szó. Nem. Csu­pán arról, hogy igen sokan, merjük állítani: túlnyomó többségben, — vannak, akik vidáman, csendesen, kellemes környezetben szeretnek szóra­kozni és ezért messze elkerülik a duhaj részegek ízléstelen és megbotránkoztató alvilágát. Segítséget kérünk, ámi igen egyszerű: ketté kell választani a termet eigy fallal és külön bejáratot teremteni mind az eszpresszónak, mind a söntés- nek — ha egyáltalán görcsösen ragaszkodnak a kellemetlen kocsmamaradványok egyre in­kább tűnőben levő képleteihez. Leányfalui lakók és üdülők Az 1960. évi költségvetés realizálása Szentendre az utóbbi évek­ben felébredt álmából s min­denki tanúsíthatja, hogy a fejlőtjésnejc indult város élete egyre pezsgőbb, színesebb, na­gyobb reményekre jogosító. Üjra és újra felfedezik a város szépségeit, turisták ez­rei keresik fel egy-egy nap­sütéses hétvégen, hogy a heti munka után öreg falai között enyhülést találjanak, egyre nagyobb segítséget nyújt a Dunakanyar-bizottság is, meg­megmozdulnak Szentendre régi szerelmesei, mondhatjuk, rajtunk az ország szeme. Mi sem ülünk tétlenül. Bár még mindig sok a kielégítetlen igény,, jogos panasz, azt min­denki megérti ma már, évek munkája kell ahhoz, hogy Szentendre minden jóval el legyen látva: vízzel, villany­nyal és jó utakkal! Szinte hallom a sóhajokat: mikor fogjuk mi azt megérni, hogy száraz lábbal keljünk át a városon. Azt mondjuk, nem ma és holnap, de holnapután már talán igen! Biztatóul az ez évi költségvetés felhaszná­lásáról közlünk pár adatot: Ebben az évben elkészül a Bükköspart befejező útburko­lása, egészen a leendő piacig, hogy gyalogosok és kocsivhí közlekedők egyaránt megkö­zelíthessék majd testi épsé­gük és rendes ruházatuk koc­káztatása nélkül ezt a forgal­mas helyet. Ezzel egyidejűleg keskeny kövezett út épül a gyermekgyógyászathoz vezető részen is." Megkezdődik a Római sánc Ätca kövezése is. E két munka kb. 900 000 fo­rintot emészt fel, s ugyanak­kor 200 000 forint értékben végeztetünk járdaaszfaltozást a város különböző pontjain, ott, ahol arra a legnagyobb .szükség van. 4 új kút létesült i ebben az évben 90 000 forint I ráfordításával. Az ún. Antal- j villánál levő artézi kút nyo- móskúttá alakult, itt elkészült :egy korláttal felszerelt 'gya­logjáró is. Az Opaterny-villa előtt és a Szarvashegyi for­rásnál is kutat létesítettünk, ízbégen, a György utcában elkészült kút vize sajnos," ivásra nem alkalmas, de azt hisszük, így is nagy segítsé­get nyújt a környéken lakók­nak. Évente 128 000 forintot fordítunk parkok építésére és a meglevők kezelésére. (Ezért sírunk, ha vandál kezek pusz­títják őket!) Vannak aztán kisebb, de ugyancsak számot­tevő eredményeink: a gazda­sági udvar korszerűsítése, mely azt eredményezi, hogy az egészségház közvetlen kör­nyéke kulturáltabb lesz, jár­dák salakozása, mely csök­kenti a feneketlen sarat stb5 Mindezeket azért írtuk meg, hogy bebizonyítsuk, méltó a város a kívülről jött támogatásra, érdeklődésre, fel­karolásra, mert ami saját ere­jéből telik, azt megteszi, száz százalékig kimerítve az adott lehetőségeket. Jancsó Adrienne. érezhető örökös kapcsolatot, amely Aprilyt a természethez fűzi és a költészetén uralkodó szinte fájdalmas humánumot, mellyel az ember felé fordul, akár a háborúban elesett osz­Leányfalu új vendéglátó egy­sége, a Gyöngyszem belső terme... azonban azonnal odahívta az* illetékes rendőrhatóságot. Ácsorgók is akadtak a vizs-1 gálát területén, és bizony egy-| két megjegyzés elhangzott, « melyek elmarasztalták nagy | okossággal az autóbusz vezető-« jét — mondván, miért kell eb-« bői olyan nagy ügyet csinálni? « Köztudomású, hogy a járás te-« .rületén a közúti balesfetek szá- * ma az utóbbi időben igen megszaporodott. A város szűk utcáin minden óvatosságot fél­retéve száguldoznak az autók, veszélyeztetve gyermekeik és felnőttek testi épségét. Igaz, a tehergépkocsi jelen esetben parkírozott, de szabálytalanul és életveszélyes helyen. Jogos volt tehát az autóbusz vezető­jének fellépése, mert a sza­bálytalan parkírozás miatt sú­lyosabb baj is történhetett vol­na. És gondoljuk csak el, hogy mennyivel nagyobb felelőssége van az utasokat szállító autó­busz vezetőjének, aki nemcsak a rábízott kocsiért, de sokkal többért, az utasok életéért is felel,,mint azoknak a felelőtlen fecsegöknek, akik méltatlan­kodtak a forgalom akadályoz­tatása miatt. Úgy gondolom, minden gép­kocsivezetőnek kötelessége a biztonságos közlekedés érdeké­ben szakítani a nagyon is hely­telenül értelmezett szolidari­tással, amely felmentést ad a szabálytalanságot elkövetők­nek. Sz. F, Az ünnepi könyvhét alkal­mából a múlt szombaton ren­dezett irodalmi est örvendete­sen megcáfolta azokat a sok­szor bizony alapos aggodalma­kat, hogy Szentendrén csak a legkönnyebb zenei produkciók­nak s kizárólag a nevetőizmo­kat igénybe vevő és kritikát­lanul elfogadott vidám műso­roknak van közönsége. A ta­nácsi dísztermet teljesen meg­töltő érdeklődők nagy száma méltán példázta azt, hogy a legmagasabb irodalmi és mű­vészi igényekkel jelentkező műsor is hord annyi vonzóerőt magában, mint egy alig köze­pes dzsessz-zenekar. Az irodalmi est Áprily La­josnak, a szentgyörgypusztán élő nagy magyar költőnek éle­tével és szinte egész életművé­vel ismertetett meg bennünket. Dr. Boros Lajos állami gimná­ziumi tanár bevezetőjében is­mertette a költő pályafutását, helyét a magyar irodalomban, verseinek mély belső össz­hangját az öregedő Arany Já­nos szemérmes és melankoli­kus lírájával^azt az állandóan megerősítette bennünk azt a felismerést, hogy Áprily Lajos nemcsak nagy költő, hanem nagy tanítómester is — hosz- szú éveken át az iskola kated­ráján és egész életében a ma­gyar irodalom nyilvánosságá­ban. A műsort a Kovács-fivérek fuvolán, hegedűn és zongorán előadott zeneszámokkal tarkí­tották. A közönség hálásan tapsolt a tehetséges fiatalem­bereknek, akik mindenkor a legnagyobb készséggel és örömmel állnak rendelkezésre, ha a családi . hagyományként hordozott zeneművészet tolmá­csolására, kérik őket. Ez az irodalmi est mind mű­vészi, mind közönségsikerévei buzdításul szolgáljon azoknak, akik városunk kulturális éle­tének irányításával foglalkoz­nak, hogy ndluvík igenis, meg­vannak az igények az egész magas színvonalú irodalmi, művészi és zenei produkciók iránt anélkül, hogy a jegyek­kel az ügyhöz nem méltó mó­don házalni s az embereket a megjelenésre rábeszélni kelle­ne. A NAGYSIKERŰ ÁPRILY IRODALMI ESTRŐL tálytársról, akár a természet vak erői által elpusztított is­meretlen tízezrekről énekel. Jancsó Adrienne, a rádióból közismert előadóművésznő, sok Áprily-verset szavalt és min­denki érezte, hogy ez a csodá­latos hangú asszony — akinek előadásában a verseiknek olyan íze és jelentése lesz nyilván­való, amit olvasás közben le­hetetlen érzékelni — milyen közel áll a költőhöz érzelmi és gondolatvilágában egyaránt. Ami könnyed báj, baljós sejte­lem, őszi borongás, szemet ho- mályosító, elfúló líraiság rej­tőzik a versekben, azt Jancsó Adrienne maradéktalanul köz­li velünk finom eszközeivel, melyeket egyetlen erősebb gesztussal, hangosabb szóval nem kell túlhitelesíteni. Nagy ünnepléssel, fogadta a közönség Aprüy Lajost, aki ré­gebbi és legújabb verseiből ol­vasott fel. A hallgatók és elő­adó személye között azonnal megteremtődött kapcsolat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents