Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-01 / 128. szám

A kőfaragás mestereinél ff A Nagykőrösi Épület- és Lakáskarbantartó Ktsz kőfaragó ^részlege igen nagy forgalmat bonyolít le. Apa és fia: idős és ^ ifjú Faragó Dénes alig győzik a munkát. Több munkás beállí­tása azonban a telephely kicsinysége miatt lehetetlen. Bővítése ^érdekében most folytatnak tárgyalásokat. IV. ÉVFOLYAM, 128. SZÄM 1960. JÚNIUS 1. SZERDA GYŐZIK-E MAJD? szedni egyszerre kell majd? Elegendőnek bizonyul-e az a 110—120 ember, aki rendsze­resen dolgozik. Nem lett volna-e hasznosabb minden területen megmaradni a vál­lalások mellett, mint a többi tsz-ekben és csak az azon túl jelentkező munkaerőfelesleget felhasználni brigádban? Az eredményességi jövede­lemelosztásnak alapja az egyéni vállalás. A vállaló vi­szont — ha jó termésered­ményt akar elérni — egész családját érdekeltté teszi a munkában. Ez azért is na­gyon hasznos dolog, mert je­lentősen gyarapítja a szövet­kezet munkaerejét. Ha te­hát a vállalásoknál marad­nak, a családtagokkal köny- nyedén megkétszerezhetnék a rendelkezésre álló munka­erőt. A gabonák kalászba szök­tek, már szépen fejlődnek a kapásnövények is, közeledik a munkacsúcsok ideje. Idő­szerű lenne gondolkozni rajta, hogyan birkóznak majd a tornyosuló munkákkal a mos­tani módszerrel, s esetleg időben gondoskodni valami megfelelőbb megoldásról. — Pacsa — Dél van. Az Arany János Tsz kocséri út menti nagy uborkatáblájáról levonul a brigád. A környéki tanyákon lakók hazasietnek ebédelni, a városiak meg birtokba ve­szik az árok partját és jóízű íalatozás közben elégedetten szemlélik a megkapált terü­letet, a fonnyadó gyom kö­zül katonás rendben kiemel­kedő sorokat. S ahogy a tás­kákból, szatyrokból fogy az elemózsia, megindul a tere- fere is. Van, aki végighever az árokparton s egy kis de­leléssel gyűjt erőt a délutáni munkához. Az asszonyok tíz főnyi csoportjához telepszem. Dél­ben ugyanis elválnak a bri­gád tagjai. Külön témákkal szórakoztatják egymást a fér­fiak és más foglalkoztatja az asszonyokat. Jómagam arra vagyok kíváncsi, hogy ízlik a közös munka, szépen gyűlik-e a munkaegység, hiszen a csoport asszonyai — egy-két kivétellel — ez év tavaszán léptek a közös útra. — Boros néninek már szá­zon felül van — mondják egyszerre többen is, de köz­ben a szintén letelepedett brigádvezető: Rácz Sándor mindjárt kiigazítja: — Ezek az asszonyok, akik itt vannak: Fokti Istvánná, Sebők Józsefné, F. Szűcs Jó- zsefné, Sober Balázsné, Szűcs Józsefné és a többiek igen­csak száz munkaegység kö­rül teljesítettek mind. Igaz, hogy tavasz óta rendszeresen dolgoznak. — Én is csak a napokban hiányoztam először. Felsza­ladtam Pestre a lányomék- hoz, megnézni az unokámat — mondja szinte mentege- tődzve Boros Ferencné. — Hallom, milyen okos határozatot hozott a küldött- közgyűlésük, hogy a háztájit csak szombatonként művelik, hogy ez se menjen a közös rovására. — így is van — bólogat­nak az asszonyok, s F. Szűcs néni még gyorsan hozzáteszi: — Nemcsak szombaton, vasárnap is. Az is csak úgy teröm, ha mögdógozza az em- bör. Aztán tovább fűztük a be­széd fonalát. Szó esett erről is, arról is. Az egyik asszony­ka megjegyzéséből — mely szerint jó munkájukért nut- riabundát kapnak — meg­tudtam, hogy a férfiak cso­portjában pihenő Sópajti Jó­zsef nemcsak a brigád tagja, de legalább annyira lelkes nutriatenyésztő is. Jelenleg 13 darabja van ebből az ér­tékes prémállatkából. Nem­régiben egy párat kéthóna­pos korában 2300 forintért értékesített. A mellettem ülő Boros néni közben elárulta, hogy bizony mindnyájan számolgatják, mennyit is ke­restek idáig. — Az apjukom és a vejem kiszámolta, hogy már több mint négyezer forint jár. — A vállalt területükön elvégezték már az időszerű munkát, hogy most ilyen nagy brigádban dolgoznak együtt? — (26 tagú a brigád), terelem a szót a munkamód­szerre. — A kertészetekben és szőlőkben eredményességi munkaegységbe vállaltuk a munkát. Mi meg így dolgo­zunk, brigádban. Ha itt vég­zünk, 40 hold uborkánk lesz rendben, utána — talán még ma — a paradicsom kapálá­sához, foltozgatásához kez­dünk ... — És a központ mellett is egyelésre vár az a nagy ré­patábla — toldom meg, s közben ilyen gondolatok mo­toszkálnak a fejemben: Brigádban vidáman, gyor­san megy a munka, az embe­rekben kifejlődik a jó közös­ségi szellem, az együvétarto- zás érzése, de... De mi lesz a munkacsúcsok idején? Ami­kor aratni, szénát kaszálni, kukoricát kapálni, uborkát Az első hónap tapasztalatai a háziipari szövetkezetben Május hónap első hetében kezdte meg működését a (házi­ipari szövetkezet, mint a ceg­lédi szövetkezet városunkban dolgozó részlege. Az elmúlt idő nehézségeiről beszélgettünk Kiss Ferencnével, a nőtanács titkárával. A háziipari szövetkezet 45 nagykőrösi asszonyt tud foglalkoztatni, kiknek leg­nagyobb része varrónő, de néhány olyan is van közöt­tük, aki csak megtanulta a varrást, de még nem szak­mája. A szövetkezet a konfekcióipar részére szatén női kombinékat, gyermek vászonnadrágot és rö­vidujjú gyermekingeket ké­szít. S mivel minden kezdet nehéz, nekik is vannak nehéz­ségeik, panaszaik. Az első, hogy nem kapnak elég munkát az asszonyok. Megyeri Margit, a ceglédi háziipari szövetkezet elnöke azzal magyarázza ezt, hogy városunk a második ne­gyedév közepén kapcsolódott a szövetkezetbe és ők egy kisebb terv alapján dolgoztak. A Ceg­léd részére biztosított anyag mennyiségét megfelezték és érthető, hogy kevés jut a mi . asszonyainknak. ígérte, hogy a következő negyedévben növek­szik majd a munkalehetőség. A másik nehézséget az jelen­tette, (hogy az asszonyok nem isjnerték a konfekciómunkát. Nem mindig figyeltek arra, hogy itt fél vagy egy centimé­ter pontossággal kell dolgozni. Bán Istvánná, a helyi megbí­Itt csiszolják a sírköveket. ! Átépítik a múzeumot j Ha Ceglédre megyek és időmi engedi, mindig benézek a Kos-1 suth-múzeumba. Nem tudnám! elsorolni, hányféle kiállítást i láttam ott az elmúlt időben. 1 De irigykedve állapítottam i meg: a múzeum azontúl, hogy i egy termét Kossuth és a sza- i badságharc emlékét idéző i tárgyak, dokumentumok töltik í ki, mindig gondoskodik friss, i érdekes látnivalóról. Múlt hé-1 ten például Vaszary-kiállítást í hirdetett városszerte egy esi- ; nos plakát. Biztos vagyok ben- i ne, hogy Vaszary hangulatos, j leheletkönnyű pasztelljeit, ak- ^ varelljeit Nagykőrösön is so- j kan gyönyörűséggel nézeget- \ nék. $ Múzeumunk azonban, melyet ^ most renoválnak, tekintélyes % anyagi ráfordítással soha nem$ dicsekedhetett olyan erények-| kel, mint ceglédi rokona. Ter-% meiben hosszú hónapokig po-% rosodott egy-egy kiállítási £ anyag. Ebből adódott aztán, /• hogy többnyire a takarító né-f, ni volt egyetlen látogatója. íj Reméljük, hogy az új kön- % tös tartalomban, a program % változatosságában is újat hoz$ majh múzeumunkban. '• Emitt pedig a kiöntött sírtáblákat emelik ki. (Foto: Dobos.) B. Hazárdjáték a sportotthonban zott, aki hosszú idő óta dolgo­zott ebben a szakmában, már a kezdet kezdetén a minőségi, pontos munkát kívánja meg a bedolgozók­tól. A gyakorlatlanságból eredő hibák és nézetelté­rések az idő múlásával fel­számolódnak. Hiszen kifogástalanul dolgozik Klingl Józsefné, Búz Dánielné és Bujdosó Istvánná női-szabó, de Tóth Sándorné munkája is igen szép, bár neki nem szak­mája a varrás. Most már he­lyiséggel is rendelkezik a szö­vetkezet a Kossuth Lajos ut­cában. A harmadik nehézség az anyag beszerzése és átszállítá­sa körül van. Papírzsákba gyömöszölve hozza át Bán Ist- vánné a kiszabott anyagot és hetente viszi vissza a kész árut. Ennek ügyesebb megszervezé­se a jövő feladata lesz. A háziipar folytatása nincs szakképesítéshez kötve. Csu­pán a kereseti lehetőségben var. korlátozás. A mesterek 1500 forintét, a segédek 1200 forintot és a betanított munkások ezer forintot kereshetnek majd havonta. Természetesen távol állnak még ettől az eredménytől a tervlehetőségek miatt. A nőtanács állandó kapcso­latot tart a ceglédi vezetőség­gel és remélhető, (hogy a kö­vetkező időszakban a panaszok megszűnnek és a bedolgozó munkásasszonyok is jobban megtalálják számításukat. — M — Még volt egy negyed óra az ökölvívó-meccs kezdéséig. Hogy agyonüssem az időt, el­ballagtam a sportotthon udva­rán levő tekepályához, néze­lődni. Megdöbbentett, amit ott lát­tam. „ötvenest rá, nem lesz háromból kilenc fája” — mondta egy idősebb kalapos ember. Es három dobás után öt tizes gazdát cserélt. Negyed óra alatt a kalapos legalább kettőszáz forintot vesztett, olyan fölényes képpel, mint egy nábob Monacóban. Nem tudom, hol dolgozik, mennyit keres, de tudom, hogy ezért a pénzért keményen meg kell dolgozni mindenütt. És mi mindent lehet venni 200 forin­tért? Például egy új kalapot a kajla helyett, amit olyan hety­kén nyomott a fejebúbjára a negyedik ötvenes megtételekor. Nem tud erről a sportotthon vezetősége? Lehetetlen, hiszen teljesen nyíltan csinálják. Az a tömzsi fiatalember, aki a pinka-pénzt szedte (és tízese­ket, húszasokat kapott a meg­határozott tarifa helyett) bizto­san nem saját szakállára dol­gozott. Vajon hogyan, kinek számol el vele? Mindezek után közölhetem a sportotthon vezetőségével a következőket: a sportotthon, amint már neve is elárulja, a sport otthona, és nem a ha­zárdjátéké. A sport elsődleges célja ifjúságunk nevelése és nemcsak testi, de szellemi ne­velése is. A sportotthon tehát nevelőotthon is. Hazárdjátékot mindenütt tilos játszani, de itt százszorosán az, és ezért a sportotthon vezetősége a fele­lős. — Békés — Úttörőta Iá Ikozó Dalosversenynek is beillő úttörőtalálkozót rendezett a megyei úttörőszövetség Ceg­léden május 28-án és 29-én. A megyei döntőt járási dön­tők előzték meg. A nagykő­rösi ifjúság május 22-én Jász- karajenőn versenyzett, ahol 850 úttörő közül választódott ki a megyei döntő tehetséges csoportja. Hat számban nyer­tek úttörőink jogosultságot a megyei versenyen való rész­vételre. A megye Cegléden mintegy 100 versenyzőt vo­nultatott fel, akik a kétnapos vetélkedésen nagy felkészült­ségről tettek tanúbizonyságot. Az impozáns ünnepi műsor megrendezésében nagy része van Varró Dénes megyei út­törőtitkárnak. Rajta kívül di­cséret illeti Orbán Sándor megyei kultúrtitkár munká­ját, aki a műsor zökkenőmen­tes lebonyolítását vállalta ma­gára és elismerés illeti az előkészítő szaktanárokat is. A nagykőrösi úttörőszerep­lők közül ki kell emelni Ju­hász Adrienne (Petőfi álta­lános iskola) szereplését, aki szóló énekszámára kapott vas­tapsot. Az ünnepi műsor má­sik kedvessége Schulek Ad­rienne (Petőfi általános isk.) szavalata volt. Kár, hogy ver­senyen kívül indult. Korom- pai Denke Kossuth iskolás pajtás szintén szavalattal sze­repelt és harmadik helyen végzett. A tehetséges, népes mezőnyben több komolyabb helyezést növendékeink nem értek el, de megnyugtató, hogy az élenjárók között sok tehetséges pajtás van. Nagykőrösön szeptember hónapban láthatunk majd a ceglédihez hasonló kulturá­lis úttörő-seregszemlét. — MINTEGY 21 EZER FO­RINT értékben folytat építke­zéseket saját erőből az Arany János Tsz. A szövetkezet köz­pontjában egy régi épület ma­gasításával és teljes átalakítá­sával kultúrépületet létesíte­nek (melyet a nyár folyamán előreláthatólag magtárnak használnak fel.) Ezen kívül ko­vács- és bognárműhelyt, vala­mint 9 ezer férőhelyes csibene­velőt létesítettek. — HÉT MÁZSxV 80 KILÓ CSIBÉT adott át hétfőn a Kar­neválnak a Petőfi Termelőszö­vetkezet. A tsz-nek ez volt az idei első szerződött baromfi­szállítmánya. Idei első szállít­mányával jelentkezett a pia­con az Arany János Tsz is. E tegnapi piacon 100 darab rán- tanivaló csibét adtak el, s a napokban — ugyancsak szer­ződésre — a Barneválnak is szállítanak mintegy 2500 dara­bot. — A SZABADSÁG terme­lőszövetkezet felhívja azokat a földtulajdonosokat, akiknek Hangács és Esed terü­letén őszi vetésű kalászosai vannak, hogy június 2-ig je­lenjenek meg bármelyik dél­előtt 11 óráig a zöldleltár fel­vétele céljából. Nagy-hangá­csiak és esediek a Sári-gödör­nél, kis-hangácsiak pedig a P Nagy féle tanyánál jelent­kezzenek. Egy bögrecsárdával kevesebb A rendőrség leleplezte öz­vegy Rusvai Bertalanná Kő­cser, Szabadság utca 42. szám alatti lakost, aki saját termésű borát 16 forintos literenkénti áron poharazva merte ki a lakásán. A bögrecsárda forgal­ma vetekedett egy kisebb ital­bolt forgalmával. Tettenérés­kor éppen heten borozgattak özvegy Rusvainé lakásán, aki ellen megindult az eljárás. MOTORSPORT Május 29-én, vasárnap délután megrendezett országos meghívású terepgyorsasági motorverseny a borongós idő ellenére is mintegy 3000 érdeklődőt vonzott ki a sza­badba. A verseny viszonylag jó talajú pályán zajlott le, csupán az utolsó szám, a 250—350-es egybevont futam idejére ázott fel a pálya. A változatos dimbes-dombos te­repen a következő eredmények születtek: 125 köbcentis kategóriában: 1. Técsi Sándor MHS Hódmező­vásárhely, 13 körön 25.07 mp. 2. Török István MHS Nagyk., 14 kör 25.22 idővel. 3. Pásztor József MHS Kecskemét, 14 kör 25.39 idő. 4. Bónyai János MHS Nagykőrös, 11 kör. 5. Hír Antal MHS Szolnok, 13 kör. 6. Bozsik József MHS Nagykőrös, 12 kör. 250 köbcentiméteren: 1. Csengeri Zoltán MHS Hódmező­vásárhely, 20 kör 38.59 idő. 2. Szin Ferenc MHS Kecskemét. 20 kör 39.01 idő. 3. Polacsik An'^s MHS Szolnok, 19 kör 41.17 idő. 4. Bognár József MHS Kecskemét, 11 kör. 5. Bartha Lajos MHS Szolnok, 17 kör. 6. Kozák László MHS Salgótarján, 16 kör. 350 köbcentis (egyben indítva a 250-es kategóriával). 1. Tövisfalva Péter MHS Hód­mezővásárhely, 18 kör 43.05 idő. 2. Podhorszki Péter MHS Nagy­kőrös, 16 kör 42.58 idő. Oldalkocsi 250—350 köbcentis: 1. Polacsik—Karkecz MHS Szol­nok, 10 kör 19.07 idő. 2. Cserhalmi—Mondok MHS Szol­nok, 10 kör 19.49 idő. 3. Nagy—Kaszás MHS Tatabánya. 10 kör 20.12 idő. 4. Gyura—Hír MHS Szolnok, 8 kör. Egv kör 1200 méternek felel meg. A 125-ös kategóriában 13, a 250- ben 12, a 350-ben 2, az oldal­kocsisban 4X2 induló nevezett. Az értékelő bizottság: Pallai Jó­zsef. Králik Kálmán vezető sport­bíró. egv szolnoki vezető és Csiz­madia Ferenc Pest megye részé­ről. Rippel — TÍZ SZÁZALÉKKAL TÜBB TEJET gyűjtött be má­jusban a tejüzem, mint tavaly hasonló időszakban. A múlt év májusában feldolgozott 16 ezer literrel szemben most 17 500 literre emelkedett a begyűjtött tej mennyisége. A többletet exportvaj gyártásának növelé­sére fordítják. — ALBERTIRSÁN is mun­kát vállalt a nagykőrösi Épü­let- és Lakáskarbantartó Ktsz. Szakemberei az írsai csecsemő- otthonban építenek szennyvíz­levezetőt, aknákat, víztároló­kat stb., mintegy 85 ezer fo­rint értékben. — HAVONTA KÉTSZER ül össze a konzervgyár segélyezé­si bizottsága, hogy a folyamo­dóknak kiutalja a házassági, szülési, tanulmányi és egyéb gyorssegélyeket. Májusban mintegy 16 ezer forintot fizet­tek ki a segélykérőknek. — A TANÁCSI KÖLTSÉG- VETÉSBEN a zeneiskola szá­mára biztosított negyvenezer forintból a napokban 16 ezer forint értékben vonós, fúvós és ütős hangszereket vásárolt a zeneiskola. A még meglevő 24 ezer forintot bútorok és ugyan­csak hangszerek beszerzésére fordítják, hogy az új tanévet megfelelőbb felszereléssel kezdhessék meg. — SIKERREL SZEREPELT a földművesszövetkezet népi tánccsoportja és zenekara va­sárnap a Gödöllőn rendezett megyei felszabadulási kultu­rális szemlén, ahonnan díszes emlékplakettet hoztak el. — SZÁZ MÁZSA ZÖLD­BORSÓT vásárol fel naponta a konzervgyár, melyet a MÉK Vállalatnak továbbít. Június 1- én befejezik a MÉK-nek való szállítást, s ezzel egy időben megkezdik gyári feldolgozását.

Next

/
Thumbnails
Contents