Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-10 / 136. szám
1960. JÚNIUS 10. PÉNTEK PEST MEGYEI V; J£trktf> 3 Tanácselnökök értekezlete a megyei tanácsházán (Folytatás az 1. oldalról) j»n, hat pedig hagyományos munkaegység-rendszer alapján osztja el a jövedelmet. Ez azonban néhány helyen csak formális, nem tartják magukat a saját maguk által választott rendszerhez. Ilyen problémák vannak többek között az aszódi járásban, a gödöllői járás egyes községeiben. A területfelosztás jó megvalósítása — például Albertirsán, Alsósodon. Abonyban — bizonyítja, hogy mennyire helyes ez a rendszer, mert az egész család ott dolgozik az elvállalt földterületen. Nem egy helyen többet is vállalnak a tagok, mint amennyire számítani lehetett, mert érzik, hogy ia több munkának nagyobb az anyagi eredménye is. A tervezés Beszéde további részében tír. Dajka Balázs a tervezés problémájával foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a tervezés legfontosabb feltétele a termelési érték növelésének, s e tekintetben több helyen nem kielégítő a fejlődés. A legjobb eredmény a budai és a gödöllői járásban tapasztalható. Nem egy helyen a lehetőségeknél alacsonyabban terveztek a tsz-ek vezetői, nem gondolván arra, hogy az alacsony tervek szerinti munka egyet jelent a tagok alacsonyabb jövedelmével, ez pedig nem megengedhető. Az általános megyei irányszámokhoz képest egyik- járásban jobb, a másikban jóval gyengébb eredményeket érnek el, ez annak bizonyítéka, hogy ahol akarnak, ahol törődnek a dolgokkal, ahol nem félnek a nehézségektől, ott ezt már a tervezés is kifejezi, a munka pedig még inkább. A termelőszövetkezetek nagyobb gazdasági eredményeit elsősorban a munkaigényes növények, így pl. a kukorica biztosítja. Fontos, hogy ahol kevés kukoricát terveztek és Vetettek, ott má- sodvctéssel gondoskodjanak a szükséges takar- mánjmennyiségről.' A megyei tanács ülése elé rövidesen javaslat kerül, melynek alapján valamennyi Szövetkezetnek ki kell dolgoznia ötéves tervét, mert csak így biztosítható a zökkenőmentes termelés. Az állattenyésztés Az állattenyésztés problémáival foglalkozva dr. Dajka Balázs hangsúlyozta, hogy elsősorban a sertéstenyésztéssel van gond. Biztosítani kell e területen a minél előbbi gyors fejlődést, s ebben a tanácsoknak is fontos feladata van. Biztosítani kel!, hogy ebben az esztendőben beállítsák a tízezer anyakocát és elérjék a 100 holdan- kénti 4,3 átlagot. Ugyanakkor a termelőszövet- | kezetek vezetői a sertéshizia- lás alapjául szolgáló 'süldőket f- ne az Állatforgalmi 'Vállalat- 2 tói várják, hanem vásárolják J meg helyben, vagy más te- í rületen. j Az állatforgalmat korlá- 2 tozni sehol nem lehet, s j , ennek az elvnek megváló- f í sulisát a tanácsoknak biz- 2 tositaniok kell. 2 V A tennivalókat sokasítja az ;* is, hogy a jövő évi áru terme- ij lés alapját ebben az észtén- 2 dobén kell biztosítani. Ennek jj ellenőrzése, elősegítése ugyan- csak a tanácsok fontos fel- j S*« adata. A szarvasmarhate- 1 nyésztésnél ügyelniük kell j arra a tanácsoknak, hogy megszaporodtak a fekete borjúvágások. Ilyen feketevá- ' gót lepleztek le pl. a ráckevei járásban, aki 37 borjút vágott le. A helyi tanácsnak jóval előbb fel kellett voln^ figyelnie erre, de a példa \ mindenképp szolgáljon tanul- í Ságul. £ Az állattenyésztés alapját a 2 megfelelő takantiánymennyi- ség képezi. Az ez évi tartalékolásnál számítani kell az állattenyésztés várható fejlődésére. Tehát gondosabban kell bán- niok a termelőszövetkezeteknek a takarmánnyal, legeltessék is az állatokat. A háztáji gazdaságok állatállománya is jelentős, s ezt is tekintetbe kell venni. A családtagok bevonásának szükségessége A napi feladatokról szólva dr. Dajka Balázs a növény- ápolás és ennek érdekében a családtagok bevonásának fontosságáról beszélt... Hangsúlyozta, hogy biztosítani kell a növényápolási munkák megfelelő ütemét, hogy az az aratási munkát ne zavarja. Jobban kell támaszkodni a [gépállomásokra. A közeljövőben a gépi munkánál sorra kerülő árrendezés a termelő- szövetkezeteket jelentős megtakarításhoz juttatja. Az aratás előkészületeivel foglalkozva megállapította, hogy a munkát megnehezíti a bevetett terület egy részének felparcellázottsága, mert a vetést még egyéni gazdák végezték el. Biztosítani kell a gabona- területek családokra való felosztását, mert egyedül ez teszi lehetővé a gyors, szemveszteség nélküli betakarítást. A megyei tanács elkészítette a nyári nagy munkák lebonyolításának tervét, s ez megtörtént a járások, községek többségénél is. Ahol elmulasztották, ott sürgősen pótolni kell, mert csak ez biztosítja a zökkenőmentes munkát. Befejezésül a tanácsi munka e területen való fontosságával foglalkozott dr. Dajka Balázs. A vita A vitában elsőnek Szabó Ferenc, a gombai tanács elnöke szólalt fel. Beszélt a község négy termelőszövetkezetéről, a családtagok és a még nem dolgozó tsz-tagok munkába . való bevonásáról. Szólt az állatállomány növeléséről, a férőhelyek biztosításiról, valamint a gépállomás munkájáról. Üröm község tanácselnöke is a munkaerő biztosításának Horváth elvtárs bevezetőben jellemezte azt a hatalmas feladatot, amit a mező- gazdaság nagyüzemivé való átszervezése jelent. Ez az átszervezés természetesen gondok. nehézségek légióját hozza magával. A gondok, problémák meg- oldásá.nak elsőrendű feltétele az, hogy a vezetők bátran, őndsíén szembe merjenek nézni azokkal. Beszéde további vészében azzal foglalkozott, hogy a falu életében jelenleg a központi kérdés a termelőszövetkezetek megszilárdítása, ennél fontosabb probléma nem lehet. Ahol jól foglalkoztak például az eredményességi munkaegység-rendszerrel, ott az eredmények is azt bizonyítják, hogy megfelelő foglalkozás megfelelő eredményeket szül. Ez azonban nemcsak a termelőszövetkezetek feladata, hanem a tanácsoknak is szorgalmaznak, kell, hogy mindenütt az eredményességi munkaegység-rendszer alapján dolgozzanak, mert csakis ez biztosíthatja a megfelelő minőségű és meny- nyiségű munkát. Beszéde további részében Horváth elvtárs a tanácsok munkájának fontosságáról szólott. Ne a községfejlesztést tekintsék most a tanácsok központi kérdésnek — mondotta —, hanem a ts?~ek megszilárdítását. Ez harci kérdés, ebből a harcból a tanácsoknak jelentős részt kell vállalniok. Több helyről példát említett, ahol várakoznak a tanácsi szervek, nem rugalmasak, megkerülik az általuk népszerűtlennek vélt feladatokat, úgy gondolkozván, hogy majd '«sah elvégzi valaki más helyettük. Felhívta a figyelmet arra, hogy olykor a helyi szervek munkájában olyan részkérdések válnak középponti kérdésekké, amelyeknek nincs különösebb fontossága, amelyek azonban rengeteg időt és energiát emésztenek fel, de megoldásukkal egy tapodtat sem jutunk-előbbre, A problémák fontossági sorrendjének mérlegélése nem másodrendű kérdés, látni kell, hogy mindig mi az, .ami helyileg a legfontosabb és aszerint kell cselekedni. Ehhez azonban az szükséges, hogy a helyi szervek megfelelően ismerjék a falu va-. lamennyi problémáját, mert csak így biztosítható intézkedéseik helyessége. Felszólalása további részében Horváth elvtárs í-észlete- sen elemezte a föld családonkénti felosztásának fontosságát és jelentőségét. A ki menynyit dolgozik, annyit keres elv ez, s a gyakorlat bebizonyította, hogy helyes, elv. Beszélt általában a kommunisták, s a tanácsnál dolgozó kommunisták felelősségéről is. Hangsúlyozta, hogy a tanácsok a szó szoros értelmében a falu gazdái, tehát a tsz-eknek is felsőbb, ellenőrzésre jogosult szervei. A tanácsok elsősorban ne adminisztratív eszközökkel akarjanak boldogulni a vitás kérdésekben. Az okos szó, a fel- világosító munka jelentős eszköz, de természetesen nem ■szabad semmiféle liberalizmusból a fegyelmezetlenséget, a tervek be nem tartását, a törvényes előírások megszegését megengedni. Felszólalása befejezéseként Horváth elvtárs hangsúlyozta, hogy a tervek teljesítését már most ellenőrizni keli és ez a munka elsősorban a tanácsok feladata, Horváth elvtárs után , még többen szólaltak fel. Közülük nem egy — így például Abotny tanácselnöke — örömmel állapította meg, hogy tsz-eik jól dolgoznak, a munkafegyelem javult. A hozzászólók valanieny- nyíen helyeselték a földterület családokra való felosztását, mert ez t- a tapasztalat mindenütt ezt bizonyítja — biztosítja a megfelelő minőségű, időben elvégzett munkát. Ebédszünet után került sorra a második napirendi pont megtárgyalása. Dr. Farkas Mihályv a megyei tanács ti lkára bevezetőjében a tanácsok elmúlt évi munkájával, az 1960-as esztendő első negyed-* évének tapasztalataival foglalkozott. Örömmel állapította meg a tanácsok államigazgatási tevékenységének, valamint tömegkapcsolatainak javulását. A bevezetőt követő vitában többen felszólaltak, s az értekezlet öt óra után fejezte be munkáját. Számos új típusú élelmiszeripari gép készül el az idén A KGST-ben részt vevő országok közül Magyarország az élelmiszeripar 16 ágazatának gépesítését fejleszti. Szakembereink elsősorban a konzervipari gépek korszerűsítésén, új gépek kialakításán dolgoznak. A Kohó- és Gépipari Minisztérium általános gépipari igazgatóságán kapott tájékoztatás szerint ez a munka már eddig is jelentős sikerekkel ^\\\\\\\NVV\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\^^^ Újjáépítik Budakeszin az esővízlevezető csatornát (Gábor Viktor felv.) járt. Például a Nagyatádi Konzervgyárban az idén szerelik fel az első kizárólag hazai tervezésű paradicsompüré- . gyártó berendezést. Ezzel óránként 7000 kiló paradicsomot dolgozhatnak fel. A szakemberek már ennek továbbfejlesztésén is dolgoznak. Készülnek a töltő-, a záró- és a sterilizáló-berendezések tervei. Ezzel tehát megtoldják a paradícsomfeldolgo- 2 zás teljes gépesítését. A Szi- 2 getvári Konzervgyárban 2 ugyancsak új típusú paradi- ^csomgyártó gépet szerelnek 2 fel. A Kőbányai Vas- és Acél- _ ^öntödében októberre elkészül | >az univerzális paradicsom- és 2 gyümölcslégyártó gépsor kísérleti példánya. 2 A konzerviparon kívül je- 21entősen fejlődik az idén a 2 húsipar gépesítésének színvo- íjnala. Megkezdik többek kö- 2zött a Németh-féle zsírói» tvasztó sorozatgyártását, amely 2 másodpercekre csökkenti a 2 zsft olvasztását. Az új ma- 2 gyár szabadalom iránt külföl- 2dön is érdeklődnek. A 800— 2X000 kilogramm hús íeldolgo- 2 zására alkalmas Tornán—Vi- írág-féle vágó- és keverőgépen j kívül 2 elkészül a fasírtgyártó és kolbászsütő automata, valamint a folyamatos töltő és csomagoló automata mintapéldánya, ^ A .pécsi Sophiana Gépgyáriban virsligyártó és felvágott- 2 gyártó automata gép első da- 2 rabját készítik el. Hafriccftdcfo A felvilágosító szó ereje * i ár érik a gabona. Az Í'J út mentén messziről látszik a kapálok sűrű csoportja. Nő a kukorica, a cukorrépa és sok-sok termelőszövetkezetben biztat jó terméssel a szőlő. A tavasszal alakult termelőszövetkezetek tagsága túlnyomórészt már megértette: ahogyan dolgozik, úgy boldogul. A termelőszövetkezetben is, akár valaha, az egyéni gazdaságban, rajta áll, mennyi pénzt, mennyi terményt mondhat magáénak az év végén. Irtuk: túlnyomórészt megértették, Ez a megértés azt jelenti: szorgalmasan dolgoznak, szívesén vállalják a munkát és a közös „kóstolgatása” közben sok előnyt, jót fedeznek fel a nagyüzemi gazdaságban. Ezért találunk nem is kevés olyan tsz-tagot, aki már szívből veszekszik, ka valaki csak néhány forintnyi értékkel is, de károsítja a közös vagyont, ha elpocsékolja a drága napot. Kialakul az új termelőszövetkezetekben is — akár az ipari üzemekben — az aktív gárda, amely tekintélyt szerez szerény, de eredményes munltájával. Az itt-ott kifüggesztett tábla: ki hány munkaegységnyit dolgozott egy hónap alatt, mennyi előleget kapott, peszédes bizonyítéka a formálódó, a fejlődő újnak. A búza között — azt mondják — néha oestit is találni, A sok szorgalmas, jó gazda között akad lusta és számító is. Akik azt hiszik: dolog nélkül is meg lehet élni. És akadnak olyanok, akik v'alaha jóhírű gazdák voltak, de most még visszafelé tekingetnek. Azt hiszik, a teli kamra soha nem fogy ki, s még húzódoznak a remis-eres, reggeltől napestig tartó munkától. Vannak ilyen rövidlátók tnin- den járásban. A becsületesen dolgozók közül sokan vélekednek úgy ezekről: „Maradjanak csal: maguknak!” „Majd ránkszorulnak és akkor úgyis megtalálják a tsz-t.” „Mi nem hívjuk őket, dehogy alázzuk meg előttük magunkat!”... Hány helyen játszanak' haragoséit az értetlenebbekkel, a még ma is bizonytalankodókkal. Sőt, hallottunk már egyébként okos, jó vezetőtől olyat is: „Majd visszahozzuk az üzemből, ha jó szóval nem, akkor másképp!” „Használjunk keményebb hangot!”... a járási pártbizottságok rJ értékelték az elmúlt hónapok biztató eredményeit. Naponta tapasztalják, hogy a tsz-ek valóban dolgozó taglétszáma állan\ dóan növekszik. A kapás- területek felosztása nyomán a családtagok is értelmét látják, hogy részt kérjenek a közös munlcából. De a járási pártbizottságok észreveszik a hibákat, a fejlődés akadályait is. így történt, hogy elhatározták: úgy, mint tavasz- szal a szervezés során, most is pártmunkások, üzemi, falusi dolgozók keressék fel a termelőszövetkezetek tagjait. Beszélgessenek velük arról, hogyan találták meg helyüket a közösben, milyen gondjaik vannak. Kivált azokhoz látogassanak el, akik messziről nézik, mi történik a tsz-ben. még várnak, nem dolgoznak. Beszéljenek azokkal is, akik épp most akarják magukra hagyni a dolgozó parasztokat, amikor sok-sok biztatásra, jó szóra lenne szükségük. Az elhatározás nyomán számos aktivista kopogtatott be a tsz-tagok otthonába. A ceglédi járásban mintegy nyolcszáz, a nagyhutai járásban háromszáz, a. gödöllői járásban például kétszázharminc. Már az első nap beszélgetései bizonyították: hányán vannak, akik nem értik a párt politikáját, akik magukra hagyják a tagságot és szükségtelennek tartanak minden felvilágosító munkát. A moncrri járásban 45 olyan tag kezdte el a munkát, aki eddig félrehúzódott. Galgamácsán kilenc, Vácegresen tizennyolc. A gödöllői járás két községében 38 tag kezdett a közösben dolgozni. Gombán, Tápiószelén 70—60, Galgamácsán 167, Nyársapáton 201, Pándon 33 hold kúko- ricaterületet osztottak fel művelésre a családtagok között. A z egynapi beszélgetés, c* felvilágosítás valamennyi eredményét itt feljegyezni nem lehet. Sem a kapások területének megműveléséről, sem az anyákocanevelési, a hizlalást vállalásokról, sem arról: pontosan hányán lettek egyik napról a másikra névleges tsz-tagokból dolgozó tagokká. De főképpen nem lehet a legnagyobb eredményt így számbavenni: hány kérdésre válaszoltak, mennyi bizalmatlanságot, bizonytalanságot, kételyt osziat- tak szét és hány dolgozó parasztba öntöttek hitet, bizalmat az okos, világos beszédű pártmunkások. . Munkájukat ma részleges eredményekkel nyugtázzuk, holnap azonban már a még szebben érő, zöldellő határ, a sokasodó munkáskezek jelzik: a párt felvilágosító szava isméi termékeny talajra talált. Sági Agnes A gyermekruházati cikk gyártásáról tárgyalt a Belkereskedelmi Minisztérium kollégiuma A kollégium megállapítása szerint a fejlődés ellenére a gyermekruha-gyártás még nem tudja követni az egyre növekvő igényeket. A kereskedelmi szervek beszámoltak az ellátás javítására hozott számos intézkedésről, javaslatról, j Kezdeményezésükre például a Ruházati Tervező Vállalat gyermek testalkat felméréseket végzett, s ennek eredményeként már megkezdték a fiú készruháknál az úgynevezett nyúlánk és a „duci” — a feles és a negyedes — méretek gyártását. Javasolták a bak fis- és a kamaszruhák gyártását is. A kollégium határozata értelmében többek között gondoskodnak a gyermek finom-' konfekció gyártásáról és árusításáról. Próbaképpen még ebben az évben a fővárosban megkezdik ezeknek a cikkeknek az árusítását és a tapasztalatok alapján vidékre is kiterjesztik. Intézkednek a gyér. • mekcipők minőségének javításáról. Felülvizsgálják és bővítik a gyermekruházati bolthálózatot is. Ma Veszprémben sorsolják a lottót Ebben a hónapban a lottó- sorsolásokat már vidéken rendezi a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. A 24. játékhét nyerőszámainak húzását június 10-én, pénteken Veszprémben tartják. Horváth András felszólalása helyi problémáival foglalkozott és beszélt a föld családok közötti felosztásának fontosságáról. Bénye tanácselnöke a .termelőszövetkezetek sajátos helyzete figyelembevételének fontosságáról beszélt, s a tagok munkájának minőségéről. i Ezután Horváth András elv- | társ, a megyei pártbizottság I első titkára szólalt fel.
