Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-08 / 134. szám

onor es Olvasóink írnak a bürokráciáról — Egy felmondás körülményeiről — Egy jól dolgozó őrsről Válaszolnak az illetékesek — Üzen a szerkesztő Búcsúlevél —1 Köszönetmondás A 108­Szerkesztőségünknek és tu­dósítóinknak sokszor hozzá kell nyúlni úgynevezett „ké­nyes” kérdésekhez is. Mi nyíltan felvetjük a meglevő és megoldásra váró problé­mákat. Ezt tettük lapunk má­jus 11-i száma „Két lépés előre, egy lépés hátra” című cikkében is. A napokban levelet kap­tunk a Cegléd és Környéke Népbolt Vállalat igazgatójá­tól, aki kéri hogy nyílt levél formájában közöljük vála­szát a cikkben felvetett prob­lémákra. Az egész levelet nem áll módunkban közölni, de a legfontosabb megálla­pításait, válaszát az aláb­biakban foglaljuk össze: „A gyömrői 108. számú önkiszolgáló bolt, mely most Gyömrő legszebb boltja, megváltoztatta nyit­vatartási idejét. A cikk is írja, hogy ebből kifolyólag a munkából este hazatérő dolgozók vásárlásaikat nem tudják lebonyolítani. Én nem magyarázkodni akarok ezzel kapcsolatosan, a szük­ség követelte meg tőlünk (amit a helyi tanáccsal is közösen megbeszélt a terület ellenőre) a bolt nyitvatartá­sinak megváltoztatását. A boltban három olyan sze­mély dolgozik, akik kimon­dottan ilyen boltba valók, gyorsak, határozottak, ud­variasak és jó szaktudással rendelkeznek. Az egyik személyt az udvaron bal­eset érte — elesett, össze­törte az arcát, ebből kifo­lyólag betegállományba ke­rült, hirtelen egy ilyen másik személyt odatenni nem tudtunk. Ezért vált szükségessé a bolt nyitva­tartásinak megváltoztatá­sa. Nem arról van szó, hogy a vállalat visszalépett, ha­nem a szükség követelte meg ezt az intézkedést. S ezt azonnal megváltoz­tatjuk, amikor az illető személy felgyógyul. Ha új személyt tettünk volna a boltba, azonnal ^leltározni kellett volna, ami kb. két- napi zárásra kényszerítette volna a boltot. Mi nem tartjuk Gyömrőt mostohagyereknek. Nem lé­Hol az Levelet kaptunk Csető Ist- vánnétól, aki kérte, hogy ügyében tegyünk lépéseket, mert ő már nem is tudja, ho­vá forduljon. A megfelelő felvilágosítást nem kapta meg, és így tudatlanul, ide­jében nem tudta fellebbezését az egyeztető bizottsághoz el­küldeni a megfelelő határ­időig. A következőket írja: „A monori 37. sz. kisven­déglőben 1959. szeptember 11. óta dolgozom, mint büfés be­osztott. Fel nem mondtam, felmondást a vállalat részé­ről sem kaptam. 1960. május 13-án a nagy forgalom miatt 80 forint blokkelírásom tör­tént, mit le nem tagadtam, sőt, megfizetni is hajlandó lettem volna. Azonban az üzletvezető V ereb Mihály- lyal előzőleg személyes vitá­ink voltak, s közel egy év után mindent elkövettek ed­■as Ügy pünk vissza egy felet sem, nem is kívánunk visszalépni különösen Gyomron, hanem további lépéseket kívánunk tenni az előrehaladásban.'’ A levélnek szerkesztősé­günk is nagyon örül. Hiszen ez azt mutatja, hogy la­punk még Ceglédre, azaz a cikkben érdekelt félhez is el­jutott. Nekünk minden eset­ben kötelességünk a lakos­ság érdekeit támogatni, fel­vetni. A cikk írója csak azo­kat a panaszokat írta meg, amelyek a községi tanácshoz az üggyel kapcsolatban elju­tottak. Őszintén meg kell vallanunk, a levél a tények közlése mellett sem nyugtatja meg a Gyömrői Községi Ta­nácsot. Klics Gyuláné elnök- asszony a levél elolvasása után a következőket gondotta: Megértem én a vállalat ne­hézségeit is, de semmiképpen nem tudom megérteni és engedélyezni azt, hogy reg­gel fél nyolctól esti fél nyol­cig tartson a boltban levő három személy munkaideje. A tanács a bolt dolgozói ér­dekében a déli órákra kény­telen volt elrendelni a bolt bezárását. Ha a Maglódra áthelyezett negyedik személyt visszaállítanák, aljkor egész nap egyfolytában nyitva tart­hatna a 108-as. Végezetül egy dolgot sze­retnénk még megemlíteni. A cikk BM kezdőbetűkkel volt aláírva. Ezt az igazgató elv­társ kifogásolja, s felhívja a „tisztelt írójának” figyelmét, hogy ne csak ilyen esetekben és így bírálja a vállalat mun­káját, „mert amikor a boltot megnyitottuk a gyömrői la­kosok számára . .. akkor a cikk írója elfeledkezett el­ismerését nyilvánítani1’. Kedves Szmolényi elv­társ! A fent említett írást azért nem írtam alá, mert abban a gyömrői tanács vé­leményének adtam hangot. De semmiképpen nem helyt­álló az, hogy a megnyitásról nem írtunk. Akkori riportunk fényképes «tudósítás volt, csak azt a területi ellenőr nem juttatta el önhöz, mint ezt. Válaszát szerkesztősé­günk nevében köszönöm. Elv­társi üdvözlettel: Blaskó Mihály igazság? nálva védtelenségem, mun­kakönyvem a lakásomra küldték. Senki nem tájé*- koztatott, meddig és ho­gyan lehet fellebbezni, nem tudom, hová is forduljak, hol keressem igazamat? Ké­rem a szerkesztőséget, le­gyen segítségemre. Csető Istvánné Monor, Bajcsy-Zsilinszky u. 14. ★ Olvasónk kérését továb­bítjuk az illetékesekhez és a Munka Törvénykönyve, s a fennálló rendelkezések szel­lemében történő kivizsgálá­sát kérjük. Erről olvasóin­kat és a levél íróját is tájé­koztatni fogjuk. A szerkesztő üzeni Nagymama panasza Levelet kaptunk özv. Czárth Jánosnétól, aki kéri szer­kesztőségünket, hogy jár­junk utána panaszának és de­rítsük ki az igazságot. így ír: „Hetvenkilenc éves, becsü­letes munkában megöregedett nagymama vagyok. Férjem az első világháborúban meg­halt. Azóta egyik lányommal élek közös háztartásban. Volt egy hold földem. Ehelyett a gyömrői földrendezés során egy másik csereingatlant kap­tam, amit el is fogadtam. Ezt a földet felszántattam, beve­tettük, s már ekézés után be is kapáltuk. A föld Koncsik- né gyömrői lakosé, aki több holdat — többek közt ezt is — átadott megművelni Máté- fiéknak. Mátéfiék úgy látszik, utánajártak, hogy visszakap­ják, s állandóan heves vi­táink vannak velük: kié a föld. Az én birtokomban egyetlen okmány van, amit a földrendező brigád veze­tője: Csendes írt alá. Ez arról szól, hogy a föld az enyém. Mátéfiék eddig egyetlenegyszer sem mutattak nekem írást arról, hogy a földet visszakapták volna. A földrendező bizottság sem értesített. Mi jogon molesz­tálnak és fenyegetnek min­dig? Mátéfiék azt is követe­lik, ha már bevetettük, kár­térítést is fizessünk nekik. Kérdezem én, miért? Ami­kor a földet osztották, tő­lem megkérdezték, megfe- lel-e? Azt mondtam: igen! Mondták: írjam alá, én alá­írtam. írást is kaptam róla. Az ültetés idején szólt ne­kem az asszony, hogy ez a föld nem a miénk. Én akkor kértem, mutasson papírt róla, ő erre azt válaszolta, hogy most járnak utána. Most már végleg szeretném tudni, kié a föld? Kérem a szer­kesztőséget, nézzen utána.” •k Felkerestük Csendes elv­társat, a földrendező bizott­ság vezetőjét. Az üggyel kap­csolatosan a következő tájé­koztatást adta: < A földet Mátéfiék vissza­kapták. Én szóltam Máté- fiéknak, hogy értesítsék Czárthnét arról, hogy ezt a földet nem volt jogunkban csereingatlanként átadni, s helyette más földet kap Mendén, a Kratyinka dűlőben. Mi ezt a földet Czárthné ré­szére ki is jelöltük 0153/22. hrsz. alatt. írásban erről nem értesítettük. * Eddig a történet első fel­vonása. Mert, hogy sem Czárthné, sem Mátéfiék nem nyugodtak még meg, az biz­tos! S mindez a lélektelen, az emberek érdekét figyelembe nem vevő munka eredmé­nye. A földet bevetették, megművelték azok, akik tu­lajdonában érvényes írás van arról, hogy övék a föld. S most Csendes elvtárs úgy véli, egyszerűen belenyugsza­nak, hogy más arasson. Vagy gondolja, hogy Mátéfiék be­leegyeznek, hogy ezek szerint a saját tulajdonukat képező föld az idén ne nekik te­remjen? Úgy érezzük, ebből bírósági ügy lesz, pörösködés, két, igazát kereső család kö­zött, de az igazi vádlott bi­zonyára nem lesz ott. Pedig ez a vádlott régi bűnös, úgy hívják: bürokrácia! Több megbecsülést, szeretetet kí­ván minden munka, minden ügyirat, mely mögött apák, fiúk, nagymamák, emberek sorsa, érdeke van. Az Utasellátó válasza A Monor és Vidéke ez évi május 11-i számában cikk je­lent meg, melyben Péterfi Károly gyömrői tanácstag ki­fogásolja, hogy az Utasellá­tó gyömrői nagyállomáson le­vő üzemének szennyvize az állomás előtti térre ömlik ki. A cikk nyomán a kérdést vállalatunk műszaki osztálya megvizsgálta és megállapítot­ta, hogy a szennyvíz-leveze­tés a MÁV állomásépület csa­tornájába van bekötve. A magunk részéről is tart­hatatlannak minősítjük ezt az állapotot és köszönjük a lap szerkesztőségének, hogy figyelmünket erre felhívta. A felvételi épületet a MÁV Igazgatóság tartja karban, így azonnal megkerestük a MÁV-ot és kértük ennek az állapotnak a haladéktalan megszüntetését. Kértük a MÁV-ot arra is, hogy az ügyben soronkívül járjon el és a tett intézkedéseket azon­nal közölje. A végleges in­tézkedésekről önöket értesíte­ni fogjuk, Dr. Ilarsáhyi Zoltánná MÁV Utasellátó Üzemi Vállalat igazgatója Példamutató őrs digi szorgos munkám kifo­gásolására. Hosszú ideig voltam szabad kasszás, soha egy fillér hiápyom nem volt, ezt a hibát nyilván nem szán­dékosan követtem el. Panaszom kérem annál in­kább is kivizsgálni, mivel férjem jelenleg katona, s így a magam keresetére vagyok utalva. Munkakönyvem nem a ké-t vállalathoz, hanem saját kezembe adták, hol idegességemben egyebet ten­ni, mint átvenni — képtelen voltam. Nézzenek utána: jo­gos, szabályos ez így? Meg­hallgatásomkor Korek Mi­hály ellenőr kartársnak az üzletvezető előtt kijelentet­tem, hogy az ellenem felhozott rágalmakat nem ismerem el, s kértem ellenem fegyelmi eljárás lefolytatását. Ez nem történt meg, hanem kihasz­Polyák László, Monor: A monori járás műemlékeiről írott cikkének igyekszünk majd helyet szorítani lapunk­ban. Somodi Ferenc, Monor: Le­velét megkaptuk — ügyét megvizsgáljuk. Levelekből — röviden Fazekas Jstvánné írja He­gy esi-tany áról: Gyermeksor­sok című cikkükkel kapcso­latosan köszönetét mondok azért, hogy nem adtak helyt rosszakaróim alaptalan rágal­mazásainak. Köves István Gyömrőről ar­ról ad hírt, hogy az MHS dicséretben részesítette és megjutalmazta a gyömrői Tre- pák Sándort, aki mint kez­dő rádióamatőr, igen szép eredményeket ért el eddig. A vecsési 2612-es Martino­vics Ignác úttörőcsapatban van egy igen jól dolgozó őrs, amely példát mutat a töb­bieknek. Ez az Aranyszarvas­őrs, Horváth János őrsveze­tővel az élen. Ök különösen figyelembe veszik az úttörő­élet 12. pontját: „Az úttörő védi csapatának jó hírnevét és a vörös nyakkendő becsü­letét!” Hetenként kétszer, szerdán és pénteken tarta­nak összejövetelt. Őrsi gyű­lésük színes, érdekes. Elő­ször az elméleti dolgokra ke­rül sor: a 12 pontot, a sípjele­ket, útjeleket ismétlik át. Né­ha a Tanácsköztársaságról ol­vasnak fel történeteket, vagy a felszabadítókról emlékez­nek meg. Ezután engednek időt a játékhoz, vagy fo­ciznak, vagy magasat ugra­nak. Minden tagja az őrs­nek vidáman hagyja el az iskolát. Rendeztek már ki­rándulást Soroksárra és hely­ben is többször kirándultak* Tervbe vettek egy gyömrői kirándulást is. A fegyelem azonban néha még itt sem kielégítő. Ilyen esetekben Horváth Jancsi pajtásunk eré­lyes eszközökkel lép közbe, a rosszak megkapják méltó büntetésüket. Pósa Ilona őrsvezető Köszönetmondás Ez úton mondunk köszöne- Gábriel Sándor elvtársnak, aki sokórás társadalmi mun­kával egy roncs-íróasztalból szervezetünk részére szép, komoly bútordarabot ké­szített. Kérjük, továbbra is segítsen bennünket. A gyömrői Zalka Máté KISZ-szervezet vezetősége BOBKÓ DEZSŐ GYÖMRŐI SZÍNFOLT elvtárs, a munkásmozgalom veteránja. Monor község aktív társadalmi munkása, a községi tanács tagja 7(1 éves korában elhunyt. Temetése jiínius 8-án, hétfőn volt. Ébredj, Monori Dalkör! Vegyeskart szervez a mono­ri művelődési ház igazgatósá­ga. A megalakuló összejöve­telt június 9-én, csütörtökön este hat órakor a gazdakör ze­netermében tartják. A stílu­sosan, szépen berendezett ze­neterem és több száz kotta szeretettel várja a daloskedvű monori lányokat, asszonyokat, férfiakat. Az énekkar, remélhetőleg, méltó utódja lesz a nagy- múltú monori Ébredj! Dalkör­nek. Ügyeletes orvosok június 12-én, vasárnap Monoron: dr. Péterffy Gusztáv, Gyomron: dr. Túri Mária. MEGSZÉPÜLT a monori községi sportkör klub- helyisége. A falakat kifestették és faburkolattal látták el a lába­zati részét. A nagyrészbeni tár­sadalmi munka aktív részvevői: Solthi László, Romházi László, Lovas László és Berki Lajos vol­tak. MONORI KISZ—GOMBAI KISZ 5:1 (2:1) Visszavágó labdarúgó-mérkőzés. Monor, vezette: Tóth J. Góllövők: Losó III (3), Ágéi (1). Németh (1), illetve Kovácsi. Jók: Losó ni, Darázsi, Füri, Ágéi. ill. Szántai és Gados. A könyvek barátai Pillanatkép a monori könyvsátor előtt. ANYAKÖNYVI HÍREK VECSÉS SZÜLETETT: Wolf László és Csizmadia Ibolya fia: László. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Fi­gura János József és Tanyik Ilo­na Terézia, Fegth József és Pol­gár Lidia. Tófalusi István László és Tál Erzsébet. GYÖMRÖ HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Tesársz András és Kovács Piros­ka, Dorogi Benjamin és Kovács Erzsébet, Nyeste Gyula és Fehér Ildikó, Kállai József és Sárvári Mária, Benkő László és Gyenes Margit. GOMBA HÁZASSÁGOT KÖTÖTT: Sze- mők Pál és Papp Katalin. MAGLÓD HÁZASSÁGOT KÖTÖTT: Mik­lós István és Lading Mária. MONOR SZÜLETTEK: Kemenár Mihály és Szombat Etelka fia: Mihály, Koncz Imre és Takács Katalin fia: Imre, Naszvadi István és Tóth Ilona leánya: Ilona, Gazda István és Szlama Erzsébet fia: István, Bekker Sándor és Kovács Ilona leánya: Hona. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Kovács Ferenc és Fazekas Irén Katalin, Nagv István és Höchstem Anna, Kajli József és Fazekas Terézia, Hortobágyi Gyula és Hajdú Rozália, Fónyad Gábor és Magócsi Mária, Török György László és Jablonkai Mária. ELHUNYTAK: Békv László 52 éves, Kajli Imréné Pőcze Mária 73 éves (Kalotay Gábor felvétele) TÖBB LAKOS — BŐVEBB ÜZLET Monori-erdőn a földműves­szövetkezet boltjába betérve, gazdagon felszerelt raktárt ta­lálunk és egy igen nagy for­galmat lebonyolító, ügyes üz­letvezetőt. (A gyermeknapon például Nagy Béla üzletvezető közel kétezer forint árú cu­korkát, 150 forint értékű könyvet adott el.) A földművesszövetkezet ve­zetősége igen helyesen járna el, ha megnagyobbítaná a bolthelyiséget. Igen megsza­porodott az erdő lakossága és a szűk kis boltocskában fél, sőt egész óra hosszáig is kell várakozni, társalgással eltöl­teni az időt a vásárlóknak. A bolt vezetője gyors kezű, üte­mesen folyik a kiszolgáló?, de maholnap kevésnek bizonyul az üzletben a másfél alkal­mazott. Kéri a lakosság, hogy ne csak az Autócsárdára, a bolt­ra is áldozzanak a földműves­szövetkezetnél! Ez is van olyan fontos! Vadászná .1 rejtvényolimpia eredményh irdetése Tízhetes rejtvényversenyünk le- zárult. A hetenként beérkezett több mint száz rejtvényt átvizs­gáltuk, s a helyes megfejtők kö­zül mindazok, akik húsz pontnál többet értek el, neveikkel részt vettek a sorsoláson. A tizenöt szerencsés nyertest könyvjuta­lomban részesítjük, amit szer­kesztőségünkben átvehetnek. A nyertesek: Magócsi Éva, Németh László, Török Judit. Finta Lajos, Baranyai István, Károssy Rózsa, Jobbágy Imre, Fűzi Mária, Dará­zsi István, Tóth Rozália, Mezei Mária, Bimbó Lajos. Fényes Jú­lia, Illyés Éva, Szabó Margit. A JÖVŐ HÉTEN KEZDŐDIK A REJTVÉNYOLIMPIA MÁSODIK FORDULÓJA Minden héten három rejtvényt közlünk. Minden helyes megfej­tés egv pont. Egy megfejtő több szelvénnyel Is pályázhat. A máso­dik forduló rejtvényei közül ha tizet valaki helyesen megfejt, könyvjutalomban részesítjük. A rejtvényversenybe bármikor be­kapcsolódhatsz. A versenyt kizá­rólag 20 éven aluli fiatalok ré­szére rendezzük. A megfejtéseket a következő címre kell beküldeni: „Monor és Vidéke’» szerkesztősége Monor, Kossuth Lajos út 103. A borítékra kérjük ráírni: „Miska bácsi levelesládája”. A megfejté­seket minden héten szombat dé­lig kell beküldeni. MOZIMŰSOR MONOR. Június 8: Dulszka asz­szony erkölcse. Június 10 _12: T örvény az törvény. Június 13—15: Menekülés az árnyéktól. Matiné Június 12-én: Kémek a Tiszánál. GYÖMRÖ. Június 8: Három csil­lag. Június 11—12: Két fiú egy kislány. Június 14—15: Szökés a szigetről. Matiné iúnius 12-én: Játék és álom. MAGLÓD. Június 8: Salemi bo­szorkányok. Június 11—12: Az út vége. Június 14: szent Péter eser­nyője. MONORI APRÓHIRDETÉSEK Prímán bejáratott Ber- va j6 állapotban el­adó. cím: Monor, Baj­csy Zs. u. 11. Jáwa Pionír eladó Cím: Miszlai András Gomba, Tetepuszta. Pest környékén ház­felügyelőséget, vagy gyermekgondozásért szoba konyhás lakást j keresek. Cím: Monor . Raross Gábor utca 17. Egy hold föld szőlő­vel és gyümölcsfákkal sladó. Bakonyi Lajos Osévharaszt. Monortől autóbusszal megköze­líthető. Tanáraink és társaink - a szivünk nem felejt...!“ Kedves levelet kapott sze.r- kesztőségyink a monori Ady Eridre úti iskola Vili. osztá­lyos leánytanulóitól. A sok szeretettel megírt levélben kérik, adjunk módot arra, hogy ezúton is köszönetét mondhassanak iskolájuknak, így írnak: „Búcsúzunk kedves igazga­tó bácsitól, ma már szomo­rúan mosolyogva azon, hogy néhány napja még mennyire örültünk egy-egy elmaradt algebraórának. Fájó szívvel válunk el Ilonka nénitől, sze­retett osztályfőnökünktől, aki bennünket a magyaron kívül szerénységre, egymás megbe­csülésére tanított. Szeretettel búcsúzunk kedves tanáraink­tól, akik úgy neveltek ben­nünket, hogy az életben be­csülettel helytállhassunk. Kö­szönjük Andrea tanár néni, Ivicsics tanár néni, Finta, Ró­nai, Faics és Hunyadi tanár bácsik fáradtságot nem isme­rő munkáját, és köszönjük Pólyák tanár néni szigorúsá­gát is, hiszen az is mindig a mi érdekünkben történt. El­köszönünk Jenő bácsitól és Karola nénitől is, akik dol­goztak ránk, hogy mindennap tiszta, meleg osztály várjon. Búcsúzunk öreg iskolánktól', hová mindig hazajöttünk, amely mindig otthonunk volt..

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents