Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-08 / 134. szám

4 z^f£íi4aD I960. JÚNIUS 8. SZERDA Híradás az üzemekből Elkészült a csapágygyár irodaépülete — Új gyártmányok a Préko-ban Eredményes kísérletek Halászteleken Már végzik az utolsó simításokat a Diósdi Csapágygyár új, nagy, emeletes irodaépüle­tén. Június 10-ig megtörténik a modern épület műszaki át­adása, s a hónap közepéig tel­jesen átadják rendeltetésének a már több év óta készülő lé­tesítményt. Ide költözik agyár üzemi konyhája is. Eddig zsú­folt, korszerűtlen helyiségben, mostoha körülmények között ebédeltek a dolgozók, az új épületben teljesen modern, gépesített konyhát rendeztek be. Nagy teljesítményű gőz- üstök, elektromos hűtőszekré­nyek állnak a szakácsok ren­delkezésére. A konyhát tágas és vilá­gos , ebédlő egészíti ki, ahol három turnusban 500 dolgozó ebédelhet. Ez a terem egyébként a kü­lönféle rendezvények, gyűlé­sek lebonyolítására is alkal­mas. Az épület irodahelyisé­geibe a napokban beköltöznek azok az irodai dolgozók, akik eddig a gyártelepen kívüli épületekben szintén mostoha körülmények között végezték munkájukat. így többek kö­zött a könyvelés és a terme­lési osztály is itt kap helyet. A portai rész is az új épület­be költözik, s ezentúl a gyár­ba az új épületen keresztül jutnak be a dolgozók. A budaörsi Prés- és Ková- csoltárugyár 1957-ben kezdte meg a mezőgazdasági és egyéb kisebb berendezések hajtására szolgáló stabil dieselmotorok gyártását az eddigi petróleum- benzin ütemű motorok helyett. Azóta nemcsak a hazai meg­rendelők, de külföld is nagy elismeréssel nyilatkozott ezek­ről a motorokról. Ugyancsak néhány évvel ezelőtt kezdtek a szállító targoncák készítésé­hez. Nemrégiben a gyártmá­nyok továbbfejlesztéseként újtípusú targoncát készí­tett a gyár, amely az ipari vásáron is nagy sikert aratott. Az újtípusú, modern kivi­telű targonca rugós, felfüg­gesztésű gumikerekeken fut. Hétlóerős dieselmotor hajtja, a motor nyomatékét tengely- kapcsolón és sebességváltón át kardántengely továbbítja a differenciálhoz, amely a hátsó hídba van beépítve. A gyár tervei szerint a kis kocsi la­pos vagy billenőplatós kivi­telben készül majd. Teljesít­ménye: két tonna teherrel óránként 20 kilométeres se­bességgel 15 százalékos emel­kedőre is felmegy. Később ezt a típust közúti forgalomra is alkalmassá teszik. 150 ezer köbméter sziklát kell szétroBbantaniok az építőknek a váci Dunai Ce­ment- és Mészmű mészkőbá­nyájának gépesítésénél a Naszályon. Rövidesen hozzákezde­nek a bánya építéséhez. Jó ütemben halad a ce­mentmű előépítkezése is. Nemsokára befejezik a föld­munkákat és hozzákezdenek az üzemépületek építéséhez. Jövő májusban fognak hozzá a közel húszezer tonna össz­súlyú gépi berendezés szere­léséhez. A tervek szerint az I első kemence 1963. április ! 1-én kezdi meg a cementter- j melést. A második kemence 1964. január 1-én, míg a harmadik 1964. június 30-án lép üzembe. A 2,8 milliárdos beruhá­zást igénylő cementmű végül is 1965. január 1- ére készül el teljesen. Rövidesen külön tábort lé­tesítenek a cementmű kör­nyékén az önkéntes munkára jelentkezett KISZ-fiataloknak. Már német fiatalok is jelent­keztek, hogy segítsék a KISZ vállalását. A FDJ országos versenyt indít a szükséges gé- kep, tervek határidő előtti szállítására (köztudomású, hogy a cementmű terveit és gépi berendezéseit az NDK készíti). A halászteleki -Szerszám- gépfejlesztő Intézetben ered­ményes kísérletek folynak a szerszámgépgyártás tökéle­tesítése érdekében. Egyik fi­gyelemre méltó eredmény, hogy az intézetben már aktív mérőberendezéssel is ellátják az új köszörűgép típust. Az alapkonstrukciót is úgy készí­tik, hogy a készülékben tág lehetőség lesz majd a teljes automatizálásra. A rászerelt mérőberendezés mérő fejével az elektronikus vezérlő- berendezés munka közben irányíthatja a fogásvé­telt, bizonyos méret eléré­se után átállít finomfogás­ra, majd a pontos méret elérése után leállítja a gépet. Éppen most kísérleteznek a bordás felületű munkadara­bokra alkalmazható mérőké­szülék megszerkesztésével. Dinamikus kiegyensúlyozó gé­pek is vannak már náluk, sőt, olyan kombinált készülékeket^ is gyártanak, amelyek Önmű­ködően mérik és ugyanakkor a kiegyensúlyozást is elvég­zik anyagelvétel, vagy anyag­hozzáadás útján; Befejeződtek a péceli kulturális napok Vasárnap a késő éjszakai órákban befejeződtek a péceli kulturáIis“-napok. A négy na­pig tartó ünnepségsorozat kap­csán számos értékes előadás hangzott el, többek között Pá­céi a magyar irodalomban, il­letve Gödöllő járás mezőgazda­ságának ötéves terve címmel. Ez idő alatt több kiállítás mu­tatta be Pécel múltját, jelenét, Két MÁV-panasz - egy helyen Régi panasza Torbágynak nehezen megközelíthető vasút­állomása. A falut két részre osztó állomás tulajdonképpen a községen belül fekszik, de a magas töltés miatt a lakosság túlnyomó többsége csak nagy kerülővel, a viadukt alatt, az országúton át érheti el, ami aszerint, hogy ki honnan in­dul, egy-két kilométer gyalog­lást jelent. Természetesen majd mindenki igyekszik meg­takarítani ezt a hosszú utat, amikor a töltésen, síneken át sokkal rövidebb idő alatt is el­juthat az állomásra. Vonat indulása előtt és ér­kezése után az állomás teljes hosszában az egész pályates­ten valóságos népvándorlás folyik, sűrű rajokban botladoz­nak a sínek között az embe­rek. Pedig a vonatforgalom is sűrű és nem mindegyik vo­nat áll meg ezen az állomáson. Az utasok, de a falu egyik ré­széből a másikba tartók sem sokat törődnek azonban ezzel. Még bicikliket, motorbiciklik/'t is áttolnak a pályán, sőt gyer­mekkocsikat is. Csecsemővel együtt természetesen. Szinte csoda, hogv kevés szerencsét­lenség történik közben. Átlag évente egy-egy súlyos baleset azért előfordul, ám ez sem riasztja vissza a torbágyiakat. És az átjárást tilalmazó táb­lákkal sem törődnek, legfel­jebb néha-néha kidöntenek. el­tüntetnek egyet-egyet belőlük. Előfordul, hogy a rendőrség megpróbálja a gyalogosokat az útra terelni, ennek az ered­ménye azonban legfeljebb pil­lanatnyi. Kétségkívül fegyel­mezetlenség jele ez a pálya­testen át való közlekedés, vi­szont érthető, ha az emberek a rövidebb utat választják. Va­lamit a MÄV is tehetne uta­sai kényelme érdekében. Legújabban pedig az idei nyári menetrend életbelépteté­se óta, még egy, talán az előb­binél is nagyobb panasza van a torbágyiaknak a MÁV ellen. Megszűnt a vasár- és ünnep­napok után eddig közlekedő reggeli kisegítő vonat. Ennek pedig az a következménye, hogy az amúgyis túlzsúfolt reggeli vonatok még zsúfoltab­bak. Az állomás — Biatorbágy a neve is — némcsak Torbá- gyé, Biáé is, de a pátyiak és még Fejér megyei községek utasai ‘is itt szállnak vonatra. Torbágyról 1200 ember jár dol­gozni a fővárosba, Biáról kö­zel kétezer. Az előző állomá­sokról és az azokat körülvevő falvakból szintén néhány ez­ren. Ehhez még figyelembe kell venni, hogy se Biának, se Torbágynak nincs autóbusz­összeköttetése Budapesttel. Ilyen körülmények között nem csoda, ha különösen hétfőn, fürtökben lógnak lépcsőről, üt­közőről az utasok. Mióta a ki­segítő vonat nem közlekedik, a biatorbágyi állomáson felszál­lók csak valóságos közelharc árán furakodhatnak fel a vo­natra és valóban életveszélyes utazásban van részük. Az első halálos baleset az új menet­rend életbeléptetése óta már a múlt hétfőn bekövetkezett az állomáson. Egy fiatalember le­esett a lépcsőn lógó ember­fürtből. Torbágyon és környékén ezer meg ezer ember most azon elmélkedik, ha tavaly és azelőtt is egész éven át volt le­hetőség kisegítő vonatot járat­ni, az idén nyáron miért nincs? Ha a torbágyi aluljárót még nem tudják megépíteni, leg­alább ezt az új panaszt orvo­solhatná a MÄV. Mert mind­két esetben emberéletről van szó! SZ. E. jövőjét. A rendezvényeket, amelyeken.; a Nemzeti Színház és az Állami Operaház művé­szei is szerepeltek, több, mint háromezer érdeklődő nézte vé­gig. A záróünnepségen nagy si­kert aratótt a gödöllői balettis­kola, az isaszegi népitánc­együttes, valamint Pécel szín­játszó, népitánc-csoportja és énekkara. A sikeren felbuzdulva a köz­ség vezetői elhatározták, hogy jövőre újra megrendezik a pé­celi kulturális napokat, ame­lyet egybekötnek Szemere Pál halálának centenáriumával. — Mi a baja Lajosnak? — Semmi, csak reumás a lába, azt tiltja az orvos a hi­deg víztől. Tanya a műút mellett Szakemberekkel kell ellenőriztetni § y az erdőben szedett gombát \ Z Az Országos Mezőgazdasági ^ Jinőségvizsgáló Intézet felhív- ^ a a lakosság, elsősorban a tu- Z/ isták figyelmét a gombamér- ^ ;ezések megelőzésére. Június- ^ >an terem ugyanis erdeinkben ^ i legártalmasabb gombafajta, Z/ i gyilkos galóca, amely a gom- ^ >aszedők gondatlansága miatt ^ ninden nyáron sok mérgezést ^ )koz. A gyilkos galócát a lai- ^ tusok sem külseje alapján, ^ ;em forrázással vagy bármi-^ yen módszerrel nem külön- ^ Döztethetik meg az ehető gom- ^ iáktól, a mérgezéseket tehát ^ :sak úgy lehet biztosan elke- ^ •ülni, ha a szedett gombát ^ izakembernek mutatják meg. £ •--------------- | — TÁRSADALMI mun- á kában bővítették az iskolát^ két tanteremmel Albertirsa ■; lakosai. — EGYMILLIÓ forintos Z költséggel építették át a ft. képzőművészek nagymarosi % alkotóházát. 22 000 ŰJ ÓVODAI férő-| helyet adnak át a három- Z éves terv végéig a dolgozó ^ szülőknek az Országos ^ Tervhivatal előirányzata Z szerint. í Cegléd városát elhagyva, Abonyhoz közeledve, a beton­úitól nem messze látható egy nemrégiben épített tanya, amelyet a Kinizsi Tsz tagjai „varázsoltak” a tájra. Ké­pünkön bemutatjuk a juhhodályt, a gémeskutat, az itatót és háttérben a tanyaépületet (Csekő felv.)* •XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXVvXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV Miért nem okozott élettani zavarokat a május 14-i napfolt? Május 14-én a csillagászati megfigyelőállomások hatalmas napfoltot észleltek, amelyről a sajtó is beszámolt. A köz­vélemény ma már tud arról, hogy a napfoltok hatással vannak az emberi szervezetre. Sokan várták, hogy jelentkez­nek azok a türfetek, amelyek az ilyen jelenségeket, a nap- kitöréseket követni szokták. A május 14-i napfolt jelent­kezése azonban semmiféle kü­lönösebb zavart nem okozott. Ez a tény — amint örmé­nyi Imre meteorológus elmon­dotta — nem volt meglepő. Bár a naptevékenység befo­lyását az emberi szervezetre nehéz elválasztani az időjárás változásainak következményei­től, a tudománynak már si­került tisztáznia bizonyos mértékben, hogy milyen jel­legű naptevékenység milyen reakciókat vált ki a Földön. A napfoltok keletkezése mindig a Napon lezajlott gáz­kitörésekkel jár együtt. A Nap gázanyaga tulajdonkép­pen három egymást körülve­vő rétegből áll, amelyek kü­lönböző hőmérsékletű gázok összességét tartalmazzák. A gázkitörések alkalmával a belső, legforróbb rétegekből vulkánszerűen tör át a felette levő rétegen bizonyos gáz- mennyiség és ez részint ultra­viola sugarakat; részint igen kicsiny anyagi jellegű ré­szecskéket, úgynevezett mezo­nokat indít útjukra a világ­űrbe. A Földön tulajdonkép­pen ezek az ultraviola sugarak és a mezonok gyakorolnak hatást a föld­mágnesesség alakulására, az A váci dalostalálkozó előtt Pest megyei dalostalálkozó­nak indult. A szervezés meg­kezdése után Esztergomból, Pécsről. Budapestről is jelent­keztek részvevők. így a kóru­sok június 11—12-i találkozó­ja országos hírű eseménnyé fejlődött. Egy hét múlva, az esti órák­ban az általános gimnázium udvarán felcsendül Kodály Felszállott a páva című kórus­műve és ezzel kezdetét veszi az ünnepi hengversenysoro- zat. A városban máris érződik e nagyszabású kulturális ese­mény előkészítő munkája. A főtér zászlódíszbe öltözik. Huszonhat kórus énekeseit köszönti itt Kiszel János, a városi tanács vb-elnöke. A kórusok együtt éneklik majd Jólesett egy pohár hideg szódavíz Odakint nagy a meleg. Hazafelé jövet Pilisnél megállunk egy kis hűsítőért. Amikor beléptünk a cukrászdába, akkor derült ki, hogy hívatlanul is jókor jöttünk. Át­alakították és bő­vítették a helyisé­geket. Uj pultot, asztalt, székeket, kávéőrlőt kapott az üzlet. És — ép­pen vasárnap — megnyitották a ze­nés kerthelyisé­get. Megnézzük. Téglából épült modern boxok so­rakoznak egymás mellett, középen beton táncparkett, körötte növények, oldalt a Pestről érkezett zenekar. Pálinkás János­tól, a föhdműves- szövetlcezet ügyve­zető helyettesétől kérdezzük: — Mibe kerül az átrendezés? — Ötvenezer fo­rintba. És tulaj­donképpen két hét múírq fejeződik be a thurika! „A kiszolgálás addig is zavarta­lan” — idézem ne­vetve az itt ugyan nem látható, de ilyenkor szokásos feliratot. — Éppen azért költünk rá, hogy igazán zavartalan legyen. A környé­ken nem volt egyetlen szórako­zóhely sem. Most végre „megszüle­tett”. Azt szeret­nénk, ha Pest he­lyett itt éreznék jól magukat a fia­talok. Farkas Ferenc: Légy áldott, szép hazám! című művét. Megnyitó beszédet Palotás Károly, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának el­nöke mond, majd a részvevők megkoszorúzzák a Konstantin téri szovjet hősi emlékművet. A szombat esti hangverseny a nagyközönségnek szól. A vasárnap délelőtti, két helyen rendezett szakmai bemutatók az énekesek részére jelente­nek hasznos tapasztalatcserét. A bemutatók után karnagyi megbeszélés lesz; délután séta­hajózás a Dunakanyarban, autóbuszkirándulások és vá­rosnézés szerepel a program­ban. Nyolcoldalas meghívó ad részletes tájékoztatást a dalos­találkozóról. Az iskolaj, üze­mi énekkarok névsora mellett KIOSZ-, földművesszövetke­zeti, kultúrházi együttesekkel is találkozunk. A karnagyok közül Makiári József nevével találkozunk legtöbbször: hat ízben vezényel a két nap mű­soraiban. Érdekesség, hogy Pohl Gyula karnagy, a váci bőripari iskola zenekarának egykori vezetője húsz év után vezényel először ismét a vá­rosban : a Tanácsakadémia Énekkarával érkezik. A város vezetősége, a dalos­találkozó rendező bizottsága mindent megtesz, hogy a ven­dégkórusok jól érezzék magu­kat Vácra érkezésükkor, ne szenvedjenek semmiben hiányt és egy sikeres szakmai talál­kozás élményével gazdagab­ban hagyják el majd a várost. Papp Rezső időjárás változásaira és az élő szervezetekre is. Ez a hatás azonban attól függ, hogy az adott esetben milyen jellegű naptevékeny­ség játszódik le. A napfoltok általában attól függően, hogy milyen erős gázkitöréssel jár­tak együtt, hosszabb-rövidebb ideig megfigyelhetők marad­nak a Nap felületén, de akti­vitásuk — és ezzel a Földön kifejtett hatásuk is — az idő múlásával egyre csökken. A Nap körülbelül 27 földi nap alatt fordul meg tengelye kö­rül. Ezért a hosszabb ideig megmaradó napfoltok előbb- utóbb újra felbukkannak a távcsövek előtt, önmagában azonban a megjelenés ténye, éppen az aktivitás csökkenése folytán, még nem jelenti fel­tétlenül, hogy a napfolton még mindig erős gázkitöré­sekkel kell számolni. A május 14-i napfolt is ilyen, régebben keletkezett, visszatérő napfolt volt, amelynek aktivitása már lé­nyegesen csökkent. Bizonyos hatásokat azonban mégis oko­zott, de nem akkor, amikor a forgó napkorong szélén má­jus 14-én újból láthatóvá vált, hanem amikor a Nap továbbforgása folytán négy nap múlva a Nap gömbfelü­letének ez a része jutott szembe a Földdel, ahol a nap­folt volt. Ekkor volt ugyanis a napfolt a legközelebb a Földhöz és a Nap felületére merőleges irányú kitörése is elsősorban a Föld felé küld­hette a mezonokat és az ult­raviola sugarakat. A tudomány ma még nem tart ott, hogy előre meg tudja állapítani, a Nap felü­letének mely pontján, mikor várható napfolttevékenység, de ha a napfolt nem ponto­san a legnagyobb földközel­ben keletkezik, mindig van bizonyos iüö arra, hogy kiszá­míthassák, mikor lesz a leg­intenzívebb a gázkitörés biológiai és egyéb hatása a Földön, ennek pedig az , orvos-meteorológia szempont­jából igen nagy a jelentősége. Ilyenkor ugyanis az idegrend­szer érzékenyebb, a betegek állapota rosszabbodik. Áll ez elsősorban • az idegbetegekre és a szívbetegekre. Megsza­porodnak az ideges eredetű fejfájások. Lelassül az ideg- rendszer reagálása, ez pedig közvetve még baleseteket is okozhat.

Next

/
Thumbnails
Contents