Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-07 / 133. szám

VÁCI NAPLŰ • AP EST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • ! Növekvő könyvforgalom a járásban IV. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM 1960. JÚNIUS 7. KEDD Megvalósítják műszaki intézkedési tervüket a Könnyűipari Öntöde és Alkatrészgyár dolgozói Legutóbb a Budapesti Ipari Vásáron találkoztunk a váci Könnyűipari öntöde és Al­katrészgyár .termékeivel. így a hazai célra gyártott szövő­gépek közül „kettőzőgéppel”, amely a textilipar 30—40 éves, elavult gépparkját frissíti fel, így emelve a termelékenysé­get, több és olcsóbb selyem­árut biztosítva a dolgozóknak. A vásáron lengyel és kelet­német elvtársak dicsérték a váci üzem dolgozóinak mun­kásságát. „Megérdemli a díjazást és az elismerést a kettő­zőgép, hiszen a mi gé­matát az is, hogy májusban csigasoros pályát készítettünk és a készáruraktárhoz csiga­sort rendszeresítünk. Az ötéves terv időszaká­ban a homokolást már nem kézi erővel, lapáto­lással végezzük, hanem gépesítve. Üzemi épüle­teink korszerűsítésére hat­milliót fordítunk. A műszaki intézkedések máris éreztették hatásukat. Az öntöde idei első negyed­éves tervét 118 százalékra tel­jesítette. Jó úton haladnak az élüzem cím elnyerése felé. vét. Ök rakják be és ki leg­gyorsabban a vasúti kocsikat, így elősegítik a MÁV tervét is. Ez főleg Pészti Gyula ön­tödei szállításvezetőnek az érdeme”. A jó munka után jólesik a megérdemelt pihenés. Bala- tonfenvvesen az üzem saját üdülője várja a Könnyűipari Öntöde és Alkatrészgyár dol­gozóit családtagjaikkal. A GAZDÁK FIGYELMÉBE! A városi tanács mezőgazda- sági osztálya felhívja a burgo- ! nyaícrmelő gazdák figyelmét, hogy határunkban is megje­lent a burgonyabogár. Kárté­teleinek és továbbterjedésének megakadályozására a petelera­kó bogarakat petróleumos fo­lyadékba kell összeszedni és megsemmisíteni. A termelő köteles burgonyaterületét he- ! tenként egyszer legalább gon- I dósán megvizsgálni, a talált | burgonyabogarakat elpusztíta- ! ni és azt követően a városi ta- j nács mezőgazdasági osztályá­Pusztai Ede nak bejelenteni. A május 29-ét megelőző na­pokban élénk munka folyt a Faluellátó Beloiannisz ut­cai boltjában, Lelkes Sán­dor, a bolt vezetője egymás után küldte ki a könyvszál­lítmányokat a járás 18 közsé­gébe. Május utolsó vasárnap­ján telt sátrak kínálták az ünnepi könyvhét könyveit a falu dolgozóinak. A legtöbb községben ünnepi meg­nyitókat, köszöntőket, könyv- ismertetéseket tartottak. A Veresegyházon tartott anké­ten Rónaszegi Miklós író beszélgetett el az összegyűlt érdeklődőkkel. Az alapos felkészülés és az ünnepélyes megnyitás már az első napon éreztette hatá­sát; Foton 3000 Ft, Veres­egyházon 900 forint, Pencen fíOO forint értékű könyv fo­gyott el. A legjobban bevált terjesztési módszernek az úttörőkkel és a KlSZ-fiata- lokkal közösen végzett ház­ról házra való terjesztés bi­zonyult. A család tagjai kéz­be vehetik a könyveket, bele­lapozhatnak és nem egyszer így kapnak kedvet a vásárlás­ra. A százezer forint értékű könyvből az első három nap eredményei alapján negyven­ezer forint értékű fogyott el, amely eredmény messze felül­múlja a tavalyi könyvhét for­galmát. A dolgozó parasztság köré­ben nagy népszerűségnek ör­vendő hatforintos Kincses Könyvek, Jókai újra kiadott regényei teljesen elfogytak, de kevésnek bizonyult Solo- hov: A hazáért harcoltak, és Szabó Magda: Disznótor cí­mű regénye is. A Faluellátó könyvesbolt eljuttatta az ünnepi könyv­hét köteteit a járás minden falujának minden házába; csak így lehetett elérni, hogy pl. Kosdon három nap alatt ezer forint értékű könyv kelt el. A forgalom forintértékén túl igen örvendetes a váci já­rás dolgozóinak növekvő kul- túrigénye is. Bi. Nagy hírű kórusok, neves karmesterek Végleg kialakult, a június 11—12-i dalosfesztivál műso­ra. A kétnapos program gaz­dag, színvonalas műsort ígér. Nagy hírű kórusok, neves kar­mesterek adnak találkozót egymásnak Vácott. A vasárnapi, szakmai be­mutatón a Városi Művelődési Házban a következő kórusok szerepelnek: Nagyk&tai Pedagógus Szak- szervezet Énekkara.. Vezényel: Szilárd József. szocialista érdeméremmel kitüntetett karmester. Nagykőrösi. Iparos Dalkör. Vezényel: Kiss István, karnagy. Nagykőrösi Konzerv­gyár Vegyeskara. Vezényel: Kiss István karnagy,. Cegléd- berceli Dalkör. Vezényel: Szántó Lajos karnagy. Vecsési Művelődési Otthon Éneklcara. Vezényel: Somogyi Lajos kar­nagy. Esztergomi Felsőfokú Tanítóképző Intézet Vegyes­kara. Vezényel: Hunyadi Zol­tán karnagy. Danuvia Gorkij Kultúrház Férfikara. Vezé­nyel: Neszmély Károly kar­nagy. Szolgáltató Szövetkeze­tek Központi Énekkara. Vezé­nyel: Kiss Dénes karnagy. KIOSZ Férfikara Gödöllő. Vezényel: Winkler Nándor karnagy. A Gödöllői Ganz Árammérőgyár Vegyeskara. Vezényel: Winkler Nándor karnagy. Dunakeszi Erkel Énekkar. Vezényel: Szakáll László karnagy. Vád Építők Bartók Béla Kórusa. Ceglédi Városi Énekkar. Vezényel: Borlói Rudolf karnagy. Abo- nyi Földművesszövetkezet Ének- és Zenekara.. Vezényel: Szabó Sándor szocialista kul­túráért jelvénnyel kitüntetett karnagy. A Gépipari Technikum dísz. termében rendezendő hang­versenyen p következő ének­karok lépnek fel: A Váci Közgazdasági Tech­nikum énekkara. Vezényel: Maklán József karmester. •Isaszegi Munkáidálkor. Vezé­nyel- Tibold Géza karnagy. Budaörsi Művelődési Otthon Vegyeskara. Vezényel: Sza- kály Mátyás karnagy. Csepel Autógyár Énekkara. Vezényel: Szűcs Gergely Miklós kar­nagy. Tanácsakadémia Ének­kara. Vezényel: Fehl Gyula karnagy. Péceli Művelődési Otthon Nőikara. Vezényel: Zalatnai Ernőné karnagy. Dunakeszi Járműjavító Férfi­kara. Vezényel: Makiári Jó­zsef. Ceglédi Vasutas Szak- szervezet Énekkara. Vezényel: Benczédi Mihály karnagy. Pécsi Közlekedési Vállalat szocialista kultúráért jel­vénnyel kitüntetett Bartók Béla Énekkara. Vezényel: Ligeti Andor karnagy. Bp., ÍV. kerület Kanizsai Dorottya Leánygimnázium Énekkara. Vezényel: Timár Imre tanár. Szentendrei Városi Kórus. Vezényel: Kovács Lajos kar­nagy. A Váci Művelődési Ház szocialista kultúráért jelvény­nyel kitüntetett Voa: Humana Énekkara. Vezényel: Makiári József. Vác város és közönsége nagy érdeklődéssel várja a találkozót. T. E. Panaszfelvételi nap a járásbíró­ságon. Sokan várakoz­nak a soros bíró előszobájában. Városban, járás­ban akad mindig eligazítani való. A becsületsérté­sek, a lakók ösz- szeférhetetlensége és a munkaügyi viták mellett meg­lepően sok az idős panaszos. Egy ve­resegyházi szülő arról panaszko­dik, hogy öt gyer­meket nevelt, va­lamennyinek a nevére ingatlant íratott, s most bí­róság előtt kell őket meggyőzni arról, hogy illő lenne édesapju­kat, édesanyjukat öreg korában tá­mogatni. Hetven év kö­rüli nénike a kö­vetkező panaszos. Elhangzik öt, vagy hat mondat, mire rátér a tárgyra. Szerződést kötött egy fiatal házas­párral, hogy a házáért eltartják őt holta napjáig. Most mégis sze­retné felbontani a szerződést. — Nem adnak a néninek enni? — érdeklődik a bíró. — Nem. Vagyis otthon hagyják «z éléskamra kul­csot, mondják, ve_ gyek és egyek amit és amennyit akarok, csak nem kínálnak. — Durván bán­nak magával? — Azt éppen nem mondhatom — így az anyóka —, csak elmennek este is, órákat, azután amikor hazajönnek, csak lefekszenek. Nem mondják, merre voltak, mit csinál­tak, hol szórakoz­tak. Negyedóra alatt kitűnik, hogy a szerződés pontjai megtartattak. Amit a panaszos hiányol — a gyen­gédség, a szeretet — azt nem lehet írásba foglalni. A bíró mosolyogva ígéri, hogy majd beszél a fiatalok­kal. Az idős asz- szony megnyu­godva hagyja el az irodát. Ami hiányzik a szerződésből... Ilyen munkához méltó a szállítási terv és a vasúti ra­kodások teljesítése is. Az utóbbi adatokkal a MÁV-ál- lomáson Píliegel György terv­hivatalnok szolgál. „összes üzemeink közül legjobban az öntöde teljesíti rakodási ter­A selyemszövögép egyik példánya peink termelését har­minc-negyven százalékkal múlják felül” — hangoz­tatták külföldi barátaink. Ellátogattunk Nagy Lajos- oz, a gyár főmérnökéhez, kitől megtudtuk, hogy az öt- ves terv során ezekből a zövőgépekből 1000 darabot yártanak. A minőség további ivítása céljából ezeket a gé- eket felszerszámozzák, keze­déhez gépkönyvet, alkatrész- atalógust készítenek. — Nem elégszünk meg a íűszaki intézkedések terve arán ennyivel — mondja a ámérnök. — Még idei ter­ünkben szerepel héjformázó épeink korszerűsítése, amely jhetővé teszi a simább felü- :tű és a nagyméretű öntvé- yek előállítását. Egymillió-százezer forint értékű beruházással új szárítókemencét helyezünk üzembe, amely nemcsak az öntés minőségét emeli majd, hanem lehetővé te­szi, hogy a 300 kilónál súlyosabb öntvényeket ne Csepelen, hanem itt, Vá­cott készíthessük. Készen áll már a műszaki ítézkedések ötéves terve is. fj gyártmányként jelentkezik z automata pamutszövőgép, melyet eddig csak selyem lőállítására alkalmaztak. í Szép, olcsó selyem- és tét- \ zetős pamutdarabok mellé j íléses cipők is kellenek. Eh- \ ez is hozzájárulnak a Te-! aető utcai üzemben, mert! 963. évtől kezdve olyan ci- \ lőgépekét is gyártanak, ame- \ yek 6—8 féle lábbeli előállí- I ására alkalmasak. — Az ötéves terv során az; ntési mintákat műanyagból; zeretnénk készíteni — ka- lom a további felvilágosítást mert a fából előállított ninták hamar tönkremennek :s így növelik az önköltséget. V műanyagminták alkalma­sával az öntési felületek si- nábbak és a selejtszázalék zökkenésével is meggyorsul íz öntözési művelet. Tovább­ié jlesztéshez gyors szárítót is ípítünk. — Megkönnyíti a dolgo­sok egyes nehéz munkafolya­ÖT PERC HELYTÖRTÉNET Az újabb kőkorban élő em­berek faluszerű településeken, mai formájú kis házakban él­tek. Egy-egy ilyen telep feltá­rása sok ház nyomát hozta napvilágra s emellett a min­dennapi életre utaló szerszá­mok. edények, ékszerek, álla­tok hulladékcsontjai is szép számmal kerülnek elő. A kő­eszközök technikájára jellem­ző, hogy már nem a régi, pat- tintgató módszer útján készül­tek, hanem csiszolással mun­kálták meg azokat. Ékkor ta­lálták fel a fúrás technikáját és ezért telepeinken nem ritka az átfúrt kőbalta sem. Ugyan­csak ilyen módszerek segitsé- i gével készítették — le.gtöbb- iször kagylóból és csigákból — í ékszereiket is. í Egyes jelenségek arra mutat- \ nak, hogy a fentieknél köze- \ lebb is számolhatunk Vácon, illetőleg környékén neolitikus településekkel. így a Mészho­mok téglagyár területéről van­nak múzeumunk gyűjtemé­nyében olyan sajátos kőbal­ták, amelyeket kizárólag csak az újabb kőkor folyamán hasz­náltak, mint pl. az un. kapta­fa alakú balta. Egy másik, igen jelentős Vác környéki ős­kori lelőhelyünk a Bángoron van amely hegy elsősorban a bronzkor folyamán volt fon­tos település. Egyes jelenségek itt is arra engednek következ­tetni, hogy ez a lelőhely már a neolitikum folyamán lakott volt. Erről a területről a Vá­ci Múzeum gyűjteményében néhány olyan kőbaltát és edénytöredéket őríz. melyek minden valószínűség szerint az újabb kőkorból származnak. Az újabb kőkor nemcsak gazdasági téren, hanem a szel­lemiek terén is változást ho­zott a régivel szemben. Ebből a korból származnak azok az első bizonyítékok, amelyek a halott eltemetésére utalnak. Rendszerint szabályos keretek között, összezsugorított álla­potban kerülnek elő a csont­vázak. amely arra enged kö­vetkeztetni, hogy a halottat eltemetése előtt összekötözték, mert attól féltek, hogy az a halál után is visszatér. Gyak­ran találtak a sírban a csont­váz mellett edényt és egyéb szerszámokat, ami arra utal, hogy a kőkori embernek bizo­nyos vallási képzetei is lehet­tek, amely jelen esetben a túl­világ hitében nyilvánult meg. Ugyancsak primitívebb val­lási életről vallanak azok a településeken előkerülő agyag- óltárkák és un. vénuszszobrok is. amelyek a „Magna Mater’’, a földanya kultuszával kapcso­latosak. Művészetük — ellen­tétben az őskőkori ember na­turális művészetével — inkább geometrikus jellegű, amint ezt kerámiájuk díszítésmódja is visszatükrözi. Ez a tény a gaz­dasági élet változásával van szoros összefüggésben és a na­turális és geometrikus művé­szet éppenúgy szembeállítható egymással, mint a vadászó és földművelő gazdasági forma. Dr. Kőszegi Frigyes múzeumvezető Városunkat két küldött: dr. Kávai Géza jogtanácsos és Kiss József, a Kossuth Ter­melőszövetkezet tagja képvi­selte a Hazafias Népfront II. országos kongresszusán. A küldöttek pénteken, 10-én este 6 órakor számolnak be élményeikről a párt- és tö­megszervezeti székház nagy­termében. Féltjük a június 26-i, Mis­kolcra indítandó TIT—IBUSZ különvonatöt. Közeleg a ki­jelölt határidő és még kevés a jelentkező. Javasoljuk: ön­kéntes vagy megbízott szer­vezők beállításával erősebb agitációt fejtsenek ki üze­mekben, hivatalokban a szük­séges létszám érdekében. Szép a Köztársaság út 1 fel­újított épülete vagy a Már­cius 15-e tér 17. sz. textiles áruház nemrégen tatarozott homlokzata. Előbbit az ÉDÁSZ szegényes cégtáblája; utóbbit egy agyonragasztott orvosi címtóbla csúfítja el. Ilyesmi­vel is illik törődni egy kul­turált külsőre törekvő város­ban. A Beloiannisz utcai telefon- fülkében sok kárt okoztak a vandál pusztítók a múltban. A posta most üvegfalú épít­ményt helyezett itt el s a já­rókelők akaratlanul is segíte­nek az esetleges rongálok, készüléktolvajok munkájának megzavarásában, a tettesek leleplezésében. A városi tanács mindjob­ban megoldja a főbb útvona­lak rendszeres tisztántartását. Sok lakó a tisztasági hónap elmúltával megszüntette a járdák seprését. A nyári hó­napokban mind több idegen vetődik erre; ne engedjük, hogy rossz benyomásokkal tá­vozzanak városunkból. h újabb kőkor váci emlékeiről A „Magyar Légoltalom” cí­mű folyóirat legutóbbi száma a Kiváló légoltalmisták arc­képcsarnokában hozza dr. Zeller Tibor nevét és fény­képét, megemlítve róla, hogy nagy hozzáértése és szaktudá­sa birtokában úgy hatósági, mint honvédelmi vonalon ki­magasló munkát végzett. Há­romszor részesült jutalom­könyvben, hat esetben elisme­rő oklevélben. Ezek közül is legbüszkébben őrzi a belügy­miniszter elvtárstól kapott dicséretet. Dr. Zeller Tibort jól isme­rik Vácott. Hatvannyolc éves kora ellenére szívvel-lélekkel dolgozik a közért. Megérde­melné a pihenést, hiszen 25 esztendeje végez légoltalmi munkát, de hallani gém akar a végleges nyugalombavonu- lásról. Negyedszázad a köz szolgálatában — A légoltalom szívügyem '— mondja. — Mindenkor az a cél vezetett, hogy lelkiisme­retesen, becsületes munkával szolgáljam városomat. Mun­kámat elméleti, gyakorlati és tudományos vonatkozásban óhajtom tovább is folytatni, amíg megfelelő utódaimnak át •nem adom tapasztalataimat. Hosszú volt az út 1935-től, amikor a Fáy András gimná­zium tanáraként ifjúsági lég­oltalmi szervezetet létesített az iskolában a múlt évi első díjig, amit országos verse­nyen nyert el. Most sem pihen egy napot sem. Állan­dóan utazik, oktat, szakcikket ír, szervez, tevékenyen részt vesz a lakosság atomvédelmi tájékoztató előadásaiban. Szép jubileumán köszönti őt városunk lakosságának szere- tete, elismerése, megbecsü­lése. JÚNIUSI KÖNYVÚJDONSÁGOK A SZÉCHENYI UTCAI BOLT- \ BAN KAPHATÓ. Regények: I Chabrol: Egy emberrel több, ! Földeák János: Tékozlók, Glad- ; kov: A lélek mélyén, Jankovich I Ferenc: Hídégetés, Jókai Mór: I Egy magyar nábob, Kárpáthy Zol- ; tán, Kodolányi János: Válaszutak, ! Mann Thomas: A varázshegy, I Nyikolajeva: Útközben. Ifjúsági ; irodalom: Dékány András: Csem- | pészek, hősök, kikötök, Kovái ; Lőrinc: Párbaj. Móra Ferencs I Sétálni megy Panka, Szántb ! György: A három vaskorona­Tatay Sándor: Puskák és galam­bok. Ismeretterjesztés: Ákos Ká­roly: Ismeretlen világ: az állatok, Artner Tivadar: Ismerkedés a mű­vészettel, Botond-Bolics György: Korunk csodái, Breland: Érdekes­ségek az állatvilágból, Heym Ste­fan: A kozmosz korszaka, öveges József: Kísérletezzünk, gondolkoz­zunk, Többen: a vallás titkai. Politika: Kahn Albert: A besúgó. Szverdlova: Szverdlov élete.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents