Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-04 / 131. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK? HRUSCSOV ÜZENETE VALAMENNYI ORSZÁG KORMÁNYFŐJÉHEZ AZ MSZMp I EST MEG Y El ß I ZOTT SÁG A ÉS A 'MEGY El . TAN ÁCS LAPJA IV. ÉVFOLYAM, 131. SZÄM ÁRA 5« FILLÉR 1960. JÜNIUS 4. SZOMBAT JL #f«nt túr hu A Szovjetunió nagy jelentőségű új javaslatokat terjesztett elő az általános és teljes leszerelésre - Hruscsov tájékoztatója a nemzetközi sajtó több mint 400 képviselőjének Pénteken, közép-európai időszámítás szerint 9.00 órakor, nagy fontosságú sajtóértekezlet nyílt meg a Kremlben. A sajtó- értekezletet Hruscsov miniszterelnök tartotta. Tájékoztatta a nemzetközi sajtót azokról az új javaslatokról, amelyeket a Szovjetunió az általános és teljes leszerelésre vonatkozóan előterjesztett. Ezekkel a javaslatokkal egyidejűleg Hruscsov szovjet miniszterelnök a világ valamennyi kormányfőjéhez üzenetet intézett. A szovjet kormány új javaslatai már a leszerelés első szakaszában előirányozzák minden olyan eszköz tilalmát, amely nukleáris fegyverek szállítására alkalmas, továbbá az idegen területeken létesített katonai támaszpontok megszüntetését is. Ez már az átfogó leszerelési program megvalósításának kezdetén is megszüntetné azt a veszélyt, hogy atomháború törhet ki. A javaslat behatóan kidolgozza a leszerelés ellenőrzésére vonatkozó intézkedéseket. Előirányozza, hogy már a leszerelés első szakaszának megkezdése előtt az ENSZ keretében nemzetközi ellenőrző szervezetet létesítsenek. A Kreml Szverdlo.v-termé- ben tartott sajtóértekezleten a szovjet és a külföldi sajtónak, távirati ügynökségeknek, rádióknak és televíziós társaságoknak több mint 400 képviselője jelent meg. A szovjet miniszterelnök nyilatkozatot tett az értekezleten az „általános és teljes leszerelési szerződés” alapvető határozatairól, kijelentette: a szovjet kormány azért dolgozta ki ezeket a javaslatokat, hogy a kormányfők párizsi értekezlete elé terjessze őket megtárgyalás végett. fagyon komolyan készültünk a csúcsértekezletre, a legjobb szándékok töltöttek el bennünket, s nem mentünk üres útitáskával Párizsba — mondotta a szovjet kormányfő. — A szovjet kormány arra számított, hogy a kormányfők értekezletén silcerül majd előmozdítani a legfontosabb és legsürgősebb kérdéseknek, köztüík a jelen legfontosabb 'problémájának: az általános és teljes leszerelésnek a megoldását.” A szovjet kormányfő folytatta beszédét: „Sajnos, az Egyesült Államok kormányának provokációs cselekedetei meghiúsították a csúcsértekezletet, s Párizsban emiatt nem vitathattuk meg az általános és teljes leszerelés problémáját, valamint más fontos nemzetközi kérdéseket sem. Az Egyesült Államok szenátusának külügyi bizottságában foganatosított vizsgálat ismételten és nyilvánvalóan igazolja, hogy az értekezlet megtorpedózását az Egyesült Államok kormánya — Herter, Nixon, Eisenhower tervezte és így hajtotta végre” — állapította meg Hruscsov. Hruscsov kijelentette, hogy a leszerelés problémája nem tűr halasztást és „sürgősen kopogtat az ajtón”. — Az atomkorszakban, az interkontinentális rakéták és az elektronika korában tragikus következményekkel járhatna, ha tovább halogatnék e probléma megoldását. Hruscsov kiemelte, a Szovjetunió olyan körülmények közölt terjeszti elő javaslatai*, hogy jelenleg általánosan ismert fölényben van a legkorszerűbb és leghatékonyabb szállítóeszközök. így interkontinentális ballisztikus rakáték tekintetében is. — Mi azt javasoljuk — mondotta Hruscsov —, hogy az általános és teljes leszerelés programjának megvalósítását kezdjük — mégpedig nemzetközi ellenőrzés mellett — a katonai rakéták, a katonai repülőgépek, a víz fölött és a víz alatt használatos hadihajók, továbbá az atomtölteteket használó tüzérség és tömeg- pusztító fegyverek célbajutá- sára szolgáló más eszközök betiltásával és megsemmisítésével, valamint az összes külföldi katonai támaszpontok felszámolásával. Az államok biztonságát csak akkor lehet teljesen szavatolni, ha valamennyi ország fegyverzetéből kivétel nélkül kiiktatják az atom- és hidrogén-fegyverek szállítására alkalmas eszközöket és megsemmisítik azokat. A szovjet miniszterelnök ezután hangsúlyozta, hogy a legkülönbözőbb, nukleáris fegyverek szállítására alkalmas eszközök kiküszöbölése már az általános és teljes leszerelés első szakaszában „megbízható biztosítékul szolgálna a váratlan támadás ellen”. Ismeretes, hogy a váratlan támadás megelőzéséről a legutóbbi időben sok szó esik az Egyesült Államokban. Ha megvalósítják a leszerelési intézkedéseket, aligha akad majd valaki, aki kifogásolná az egyes országok területének átrepülését, történjék ez az átre- pülés akár azzal a céllal is, hogy tetszés szerinti magasságból, tetszés szerinti felvételeket készítsenek. Akkor azonban nem lesz senki sem, aki azt így szerzett adatokat valamely állam biztonságának hátrányára használhatná fel — mondotta Hruscsov. Hruscsov kijelentette, a Szovjetunió kormánya figyelmesen tanulmányozta a nyugati hatalmaknak azt az indítványát, hogy állítsanak fel nemzetközi haderőt. A leszerelési intézkedések megvalósítása után beköszöntő korszakról szólva Hruscsov kijelentette, hogy akkor Eisenhower, Herter, Dillon és társai majd átrepülhetnek minden olyan szovjet terület fölött, ahol csak akarnak. Mi pedig a földről üdvözölni fogjuk őket. Akkor az ilyen repülések nem veszélyeztetik már a Szovjetunió biztonságát. A nyilatkozat felolvasása után Hruscsov felszólította a jelen levő tudósítókat, hogy tegyenek fel kérdéseket. Hruscsov válaszai az újságírók kérdéseire Az UPI amerikai hírügynökség moszkvai tudósítója, Shapiro, megkérdezte, hogy mi a szovjet kormányfő véleménye Malinovszkij marsallnak arról a beszédéről, amelyben ki jelentette: parancsot adott a rakétafegyvernem főparancsnokának, hogy határsértés esetén mérjen csapást a határsértő repülőgép támaszpontjára. Van erőnk, visszaverjük az agresssziót — Ezt a nyilatkozatot szó szerint úgy keli értelmeznie, ahogyan Malinovszkij marsall mondotta — jelentette ki Hruscsov. — Hogy miért adtunk ki ilyen parancsot? Mert Amerika még mindig jogot formál rá, hogy — úgymond — „az Egyesült Államok és szövetségeseinek’* tehát csatlósainak „védelmére” kém-repüléseket hajtson végre területünk felett. Mi a Biztonsági Tanácshoz fordultunk, az azonban nem ítélte el az agresz- szíót, mert többsége az Amerikai Egyesült Államok szövetségese, s épp olyan haramia módra érez, mint az USA. így nem maradt más hátra, mint az, hogy saját erőnkre támaszkodjunk, saját magunk bíráskodjunk ebben a kérdésben. ítéletünk pedig szigorú lesz. — Ebből a nyilatkozatból mindenkinek komoly következtetéseket kell levonnia. Mindenekelőtt persze azoknak az országoknak, amelyek szomszédosak a Szovjetunióval, s amelyeknek területén amerikai katonai támaszpontok vannak. — Ha nem adtunk volna ki ilyen parancsot, ez azt jelentette volna, hogy hallgatólagosan beleegyezünk abba a haramiapolitikába, amelyet az Amerikai Egyesült Államok velünk és szövetségeseinkkel a szocialista országokkal szemben folytat. Az ilyen politikába mi nem egyezhetünk bele. Van erőnk rá, hogy ne engedjük meg, sőt, visszaverjük az agresz- sziót. A Szovjetunió nem akar háborút, de mindent megtesz szuverenitásának biztosítására Ezután az Izvesztyija tudósítója utalt Lincoln White- nak, az amerikai külügyminisztérium képviselőjének nyilatkozatára, amely szerint Amerika az adott esetben „teljesíti kötelezettségeit” szövetségeseivel szemben. A tudósító megkérdezte Hrus- csovtól, mi a véleménye erről a kijelentésről. — Ismerem ezt a nyilatkozatot, s meg kell mondanom, nem tártom okosnak, sőt, ostobának vélem — jelentette ki a szovjet kormányfő. — E szerint az Egyesült Államok ismét megmutatja: a régi álláspontra helyezkedik, nem ismeri el, hogy a kémrepülés agressziós cselekedet volt. — Ez lényegében azt jelenti, hogy az Egyesült Államok így szól szövetségeseihez: „Ne ijedjetek meg, ha a Szovjetunió rakétáival megsemmisít benneteket. Ne féljetek, jelen leszünk a temetésen. Ti csak folytassátok nyugodtan eddigi politikátokat” — mondotta Hruscsov a jelenlevők hatalmas derültsége közepette. — Remélem, hogy azokban az országokban, amelyekben amerikai támaszpontok vannak, akadnak józan gondolkodású emberek, s ezek helyesen értelmezik ezt a nyilatkozatot. Megértik, hogy Lincoln White nyilatkozata csupán a hidegháborút és azt segíti elő, hogy az első csapást természetesen azokra az országokra mérik, ahol támaszpontok vannak. — Az ilyen kijelentések csak bizonyítják annak a következtetésünknek a helyességét, hogy a Pentagon agresszív körei és Herter, Nixon, Dillon — közbevetőleg megemlítem: ez korántsem csökkenti Eisenhower elnök felelősségét — arra számítanák, hogy egy új háború esetén elsősorban a szövetségesek vére folyna, a Szovjetunióval szomszédos országok szenvednék a csapásokat. — Szeretném, ha a népek tudatában lennének, hogy mi nem akarunk háborút, de mindent megteszünk hazánk szuverenitásának biztosítására. Hruscsov példának hozta fel Törökország helyzetét. Az amerikai támaszpontok létesítését Menderesz miniszterelnök engedte meg, Menderesz viszont most már börtönben ül. Az új török kormány vezetője, Gür- sel tábornok, többször is kijelentette, hogy visszatér Ata- türk politikájához. Ez a politika annak idején lehetővé tette a két ország együttműködését. — Mi barátságot akarunk Törökországgal. Barátságban akarunk élni más országokkal, így Angliával, Franciaországgal, Olaszországgal is, ahol a legfontosabb amerikai támaszpontok vannak. En ugyan most nem tudom e támaszpontok elhelyezkedését, de van vezérkarunk. s vezérkarunk térképein ezeket a támaszpontokat minden bizonnyal feltüntetik. Németország egyesítése maguknak a németeknek az ügye Hruscsov utalt arra, hogy egyes nyugati hírek szerint a csúcstalálkozó elmaradása lehetővé tenné a legfontosabb nemzetközi kérdések megoldásának elodázását, így például időben kitolhatná a német békeszerződés megkötését és Berlin helyzetének rendezését. — A határidő eljön, s ha azt látjuk, hogy a nyugati hatalmak részéről nem mutatkozik tárgyalókészség, ösz- szeülünk szövetségeseinkkel, kidolgozzuk a békeszerződés feltételeit, felhívást intézünk mindenkihez, hogy csatlakozzék hozzánk és minden bizonnyal aláírjuk a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal — mondotta. — Ez azt jelenti, hogy megszűnik a nyugati hatalmak belépési joga Nyugat-Berlin területére. Akkor csak az NDK kormányának lesz joga az ország egész területének ellenőrzésére. Aki pedig ilyen esetben háborúval fenyegetőzik, az vállalja a következményeket. Mi nem akarunk háborút! Egyetlen célunk, hogy felszámoljuk a második világháború következményeit, a veszélyes tűzfészket. — Fel akarom hívni Anglia és Franciaország kormányát, hogy legyen bátor, mondja ki nyíltan, amit gondol — folytatta Hruscsov. A továbbiakban utalt rá, hogy egyesek, bár nem vallják be, nem tartják érdeküknek Németország egyesítését. — Eisenhower elnök maga mondta nekem — mondotta Hruscsov —, hogy NáMfot" szág egyesítését nem fRdnti célnak, mert tart egy erős, egységes Németországtól. Hruscsov ezután hangsúlyozta: Németország egyesítése maguknak a németeknek az ügye. Az UPI amerikai hírügynökség tudósítója — utalva Hruscsov kijelentésére, hogy Ny egy el in marsall rendelkezik a rakétafegyverek felett — megkérdezte, azt jelenti-e ez, hogy a marsall saját döntése alapján nukleáris fegyvereket alkalmazhat? Azt akarja tudni, hogy a mi országunkban milyen a parancsnokiás rendje? — ' ér- dezte mosolyogva Hruscsov: — Ez titok. Az Amerikai Egyesült Államok egyébként régen foglalkozik az ilyen kérdésekkel, hogy úgy mondjam „ki akarja szimatolnr’j amit egyébként nem tud. Őszintén szólva, az elnökük is kémfeladatokon töri a fejét. — A mi országunkban rend van. Kormányunk ad parancsot a honvédelmi miniszternek, a miniszter pedig a fegyvernemek parancsnokainak és ezek teljesítik azt, hiszen ez a szovjet kormány parancsa: — Meg akarom mondani az érintett országok népének, hogy nyugodtan alhatnak: a Szovjetunió senkit sem fenyeget, csupán azt akarja, hogy tartsák tiszteletben határait, ne hajtsanak végre kémrepüléseket területe fölött. Magától értetődik, hogy ha ezt nem tartják be, akkor lecsapunk a támaszpontokra. A „nyílt égre" vonatkozó javaslat — kémjavaslat A TASZSZ tudósítója felvetette: az USA kormánya „nyílt égre” vonatkozó javaslatát az ENSZ közgyűlése e,é akarja terjeszteni. Megkérdezte: mi ezzel kapcsolatban Hruscsov véleménye? — Az Egyesült Államok joga, hogy beterjesszen ilyen javaslatot, a mi jogunk arról dönteni, hogy beleegyezünk-e vagy sem. Az effajta javaslat — kémjavaslat, amely mit sem ér. Hruscsov elmondta: Eisenhower már 1955-ben a genfi értekezleten beterjesztette ezt a gyermekes javaslatot. Kijelentette: az elnök magatartása már akkor is olyan volt, hogy nem lehetett bízni abban, józanul ítéli-e meg a helyzetet vagy sem. „Ha Eisenhower elnöksége véget ér, a mi országunkban legfeljebb gyermek- otthont vezethetne. Bizonyos vagyok abban, hogy jó lenne a gyermekek mellé — állami po(Folytatás a második oldalon) t f * t Hruscsov sajtóértekezletén ismertették azt az üzenetet, 5 amelyet a szovjet miniszterelnök valamennyi ország kor- ; mányföjéhez intézett. Az üzenet hangoztatja, hogy ma a leg- S főbb kérdés az általános és teljes leszerelés. A leszerelésre vonatkozó újabb szovjet javaslatok — í hangoztatja az üzenet — tekintetbe veszik a Szovjetunió 1 tárgyalópartnereinek bizonyos javaslatait, egyebek között a í francia kormány indítványát, amely szerint a leszerelési j program megvalósításának kezdetén semmisítsék meg a { nukleáris fegyverek szállítására alkalmas eszközöket. A szovjet javaslatok kidolgozásánál több más kormány álláspontját is figyelembe vették, különösen a genfi tíz- \ hatalmi leszerelési bizottságban előterjesztett javaslatokat. Hruscsov valamennyi kormányfővel közli, hogy a szov- £ jet program már az első szakaszban előirányozza az atom2 és hidrogénfegyvereket hordozó eszközök megtiltását. Ezzel £ egyidőben meg kell szüntetni valamennyi külföldi katonai j támaszpontot és minden ország területéről ki kell vonni az ? idegen csapatokat. A további szakaszokban meg kell tiltani a nukleáris és ^ egyéb tömegpusztító fegyvereket, meg kell szüntetni a had- ^ seregeket és általában a hadi gépezetet, hogy végleg és örökre kiiktassuk a háborút az emberi társadalom életéből, ^ véget vessünk a fegyverkezési hajszának. Az üzenet ezután rámutat: a szovjet javaslatok részlete- í sen kifejtik az ellenőrzésre vonatkozó tételeket, amelyek ..senkinek sem teszik lehetővé, hogy kibújjék az általános és teljes leszerelési egyezmény megvalósítása alól”. A szovjet kormány véleménye szerint ezeket a javasla- \ tokát mindenekelőtt a tízhatalmi leszerelési bizottságnak kell tüzetesen tanulmányoznia. Hruscsov ugyanakkor han- j goztatja: a szovjet kormánynak komoly kétségei vannak j aziránt, hogy a tizhatalmi bizottságban képviselt nyugati j hatalmak őszintén kívánják a leszerelést. Az a benyomás í alakul ki, hogy ezek a hatalmak nem szándékoznak végre- / hajtani az ENSZ-közgyűlésnck az általános és teljes leszere- í lésre vonatkozó határozatát, amelyet annak idején maguk is í megszavaztak. „A nyugati hatalmak voltaképpen ellenőrzést javasolnak í leszerelés nélkül. Őszintén szólva ez az ellenőrzés nem lenne { más. mint felderítés, kémkedés. Ebbe pedig egyetlen olyan ! kormány sem mehet bele, amely szívén viseli az államok ! szuverén jogait” — hangoztatja a szovjet kormányfő.